KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Kecskemét lehet 2018-ban Európa Ifjúsági Fővárosa

19 másik várossal versenyez a címért, a döntősök neve április végén derül ki. Ti is segíthettek, ha lájkoljátok a hivatalos oldalt!


Az Európa Kulturális Fővárosa program elég széles körben ismert (főként Pécs 2010-es győzelme óta), azt azonban jóval kevesebben tudják, hogy ifjúsági kategóriában is létezik a cím. Ezt tűzte ki célul most Kecskemét, pályázatukat február végén nyújtották be.

De mi is ez az egész?

Egy óriási buli. A címet az Európai Ifjúsági Fórum adományozza egy városnak egy évre, mely idő alatt sokszínű tevékenységek keretében lehetősége nyílik bemutatni a fiatalság kulturális, társadalmi, politikai, és gazdasági életét. A címet 2015-ben Kolozsvár viseli, 2016-ban az azerbajdzsáni Ganja, 2017-ben pedig a bulgáriai Várna lesz Európa Ifjúsági Fővárosa.

Mivel pályázik Kecskemét?

Kecskemét a nyílt terek városa, így szinte magától adódik az üzenet, amellyel a címre pályázik: OPEN 2018 (vagyis Nyitva). Ez a koncepció arra a helyi, regionális, de egyben európai kérdésre kíván választ adni, hogy miként lehet nyitott szemlélettel, nyílt tereken, nyitott gondolkodásmóddal, azaz nyitottan hozzájárulni a fiatalság egyéni életminőségének és társadalmi részvételének fejlődéséhez. A nemzetközi politikai porondon jelenleg egyre jelentősebb elzárkózási folyamatok zajlanak, egyre több láthatatlan fal épül ismét fel. Az OPEN 2018 koncepció és program erre is választ kíván adni.

open2018_6

open2018_5

Miről szól az OPEN.2018 koncepció?

Az OPEN.2018 középpontjában az EURÓPAI FIATAL áll, akinek helyi, regionális, nemzeti és egyre inkább európai identitása is van. Az OPEN.2018 programot négy fő elemre építik fel: OPEN.POLICY, OPEN.CULTURE, OPEN.ECONOMY és OPEN.COMMUNITY.

A négy irányvonal társadalmunk legfőbb alkotóelemeit összegzi: az intézményes keretet, a szellemi örökséget és az értékteremtést, a fenntarthatóságot biztosító gazdaságot, valamint a közösséget magát, amelyben létezünk, megnyilvánulunk és fejlődünk.

Miért lehet esélye Kecskemétnek a címre?

Kecskemét mellett nemcsak az szól, hogy az első magyarországi pályázó, vagy az, hogy egy gyönyörű város: Kecskemétnek erőteljes középiskolás fiatalsága van, erős főiskolai képzése, és 2017-től egyetemi város lesz. Kecskemét az az egyedüli magyar város, amelynek lakossága az elmúlt évtizedben növekedett, miközben a település lakossági átlagéletkor szempontjából nem öregedett.

Nem utolsó sorban éppen az általuk javasolt OPEN koncepció révén gondolják a szervezők, hogy közelebb kerülhetnek fiatalokhoz, Európához, ez pedig egy olyan ajánlás, amely szerintük méltó választ ad a címet adományozó Európai Ifjúsági Fórum felhívására.

open2018_sziget

A Sziget is beállt a támogatók közé

open2018_7

Miért jó ez a városnak?

Kecskemét az OPEN koncepció jegyében egy évig Európa fizikai és eszmei közterévé válhat. A programmal a város tovább nyit Európa felé, és ezzel együtt Európa is nyitottabb lehet Kecskemét felé. Az OPEN.2018 program egyúttal mintát/modellt mutathat arra is, hogy miként képes egy város megtartani és megerősíteni kapcsolatát a fiatal generációval, és egyúttal ráerősíthet részvételükre Kecskemét és térsége fenntartható fejlődésében.

Kecskeméti fiatalok véleménye arról, miért lenne jó a cím

"A városban naponta történnek olyan dolgok, amiket érdemes megmutatni Európának"

"Több nemzetközi kitekintésre van szükségünk. Nem elég, hogy elmegyünk, és megnézzük Európát – meg tudjuk győzni Európát, hogy hozzánk jöjjön"

"A városunk az értékekre épít, és abszolút élhető hely"

open2018_3

open2018_4

Ancsi, 25 éves: "Az OPEN2018 együttműködő és innovatív fiatalokról szól. Kecskeméten. Országszerte. Európában! És ez így nagyon rendben van."

"Több kérdést tárgyalhatunk ki mélységeiben, és Európa különböző részeinek fiataljaival közösen találhatunk választ rájuk"

"Az ifjúságpolitikánk király. Az ifjúsági fővárossal erősebb hangunk lesz Európában"

"Jövőképünk nem ér semmit Európa nélkül"

"Tavaly elbicikliztem Münchenig. Európa is elbiciklizhet Kecskemétig, elvégre része vagyunk az EuroVelo bicikliút-hálózatnak"

"Több forrást tudunk bevonni az ifjúsági szektorba, és fenntarthatóbbá tudjuk tenni."

Miért jó ez Magyarországnak?

A program nemcsak helyi, de Magyarország szintjén is jelentős hatással bírhat. Egyrészt lehetőséget teremt arra, hogy a magyar értékek, hagyományok fiatalosan is megmutathatók legyenek Európa számára. Magyarországot is előtérbe helyezi, amely révén a fiatalok turisztikai vagy egyéb típusú célállomásainak rangsorában előkelő helyet konszolidál.

open2018_2

Arra is módot ad, hogy Magyarország egyéb településeiről is fiatalok kapcsolódjanak be a programba akár résztvevőként, akár kezdeményezőként. Teret biztosít annak, hogy a magyarországi ifjúsági szektor megerősödjön, kiterjessze nemzetközi partneri hálózatait és növelje fenntarthatóságát ezáltal európai szervezetek egyenrangú partnereivé válva. Valamint lehetővé teszi, hogy a magyar fiataloknak erőteljesebb beleszólása legyen az őket érintő döntések és ifjúságpolitika meghatározásában, alakításában.

Hogyan segíthetsz?

A 20 jelölt közül a zsűri április 29-én hirdeti ki az 5 döntőst. A pályázatok elbírálói azt is figyelembe veszik, mekkora a jelentkezők online aktivitása, valamint mennyire fontos a kezdeményezés az egész országnak. Ha szeretnéd kifejezni támogatásodat, legegyszerűbben az OPEN.2018 Facebook-oldalának lájkolásával teheted meg.

Ha szurkolsz Kecskemétnek, oszd meg ezt a cikket!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Ma éjjel már a családnál aludhat a három éve kórházi rácsos ágyban élő kisfiú
Az RTL riportja után országos ügy lett a sorsa, a miniszteri biztos is belépett. Az eljárás még folyik, de a gyám már rábólintott a családnál töltött napokra.


Ma éjjel fordulat jön Danika életében: a gyám engedélyével a három éve kórházi rácsos ágyban élő kisfiú a leendő családjánál alhat, miközben az örökbefogadási eljárás még folyamatban van – számolt be róla az RTL Híradó. A pécsi kórházban ápolt, veleszületett rendellenességgel élő kisfiú több műtéten is átesett, a család 11 hónapja küzd érte, külön szobát is kialakítottak.

„Ez lesz az ő ágya…” – hangzott el a felvételen. A család közben végigjárta a hivatalos utat: elvégezték az örökbefogadói tanfolyamot, átmentek a pszichológiai vizsgálatokon, mégis falakba ütköztek. „Elejétől kezdve nem értjük. Megkérdezték, mi a motivációnk, mi meg azt kérdeztük: sorban állnak ezért a gyerekért” – mondta a család. A kórházban dolgozó ápoló így emlékezett a kezdetekre: „Nagyon hamar belopta magát a szívembe. Elkezdtem beszélni róla otthon, és így ismerte meg őt a család” – mondta a klinika ápolója.

Az ügy országos üggyé nőtt, a petíciót már több mint 250 ezren írták alá. „Ez a petíció most falakat döntött le” – fogalmazott egy megszólaló. Tapasztó Orsi, a kezdeményező így összegzett:

„Egyértelmű, hogy itt hiba történt. Ez a család 11 hónapja harcol ezért a gyerekért; itt egy hónapnak sem kellett volna eltelnie úgy, hogy az a gyerek abban a rácsos ágyban tölti az idejét. Nagyon kedves nővérek között van, de ezt nem lehet összehasonlítani egy családdal: itt hibázott a rendszer. A közvélemény, az emberek figyelme nélkül nem gondolom, hogy bármi történt volna”

– mondta Tapasztó Orsi, mentálhigiénés szakember, influenszer.

A minisztérium képviselője szerint közel a megoldás. „Rengeteg akadály, papír, ügyintézés, de nem adtuk fel. És most megtörtént az első csoda: a kórház most egészségügyileg felkészíti Danikát, így ő már a héten végre a családba kerülhet” – mondta Kardosné Gyurkó Katalin, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszteri biztosa. Korábban jelezték: új, független szakértői véleményt is kérnek az ügyben.

A jogi folyamat azonban még nem zárult le. „Az örökbefogadási ügyben a határozathozatal még folyamatban van, idő kell, amíg végleges döntéshozatal születik, viszont a gyám engedélyével a gyermek az idejét mostantól töltheti a családnál, és csak bizakodni tudunk abban, hogy az örökbefogadási ügyben is mielőbb megszületik a végleges döntéshozatal, és véglegessé válik a gyermek elhelyezése” – közölte Fehér Hajnalka, a család ügyvédje.

AZ RTL riportja Danika életének fordulatáról

Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Éber kómába került a családapa egy injekció után – a család Svájcban reménykedik a gyógyulásban
A 36 éves László augusztus 20. óta van éber kómában. Családja és barátai összefogtak, hogy esélyt kapjon a gyógyulásra egy drága svájci klinikán, amihez segítséget is kérnek.


Egy budapesti család élete egyik pillanatról a másikra teljesen megváltozott. A 36 éves László, aki hangtechnikusként dolgozott, augusztus 20. óta éber kómában van, miután szervezete rosszul reagált egy izomlazító injekcióra. A férfi nyaka egy hosszabb autóút után beállt, ezért orvoshoz fordult, ám a kezelés során allergiás sokkot kapott.

Légzése és keringése leállt, és csak hosszú újraélesztéssel sikerült stabilizálni az állapotát

– számolt be a Blikk.

Jelenleg Magyarországon csak egyetlen kómaosztály működik, ahol azonban Lászlót a jelenlegi állapotában nem tudják fogadni. A család ezért Svájcba utazott, ahol egy különleges klinikán kezdődhet meg a férfi rehabilitációja.

„A svájci orvosok azt mondták, egyértelműen van tudata a férjemnek, ezért nagyon jó eséllyel vághatunk bele a rehabilitációba. Nyilván megígérni nem tudnak semmit azzal kapcsolatban, hogy milyen szintig tudják rehabilitálni, ez a következő hetek, hónapok során dől majd el”

– mondta Zsófia, László felesége.

A három hónapos terápiás kezelés naponta 2200 svájci frankba, vagyis körülbelül 927 ezer forintba kerül. A család számára ez hatalmas kiadás lett volna, ezért Zsófia gyűjtést indított, és rövid idő alatt sikerült összegyűjteni a szükséges összeget.

„Hatalmas összefogást értünk el, szerencsére négy nap alatt összegyűlt a háromhavi kezeléshez szükséges összeg. Hihetetlenül sok ember mozdult meg. Rengetegen ismerik a férjemet, a munkahelyén is sokra tartják, több együttesnek hangosít, nagyra becsülik, úgyhogy sokan segítenek” – mesélte az óvónőként dolgozó édesanya.

Zsófiáék korábban már szembenéztek hasonlóan nehéz helyzettel, és akkor is sikerült csodát tenniük.

„Nyolc évvel ezelőtt a kisfiunk rácáfolt az orvosi jóslatokra, és bebizonyította, hogy az emberi agy milyen csodákra képes” – idézte fel az édesanya. „Boti az agyat érintő rendellenességgel született, ma mégis teljes életet élhet a modern technikának köszönhetően. Rendkívül okos kisfiú, vívni jár, imád focizni, és nagyon jól viseli mindazt, ami az apukájával történt.”

A nyolcéves Boti is örökölte édesapja Fradi iránti szeretetét. Az FTC is jelezte, hogy támogatni szeretné a családot: egy dedikált mezt ajánlottak fel árverésre.

Amennyiben te is támogatnád Lászlót és családját, itt teheted meg:

A Don Bosco Barátai Alapítvány adószáma: 19335238-1-41

A szervezet címe: 1032 Budapest, Bécsi út 173.

Bankszámlaszám: 11734004-20476535

Közlemény: DL gyógykezelésére


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Megszólalt a kórházban élő kisfiút örökbefogadó ápoló: „Életünk legnehezebb 11 hónapja volt ez”
Bár az örökbefogadási folyamat még zajlik, Dani már új családjával lehet. Az anya most köszönetet mondott mindazoknak, akik segítettek elérni a céljukat.


Kedden érkezett a jó hír, hogy a három éve kórházi rácsos ágyban élő kisfiú, Dani már a leendő családjánál alhat. A veleszületett rendellenességgel élő gyereket – akiről szülei lemondtak – a pécsi klinikán dolgozó egyik ápoló fogadja örökbe. A család 11 hónapja küzd érte, külön szobát is kialakítottak neki az otthonukban. Az örökbefogadási eljárás még folyamatban van, de a gyám engedélyével Dani már új családjával lehet.

A család küzdelme a kisfiúért országos üggyé nőtt, amikor Tapasztó Orsolya petíciót indított az érdekükben, amelyet több mint 250 ezren írtak alá. A mentálhigiénés szakember a Facebook-oldalán tette közzé a Danit örökbefogadó anya, Melinda üzenetét:

„Életünk legnehezebb tizenegy hónapja volt ez. Sokszor éreztem úgy, hogy azért kapunk ennyi akadályt, mert talán nem ez a mi utunk, és a mi családunknak négytagúnak kell maradnia. Mégis, amíg csak egy cseppnyi esélyt éreztem, nem tudtam feladni a harcot. A gyerekek nagyon sok erőt adtak: ők egy percig sem kételkedtek abban, hogy a testvérük haza fog érni. A férjem pedig a higgadtságával és hitével volt a bástyánk végig.

Rengeteg üzenetet kaptunk az elmúlt hetekben — olyanoktól is, akikkel évek óta nem tartottuk a kapcsolatot, és most újra felbukkantak támogatásukkal. Ők is, és az ismeretlen emberek szeretete is, kimondhatatlanul sokat jelentett.

Semmi nem lett volna ebből az ügyből jogi képviselőnk, Fehér Hajnalka nélkül. Ő nem ismer lehetetlent, nincs az a szikla, amit ne mozdított volna meg értünk. Mára sokkal több ő nekünk, mint egy jogi képviselő. Köszönet a Házon Kívül stábjának és Moskovics Juditnak, amiért empátiával és kitüntetett figyelemmel karolták fel és foglalkoztak folyamatosan ügyünkkel. Köszönöm, Orsi, hogy a petícióval százezrek figyelmét irányítottad a pécsi kórházra és arra a rácsos ágyra, amiben a fiunk élt. Ezzel végre sikerült áttörni azokat a falakat, amelyeket a jogi úton írt levelek nem tudtak áttörni.

Hálával tartozunk mindenkinek, aki bármilyen formában mellénk állt. Ezt a hálát szavakkal kifejezni nem lehet. Bár az örökbefogadási folyamat még zajlik, ma már úgy térünk nyugovóra, hogy a gyermekünk hazaért és öttagú család lettünk. Reméljük, ez másoknak is reményt ad — és hogy a mi ügyünk precedensértékű lesz sok, hasonló helyzetben élő gyermek számára.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Ez minden szülő rémálma” – nincs gyógymód egyéves kisfiuk halálos betegségére, de a szülők nem adják fel, génterápia kifejlesztésére vették rá a kutatókat
A kis Erik napjai rohamokkal telnek, miközben szülei kétségbeesetten küzdenek az idővel. 210 millió forintra lenne szükség a kutatás elindításához.


Jelenleg nincs gyógymód egyéves kisfiuk rendkívül ritka betegségére, ezért a Svájcban élő magyar szülők úgy döntöttek, saját kezükbe veszik a sorsukat. Felkeresték a világ különböző pontjain dolgozó kutatókat, hogy elindulhasson a génterápia kidolgozása az ASNSD nevű, idegrendszert érintő kór ellen. A Genfi Egyetem és a londoni University College vállalta a kutatás lefolytatását, a család pedig most adománygyűjtésbe kezdett, hogy fedezni tudják a költségeket.

Az egyéves Erik betegsége rohamokkal jár, és gyorsan terjed a szervezetében. A génterápiás kezelés fejlesztése viszont minimum 1–2 évet vesz igénybe.

A kisfiú az első öt hónapját teljesen egészségesen töltötte. Januárban azonban görcsök és egyre gyakoribb epilepsziás rohamok jelentkeztek nála. Májusban kiderült: aszparagin-szintetáz-hiányos szindrómája van, egy olyan örökletes betegség, amely súlyos fejlődési elmaradással, mozgásbénulással és rohamokkal jár, és amely legtöbbször még gyermekkorban halálhoz vezet. Világszerte mindössze 40 ismert esetről tudnak.

„A fájdalom az iszonyatos, az eszet-vesztő, ahogy vezettünk haza nekem csak az járt a fejemben, hogy ilyen nem történhet meg velünk, ilyen nincsen, hogy azt mondják, hogy nincs gyógymód, hogy a tudomány mai állása szerint nem kezelhető a betegsége, szerintem ez minden szülő rémálma” – mondta az édesanya, Végh Mariann.

A szülők úgy érezték, nem várhatnak tétlenül. „Nyilvánvaló volt, hogy az orvoscsapat, hogy ők csak tüneti kezelésben gondolkodnak” – mondta az apa, Karancsi Balázs.

Éjszakákon át bújták a szakirodalmat, és több száz levelet küldtek el kutatóknak és intézményeknek.

Végül sikerült elérniük, hogy a Genfi Egyetem és a londoni UCL egy kétéves kutatási projektet indítson a génterápia kifejlesztésére.

„Ez a génterápia fejlesztése szülőként ez egy iszonyatosan idegen közeg, nem vagyunk orvosok, és tudósok se, nem értünk ahhoz, amiről ők beszélnek egy-egy megbeszélésen” – mondta az anya.

A fejlesztéshez 210 millió forintra van szükségük, ezt az összeget év végéig kell összegyűjteniük. A család adománygyűjtő oldalt hozott létre és alapítványt is indított Eriknek.

A kisfiú kezelőorvosa, aki a kutatást is koordinálja, azt mondta:

„A kór gyorsan halad előre, bár Erik állapota jelenleg stagnál, de minden nap számít.”

Erik nemrég töltötte be az első életévét. A legidősebb ismert ASNSD-s gyerek jelenleg tízéves.

„Arra nehéz válaszolni, hogy Eriknek mennyi ideje van várni terápiára, hogy alakul a betegsége. 1–2 évre biztos szükség van a gyógymód kifejlesztésére. Ez egy nagyon ritka betegség, azért kerül ennyi pénzbe mert először tanulmányokat kell készíteni, aztán az egérkísérletek jönnek, aztán ki kell próbálni embereken” – nyilatkozta Dr. Roxane van Heurck az RTL Híradónak.

Ha a kutatás sikerrel jár, az nemcsak Eriknek, hanem más, ASNSD-ben szenvedő gyerekeknek is reményt adhat.

Aki segítenek Eriknek legyőzni a kórt, EZEN A LINKEN teheti meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET: