úgy készülünk, hogy húsvét után nyissunk. Ha a járványhelyzet indokolja, akkor készek vagyunk ezen tolni, de ha a számok javuló tendenciát mutatnak, akkor mielőbb szeretnénk nyitni.
A jelenlegi tervek szerint április 7-én indulna újra a tantermi oktatás az általános iskolákban és ekkor térhetnének vissza az óvodások is az intézményekbe.
A köznevelésért felelős államtitkár azt reméli, hogy a középiskolások is minél hamarabb visszaállhatnak a jelenléti oktatásra – ők november eleje óta digitális tanrendben dolgoznak.
Az kérdéses volt, hogy lesz-e ügyelet az intézményekben, végül úgy döntöttek, hogy lesz, és mivel csak kevesen élnek vele (az óvodások öt százaléka, azaz 15 ezer fő, és az iskolások kevesebb mint egy százaléka, vagyis 4-5000 fő), ezért nem jelent járványügyi kockázatot.
Az érettségiről szólva kiemelte:
a diákok úgy készüljenek, hogy május első napjaiban az írásbeli biztosan lesz, és úgy készülünk, hogy a szóbeliket is a hagyományos módon megtartjuk.
Elvileg május végén zajlik majd az országos kompetenciamérés, amelyet tantermi oktatás esetén minden kockázat nélkül le tudnak majd bonyolítani. Az államtitkár úgy véli, fontos lenne a felmérés, hogy kiderüljön, az elmúlt hónapokban történt átállások hogyan hatottak a diákok kompetenciájára.
Maruzsa szerint a digitális oktatás nem okozott törést a tavalyi érettségi eredményekben, de idén más a helyzet, mert sokkal több időt kellett tantermen kívül tölteni.
Zelenszkijt állva tapsolták, Orbánt árulónak nevezték a háború évfordulóján az Európai Parlamentben
Az Európai Parlament rendkívüli ülésén több képviselő is hevesen bírálta a magyar kormányfőt. A vita középpontjában a magyar vétó áll, amely egy Ukrajnának szánt, kulcsfontosságú pénzügyi csomagot akadályoz.
Árulózás és tapsvihar egyszerre Brüsszelben: miután Volodimir Zelenszkij azt üzente, „Nem mi akartuk, nem mi kezdeményeztük és nem mi provokáltuk ezt a háborút”, az Európai Parlament nagy többséggel elítélte az orosz agressziót – és példátlan élességgel bírálta Orbán Viktort a magyar vétók és a 90 milliárd eurós ukrán csomag aláásása miatt - írja a HVG.
Az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülésen emlékezett meg februárban az orosz invázió negyedik évfordulójáról. Az eseményen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök online jelentkezett be, és leszögezte: aki Putyin pártján áll, az a háborút támogatja.
Beszédében köszönetet mondott az unió által felajánlott, ám Magyarország által jelenleg blokkolt 90 milliárd eurós hitelért, és reményét fejezte ki, hogy sikerül Ukrajna számára konkrét csatlakozási időpontot kitűzni. A képviselők állva tapsolták meg Zelenszkijt.
Ezután a felszólalók közül többen is keményen bírálták a magyar miniszterelnököt.
Michael Gahler német kereszténydemokrata képviselő szerint Orbán Viktor és Robert Fico szlovák miniszterelnök Putyint támogatják, és így fognak megmaradni a történelem számára. „Nem vagyunk az orosz árulók oldalán, kiállunk önök mellett” – üzente Zelenszkijnek.
Iraxtse Garcia Perez, a szociáldemokraták frakcióvezetője szerint Orbán a szankciók megvétózásával árulást követ el az ukrán nép ellen. Terry Reintke, a zöldek képviselője úgy fogalmazott, Orbán Viktor „Ukrajnát és Európát, mindannyiunkat elárult”. Valérie Hayer, a liberális Renew párt szónoka a Fideszt is magában foglaló Patrióták Európáért frakciót kritizálta.
„Putyinnak vannak szövetségesei Európában, Bardella úr, önök Putyin láncos kutyái” – mondta, hozzátéve, hogy Orbán Viktor volt az, aki aláásta a 90 milliárd eurós támogatást.
Dömötör Csaba, a Fidesz képviselője azzal érvelt, hogy a bajban segíteni kell, de ettől nem kell belekeveredni a háborúba. Szerinte Ukrajna blokkolja a Magyarországnak szánt olajszállítmányokat, de „nem fogunk engedni a zsarolásnak”.
A kormánypárti politikus úgy vélte, ha az EU tovább küldi a milliárdokat Ukrajnába, akkor még több koporsóra lesz szükség, és Európa a világ beteg embere lesz.
A magyar kormánypárti álláspontot helyeselte Alexander Jungbluth, a német AfD képviselője, aki szerint Magyarország helyesen jár el.
Sandra Kalniete lett néppárti képviselő viszont kijelentette:
„Ukrajna uniós tagállam lesz egy napon, akkor is, ha egy tagállam, Magyarország ezt szeretné blokkolni”.
A vita után a parlament 437 igen, 82 nem és 70 tartózkodás mellett határozatban ítélte el Oroszország Ukrajna elleni háborúját. A dokumentum követeli a harcok azonnali beszüntetését, az orosz csapatok kivonulását, és hangsúlyozza, hogy Ukrajna jövője az EU-ban van.
A határozat újabb szankciókat és az orosz energiáról történő fokozott leválást sürget, beleértve az Északi Áramlat 1–2. vezetékek végleges leállítását. A határozatot egyetlen magyar képviselő sem támogatta: a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció tagjai nem vettek részt a szavazáson, a fideszesek és a Mi Hazánk képviselője pedig ellene szavazott.
Az évfordulón az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament elnökei közös nyilatkozatban álltak ki Ukrajna mellett. Kiemelték: a szuverenitás és a területi integritás tisztelete alapelv, a határokat nem lehet erőszakkal megváltoztatni. Az EU 2022 óta közel 200 milliárd euró támogatást nyújtott Ukrajnának, és a tagállami vezetők további 90 milliárd eurós csomagról döntöttek a 2026–27-es időszakra, amelyből 60 milliárd eurót katonai célokra fordítanának – ezt a csomagot blokkolja jelenleg Magyarország. Az Unió emellett kész hozzájárulni Ukrajna jövőbeni biztonsági garanciáihoz, és támogatja egy, az agresszió bűntettének kivizsgálására létrehozandó különleges törvényszék felállítását.
Árulózás és tapsvihar egyszerre Brüsszelben: miután Volodimir Zelenszkij azt üzente, „Nem mi akartuk, nem mi kezdeményeztük és nem mi provokáltuk ezt a háborút”, az Európai Parlament nagy többséggel elítélte az orosz agressziót – és példátlan élességgel bírálta Orbán Viktort a magyar vétók és a 90 milliárd eurós ukrán csomag aláásása miatt - írja a HVG.
Az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülésen emlékezett meg februárban az orosz invázió negyedik évfordulójáról. Az eseményen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök online jelentkezett be, és leszögezte: aki Putyin pártján áll, az a háborút támogatja.
Beszédében köszönetet mondott az unió által felajánlott, ám Magyarország által jelenleg blokkolt 90 milliárd eurós hitelért, és reményét fejezte ki, hogy sikerül Ukrajna számára konkrét csatlakozási időpontot kitűzni. A képviselők állva tapsolták meg Zelenszkijt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gór-Sebestyén Júliát kiskorúak veszélyeztetésével gyanúsítják, a korcsolya-szövetség fordult a rendőrséghez
A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2025 novemberében hallgatta ki az Európa-bajnok műkorcsolyaedzőt. A bejelentések rángatásról, erős szorításról, markolásról, karmolásról, egy-egy pofonról, megszégyenítésről, sértegetésről, betegen versenyeztetésről, megalázásról és elhanyagolásról szóltak.
Gyanúsítottként hallgatták ki a magyar műkorcsolyában kiskorú veszélyeztetése miatt indult ügyben Gór-Sebestyén Júliát – értesült a Válasz Online. A Fővárosi Főügyészség egy nappal korábban, hétfőn az Eurosportnak megerősítette, hogy az eljárásban gyanúsítás történt egy 2023 őszén nyilvánosságot kapott ügyben.
„A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2025 novemberében egy személyt hallgatott ki gyanúsítottként 3 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt” – közölte a Főügyészség. A gyanúsított panasszal élt, ám ezt a Budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség alaptalannak minősítve elutasította. A nyomozás jelenleg is vizsgálati szakban van.
A mostani eljárás egy 2023 februárjában indult ügyre vezethető vissza, amikor több szülő fordult a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetséghez a korábbi Európa-bajnok edző módszerei és emberi magatartása miatt. A bejelentések rángatásról, erős szorításról, markolásról, karmolásról, egy-egy pofonról, megszégyenítésről, sértegetésről, betegen versenyeztetésről, megalázásról és elhanyagolásról szóltak. Gór-Sebestyén Júlia akkor tagadta az ellene felhozott vádakat.
A szövetség egy nappal a fegyelmi eljárás 2023. május 4-i megindítása előtt lecserélte fegyelmi szabályzatát: az addigi hároméves elévülési időt egy évre csökkentették. A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség 2023 őszén meg is szüntette az eljárást Gór-Sebestyén ügyében, arra hivatkozva, hogy „a bejelentésekben megjelölt és a szakvéleményben részletezett időpontok kizárják az esetek Etikai és Fegyelmi Bizottság általi kivizsgálásának lehetőségét a vélt fegyelmi vétségek elévülésére figyelemmel”.
A szövetség ugyanakkor bejelentést tett a rendőrségen, amit a Budapesti Rendőr-főkapitányság feljelentésként értékelt, és 2023. október 31-én kiskorú veszélyeztetése bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen.
Miközben az ügy zajlott, Gór-Sebestyén Júlia a Ferencváros több mint 40 év után újrainduló műkorcsolya-szakosztályának vezetője lett, és a mai napig ebben a pozícióban dolgozik. Ő értékelte például nemrég a Pavlova Maria, Alexei Sviatchenko műkorcsolyapáros olimpiai negyedik helyét is – írta a 24.hu.
Gyanúsítottként hallgatták ki a magyar műkorcsolyában kiskorú veszélyeztetése miatt indult ügyben Gór-Sebestyén Júliát – értesült a Válasz Online. A Fővárosi Főügyészség egy nappal korábban, hétfőn az Eurosportnak megerősítette, hogy az eljárásban gyanúsítás történt egy 2023 őszén nyilvánosságot kapott ügyben.
„A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2025 novemberében egy személyt hallgatott ki gyanúsítottként 3 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt” – közölte a Főügyészség. A gyanúsított panasszal élt, ám ezt a Budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség alaptalannak minősítve elutasította. A nyomozás jelenleg is vizsgálati szakban van.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kórházban szerzett két ajánlást a fideszes képviselőjelölt: a törvény szerint mindkettő érvénytelen lehet
A fideszes jelölt a Honvéd Kórházban és a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban járt két polgármester barátjánál. A 2013-as választási törvény kifejezetten tiltja az ajánlásgyűjtést ilyen helyszíneken.
Kórházakban gyűjtött be két ajánlást a Fidesz nógrádi képviselőjelöltje, Becsó Zsolt, noha a választási törvény ezt egyértelműen tiltja.
Becsó Zsolt vasárnap, egy nappal az ajánlásgyűjtés kezdete után posztolt a Facebookon arról, hogy Kreicsi Bálint salgótarjáni és Farkas Attila pásztói polgármester is őt támogatja.
A bejegyzéshez csatolt fotók tanúsága szerint a támogató aláírásokat kórházi környezetben szerezte meg, a leírás alapján a Honvéd Kórházban, illetve a Budapesti Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban.
A választási eljárásról szóló 2013-as törvény viszont úgy fogalmaz: „nem gyűjthető ajánlás egészségügyi szolgáltató helyiségében”. Az így gyűjtött ajánlás érvénytelennek számít
Mindkét aláíró polgármester kórházi kezelés alatt állt: Kreicsi Bálint síbaleset utáni műtétből lábadozott, Farkas Attila pedig szintén kórházi ellátásra szorult.
Kórházakban gyűjtött be két ajánlást a Fidesz nógrádi képviselőjelöltje, Becsó Zsolt, noha a választási törvény ezt egyértelműen tiltja.
Becsó Zsolt vasárnap, egy nappal az ajánlásgyűjtés kezdete után posztolt a Facebookon arról, hogy Kreicsi Bálint salgótarjáni és Farkas Attila pásztói polgármester is őt támogatja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Cáfolja Orbánékat az Európai Bizottság olajügyben, élesen szembemegy a magyar kormánnyal Brüsszel
Az Európai Bizottság szerint orosz csapás okozta a Barátság kőolajvezeték január 27-i leállását. A magyar kormány válaszul leállította a dízelszállítást Ukrajnába, és a 20. szankciós csomagot is blokkolja.
Élesen szembemegy az Európai Bizottság a magyar kormány álláspontjával a Barátság kőolajvezeték leállásának ügyében. Míg a magyar kormány szerint Ukrajna politikai döntése miatt nem érkezik kőolaj, addig Brüsszel szerint a kiesést az ukrán infrastruktúrát ért orosz támadások és a háborús helyzet miatti nehézkes helyreállítás okozza. A vita tétje nemcsak az olajellátás, hanem egy 90 milliárd eurós, Ukrajnának szánt uniós hitel és egy újabb Oroszország elleni szankciós csomag sorsa is.
A Barátság kőolajvezeték déli ágán január 27-én állt le a szállítás Magyarország és Szlovákia felé. A magyar kormány válaszul, Szlovákiával közösen, február 18-án felfüggesztette az Ukrajnába irányuló dízelkivitelt. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a napokban támadás érte a vezeték kulcsfontosságú, oroszországi Tatárföldön található olajszivattyú-állomását.
Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben hétfőn jelentette be: a kormány addig akadályoz minden Ukrajnát támogató brüsszeli döntést, amíg Kijev nem engedi át az orosz kőolajat. Ennek jegyében Magyarország vétót emel a 90 milliárdos uniós hitel és a 20. szankciós csomag ellen is. Robert Fico szlovák miniszterelnök pedig azzal fenyegetett, hogy leállítja az ukránoknak szállított áramot.
Ezzel szemben az Európai Bizottság szerint a leállás oka az infrastruktúrát ért orosz támadás és a helyreállítás nehézsége. A Portfolio beszámolója szerint Anna-Kaisa Itkonen szóvivő a keddi sajtótájékoztatón közölte, a Bizottság a technikai és biztonsági információkra támaszkodik.
Az ukrán fél alternatív szállítási útvonalakat is javasolt, például az Odessza–Brodi vezetéken keresztül, amelyen azonban nem orosz eredetű kőolaj érkezne.
A politikai vita árnyékában mindkét ország lépéseket tett az ellátásbiztonságért. Magyarország 250 ezer tonna nyersolajat szabadított fel a stratégiai készletből a MOL számára, és megkezdte a nem orosz olaj beszerzését tengeri úton, a horvát JANAF-vezetéken át. Szlovákia szintén a stratégiai készleteihez nyúlt, a Slovnaft finomítója pedig az export helyett a belföldi piacot látja el.
A Barátság-vezeték tatárföldi, Kalejkino térségében lévő szivattyúállomását ért dróntámadás tovább árnyalja a képet. Míg az orosz fél drónroncsokból eredő, lokalizált tűzről beszélt, ukrán források célzott titkosszolgálati akciót említettek. A következő hetekben dől el, hogy a műszaki helyreállítás és az alternatív szállítási útvonalak kiépítése képes-e feloldani a politikai feszültséget, amely mára az Európai Unió legfelsőbb döntéshozatali szintjét is elérte.
Élesen szembemegy az Európai Bizottság a magyar kormány álláspontjával a Barátság kőolajvezeték leállásának ügyében. Míg a magyar kormány szerint Ukrajna politikai döntése miatt nem érkezik kőolaj, addig Brüsszel szerint a kiesést az ukrán infrastruktúrát ért orosz támadások és a háborús helyzet miatti nehézkes helyreállítás okozza. A vita tétje nemcsak az olajellátás, hanem egy 90 milliárd eurós, Ukrajnának szánt uniós hitel és egy újabb Oroszország elleni szankciós csomag sorsa is.
A Barátság kőolajvezeték déli ágán január 27-én állt le a szállítás Magyarország és Szlovákia felé. A magyar kormány válaszul, Szlovákiával közösen, február 18-án felfüggesztette az Ukrajnába irányuló dízelkivitelt. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a napokban támadás érte a vezeték kulcsfontosságú, oroszországi Tatárföldön található olajszivattyú-állomását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
