KÖZÖSSÉG
A Rovatból

„Hogy mosolyt csaljunk az idősek arcára, ugyanolyan fontos, mint az evés vagy az alvás"

Tóth Sára idősekkel foglalkozó táncterapeutaként közelről látta, milyen pusztítóan hatott a koronavírus miatti bezártság az idősotthonok lakóira. Elmeséli, mit kellett volna másképp csinálni.


 

A pandémia már lassan két éve velünk van, ezalatt az idősotthonokat újra és újra bezárták, majd kinyitották a látogatók előtt. Zárlat idején a segítő szakemberek, így a gyógytornászok, mozgásterapeuták is kiszorultak a rendszerből, pedig Tóth Sára táncterapeuta szerint ezek a programok is a lakók gyógyulását, jólétét szolgálták.

- A járvány miatt bevezetett lezárásokkal az időseket is védték és a hozzátartozóikat is. Viszont a pandémia nagyon sokáig elhúzódott. Önök hogyan élték ezt meg?

- Én már több mint 8 éve foglalkozom idősek táncoktatásával. Amikor megérkezett az első hullám és elkezdődtek a lezárások, az otthonokban is látogatási tilalmat rendeltek el. Az egyik fővárosi intézmény pont a szabályok szigorodásakor, 2020 áprilisában vált a járvány egyik gócpontjává, ekkor nagy lett a pánik. Se ki, se be, se hozzátartozó, se szakember, senki. Értem az intézmények álláspontját is, de azt is látni kell, milyen hatással van a bezártság az emberre.

Sára szerint a feszülés után kell a nyugalom

- Mi történt az idősekkel?

- Frusztráltak voltak, hiányolták a foglalkozásokat. Így amikor már lehetett engedni egy kicsit, az intézmények azokat, akik mozgékonyabbak voltak, vagy nem voltak például demensek, vagyis nem felejtették el, hogy melyik utcában van az otthon, kiengedték a boltba, vagy egy kis egészségügyi sétát tehettek. Aztán jött az újabb hullám, megint a nagy szigor, még ezt a lehetőséget is elvették tőlük újra. A szakembereket is korlátozták. Az orvosokat, ápolókat természetesen beengedték, de úgy gondolták, hogy a művészetterápiát tartók vagy a pszichológusok mellőzhetőek. Pedig szerintem pont rájuk lett volna ekkor is a legnagyobb szükség.

- Az intézmények szemszögéből ez érthető, az otthonokban a fertőzés kockázata is magasabb volt. Nem így látja? 

- De, természetesen, én mindig is kiálltam az élet védelméért, azért, hogy kerüljük el a járványt. Viszont az emberi tényezőt sem szabad elfelejteni. Az ápoló cseréli ki az infúziót, az orvos írja fel a gyógyszert, ez létszükséglet.

De létszükséglet az is, hogy a bent lakók megkapják heti egyszer a megszokott foglalkozásukat. Hogy a pszichológussal megbeszélhessék a lelki dolgokat, a mozgásterapeuta pedig mosolyt csaljon az idősek arcára, feltöltse őket. Ezek ugyanúgy hozzátartoznak az ember szükségleteihez, mint az evés vagy az alvás.

Az itt bennrekedt idősek is ugyanúgy féltek, talán még jobban, mint akik otthon voltak. Ők is ugyanúgy stresszeltek, csak nekik még azzal is szembe kellett nézni, hogy nem várta őket a párjuk vagy a szerettük, hanem szó szerint be voltak zárva. Látnia kellett volna, hogy amikor jött egy nyitási hullám, mennyire szerették az órákat, mennyire felszabadultak voltak.

Néha pomponlányok is megjelennek az órákon

- Online órákkal nem lehetett ezt valahogy megoldani?

- Eleinte próbálkoztunk, de az az igazság, hogy nem túl sok sikerrel. Ezek olyan foglalkozások, ahol kell a jelenlét. Kell az, hogy együtt legyünk, hogy lássam őket. Arról nem is beszélve, hogy idős korukra tekintettel bármikor történhet velük valami. Megszédülhetnek, vagy rosszul léphetnek, és akkor nem tudok segíteni.

- Hogy működnek most ezek a foglalkozások?

- Jelenleg megengedik, több intézményben is dolgozom. Az, hogy mikor szüneteltetjük, nagyban függ az intézmény igazgatójától és a körülményektől. Ahol például van fekvőrészleg, ott nagyobb a kockázat, meg természetesen az is sokat számít, hogy ki mennyi oltást kapott. Ezért jelenleg általánosságban az a megállapodás, hogy ha látjuk, hogy növekszik országos szinten az esetszám, akkor inkább nem megyek. Azt azért szoktam látni, hogy amikor hónapokig nem megyek, akkor sokan elindulnak a depresszió vagy az elmagányosodás felé.

A mosoly a fizetség a terapeutának a jól végzett foglalkozásokért

- Sokan vannak az intézményben, az ott kialakult barátságok ilyenkor kevésnek bizonyulnak?

-Igen. Gondoljunk csak bele! Nem mindenkinek vannak barátai, egy közösségben eltöltött óra pedig ezeket az embereket is felrázhatja. Én a foglalkozásaimat úgy kezdem, hogy körbeülünk, mindenki röviden elmondja, hogy van, aztán körrel is zárjuk.

Ha nincs ilyen, akkor a sok elmagányosodott ember nem fogja megkérdezni egymástól, hogy van.

Kell egy vezető, aki összetartja őket, ez a terapeuta. Ő kívülről jön, és kimozdít. Megbíznak benne.

- Amikor egy-egy ilyen kihagyás után újra találkozott a bentlakókkal, akkor mi történt?

- Bekuckóztak a szobájukba, pár négyzetméteren élnek sokszor, nagyon elmagányosodnak egy-egy ilyen bezárkózós időszak alatt. Hiányolják az órát, várják. Ha heti egyszer megyek, pontosan tudják, mikor, kell ez a napirendjükbe. Olyannal is találkoztam, aki étvágytalan volt, esetleg agresszívebb, amikor nem jöttem, aztán hirtelen visszaszokott és elkezdett ezekből kigyógyulni. De ha nem mozgunk, kicsi a mozgásterünk, az is elindít egy lavinát. Aki például cukorbeteg, súlyosabbra is fordulhat az állapota, csontritkulása is lehet, könnyebben eltörhet a lába, keze. Az izmot folyamatosan építeni kell, az idősebbek ugye már jóval könnyebben vesztik el az eszméletüket, vagy ájulnak el, ha mozgásban vannak, frissek maradnak, erre kevesebb az esély.

Tóth Sárát a La Femme magazin 2017-ben az 50 tehetséges magyar fiatal közé választotta, táncpedagógusként kifejtett tevékenységéért. A jelöléseket olyan 16-30 év közötti fiatalok kapják, akik eddig elért eredményeik alapján átlagon felüli tehetséggel és szorgalommal rendelkeznek. Sára azért is küzd az idősekért, mert pontosan tudja, milyen az, amikor a keretek határozzák meg, mik is lehetünk. Lyukas tüdővel született, nem tudott rendesen számolni és helyesen írni, emiatt tanulási nehézségei is voltak. Alternatív módszerekkel próbálkozott, ekkor tudott igazán kiteljesedni. Rájött, hogy sokkal értékesebb, mint gondolná, a táncban pedig nagyon tehetséges. Az idősekért folytatott missziója talán ebből az életútból eredeztethető.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Képtelen vagyok ezt kifizetni” – 370 ezres villanyszámlát kapott a bohócdoktor
A számla egy új szabályozás miatt érkezett, pedig Ádi bohóc csak nemrég költözött be a rossz állapotú házába, amit nemrég vásárolt. Még a részletfizetést sem engedélyeztek.


Kovács István Ádám, az Egy tábla szeretet alapítvány bohócdoktora 371 333 forintos áramszámlát kapott, írja a Blikk. A számla teljesen lesújtotta, mivel átalányban fizet havi 70 ezer forintot, és úgy érezte, ez az összeg teljesen váratlanul érte.

„Képtelen vagyok ezt kifizetni”

– mondta Ádi bohóc.

Miután megkapta a csekket, felkereste az áramszolgáltató ügyfélszolgálatát, bízva abban, hogy valamilyen félreértés történt, vagy legalább részletfizetést kérhet. Ott azonban elmagyarázták neki, hogy a követelés jogszerű. Egy januári kormányrendelet értelmében, ha egy háztartás bármely évben túllépi az 5 ezer kWh éves áramfogyasztást, kötelező új mérőórát felszerelni, amelyet távolról is le lehet olvasni. Ennek ára 251 ezer forint, a fennmaradó összeg pedig az áramszámla különbözete.

A szolgáltató azt is közölte, hogy

részletfizetést azért nem tudnak biztosítani, mert az ingatlan kevesebb mint egy éve van Ádám nevére írva.
Kovács Ádám István/Facebook

A bohócdoktor szerint a magas fogyasztás még azelőtt keletkezett, hogy ténylegesen beköltözhetett volna, mivel a házvásárlás hónapokig elhúzódott egy hagyatéki eljárás miatt. A mérőóra viszont már az ő nevén szerepelt.

Ádám két munkahelyen dolgozik, hogy biztosítani tudja a megélhetését és az alapítvány munkáját. Az Egy tábla szeretet alapítvány nevében rendszeresen látogatja a kórházakat, ahol beteg gyermekeknek segít mosolyt csalni az arcára

– és egy tábla csokit is ad nekik. Bár arra törekszik, hogy a gyerekek ebből semmit se vegyenek észre, sokszor nehéz elrejtenie a mögöttes feszültséget.

Egy korábbi orvosi műhiba miatt fél tüdejét el kellett távolítani. Ennek ellenére nemrégiben sikerült saját házat vásárolnia a Mátrában. Az ingatlan rossz állapotban volt, de munka mellett fokozatosan rendbe hozta.

Ha segíteni szeretnél a bohócdoktoron, az alábbi számlaszámon megteheted:

Megyesi Krisztián

OTP BANK

11773449-02829621-00000000


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Ez életünk eddigi legrosszabb napja” – Négy nappal az indulás előtt utasították el az amerikai kezelést, ami reményt jelentett volna a leukémiás kisfiúnak
A kis Ágoston családja mindent megtett, hogy esélyt adjon fiuknak a gyógyulásra. Most azonban újabb akadály gördült eléjük, ami mindent megváltoztathat.


Ahogy arról korábban írtunk, egy ország fogott össze azért, hogy a 10 hónapos kisfiú, Ágoston megkaphasson egy amerikai kezelést ritka és agresszív leukémiájára. A noszvaji kisgyerek érdekében még Szoboszlai Dominik és felesége is megmozdult.

Most azonban szomorú hírt kapott a család, mindössze négy nappal a tervezett amerikai indulás előtt. Ágoston nem kaphatja meg a Car-T kezelést, amire hónapok óta készültek, és amihez már az anyagi támogatás is összegyűlt. A szülők a Facebook-oldalukon írták meg, hogy mi történt.

„Ez életünk eddigi legrosszabb napja. Felfogni sem tudjuk mi történt, mi történik velünk. Ma reggel az amerikai orvos csapat úgy döntött, hogy Ágoston mégsem kaphatja meg a Car-T kezelést. Egy olyan dologra hivatkoznak, amiről végig tudtak, és szó sem esett róla, hogy gondot okozhat. Most, 4 nappal az indulás előtt mégis orvosi kockázatot látnak benne.”

A szülők szerint az amerikai orvosok a BCG oltásra hivatkoztak. „Ez az oltás a legtöbb fejlett országban már nem kötelező, itthon is próbálják elérni néhányan, hogy kivezetésre kerüljön. [...] A kemoterápiák hatására legyengült immunrendszer mellett ez az oltással bejuttatott TBC kórokozó elterjedt és 3 hetes lázat okozott Ágostonnál januárban, emiatt hiúsult meg a transzplant amire már meg volt az időpontunk” – írták a kisfiút támogató Facebook-oldalon. Hozzátették: „ Az eredeti terv az volt, hogy a transzplant alatt és után is fogja még kapni a TBC gyógyszereket hónapokig, mire igazoltan kigyógyul belőle. Csak sajnos mire a TBC gyógyszerek hatottak, és mehettünk volna transzplantra, a leukémia visszajött, és ezért le lett fújva. A TBC nemcsak 3 hetes lázat okozott, hanem egy diónyi nyirokcsomó duzzanatot, ami gennyel volt tele, ez az oltás helyéhez legközelebb eső hónalj nyirokcsomóban alakult ki, ezt a nyirokcsomót kivették.”

A szülők azt is leírták, hogy szerintük az amerikai döntés nem indokolt.

„A fent leírtak alapján nem értjük, hogy ez miért ok arra, hogy a kezelésből kizárják, hiszen ez a kórokozó mint mondtuk, elvileg az egészséges emberekben is kimutatható ezen a helyen. Ez egy kontrollált fertőzés, nincs láza, nincs tünete, a transzplantot is megcsinálták volna mellette, pedig ott sokkal nagyobb immunrendszer elnyomás van. A magyar orvos csapat egyhangúan amellett érvelt és küzdött, hogy ez nem egy valódi indok arra, hogy Ágoston ne kaphassa meg a kezelést. Mindent megtettek azért, hogy átvigyék az igazunkat, az igazukat orvosi szempontból alátámasztva.”

A család szerint most nagyon kevés lehetőség maradt.

Az egyik egy kísérleti kezelés, ami nem kifejezetten Ágoston géneltérésére van, és támadja az egészséges sejteket is. A másik egy gyógyszer, de ha ezt alkalmazzák, utána már nem kaphatná meg a Car-T kezelést. A harmadik egy olyan terápia, amit eddig az orvosok nem támogattak.

Azt írták, hogy amíg nem beszéltek az orvosokkal, nem tudják, melyik irány lesz járható.

„Jelenleg arra kell minden energiánkat koncentrálni, hogy ebből a helyzetből kihozzuk a legjobbat, hogy a rendelkezésre álló kevés idő alatt legjobb irányt és lehetőséget megtaláljuk Ágoston számára. Mindezek mellett sok nevetést és jó kedvet, élményt és szeretetet kell csempészni a mindennapjaiba, ez a legfontosabb feladatunk, Ő továbbra sem vehet észre semmit ebből.”

Április elején még arról számoltak be, hogy a 3,5 éves Ágoston egy nagyon ritka és agresszív leukémiával küzd, ami évente csak 30–40 gyereket érint világszerte. A túlélési esély immunterápia nélkül csupán 15–20 százalék. A szülők ezért kezdtek gyűjtésbe, hogy a kisfiú megkaphassa az amerikai kezelést, ami reményt jelentett számukra. Az összeg összejött, de az indulás előtt négy nappal mégis elutasították a kezelést.

„Az egyetlen pozitívum az egészben, hogy NEKTEK köszönhetően a pénz nem akadály, ez nem fogja korlátozni, hogy melyik irány legyen kijelölve” – írták posztjukban a szülők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Eldőlt, hogy melyik az ország legjobb iskolája - egy kisvárosi suli vitte haza a díjat
Összesen 44 jelölés érkezett az ország különféle pontjairól, amelyek közül ötöt választott ki a szakértői zsűri. Egy újszászi suli lett végül a győztes.


Idén először hirdették meg Az ország legjobb iskolája díjat, amelynek győztese közönségszavazással dőlt el. Az elismerést az Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola nyerte el a Telexen lebonyolított szavazáson.

A pályázatot még márciusban indította az Együttnevelés Szövetség, amely szülőkből, pedagógusokból és oktatási szakértőkből áll. Összesen 44 jelölés érkezett különböző intézményektől, ezek közül választotta ki a szakértői zsűri azt az öt iskolát, amelyek bejutottak a döntőbe.

A zsűri tagjai között volt Berényi Eszter, Derdák Tibor, Ercse Krisztina, Németh Szilvia és Radó Péter is. A döntőbe jutott intézmények a következők:

  • Szent Pál Marista Általános Iskola, Karcag
  • Kondor Béla Általános Iskola, Budapest
  • Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Kaba
  • Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Újszász
  • Nézsai Mikszáth Kálmán Szlovák Nemzetiségi Általános Iskola, Nézsa

A zsűri olyan iskolákat választott ki, amelyek bár nem a kompetenciamérések élmezőnyében szerepelnek, mégis kiemelkedő munkát végeznek. A tanárok odafigyelnek a diákokra, támogatják őket, ha nehézségeik vannak, és bátorítják őket, ha valamiben tehetségesek. Fontos szempont volt az is, hogy ezekben az intézményekben otthonos, elfogadó környezet várja a gyerekeket, ahol biztonságban érezhetik magukat. Emellett a szülőkkel való kapcsolat is közvetlen, a közösségek pedig összetartók.

Az ilyen iskolák nem válogatnak, hanem lehetőséget adnak minden gyereknek.

Az Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskoláról készült kisfilm elérhető a YouTube-on.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Rájöttem, hogy inkább nekik adom ezt a pénzt, hogy ne legyenek betegek” - megszólalt az ukrán kisfiú, aki minden megspórolt pénzét odaadta iskolatársa és testvére gyógyulására Egerben
Andrej három éve menekült el a háború elől, apját is elveszítette. Most ő lett az, aki mások reményeit valóra váltotta egyetlen mozdulattal.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 17.



Andrej harmadikos kisfiúként él Egerben, ahová édesanyjával és testvéreivel három éve érkeztek Ukrajnából, a háború elől menekülve. Édesapját tavaly veszítette el, derül ki az RTL Híradóból.

Az egri Hunyadi iskolába jár, ahol nemrég egy különleges döntést hozott. Meghallotta, hogy két iskolatársának, akik súlyos betegséggel küzdenek, gyűjtést szerveznek. Bár ő maga mobiltelefonra gyűjtött, végül úgy határozott, hogy minden félretett pénzét – 63 ezer forintot – inkább a beteg fiúk gyógykezelésére ajánlja fel.

„Máris tudtam, hogy nagyon sok pénzt fogok nekik adni, mert azt sokat nagyon gyűjtöm. Utána megint rájöttem, hogy inkább adom ezt a pénzt, hogy ne legyenek betegek” – mondta Andrej.

A kisfiú az összegyűjtött pénzt az osztályok között vándorló perselybe dobta be. Az iskolából ezután felhívták édesanyját is, aki azonban már tudott fia szándékáról.

„Úgy döntött, hogy ő adja saját pénz nekik. Ennyi. Ő kérdezni nekem, hogy ő csinál ezt vagy nem? Persze mondom, ha akarsz csinálja” – mesélte Olga Menakova, Andrej édesanyja.

„Kiderült, hogy anya tudott róla, mert megbeszélték, hogy Andrej a mobilra gyűjtött pénzét most inkább odaadja Tántinak, mert nem olyan fontos neki ez a mobil, viszont megértette, hogy Tánti milyen helyzetben van” – tette hozzá Temesváriné Várszegi Mónika nyugdíjas pedagógus.

A gyűjtés két izomsorvadásos, Duchenne-szindrómával élő fiú, Pintér Beáta gyermekei számára indult. A betegség ritka genetikai eredetű, és tavaly jelent meg egy olyan terápia, amely segíthetne rajtuk, de Magyarországon nem érhető el. Ezért hoztak létre egy családi alapítványt a kezelés költségeinek előteremtésére.

„Elkezdtünk azon gondolkodni, hogyan tudnánk ezt a kisfiút az álmához hozzásegíteni, mert ez a fajta nagyvonalúság, amit ő példaként állított föl elénk, azt gondolom, hogy megérdemli a jutalmat” – mondta Pintér Beáta, a Bátor Táltos Alapítvány alapítója.

Az iskola közössége is megmozdult Andrej nemes gesztusa után. Egy hazai telekommunikációs cég felajánlott egy okostelefont a kisfiúnak, aki tegnap meg is kapta a készüléket – és egy Lego-készlettel is meglepték.

Az RTL Híradó riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET: