SZEMPONT
A Rovatból

„Gyomorgörccsel várjuk az elsejét” – Szülői rémálom a tanévkezdés a tervezhetetlen félév, a helyettesítő tanárok és a bezáró iskolák miatt

Mit tehetnek a szülők? Hogyan készülhetnek fel a sokváltozós őszi tanévre? Kivédhető egyáltalán a tanárhiány, az online oktatás, vagy az iskolák bezárása?


Minden eddiginél nagyobb bizonytalansággal vágnak neki az őszi tanévnek a szülők: az egyre komolyabb mértéket öltő tanárhiány a hazai oktatás fogaskerekeit már állandó jelleggel koptatja, amit tetéz a szeptemberre beígért pedagógussztrájk is. És akkor még nem beszéltünk az intézmények télre vonatkozó, jócskán megugró rezsiköltségeiről. A tervezhetetlen tanév kezdete előtt pedig damaszkuszi kardként lebeg a szülők feje fölött az online oktatás lehetősége is. A sok változó egyszerűen lehetetlenné teszi egy nappal a kezdés előtt a szülők számára a tervezést, akik fogódzkodó nélkül vágnak neki a téli hónapoknak.

A szülők lázálma: a tanárhiány

Lassan két éve mindennapos hír, hogy az oktatási intézmények többsége már pedagógushiánnyal küzd. Szabó Zsuzsanna, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke nemrégiben tovább fokozta az aggodalmakat, ugyanis elmondta, jelenleg 4800 pedagógus hiányzik az oktatásból, ami jövőre elérheti a 6000-res számot is. Az összképet nézve még rosszabb a helyzet az elnök szerint:

„mintegy 16.000 kolléga hiányzik a rendszerből, őket már nem lehet lehelyettesíteni, tehát elakadás, probléma biztos lesz.”

Ezeket a számokat nézve érthető, hogy Miklós György, a Szülői Hang közösség képviselője a kérdésünkre válaszolva miért a pedagógushiányt emelte ki elsőként a szülők legfőbb félelmeként a rájuk váró hónapok kapcsán.

„A tanévkezdés utolsó előtti napjában járunk és még mindig nem tudni, hogy elsejére miként rendeződnek a dolgok. Sok intézményben valószínűleg nem fogják tudni megoldani, hogy minden tantárgyat megfelelő szakképzettséggel rendelkező tanár oktasson. Ha mégis sikerül, akkor elég nagy lesz a túlterheltség a tanárok körében, ami szintén negatív módon hat majd a gyerekekre”

– mondta Miklós György, aki már most biztosra veszi, hogy idén az eddigieknél is nagyobb pedagógushiánnyal kell majd számolni.

Online oktatni vagy nem: az itt a kérdés

Emellett egy teljesen új problémával is kénytelenek farkasszemet nézni az iskolák: a rezsiárak emelkedése miatt akár az online oktatás is újból szóba jöhet, hogy ezzel mérsékeljék az intézmények rezsiköltségeit. Bár a kormány célja az lenne, hogy az iskolák zavartalanul, a hagyományos tanrendben működjenek, a Belügyminisztérium sem tudta mindezt megígérni. Szerintük arra a szélsőséges esetre is fel kell készülni, hogy Európában nem lesz elég gáz. A kormány igyekszik mindent elkövetni az online oktatás elkerülése érdekében. Ezért utasították az oktatási intézményeket, hogy mérjék fel a gázról a fatüzelésre való átállás lehetőségét, majd újabb ötletként dobták be, hogy ha sikerül 20 fokosra fűteni a tantermeket, akkor megtartható a jelenléti oktatás.

Miklós György szerint azonban a szülőknek ebben a témában az ígéretek sem okozhatnak lelki megnyugvást.

„Bár a kormány bejelentette, hogy nem lesz online oktatás, elég csak 2020 márciusára gondolni. 13-án Orbán Viktor miniszterelnök reggel még azt mondta, nem lesz ilyen, majd még aznap este a járványhelyzetre hivatkozva elrendelte az online tanítást”

- emlékeztet Miklós György.

De mint a 2022-es tanévkezdés minden terén, itt is csak találgatni lehet, hiszen a közösség képviselője szerint sok iskolában maga az intézményvezető sem tudja, hogyan fogja kifizetni a rezsiszámlákat.

Van persze arra is példa, amikor egy iskola sajátos módszerrel próbálja leküzdeni az energiaválságot. Ilyen a győrszentiváni Szent Benedek Általános Iskola, ahol a vezetők az első félév elején visszavezetik a szombati tanítási napot, majd az előre ledolgozott napokkal hosszabbítják meg a téli szünetet, hogy az intézményben addig se kelljen fűteni.

Mindegy, hogy alsós vagy felsős szülő, a gyomorgörcs ott van mindkettőben

Az egy nap múlva startoló tanév aggodalmai kapcsán két szülőt is felkerestünk, egy budapesti apukát, akinek most megy hetedikbe a fia, és egy anyukát, akinek alsós a kislánya. Bár más iskolákba és évfolyamba járnak a gyerekeik, a jelenlegi helyzetről egybecsengő véleményt fogalmaztak meg:

„fogalmunk sincs, mi vár a kislányunkra és ránk szeptembertől. Gyomorgörccsel várjuk az elsejét. Most még van, aki a gyereket tanítani fogja. Legalábbis augusztus 30-i állás szerint még van infónk róla. De mi lesz 1 vagy 3 hónap múlva? Mi történik, ha betegség vagy más ok miatt kiesik az egyik tanítónő? Ki fogja átvenni a munkáját? A most meghirdetett szakköröket ki tartja majd meg 2 hónap múlva? És jövőre lesz-e még, aki kellő szakértelemmel, türelemmel tanítson? Vagy agyonhajszolt, végsőkig megalázott, adminisztratív feladatokkal tovább terhelt, alulfizetett és motiválatlan helyettesítőkre lesznek bízva a gyerekek?”

– sorolta egyre fokozottabb állapotban az édesanya az aggodalmait. Azzal kapcsolatban is tanácstalan, hogy az esetleges online oktatást miként oldhatná majd meg.

Mint mondja, a kislánya utálta az otthoni tanulást – többször sírva is fakadt tőle –, amit nehezít, hogy hiába dolgozik otthonról, nem tud minden percben a lányára figyelni. Ami mégis a leginkább aggasztja: hogyan nyújtsanak biztonságérzetet a gyerek számára, amikor ennyi a bizonytalanság körülötte?

Az általunk megkérdezett apuka fia egy belvárosi iskolába jár, ahol évek óta gondot jelent a tanárhiány, emiatt az elmúlt tanév volt az intézmény életében az eddigi legsúlyosabb.

„Volt olyan tárgyuk, amit az a pedagógus tanított, aki épp ráért. Év közben három tanáruk ment el, nyáron még három, lassan nincs már olyan pedagógus, aki ötödiktől folyamatosan tanítaná őket. Alsóból hoznak fel egy-egy óra megtartására kollégákat, akik többségének nem is az a szakiránya, amire beküldik őket.”

Náluk sok pedagógussal szemben állandó panasz volt. Mint fogalmaz, a Covid és a digitális tanítás eléggé megtépázta az amúgy is alacsony megbecsülésüket a tanároknak. Azokat azonban csodálja, akik mindezek ellenére még most is képesek a tudásuk legjavát nyújtva, a gyerekek érdekeit szem előtt tartva színvonalasan oktatni, de ők vannak erős kisebbségben véleménye szerint.

12 pont: Mit tehet a szülő?

A Szülői Hang képviselője a Szeretlek Magyarország kérdésére, miszerint hogyan készülhetnek fel a szeptember elsejével induló tanév kihívásaira a szülők, Miklós György az általuk közzétett 12 pontos útmutatójukat javasolta. A tanárhiány kezelésére kárenyhítés céljából megalkotott tanácsok szerint

1. Építsünk aktív szülői közösségeket!

2. Forduljunk személyesen a kormánypárti országgyűlési képviselőkhöz!

3. Dokumentáljuk a pedagógushiányt az ombudsmannál!

4. Engedjük el a pedagógushiány következtében nem reális elvárásokat gyermekünk felé!

5. Támogassuk a pedagógusok tiltakozását!

6. Tegyünk panaszt az intézményvezetőnél és a fenntartónál!

7. Vegyük észre a pedagógushiányt, és tudatosítsuk szülőtársainkban is!

8. Használjuk az elérhető tanulási segédeszközöket!

9. Adjunk nyilvánosságot a problémának!

10. Teremtsünk szorosabb kapcsolatot a pedagógusok és a szülők között!

11. Fejlesszük gyermekünk önállóságát, tanítsuk meg a hatékony tanulás módszereire!

12. Gondolkodjunk, keressük meg a problémák gyökerét, és gyakoroljuk a szolidaritást!

Miklós György ebből az első pontot tartja jelenleg a legfontosabbnak, ezért azt tanácsolja

„a szülők igyekezzenek a szülői közösségeket megerősíteni. Minden osztálynak van egy e-mail-listája vagy egy Facebook-csoportja, ahol érdemes többet kommunikálni. Ez a gyerekfelügyelet megoldásában, de tanulási problémák megoldásában is segítséget nyújthat.”

De a túlterhelt pedagógusokkal való szorosabb kapcsolattartás is most különösen fontos lehet az őszi tanévben, így minden eddiginél türelmesebbnek kell lenni velük a Szülői Hang szerint.

Az elkövetkezendő tanévek sem lesznek jobbak

Már csak azért sem, mert a tanárhiány okozta repedéseket a hazai oktatásban már nem lehet tovább foltozgatni, hiszen ennyien nem választják ezt a szakmát. A kormány 2028-ig beígérte a pedagógusok bérének emelését uniós pénzekből sőt, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hétvégi Tranzit fesztiválon már 800 ezer forintos bruttó átlagbérről beszélt az esetükben. Csakhogy a béremelés egy eleme a pedagógusok jól létének, a presztízsükön is emelni kellene a PDSZ elnöke szerint. A millió dolláros kérdés, hogy a kormány jól csengő ígérete elegendő-e ahhoz, hogy a pedagógusok még 6 évig kitartsanak, hiszen a poharuk már most túlcsordult. Ahogyan a komoly megélhetési problémáik is 2022-ben, nem pedig a jövőben érintik őket. Ez pedig a gyerekek mellett a szülők életét is erőteljesen meghatározza majd.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Ligeti Miklós: Ha ilyen nagyvadak kitálalnak, Orbán Viktor sokkal komolyabb bajba kerülhet, mint valaha is feltételeztük
Megnyílt a rés a pajzson, a hatóságoknak most kell lépniük – mondja a Transparency International jogi igazgatója. Szerinte Balásy a NER legmagasabb köreivel bizniszelt, és vádalkuképes, az ilyen arcokon keresztül meg lehet fogni a főszereplőket is.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. május 05.



Balásy Gyula, a gyűlöletplakátokat készítő céghálózat tulajdonosa, a NER egyik legbefolyásosabb vállalkozója, váratlanul bejelentette, hogy önként és ingyen átadja az államnak a teljes médiacégeit magába foglaló cégbirodalmát. A lépésre a Tisza Párt alelnöke úgy reagált, semmi sem lesz elfelejtve, szerinte a Fidesz „plakátosa” ezzel a lépéssel csak a felelősség alól próbálja felmenteni magát.

Balásy Gyula bejelentése egy vádalkuval felérő felajánlkozás? Miért omlik össze ennyire gyorsan a NER, és ez a folyamat eljuthat-e egészen Orbán Viktorig? Erről beszélgettünk Ligeti Miklóssal, a Transparency International jogi igazgatójával.

— Mit láttunk?

— Ezt sem alul-, sem túlértékelni nem szabad. Jól érzékelhetően, most már kézzelfoghatóan omlik a NER. Várható volt, hogy ha a politikai felépítmény összecsuklik, ahogy a választás eredményeinek hatására össze is csuklott, akkor a NER által pénzen vett vagy félelemből, fenyegetésből épített lojalitás is össze fog omlani, el fog porladni. Ennek a porladásnak vagyunk most a tanúi. Hogy Balásy Gyula pontosan mit adott át, tehát mi az, amit ő úgymond visszaszolgáltat, azt majd az új kormánynak alaposan fel kell mérnie. Hiszen ő cégekről, céges vagyonról beszélt, de mi van azokban a cégekben közpénz-kihelyezés nélkül? Például miért nem hallottunk az ő magánvagyonáról? Tudvalevő, hogy a valószínűleg a hatvanpusztai birtokkal vetekedő méretű építkezése nem két fillérbe került. Gondolom, a magánvagyon is ugyanúgy ezekből a gyanús céges pénzmozgásokból keletkezett, úgyhogy azt is nyugodtan adja vissza. Külön problémának érzem, bár talán ennek még nincs itt a helye, hogy erre a nyilatkozatra nem a rendőrség kihallgatószobájában került sor.

Ez az ember valószínűleg vádalkuképes, és nem szabad lebecsülni a vádalku jelentőségét, forrásértékét, mert most van az a helyzet, hogy tőle lehetne megtudni, hogyan történtek a NER-es kifizetések.

Feltételezzük, hogy ő és sok hozzá hasonló NER-lovag alapvetően, a nem csekély mértékű és összegű sáp lehúzása után csak parkolóhelye volt a pénzeknek. Rajtuk keresztül kellett valahogy megoldani a névleg nem gazdagodó, vagy nem látványosan, vagy nem egy bizonyos szinten túl gazdagodó figuráknak, Rogánnak, Orbán Viktornak a kifizetését, Tiborcz Istvánnak a részesedését, tehát az elsődleges haszonhúzók gazdagítását. Valószínűleg Balásy Gyula most abban a helyzetben van, hogy ezt elmondaná egy vádalku keretében, mielőtt még bárki rákapcsolódik a nyilatkozata után. Persze a vádalku alatt nem büntetlenséget értünk, hanem azt a haszonelvű, pragmatikus hozzáállást, hogy a kis hal megúszhatja enyhébb büntetéssel, ha nemcsak átadja a lopott holmit, de meg is mondja, hogy hol van a nagy hal, és az hogyan jutott a pénzhez.

Az ilyen arcokon keresztül – és Balásy Gyula azért elég magasan volt ebben a pénzügyi erősorrendben, központi helyen, ő Rogán Antallal bizniszelt, – meg lehet fogni Rogán Antalt.

Róla eddig azt feltételeztem, hogy csak a letelepedési kötvényeken keresztül lehet közvetlenül megfogni, hiszen az az, amit a nevére vett, kitalált, engedélyezett és működtetett. Azt gondoltam, Balásy Gyula egy szilárdabb elem az építményben, de valószínűleg ő az a vakolat a falon, ami most le fog hullani. Ne felejtsük el, hogy a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnak elnevezett kifizetőhely közbeszerzésein, keretmegállapodások útján, verseny nélkül, egyszemélyes bizniszként a cégeinek 74%-os részesedéssel 360 milliárdot meghaladó bevétele volt csak 2024 végéig.

— Ez maga volt a felajánlkozás a vádalkura?

— Igen, ezért mondom, hogy ez vádalkuképes. A leghiggadtabb, legszikárabb szakmai, kriminalisztikai megfontolás is azt diktálja, hogy most kell szorítani. Mert most jutott el valamiért odáig, hogy hajlandó beszélni, pozíciókat feladni, előnyökről lemondani.

Ha ezt a hatóság azzal nyugtázza, hogy köszönjük ezt a nagylelkű felajánlást, akkor ezt elbaltázzák.

Ez az ember most fogható, most ki kell használni a beszédkészségét és az együttműködésre mutatott hajlandóságát.

— A beszélgetésben megrendültséget, félelmet lehetett látni Balásy Gyula arcán. Mintha komolyan félne valamitől, és ez a felajánlkozás lenne számára a kisebbik rossz.

— Ez egy tévéstúdió-helyzet volt, tehát nem olyan drámai, nem olyan megrettentő a számára, mintha ez tényleg egy hatósági kihallgatás lenne. Nem tudom, mennyi a személyiségében a teatralitás, de az biztos, hogy egészen másfajta embert láttunk, mint akit egy balatoni alkalommal a 444 próbált kamera- és mikrofonvégre kapni. Akkor a luxusautóiról kérdezgették egy veteránautó-versenyen, és ő flegmán, de profizmussal mondogatta, hogy „úgy gondolja, hogy én gazdag vagyok? Hát én nem tudom.” Ott profin adta elő ezt a nyegle, nemtörődömséget. Hogy most mennyi volt a színészet és mennyi a valós megrendülés, ezt nem tudjuk. Az ilyen megrendülések, összeomlások a rendőrségi-ügyészségi kihallgatáson jobban megszokottak és hitelesebbek. Egy tévéstúdióban nem kevés hatásvadász elem lehet ebben.

De a tény, hogy elment oda, megtette ezt a felajánlást és nyilvánosságra hozta, az jelzi: itt most megnyílt a rés a pajzson, és most kell azonnal benyomulni ebbe a résbe.

Ez olyan, mint amikor a hadászatban az ellenséges front felbomlik. Olyankor a győzelem záloga, hogy a front réseibe gyorsan mozgó, nagy tűzerejű élcsapatokat kell bedobni, akik az áttörést kiszélesítik, és mélységben zavart tudnak kelteni. Megzavarják az ellátási láncokat, az utánpótlást, a logisztikát, pánikot keltenek a hátországban, és továbbviharzanak. Majd jön a gyalogság, amelyik elvégzi az aprómunkát, begyűjti, akit kell, felszámolja a megmaradt ellenállási gócokat. De most itt ütéshelyzet van, ezt nem szabad a hatóságoknak kihagyniuk.

— Miért tette ezt pont most? Aki elsőként „coming outol”, jobb pozícióba kerül, mint aki a tülekedésben vesz részt?

— Ez valószínűleg benne van. Vagy, amit nem tudunk, hogy megszorongatták esetleg a NER még működő helyeiről. Lehet, hogy azt mondták neki: „figyelj, te most be vagy áldozva, elvesszük a pénzedet, mert kell nekünk a lelépéshez, és a tiéd a legkönnyebben mobilizálható.” Nincs benne nagy alkalmazotti létszámmal meg eszközparkkal dolgozó építőipar vagy szállodaipar, csak reklámcég. Nem tudjuk, mi történt a túloldalon.

A magánvéleményem az, hogy valószínűleg ezzel ő a túlélésre játszik, és üzenni akar a Rogánéknak:

most visszaadom az államnak azt, amit el akartok tőlem venni, engem nem tudtok ezzel sarokba szorítani.

— Az a kérdés, hogy mit adott vissza az államnak? 80 milliárdos értéket emlegetett, de nem hiszem, hogy ennyit érnének most ezek a cégek.

— Itt megint a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti dilemmáról van szó.

— Tehát mit kapott az állam most valójában?

— Azt majd fel kell mérni. És azt is, hogy ez milyen formában történik. Ajándékozási szerződés lesz? Tulajdonról lemondó nyilatkozat? A szerződéslistát is átadja, vagy csak a cégjegyzékszámot? Ezt mind ismerni kellene. De ez így most egyelőre csak annyi, mintha valaki coming outolt volna, és ezt egy médián keresztül teszi meg, nem a rendőrségen. Előre menekül.

— Május negyedike van még csak. Lesz itt nagy tülekedés a hónapban?

— Arra számítok, hogy tovább fog olvadni a NER. Nap mint nap látjuk: a Nemzeti Tőkeholding megerősítette az értesüléseinket, miszerint nem 1300, hanem 2600 milliárd forint került a magántőkealapokhoz közpénzből. Az MFB Investment fellebbezett a pernyerésünk után, de aztán elkezdte kiadni az adatokat a Tiborczhoz köthető magántőkealapok konkrét MFB Invest-támogatása ügyében. Szóval a NER már tényleg porlad.

— Mennyi idő alatt lehet eljutni Orbán Viktorig?

— Ez a nem tudom hány milliárd forintos kérdés.

De ha ilyen nagyvadak kitálalnak, akkor Orbán Viktor sokkal komolyabb bajba kerülhet, mint amit valaha is feltételeztünk.

Balásy Gyula sokat tudhat. Ő a legmagasabb körökkel közvetlenül bizniszelt. Ő nem a harmadik beszállítónak a tizenkettedik alvállalkozója, hanem a NER egyik prominens, oszlopos tagja. Minden egyes alkalommal, amikor mi tenderbajnok-vizsgálatot végeztünk, a közbeszerzésekből legmagasabb arányban és legnagyobb összegben részesülő NER-es vállalkozók között is dobogós volt. Mindig ott volt Mészáros Lőrinc, Szíjj László és a többiek mellett, mögött. Vagy az első három egyike volt, vagy a negyedik.

— Kiért kell jobban aggódnunk most: Balásy Gyuláért, az ő testi épségéért, vagy a NER prominenseiért, akik veszélybe kerültek ezáltal?

— Mindenki, aki ebben közvetlenül érintett, aggódjon saját magáért. Mi egyedül azért aggódunk, hogy a rendőrség és az ügyészség nem fog elég gyorsan lépni.

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
A Vidéki Prókátor Balásynak: A vádalku ott kezdődik, hogy elmondod, kinek csorgattál vissza
A kegyelmi ügyet kirobbantó jogász szerint Balásy Gyula cégfelajánlása még csak legfeljebb enyhítő körülmény. Szerinte Schadl Györgynek sem éri már meg hallgatni.


A Vidéki Prókátor néven ismert jogász Balásy Gyulának üzent annak nagy port kavart interjúja után. Ahogy megírtuk, a vállalkozó a Kontroll műsorában bejelentette: az államnak ajánlja fel médiavásárló, kommunikációs és rendezvényszervező cégcsoportját, valamint a kapcsolódó vagyoni jogokat. A vállalkozó a cégek értékét legalább 80 milliárd forintra becsülte, és beszélt egy 100 milliárdos szerződésállományról is.

A kegyelmi ügyet kirobbantó ügyvéd szerint a gesztus súlyát nagyban befolyásolja, hogy milyen helyzetben tette azt a vállalkozó.

„Na, Gyulám, ez eddig legfeljebb csak enyhítő körülmény, melynek a súlya attól függ, hogy mennyire volt önkéntes, vagyis a körülmények által ki nem kényszerített a felajánlás, illetve, egyszerűbben fogalmazva, hogy mennyire vagy most szarban, amikor megtetted”

– írta Facebook-oldalán.

Szerinte egy valódi egyezséghez sokkal több kell, és az együttműködésnek komoly feltételei vannak.

„A vádalku ott kezdődik, hogy elmondod és bizonyítod, hogy ki(k)nek és mennyit kellett visszacsorgatni. Ha ezt megteszed, tényleg lényegesen javulhatnak a kilátásaid.”

A „visszacsorgatás” témájánál maradva kitér Schadl Györgyre is. A Prókátor úgy véli, a végrehajtói kar volt elnökének sem éri már meg hallgatnia. Ironikusan azt is megjegyzi: „A kollégái már amúgy is rohadt hálásak lesznek neki az államosításért.”

Balásy Gyula a kormányközeli üzleti körök egyik legismertebb alakja. Cégei rendszeresen nyertek el nagy értékű állami megbízásokat. A nevéhez kötődik például a „Tisza-adós” nemzeti konzultáció nyomtatása több mint 400 millió forintért, a kampány reklámozására pedig további bruttó 8,29 milliárd forint jutott a cégeinek. A Külgazdasági és Külügyminisztérium is rendelt tőle közel egymilliárd forintért zászlókat és molinókat, a MÁV pedig a vasúttársaság negatív megítélésének javítására szerződött vele.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Fotógaléria: Ellepték a mémek az internetet a Balásy-interjú után
A tegnap nyilvánosságra került interjú után elszabadultak a mémgyárak. Jobbnál jobb alkotások látnak napvilágot.


Egyetlen interjú, egy elcsukló hang és egy nyilvános, könnyes bejelentés elég volt ahhoz, hogy május 4-én este a kormányzati kommunikáció egyik legfontosabb alakja és cégbirodalma mémmé váljon az interneten. Balásy Gyula, akinek cégei az elmúlt évtizedben szinte az összes nagy állami kommunikációs tendert elnyerték, a Kontroll című online műsorban közölte, hogy önként és ingyenesen felajánlja az államnak teljes médiaportfólióját.

Az interjú után az internetet elárasztották a mémek. Lilu műsorvezető Instagram-sztorija önmagában is szállóigévé vált:

„Haver, te nem felajánlod a vagyonod, hanem visszaadod.”

A választások előtt nagyot ment az a kalendár, amiben napról napra gyűjtötték az újabb és újabb napvilágra került NER és kormányhoz köthető visszaéléseket, most hasonló módon elkezdődött egy ilyen gyűjtés.

Összeszedtünk egy kis válogatást a legjobbakból:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Molnár Áron Balásy Gyulának: Nem hitted volna, hogy ennyire gyorsan szembejön a valóság és a törvény
A színész-aktivista szerint Balásy Gyula interjúja nem a bűnbánatról, hanem a számonkéréstől való félelemről szól. Úgy véli, a vállalkozó soha nem szólalt volna meg, ha a Fidesz nyeri a választást és folytathatná a közpénzek elköltését.


Molnár Áron sem hagyta szó nélkül Balásy Gyula Kontroll-interjújáról, amelyben a vállalkozó könnyeivel küszködve jelentette be, hogy lemondott valamennyi rendezvényszervező, kommunikációs és médiacégében lévő tulajdonrészéről, és azokat átadja az állam részére. A színész-aktivista Facebook-posztban reagált, egy erős morális állítással indítva: „A könny felszárad, a bűnök nem. Gyula, Gyula.”

Molnár szerint Balásy az interjúban bagatellizálta a cégei által elnyert megbízások számát, majd szembesíti ezzel az állításával.

„A »pár közbeszerzés«, amiről az interjúdban beszélsz, amit nyertetek, csak az egyik cégedben 751 közbeszerzés.”

A színész szerint Balásyék cégei a magyar embereket csapták be, miközben évekig terjesztették a Fidesz megtévesztő kampányát, „mérgezve ezzel a köztereket, a magyarok elméjét és lelkét.” Konkrét példaként említi a „Stop Soros” és az „Állítsuk meg Brüsszelt” szlogeneket.

„Rogán Antal egyik fő katonája voltál a hazugsággyárban.

Mindezt közpénzből, a mi adófizetői forintjainkból. Nem, nem Gyula. Ez nem úgy van, hogy most te elsírod a bánatod. Hány magyar ember, gyerek, család sírt és szakadt szét a hazugságaitok miatt, míg te csak gazdagodtál és szartál arra, hogy mit okozol a magyar társadalomban” – üzente a vállalkozónak.

Molnár szerint az interjúnak egyetlen oka volt:

„Félsz a tetteid következményeitől! Soha nem szólaltál volna meg, soha nem sírtál volna, ha a Fidesz győz. Maradt volna az arrogáns, pökhendi stílusod és ugyanúgy loptál volna tovább.”

Molnár Áron a családra való hivatkozást is visszautasítja. Szerinte Balásynak erre gondolnia kellett volna akkor, amikor a magyar családoknak próbálták átformálni a gondolkodását a kormányzati üzenetekkel.

„Az igazság az, hogy azért szólaltál most meg, mert zárolták a bankszámláidat. Mert nem sikerült külföldre menekíteni a pénzeiteket.”

Úgy véli, Balásy nem számított arra, hogy a valóság és a törvény ilyen gyorsan utoléri. Posztjában figyelmeztette a következményekre is:

„Minden tettedért felelned kell és nincs az a könny, amely jóváteszi azt a pusztítást és bűnt, amit okoztatok a magyar társadalomban mentálisan. Következmények Gyula.. következmények.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk