KULT
A Rovatból

Got Talent: valósággal sokkolta a zsűrit az egyik produkció

Az utolsó előtti válogató legjobb, legrosszabb és legviccesebb pillanataiból szemezgettünk.
Petrovics Cs. - szmo.hu
2015. november 15.



Ismét a képernyőhöz szegezett bennünket Magyarország kedvenc tehetségkutató műsora. A Hungary’s Got Talent utolsó előtti válogatója sajnos nem okozott nekünk akkora katarzist, mint az eddigi adások, azonban most is akadtak istenadta tehetségek, illetve megmagyarázhatatlan produkciók. Ezekből válogattunk ki nektek néhány gyöngyszemet.

A ripacsok:

A műsor elején Drobina Norbert, egy vajdasági srác borzolta a kedélyeket rendhagyó előadásával. Norbi sajnos nem tudta eldönteni, hogy a versmondásban, vagy a balettben tehetségesebb-e, így gondolt egyet, és ötvözte mindkét művészeti ágat. A végeredmény – ahogy Csuja Imre fogalmazott – „egy akkora rippantás volt, hogy az agyam eldobtam”. Google barátunk végül azt is kiderítette, hogy a fiatalember nem csak a tánchoz és verseléshez ért, hanem ráadásként még modellkedik is.

Norbi

Jégh Dávid produkciójával már akkor sejtettük, hogy gondok lesznek, amikor a musicalt „múzikelnek” ejtette ki. A srác szerint az a legnagyobb probléma a színészekkel, hogy sokszor túljátsszák a szerepüket. Oké, de akkor mi a mentsége erre az arckifejezésre?

arc
- Jégh Dávid: nem annyira értettem, hogy a zsűri szerint miért voltam ripacs.

- Balázs: hát, nézz meg egy Bereczki-videóklipet, és látni fogod.

- Jégh Dávid: ő a példaképem.

- Balázs: Bereczki a példaképed?! Édesem, majd kinövöd.

Emlékeztek Cristofelre a Való Világ ötödik szériájából? Ezúttal Futyival, egy nagyon jó barátjával lépett színpadra, akinek a külső-belső tulajdonságairól akár egy egész könyvet lehetne írni. A körülbelül 140 centis srácot Hassza Zsoltnak hívják, és először a Balázs Show-ban tűnt fel. A 25 (!) éves fiatalember világsztár szeretne lenni; énekelt már Tankcsapdát, rappelt már Children Of Distance-et, ezúttal pedig a népszerű tehetségkutató műsorban csillogtatta meg a „tehetségét”. Nos, lehet, hogy egyszer tényleg világsztár lesz belőle, azonban nem a hangja, hanem sokkal inkább a testi adottságai miatt.

A viccesek:

Rengeteg tehetségtelen énekes állt színpadra az utolsó előtti válogatón, azonban az 56 éves Markót László produkciója mindent alulmúlt. A férfi nemzetközi gépkocsivezető, így fellépett már (állítása szerint) Németországban, Angliában, Svédországban és Hollandiában is. A Got Talentben ezúttal A kör című ikonikus slágert próbálta előadni több, de inkább kevesebb sikerrel. Linczényi Márk végül mégiscsak megdobta őt egy bókkal: azt mondta, hogy ő még soha nem szerette úgy az Eddát, mint ahogy László úr énekelte. És mi ezzel a véleménnyel teljesen egyet értettünk.

Németh Zsolt volt az alpári humor képviselője a Got Talentben. A zsűri egyáltalán nem volt vevő erre a műfajra, mi azonban még szívesen néztük volna még egy kicsit az úriember produkcióját.

Raffael Attila, becenevén Csipi pajzán poénokkal próbálta levenni a zsűrit a lábáról, azonban sajnos csúnyán leszerepelt. A feszültséget a levegőben szinte tapintani lehetett, amikor Attila úr zavartan gondolkozott az adomáin. Minket pont ezzel sikerült megnevettetnie.

A műsor fénypontjáról ismét Dombi gondoskodott. A színpadon egy ninja mutatta be másodosztályú előadását, amikor a műsorvezető gondtalanul fellépett a színpadra, és kettétörte a lábával a performansz főszereplőjét, egy fehér téglatömböt. Hát, mi nem lettünk volna Ninja Úr helyében…

szettorte

A tehetségesek:

A pantomim nem tartozik a közkedvelt művészeti ágak közé, legfőképpen azért, mert nagyon nehéz jól csinálni. Balázs, illetve a Márkó is megmondta, hogy nem rajong műfajért, azonban Méhes Csaba zseniális produkciója őket, és bennünket is megvett kilóra. Nálunk ő vitte el az estét. Mégmégmégmég!

Hiánypótló műsorszám volt a magyar tehetségkutatók történetében egy látványos tűzsonglőr előadás is. A Flame Flowers nevű formáció ezt az űrt töltötte ki hajmeresztő produkciójukkal. Azonban az énekesek között is akadt egy kis tündér, akit végül továbbjuttatott a zsűri. Bangó Adrienn mindössze 12 éves, csodaszép, csilingelő hangja van, és már a hegedűvel is egészen jól bánik. Jogosan tette fel a kérdést Csuja Imre: mi lesz belőle 10 év múlva, ha már most is ennyire tehetséges?

A válogató végén ismét lenyomódott az a bizonyos arany nyomógomb. Ezúttal a Bandart Production érdemelte ki a megtiszteltetést; Tóth-Zs Szabolcs egy rajztábla, illetve egy projektor segítségével varázsolt különböző ábrákat a színpadra, párja, Lengyel Katalin pedig ezekre a motívumokra táncolt és színészkedett. Márkót olyannyira lenyűgözte ez a különleges előadás, hogy tovább is juttatta őket az élő show-ba.

A Got Talent Aranygombja

Az ismert tehetségkutató műsorban főszerepet kap egy speciális, aranyozott készülék is, amelyet a zsűritagok, illetve a műsorvezetők is megnyomhatnak egyszer a válogató folyamán. Ha a gomb aktiválásra kerül, a fellépők automatikusan ott lesznek az élő show-ban.

Az utolsó előtti válogatót ide kattintva tudjátok megnézni, miután regisztráltatok az RTL Klub honlapjára.

Ha tetszett a beszámoló, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András író
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk