Az ADOM Diákmozgalom hétfő reggel indított felmérése szerint a válaszadó szülők, tanárok és diákok beszámolói alapján
az alsó tagozatos diákok átlagosan 44 százaléka nem ment április 19-én személyesen iskolába.
A délután 17 óráig beérkezett adatok alapján a felmérés által lefedett több mint 27 ezer alsós diák közül több mint 12 ezren maradtak otthon - írja az ADOM Diákmozgalom a közösségi oldalán.
Az eredményeket az összes alsó tagozatos diákra kivetítve arra a következtetésre jutottak, hogy még egy jóval alacsonyabb tényleges országos hiányzási arány esetén is
valószínűsíthető, hogy több mint százezer alsó tagozatos diák nem ment hétfőn személyesen iskolába.
A hiányzók arányában osztályonként és iskolánként hatalmas különbségek alakultak ki. Míg van olyan nyírbátori 17 fős, valamint budapesti 27 fős osztály, ahol minden tanuló részt vett az órákon, addig rengeteg olyan beszámoló is érkezett, amelyek szerint egy osztályból a többség hiányzott (például egy budapesti osztályban 25-ből 22 fő). Sok olyan osztály is akadt, ahol a teljes osztály otthon maradt (például egy mosonmagyaróvári 27 fős osztályból mind a 27 fő, egy csömöri 22 fős osztályból mind a 22 fő). Olyan beszámolók is érkeztek, ahol a szülői közösség kérésére egy osztály vagy iskola digitális tanrendben folytatta az oktatást.
Az otthon maradó diákok több iskolában online követhették a tanórákat, és akadt olyan pedagógus is, aki be is tudta vonni az otthon tanuló diákokat, felszólította őket is óra közben, ahogyan az egy rendes tanórán szokás. Sok olyan beszámoló is érkezett azonban, ahol technikai okokból vagy felsőbb utasításra nem volt lehetőségük a pedagógusoknak online bekapcsolódási lehetőséget biztosítani a hiányzó diákoknak.
Megjegyzik, hogy a felmérés eredményei valószínűleg nem tökéletesen reprezentatívak (jelenleg a főváros felülreprezentált, valamint a gyereküket otthon tartó szülők nagyobb eséllyel töltötték ki a kérdőívet), azonban az eddigi adatok alapján országos viszonylatban nagy valószínűséggel több mint százezer alsó tagozatos diák nem ment hétfőn iskolába.
A felmérés során az egy településről érkező, osztálylétszámban és hiányzók létszámában is megegyező válaszokat az ismétlődések elkerülése érdekében kiszűrték, a délután folyamán pedig már lehetővé tették a pontos iskola és osztály megadását is a válaszadóknak.
Frissítés: Újraindult az óvodákban és az általános iskolák alsó tagozatán a jelenléti nevelés, oktatás hétfőn. Az óvodákban országosan a gyermekek 60 százaléka, az iskolákban a tanulók 75 százaléka jelent meg - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az MTI-vel. Közleményükben hozzátették: a pedagógusok szinte valamennyien munkába álltak. A tárca köszönetet mondott minden óvodai és iskolai dolgozónak a jelenléti nevelés, oktatás újraindításáért végzett "áldozatos munkájáért".
Az ADOM Diákmozgalom hétfő reggel indított felmérése szerint a válaszadó szülők, tanárok és diákok beszámolói alapján
az alsó tagozatos diákok átlagosan 44 százaléka nem ment április 19-én személyesen iskolába.
A délután 17 óráig beérkezett adatok alapján a felmérés által lefedett több mint 27 ezer alsós diák közül több mint 12 ezren maradtak otthon - írja az ADOM Diákmozgalom a közösségi oldalán.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zelenszkijt állva tapsolták, Orbánt árulónak nevezték a háború évfordulóján az Európai Parlamentben
Az Európai Parlament rendkívüli ülésén több képviselő is hevesen bírálta a magyar kormányfőt. A vita középpontjában a magyar vétó áll, amely egy Ukrajnának szánt, kulcsfontosságú pénzügyi csomagot akadályoz.
Árulózás és tapsvihar egyszerre Brüsszelben: miután Volodimir Zelenszkij azt üzente, „Nem mi akartuk, nem mi kezdeményeztük és nem mi provokáltuk ezt a háborút”, az Európai Parlament nagy többséggel elítélte az orosz agressziót – és példátlan élességgel bírálta Orbán Viktort a magyar vétók és a 90 milliárd eurós ukrán csomag aláásása miatt - írja a HVG.
Az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülésen emlékezett meg februárban az orosz invázió negyedik évfordulójáról. Az eseményen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök online jelentkezett be, és leszögezte: aki Putyin pártján áll, az a háborút támogatja.
Beszédében köszönetet mondott az unió által felajánlott, ám Magyarország által jelenleg blokkolt 90 milliárd eurós hitelért, és reményét fejezte ki, hogy sikerül Ukrajna számára konkrét csatlakozási időpontot kitűzni. A képviselők állva tapsolták meg Zelenszkijt.
Ezután a felszólalók közül többen is keményen bírálták a magyar miniszterelnököt.
Michael Gahler német kereszténydemokrata képviselő szerint Orbán Viktor és Robert Fico szlovák miniszterelnök Putyint támogatják, és így fognak megmaradni a történelem számára. „Nem vagyunk az orosz árulók oldalán, kiállunk önök mellett” – üzente Zelenszkijnek.
Iraxtse Garcia Perez, a szociáldemokraták frakcióvezetője szerint Orbán a szankciók megvétózásával árulást követ el az ukrán nép ellen. Terry Reintke, a zöldek képviselője úgy fogalmazott, Orbán Viktor „Ukrajnát és Európát, mindannyiunkat elárult”. Valérie Hayer, a liberális Renew párt szónoka a Fideszt is magában foglaló Patrióták Európáért frakciót kritizálta.
„Putyinnak vannak szövetségesei Európában, Bardella úr, önök Putyin láncos kutyái” – mondta, hozzátéve, hogy Orbán Viktor volt az, aki aláásta a 90 milliárd eurós támogatást.
Dömötör Csaba, a Fidesz képviselője azzal érvelt, hogy a bajban segíteni kell, de ettől nem kell belekeveredni a háborúba. Szerinte Ukrajna blokkolja a Magyarországnak szánt olajszállítmányokat, de „nem fogunk engedni a zsarolásnak”.
A kormánypárti politikus úgy vélte, ha az EU tovább küldi a milliárdokat Ukrajnába, akkor még több koporsóra lesz szükség, és Európa a világ beteg embere lesz.
A magyar kormánypárti álláspontot helyeselte Alexander Jungbluth, a német AfD képviselője, aki szerint Magyarország helyesen jár el.
Sandra Kalniete lett néppárti képviselő viszont kijelentette:
„Ukrajna uniós tagállam lesz egy napon, akkor is, ha egy tagállam, Magyarország ezt szeretné blokkolni”.
A vita után a parlament 437 igen, 82 nem és 70 tartózkodás mellett határozatban ítélte el Oroszország Ukrajna elleni háborúját. A dokumentum követeli a harcok azonnali beszüntetését, az orosz csapatok kivonulását, és hangsúlyozza, hogy Ukrajna jövője az EU-ban van.
A határozat újabb szankciókat és az orosz energiáról történő fokozott leválást sürget, beleértve az Északi Áramlat 1–2. vezetékek végleges leállítását. A határozatot egyetlen magyar képviselő sem támogatta: a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció tagjai nem vettek részt a szavazáson, a fideszesek és a Mi Hazánk képviselője pedig ellene szavazott.
Az évfordulón az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament elnökei közös nyilatkozatban álltak ki Ukrajna mellett. Kiemelték: a szuverenitás és a területi integritás tisztelete alapelv, a határokat nem lehet erőszakkal megváltoztatni. Az EU 2022 óta közel 200 milliárd euró támogatást nyújtott Ukrajnának, és a tagállami vezetők további 90 milliárd eurós csomagról döntöttek a 2026–27-es időszakra, amelyből 60 milliárd eurót katonai célokra fordítanának – ezt a csomagot blokkolja jelenleg Magyarország. Az Unió emellett kész hozzájárulni Ukrajna jövőbeni biztonsági garanciáihoz, és támogatja egy, az agresszió bűntettének kivizsgálására létrehozandó különleges törvényszék felállítását.
Árulózás és tapsvihar egyszerre Brüsszelben: miután Volodimir Zelenszkij azt üzente, „Nem mi akartuk, nem mi kezdeményeztük és nem mi provokáltuk ezt a háborút”, az Európai Parlament nagy többséggel elítélte az orosz agressziót – és példátlan élességgel bírálta Orbán Viktort a magyar vétók és a 90 milliárd eurós ukrán csomag aláásása miatt - írja a HVG.
Az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülésen emlékezett meg februárban az orosz invázió negyedik évfordulójáról. Az eseményen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök online jelentkezett be, és leszögezte: aki Putyin pártján áll, az a háborút támogatja.
Beszédében köszönetet mondott az unió által felajánlott, ám Magyarország által jelenleg blokkolt 90 milliárd eurós hitelért, és reményét fejezte ki, hogy sikerül Ukrajna számára konkrét csatlakozási időpontot kitűzni. A képviselők állva tapsolták meg Zelenszkijt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gór-Sebestyén Júliát kiskorúak veszélyeztetésével gyanúsítják, a korcsolya-szövetség fordult a rendőrséghez
A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2025 novemberében hallgatta ki az Európa-bajnok műkorcsolyaedzőt. A bejelentések rángatásról, erős szorításról, markolásról, karmolásról, egy-egy pofonról, megszégyenítésről, sértegetésről, betegen versenyeztetésről, megalázásról és elhanyagolásról szóltak.
Gyanúsítottként hallgatták ki a magyar műkorcsolyában kiskorú veszélyeztetése miatt indult ügyben Gór-Sebestyén Júliát – értesült a Válasz Online. A Fővárosi Főügyészség egy nappal korábban, hétfőn az Eurosportnak megerősítette, hogy az eljárásban gyanúsítás történt egy 2023 őszén nyilvánosságot kapott ügyben.
„A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2025 novemberében egy személyt hallgatott ki gyanúsítottként 3 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt” – közölte a Főügyészség. A gyanúsított panasszal élt, ám ezt a Budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség alaptalannak minősítve elutasította. A nyomozás jelenleg is vizsgálati szakban van.
A mostani eljárás egy 2023 februárjában indult ügyre vezethető vissza, amikor több szülő fordult a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetséghez a korábbi Európa-bajnok edző módszerei és emberi magatartása miatt. A bejelentések rángatásról, erős szorításról, markolásról, karmolásról, egy-egy pofonról, megszégyenítésről, sértegetésről, betegen versenyeztetésről, megalázásról és elhanyagolásról szóltak. Gór-Sebestyén Júlia akkor tagadta az ellene felhozott vádakat.
A szövetség egy nappal a fegyelmi eljárás 2023. május 4-i megindítása előtt lecserélte fegyelmi szabályzatát: az addigi hároméves elévülési időt egy évre csökkentették. A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség 2023 őszén meg is szüntette az eljárást Gór-Sebestyén ügyében, arra hivatkozva, hogy „a bejelentésekben megjelölt és a szakvéleményben részletezett időpontok kizárják az esetek Etikai és Fegyelmi Bizottság általi kivizsgálásának lehetőségét a vélt fegyelmi vétségek elévülésére figyelemmel”.
A szövetség ugyanakkor bejelentést tett a rendőrségen, amit a Budapesti Rendőr-főkapitányság feljelentésként értékelt, és 2023. október 31-én kiskorú veszélyeztetése bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen.
Miközben az ügy zajlott, Gór-Sebestyén Júlia a Ferencváros több mint 40 év után újrainduló műkorcsolya-szakosztályának vezetője lett, és a mai napig ebben a pozícióban dolgozik. Ő értékelte például nemrég a Pavlova Maria, Alexei Sviatchenko műkorcsolyapáros olimpiai negyedik helyét is – írta a 24.hu.
Gyanúsítottként hallgatták ki a magyar műkorcsolyában kiskorú veszélyeztetése miatt indult ügyben Gór-Sebestyén Júliát – értesült a Válasz Online. A Fővárosi Főügyészség egy nappal korábban, hétfőn az Eurosportnak megerősítette, hogy az eljárásban gyanúsítás történt egy 2023 őszén nyilvánosságot kapott ügyben.
„A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2025 novemberében egy személyt hallgatott ki gyanúsítottként 3 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt” – közölte a Főügyészség. A gyanúsított panasszal élt, ám ezt a Budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség alaptalannak minősítve elutasította. A nyomozás jelenleg is vizsgálati szakban van.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kórházban szerzett két ajánlást a fideszes képviselőjelölt: a törvény szerint mindkettő érvénytelen lehet
A fideszes jelölt a Honvéd Kórházban és a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban járt két polgármester barátjánál. A 2013-as választási törvény kifejezetten tiltja az ajánlásgyűjtést ilyen helyszíneken.
Kórházakban gyűjtött be két ajánlást a Fidesz nógrádi képviselőjelöltje, Becsó Zsolt, noha a választási törvény ezt egyértelműen tiltja.
Becsó Zsolt vasárnap, egy nappal az ajánlásgyűjtés kezdete után posztolt a Facebookon arról, hogy Kreicsi Bálint salgótarjáni és Farkas Attila pásztói polgármester is őt támogatja.
A bejegyzéshez csatolt fotók tanúsága szerint a támogató aláírásokat kórházi környezetben szerezte meg, a leírás alapján a Honvéd Kórházban, illetve a Budapesti Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban.
A választási eljárásról szóló 2013-as törvény viszont úgy fogalmaz: „nem gyűjthető ajánlás egészségügyi szolgáltató helyiségében”. Az így gyűjtött ajánlás érvénytelennek számít
Mindkét aláíró polgármester kórházi kezelés alatt állt: Kreicsi Bálint síbaleset utáni műtétből lábadozott, Farkas Attila pedig szintén kórházi ellátásra szorult.
Kórházakban gyűjtött be két ajánlást a Fidesz nógrádi képviselőjelöltje, Becsó Zsolt, noha a választási törvény ezt egyértelműen tiltja.
Becsó Zsolt vasárnap, egy nappal az ajánlásgyűjtés kezdete után posztolt a Facebookon arról, hogy Kreicsi Bálint salgótarjáni és Farkas Attila pásztói polgármester is őt támogatja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Cáfolja Orbánékat az Európai Bizottság olajügyben, élesen szembemegy a magyar kormánnyal Brüsszel
Az Európai Bizottság szerint orosz csapás okozta a Barátság kőolajvezeték január 27-i leállását. A magyar kormány válaszul leállította a dízelszállítást Ukrajnába, és a 20. szankciós csomagot is blokkolja.
Élesen szembemegy az Európai Bizottság a magyar kormány álláspontjával a Barátság kőolajvezeték leállásának ügyében. Míg a magyar kormány szerint Ukrajna politikai döntése miatt nem érkezik kőolaj, addig Brüsszel szerint a kiesést az ukrán infrastruktúrát ért orosz támadások és a háborús helyzet miatti nehézkes helyreállítás okozza. A vita tétje nemcsak az olajellátás, hanem egy 90 milliárd eurós, Ukrajnának szánt uniós hitel és egy újabb Oroszország elleni szankciós csomag sorsa is.
A Barátság kőolajvezeték déli ágán január 27-én állt le a szállítás Magyarország és Szlovákia felé. A magyar kormány válaszul, Szlovákiával közösen, február 18-án felfüggesztette az Ukrajnába irányuló dízelkivitelt. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a napokban támadás érte a vezeték kulcsfontosságú, oroszországi Tatárföldön található olajszivattyú-állomását.
Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben hétfőn jelentette be: a kormány addig akadályoz minden Ukrajnát támogató brüsszeli döntést, amíg Kijev nem engedi át az orosz kőolajat. Ennek jegyében Magyarország vétót emel a 90 milliárdos uniós hitel és a 20. szankciós csomag ellen is. Robert Fico szlovák miniszterelnök pedig azzal fenyegetett, hogy leállítja az ukránoknak szállított áramot.
Ezzel szemben az Európai Bizottság szerint a leállás oka az infrastruktúrát ért orosz támadás és a helyreállítás nehézsége. A Portfolio beszámolója szerint Anna-Kaisa Itkonen szóvivő a keddi sajtótájékoztatón közölte, a Bizottság a technikai és biztonsági információkra támaszkodik.
Az ukrán fél alternatív szállítási útvonalakat is javasolt, például az Odessza–Brodi vezetéken keresztül, amelyen azonban nem orosz eredetű kőolaj érkezne.
A politikai vita árnyékában mindkét ország lépéseket tett az ellátásbiztonságért. Magyarország 250 ezer tonna nyersolajat szabadított fel a stratégiai készletből a MOL számára, és megkezdte a nem orosz olaj beszerzését tengeri úton, a horvát JANAF-vezetéken át. Szlovákia szintén a stratégiai készleteihez nyúlt, a Slovnaft finomítója pedig az export helyett a belföldi piacot látja el.
A Barátság-vezeték tatárföldi, Kalejkino térségében lévő szivattyúállomását ért dróntámadás tovább árnyalja a képet. Míg az orosz fél drónroncsokból eredő, lokalizált tűzről beszélt, ukrán források célzott titkosszolgálati akciót említettek. A következő hetekben dől el, hogy a műszaki helyreállítás és az alternatív szállítási útvonalak kiépítése képes-e feloldani a politikai feszültséget, amely mára az Európai Unió legfelsőbb döntéshozatali szintjét is elérte.
Élesen szembemegy az Európai Bizottság a magyar kormány álláspontjával a Barátság kőolajvezeték leállásának ügyében. Míg a magyar kormány szerint Ukrajna politikai döntése miatt nem érkezik kőolaj, addig Brüsszel szerint a kiesést az ukrán infrastruktúrát ért orosz támadások és a háborús helyzet miatti nehézkes helyreállítás okozza. A vita tétje nemcsak az olajellátás, hanem egy 90 milliárd eurós, Ukrajnának szánt uniós hitel és egy újabb Oroszország elleni szankciós csomag sorsa is.
A Barátság kőolajvezeték déli ágán január 27-én állt le a szállítás Magyarország és Szlovákia felé. A magyar kormány válaszul, Szlovákiával közösen, február 18-án felfüggesztette az Ukrajnába irányuló dízelkivitelt. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a napokban támadás érte a vezeték kulcsfontosságú, oroszországi Tatárföldön található olajszivattyú-állomását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
