Brutális kegyetlenséggel kínozta és gyilkolta meg édesanyját a mohácsi férfi – azt állítja, nem akarta megölni

Exkluzív börtöninterjút készített az Index Gyárfás Tamással, akit a Fővárosi Ítélőtábla 2025. április 10-én a Fenyő-ügyben felbujtóként elkövetett emberölés miatt hét év letöltendő börtönbüntetésre ítélt. A 77 éves médiamágnás, aki több mint egy éve kezdte meg büntetését, a kecskeméti Bács-Kiskun Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézetben fogadta a lap munkatársait, miután ügyvédje új, kulcsfontosságú bizonyítékokra hivatkozva perújítást kezdeményezett. Az ítéletet a bíróság közvetett bizonyítékok láncolatára, elsősorban hangfelvételekre alapozta.

Gyárfás Tamás a börtönélet körülményeiről és a humorérzékéről is beszélt. A „rab” szó használatát sértőnek tartja. „A rab nálunk szitokszó. Olyan mintha a színes bőrűre azt mondaná, hogy néger” – fogalmazott. Állítása szerint a helyzetén már csak nevetni lehet, mint a nihilistáknak. A kecskeméti börtönt egy tízes skálán tizesre értékelte, mondván, a parancsnoktól a felügyelőkön át a fogvatartottakig mindenki emberséges és segítőkész. A perújítási indítvány kapcsán egy ügyvédi iroda közleményét idézte, amely szerint perdöntő bizonyítok kerültek elő arról, hogy nem ő adott megbízást Fenyő János megölésére.

Arra a kérdésre, hogy tudja-e, ki volt a gyilkosság tényleges felbujtója, Gyárfás kitérő választ adott. Elmondása szerint valami visszatartja attól, hogy kimondja a nevet, mivel a felbujtó már nem él.

Amikor az újságíró felvetette, hogy az ügyvédje néven nevezte Princz Gábort, Gyárfás azt mondta, ez kizárólag az ő érdekében történt. Hozzátette: „Nem szándékozunk mi – kiváltképp az ügyvédem nem – bárkit is leleplezni. Ez nem a mi feladatunk.”

A médiamágnás felidézte 2018-as elfogásának pillanatát, jelenlegi helyzetét pedig így jellemezte: „Ne szépítsük: ez zuhanórepülés. 2018. április. Ülök az autómban. Rám kiáltanak: »Tegye a kezét a műszerfalra!« Ez volt a kezdet. És talán Kecskemét lesz a vég.”

Gyárfás elmondta, a 78. évébe lépett, és ha nem kap kedvezményt, 2032-ben szabadul.

Az ügy kálváriájának kezdetét 2017 szeptemberére datálta, amikor egy idegen férfi kereste fel otthonában a Portik Tamással folytatott beszélgetéseiből kiragadott idézetekkel. „Soha nem akartam csatározni nehéz emberekkel. Ha csak lehet, kerülöm a bajt” – indokolta, miért vívódott, mielőtt a dokumentumokat és egy időközben a postaládájába dobott kazettát elvitt a Nemzeti Nyomozó Irodába. Ott feleségével együtt egy fotósorozatból felismerték a látogatót, K. Imrichet, akit a rendőrség el is fogott, majd azonnal hazaengedett. Gyárfás szerint a bíróság sem tulajdonított neki jelentőséget, és be sem idézték.

Ezt követően bukkant fel egy új tanú, Szemán József, aki azt állította, hogy valójában ő járt Gyárfásnál 2017-ben. Szemán továbbá azt is vallotta, hogy már 1997 végén is átadott egy üzenetet Gyárfásnak, ami így szólt: „A dolgok hamarosan realizálódni fognak.” Gyárfás szerint Szemánnak nyomós oka volt a vallomástételre: egy másik gyilkossági ügyben volt társtettes, és a vádalku keretében úszta meg a fegyházbüntetést.

Gyárfás tagadja, hogy valaha is találkozott volna Szemánnal. „Ha hinni lehet annak, amit Szemán állít, akkor én vak vagyok. És a feleségem is az. Száz fotó közül ismertük fel a látogatónkat. Miután K. Imrichet elfogták, másodszor is azonosítottuk. Kérdezem én: mi kell még?!”

Szemán poligráfos vizsgálatával kapcsolatban Gyárfás azt mondta, a tanú ott is azt állította, hogy egyetlen lapot adott át neki, miközben ő öt oldalt kapott. A vizsgálatvezető magyarázata erre szerinte annyi volt: „Nem jelzett a gép.” Gyárfás szerint az ügy szereplői összezártak, és amit elkezdtek, végig kellett vinniük, ezért nem foglalkoztak K. Imrichhel. A perújítás egyik kulcsa éppen az, hogy K. Imrich most jelentkezett. „Van olyan, amelyre, gondolom, az ítészek sem számítottak: K. Imrich létezik. Mert jelentkezett…” – mondta, hozzátéve, hogy a férfi közjegyzői okiratban és hangfelvételen is rögzítette a történteket.

Gyárfás szerint a Fenyő-ügy húsz év után azért került elő, mert a bűnüldözés adós maradt a felbujtó megnevezésével, és komoly elismerés járt annak, aki eredményt tudott felmutatni. „Nyomasztó lehetett a megfelelési kényszer. Meg kellett felelni a várakozásnak” – vélekedett. Állítása szerint az őrizetbe vételét javasló nyomozati jelentésben egy olyan idézet is szerepelt – „Letettük a fenyőfát” –, amely egyetlen hanghordozón sem található meg. Szerinte a nyomozást vezető őrnagyot és a bírót is előléptették az ügy után. „Sikeremberek lettek. Én pedig megbélyegzett. A bűnüldözés viszont lerótta az adósságát” – zárta gondolatait. Az interjú végén Ernest Hemingwayt idézte aktív börtönéletével kapcsolatban: „A legjobb módszer az, ha minden nap dolgozol.”

Egy férfi a villamossínek felé taszított egy járókelőt Budapest XI. kerületében, miután az megpróbálta kikerülni őt az albertfalvai megállóban. A rendőrség azóta befejezte a nyomozást, az ügy az ügyészséghez került, a helyiek azonban attól tartanak, hogy a támadó továbbra is szabadlábon van és a környéken garázdálkodik.

Az eset sértettje, akit a Blikk cikkében Dánielnek neveznek, hónapokkal a januári támadás után kapott csak hivatalos választ a hatóságtól.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a lapnak megerősítette, hogy a nyomozati szakaszt lezárták, az iratokat átadták az ügyészségnek. Eközben a környéken élők a közösségi médiában arról posztolnak, hogy a Sándorként azonosított férfi továbbra is az utcán hőzöng.

Dániel a lapnak felidézte, hogy januárban, este hat óra körül lépett ki egy üzletből, amikor a villamosmegálló peronján meglátott egy dülöngélő férfit. Hogy elkerülje a konfliktust, megpróbált elsétálni mellette, de a férfi odalépett hozzá. „Váratlanul felém fordult, aztán taszított rajtam egyet... Megütve a mellkasomat, a sínek felé próbált lökni” – mondta Dániel.

Ekkor egy másik férfi sietett a segítségére, aki épp a rendőröket hívta, mert percekkel korábban őt is megtámadta ugyanaz az ember: a kabátjánál fogva próbálta a sínekre rángatni. A két sértett a rendőrök kiérkezéséig közösen tartotta vissza a támadót.

A rendőrségen tett tanúvallomásuk során kiderült, hogy a férfi nem ismeretlen a hatóságok előtt.

Az elmúlt hónapokban több hasonló, garázdaságként minősített ügy is a hírekbe került. Márciusban vádat emeltek három férfi ellen, akik egy közlekedési vita után Monor mellett üldözőbe vettek, a földre tepertek és megrúgtak egy kerékpárost. Az ügyészség csoportos garázdaság és súlyos testi sértés miatt kezdeményezett eljárást. Szintén márciusban Jászberényben, egy koncert utáni verekedés ügyében indult nyomozás felfegyverkezve elkövetett csoportos garázdaság gyanújával, ahol később egy gyanúsítottat le is tartóztattak.

Egy nő holttestét találták meg kedden, az esti órákban a tatai Öreg-tó náddal borított partszakaszán.

A Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság közlése szerint a haláleset körülményeit közigazgatási eljárás keretében vizsgálják.

Az MTI úgy tudja, az elhunytat a Tatai Rendőrkapitányság vasárnap óta eltűntként kereste.

Munkahelyi öltözőszekrényben rejtegetett emberi csontok, a Farkasréti temetőből kiásott maradványok, és egy kézzel aláírt dokumentum, amelyben saját testét is felajánlja a tudománynak: a budapesti kannibál ügyében szerdán új, megdöbbentő részletek derültek ki.

A 30 éves férfi a kihallgatásán arról beszélt, hogy a fővárosi Farkasréti temetőből is szerzett emberi maradványokat – írta a Blikk. A kórházi beteghordozó nemcsak a lakásán tartotta a testrészeket, a lap szerint a munkahelyi öltözőszekrényében és az édesanyja településén is rejtegetett bizonyos darabokat.

Zsolt vonzódása az anatómiához és a patológiához abban is megnyilvánult, hogy évekkel ezelőtt saját testéről is rendelkezett halála esetére.

A dokumentumban elfogadta, hogy testét az intézetek akár 2-3 évnél hosszabb ideig is megtarthatják, és külön kitért arra, hogy a hamvasztás utáni szórásról nem kell értesíteni a hozzátartozóit. „Nem tartok igényt arra, hogy az Intézetek a hamvasztás utáni szórás helyéről és időpontjáról hozzátartozóimat értesítsék” – közölte.

AHogy arról korábban beszámoltunk, a beteghordozót múlt szerdán fogták el a rendőrök. A férfi lakásán tartott házkutatás során preparált emberi arcot, bőröndben tárolt csontokat, egy komplett alsó lábszárat, agyat, koponyákat és egy befőttesüvegben tárolt szív is előkerült. A férfi kihallgatásán elismerte, hogy különösen vonzódik az emberi maradványokhoz, és azokból különböző módokon ételt is készített magának, a szívből például nyersen is evett.

Jelenleg bűnügyi felügyelet alatt áll egy borsodi faluban, az édesanyja ingatlanát nem hagyhatja el. Az eset brutalitása miatt a világsajtót is körbejárta a budapesti férfi története, aki a gyanú szerint részben a munkahelyén, egy kórházban juthatott hozzá a testrészekhez. Korábban már indult ellene eljárás garázdaság, rongálás és lopás miatt is.