hirdetés

KÖZÖSSÉG

A budapesti metróban üzenik fiatalok: mindannyiunknak köze van a klímaváltozáshoz

Plakátokon hirdetik, mit tegyünk, hogy ne gyorsítsuk a felmelegedést, hogyan óvjuk a Földet, és hogyan gondolkodjunk globálisan.
Belicza Bea - szmo.hu
2021. november 16.


Link másolása

hirdetés

A Bolygó Barát csapatot három fiatal lány alkotja.  Ahogy magukról írják: örök optimisták, akik kicsit meg akarják váltani a világot.

Fenntartható jövőt, olyan életet képzelnek el, ahol az ember harmóniában van a természettel.

Papp Zsófia elmesélte, hogy két hasonló korú barátnőjével, Siklós Fannival és Kozmits Krisztinával olyan tudást igyekeznek megosztani, ami segít megváltoztatni, ahogy élünk, ötleteket ad, hogyan legyünk tudatosabbak.

"Nagyon sok olyan hírt kapunk, hogy nagy a baj, de nem halljuk, mit csináljunk. Amikor egyre többet olvastam, tanultam erről, jobban megértettem az összefüggéseket" - meséli Zsófi.

Azt mondja, fontos, hogy mit vásárolunk, mit eszünk.

"Minden ember fogyasztó és minden ember hatással van a piacra. Ha elég ember változtat a fogyasztásán jó irányba, akkor jó irányba változik majd a piac is".

Kitalálták, hogy versenyt hirdetnek szerintük fontos témákban, aztán plakátokon adják majd át az információkat, ami elgondolkodtat vagy segítséget ad a változáshoz.

hirdetés

Máté Rebeka pályázata

A kedvenc témája, hogy véget kell vetni a fast fashionnek.

"Zavar, hogy nagyon sok ember nagyon-nagyon sok ruhát vásárol. Mindig új kell. Nekem is volt ilyen korszakom, ameddig nem kezdtem el ezekkel foglalkozni, felismerni, hogy a környezeti szennyezés felesleges ruhák előállításával és kidobásával is nagy probléma. Az is kérdés, kik varrják a ruhát, milyen körülmények között".

Zsófinak nagyon kicsi most a ruhatára, de úgy látja, ettől boldogabb is.

"Nyáron három szoknyát, rövidnadrágot, meg pár pólót hordtam. Ezeket imádom, és nincs az a problémám, hogy jaj, mit vegyek fel. Kevesebb ruha nem vesz el energiát, és nem csinál stresszt, hogy nincs egy rongyom sem, és ó, hogy nézek ki ebben?"

Hangsúlyozza, hogy egy póló előállításához is víz kell, 2700 liter. Egy ember két és fél év alatt iszik meg ennyit.

Simkó Rebeka pályázata

Két lány is vegán a Bolygó Barát csapatban. Nem akarják meggyőzni az embereket, hogy eztán senki ne egyen húst, csak a mennyiséget kellene csökkenteni, hogy visszaszoruljon az ipari állattartás.

"Azt kellene megérteni, hogyan kapcsolódik az étel a környezettel. A darált hús nem pottyan oda a bolt polcára. Az állat felnevelése, etetése, feldolgozása rengeteg munka, energia és pénz".

Azt mondják, ipari szinten az állatokat kínozzák, sok ember sosem látta még, hogyan lesz az állatból hústermék.

Ilosvai Krisztián pályázata

Arra buzdítanak, hogy helyi termelőktől vásároljunk.

"Ha van a boltban magyar alma, miért vesszük az olaszt? Sokszor azért, mert olcsóbb, csakhogy ennek valaki más fizeti meg az árát helyetted. Ha valami irreálisan olcsó, kizsigerelés van mögötte, valószínűleg, aki leszedi, szállítja, csomagolja, nem kap elég pénzt."

Major-Takács Eszter pályázata

Azt mondják, minden pénzkiadásnál tudatosnak kell lenni.

"Minden egyes vásárlás egy ilyenebb, vagy egy olyanabb jövőhöz vezet. Kit teszünk gazdagabbá a vásárlásainkkal? Ha olyan valakit, akinek nagy tőkéje van, azzal több mindent lehet kezdeni. És ha folyamatosan olyan cégek kezébe juttatjuk a pénzt, amelyek rossz irányba viszik a világot, például nem a megújuló energia felé, akkor az a mi felelősségünk is.”

Felelős Gasztrohős pályázata

Pályázatot hirdettek Facebook-csoportokban, ki alkotja meg a legfigyelemfelkeltőbben főbb üzeneteiket. A plakátok persze pénzbe kerülnek, ami nekik nem volt, így gyűjtést indítottak.

A szükséges összeg úgy jött össze, hogy Zsófi még a születésnapjára is támogatást kért barátaitól és kollégáitól.

Kedvezménnyel kaptak végül plakáthelyeket. Hétfőtől a belvárosi metrókban lehet találkozni a mindenki számára fontos üzenetekkel december 15-ig.

Az elmúlt egy hónap alatt edzőteremben, fodrászüzletben, szoláriumban és vendéglátóhelyeken lehetett látni az üzeneteket, videókat digitális kijelzőkön. Ezt a FlyingAds készítette. A kijelzőkön található QR- kódok beolvasásával hosszabban lehet a témáról olvasni az említett csapat által készített tematikus oldalakon. Zsófiék nagyon hálásak minden résztvevőnek, segítőnek, hogy terjeszthetik üzeneteiket.

A fiataloknak az életéről van szó, de azt szeretnék, ha az idősebbek is segítenének változtatni a jövőn.

„Ők még gyerekként nem is termeltek nagyon szemetet, de átalakult a világ, és elhitették velük, hogy a fogyasztás jó. Sokan azt gondolják, hogy csak a túlnépesedés a probléma, de nem értik, hogy miközben egyre többen vagyunk, sokfelé nagyon nagy a szegénység, ők nem fogyasztanak. Sokkal többet fogyaszt, aki tud költeni. A problémát ők okozzák.”

Varga Béla pályázata

"Tapasztalatom szerint az idősebb generáció gyakran úgy áll a dolgokhoz, hogy már úgyis minden mindegy. Azt szeretném, ha mindenki felismerné, hogy igenis minden apró tettünk hatással van a dolgok kimenetelére."

"Nem szabad azt gondolnunk, hogy nem tudunk változtatni, hiszen majdnem nyolcmilliárdan élünk ezen a bolygón. Ha mindenki megtenné a tőle telhető legtöbbet, már egy sokkal jobb helyen élnénk."

Zsófi szerint a globális gondolkodás hiányzik.

"Azt hiszik sokan, hogy ami messze van, az nem az én bajom. Pedig a legtöbb baj körbeér valahogy. Mindenki autóval jár, repül ha kell, ha nem. Jön a globális felmelegedés, azok az emberek, akik olyan helyeken élnek, ahol élhetetlenné válik a környezet, szép lassan útra kelnek, a migrációt pedig mindenhol problémaként kezelik, megoldást nem találnak."

A nyertes plakátok és készítőik gondolatai:

Tóth Lejla:

Olyan plakátot szerettem volna készíteni, amiről első ránézésre nem lehet megmondani, hogy miről szól, csak a szöveggel együtt lehet értelmezni. 

Nem olyan nagy dolog hetente egyszer növényi eredetű ételeket fogyasztani. Olyan ez, mintha egyik nap más, vidámabb és színesebb zoknit húznánk.

Egy kis változatosságot hoz a mindennapokba. 

Biztos vagyok benne, ha a húsfogyasztó embereknek maguknak kellene előállítani a húst (például elszakítani az anyjától egy borjút, levágni és megnyúzni), akkor maximum a 10%-uk lenne képes rá. Sokan nem látják és nem is akarják látni, hogy mivel jár egy steak, felvágott, sajt, májkrém vagy egy bőr táska. Mennyi szenvedéssel és erőszakkal.  

Kántor Attila: 

Környezetünk védelmének számtalan módja van, de ezek közül talán az egyik legkönnyebb, leghétköznapibb megoldás a ruházatunk kérdése lehet.  

Csodálatos, igazi nőkkel vagyok körbevéve, a feleségemen, de már az egyéves lányunkon is látom e téma fontosságát, amikor órákon keresztül pakolják a ruhákat. Talán e "Földanya" őket is ábrázolja kicsit. 

Szegfű Liliána: 

Azért a ruhás témát választottam, mert valamennyire saját magamat is ösztönözni szerettem volna a tudatosabb vásárlásra.  

A plakátom reflektál a mértéktelenségre, már belegabalyodunk lassan. A főcímet ironikusan értelmeztem. Nem szabad ész nélkül mindent össze vásárolni. 

Bencsik Beáta:  

“Vidéken nőttem fel, számomra természetes volt, hogy mindig a piacon vásárolt, szezonális termés van az asztalon. Budapesten sem változtattam ezen. A legkedveltebb zöldségek, gyümölcsök nekem a nyári időszakhoz köthetők, ezért dolgoztam azokkal.” 

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés
Egy pályafutás vége: vidáman ünnepelte 31 év után utolsó munkanapját Robi, a BKV-s buszsofőr
A 32-es járat utasai egy-egy fordulóra megtapasztalhatták, hogy milyen az, amikor egy átlagos utazás igazi közösségi élménnyé válik. Még rögtönzött koncert is volt.

Link másolása

hirdetés

Ritkán gondolunk úgy egy budapesti buszozásra mint kellemes, barátságos, közösségi élményre. Január 9-én délután 3 körül viszont az Örs vezér tere és a Göncz Árpád városközpont között közlekedő 32-es autóbuszon ilyesmiben lehetett része a szerencsés utazóknak.

Gergely Róbert 1990 tavaszán került a BKV-hoz buszvezetőként. Eleinte a Moszkva tér, később a Margitsziget, majd sokáig a Batthyány tér vonzáskörzetében dolgozott, számtalan járaton. Több millió megtett fővárosi kilométer után a fent említett vasárnapi napon indult nyugdíjazása előtti utolsó körére, amit igyekezett minél emlékezetesebbé tenni. A Facebookon is meghirdetett eseménynek köszönhetően sikerült is.

Nem árulok zsákbamacskát, én szegről-végről korábbról is ismerem Robit, de ha nem így lenne, facebookos eseménymeghívásába akkor is belebotolhattam volna, mert azt számtalan helyen megosztották. Egyfelől azért, mert ritka egy ilyen megható és egyben vidám búcsú egy szakmától, másrészt mert Robi nem egy átlagos buszsofőr, aki csak a kilométereket pipálgatja ki a BKV monstrumain. Gyakorta találkozni vele közösségi eseményeken, koncerteken, szabad idejében számos civil tevékenyésgben részt vesz, vagy éppen rövid irodalmi szösszeneteket ír, és ennek is köszönhetően rendkívül széles baráti körrel rendelkezik.

Gergely Róbert:

Rendhagyó óda a szorgos, fáradhatatlanul tevékeny és agilis nyugdíjasokhoz

hirdetés

A nyugdíjas seregek nem tudnak pihenni nyugiban.

Szombaton reggel már fél hétkor

„Szemeresőben” támadják

Banyatankjaikkal a Bosnyák téri piacot.

A sikeres attak bőséges eredményével,

Hadizsákmánnyal buszoznak

Betonbunker bázisukra

Az ím: potens piacozó „panelprolik”.

Látványos légvédelmi karotta Katyusákkal,

Krumpli- és karaláb kézigránátokkal,

Tekintélyes tehéntőgy-tarackokkal,

Tányérnyi tarja taposóaknákkal

És egy jégcsapretek jégcsákánnyal

Gazdagították armadájuk arzenálját.

Na meg gondolatban két oldalashevedert is

Válluk köré kanyarítottak e veteránok a Vaterán.

Brokkoli kötegek,

Cseresznye lövegek.

A hüvelyesek?

De helyesek!

A Róbert Károly körút következik. –

Keményen köpi

A kimondott ká kezdőbetűket

Kézibeszélőjébe a kurvára kimerült

(sok B-s)

Büdös, bunkó, buzi

És borzasztóan buta,

Bizonyíthatóan bolhás, de békés

Békávés buszvezető.

Budapest, 2012. július 21.

Így nem is meglepő, hogy a napokban 61. életévét betöltő sofőr búcsúztatása végül több napon át tartott, és az utolsó napján is sok, apróbb-nagyobb meglepetést rejtett. Utolsó műszakja alkalmából édességet kaptak a járatra felszállók, az utolsó járat utasai egyenként aláírták 2022 januári beosztását, de a búcsúnapon még élő zene is fogadta a Robival utazókat:

Boros Levente és Sabák Péter adott rögtönzött koncertet a 32-es járaton.

A Mercedes Conecto ablakában pedig külön tábla hívta fel a figyelmet a jeles alkalomra.

A pályafutását lezáró napon alig volt olyan forduló, ahol kollégák, barátok ne búcsúzkodtak volna a „visszavonuló” járművezetőtől, de az utasok közül is sokan kívántak leszálláskor mosolyogva boldog és egészséges nyugdíjas éveket. Sőt, BKV-s kollégái egy külön meglepetéssel is készültek.

„[Az NNE-57-es rendszámú] busz volt utoljára a nevemen, és kértem, hogyha lehet, akkor az éjszakás, akit reggel ott a Göncz Árpád városközpont végállomáson váltottam, ezt hozza ki. Este be is telefonáltam emiatt a diszpécsereknek, és kolléganőm azt mondta, hogy valami akadályoztatás miatt nem tudják kiadni a kocsimat a 23:02-kor kezdő éjszakásnak. Direkt becsapott, gondolom azért, hogy reggel meglepődjek és örüljek. A reggel 7 után leváltott Pali kollégám mondta, hogy még ki is takarították ebből az alkalomból a buszt”

– meséli az utolsó nap egyik kedves meglepetését Robi.

Az utolsó érkezés

Az emlékek felidézése közben rengeteg dolog eszébe jut: régi, ma már nem létező járatok, egykori kedvelt és kevésbé kedvelt buszok, és megannyi szép emlék övezte a 31 és fél évet, amit a BKV kötelékében töltött el. Megtudhatjuk például, hogy volt olyan járat, a Rózsadombon közlekedő 11-es, amit egy sofőr sem szeretett igazán. Hosszú időn át ezen a vonalon eléggé feszített menetrend volt hatályban, amit a sofőrök, hogy meglegyen az a kis végállomási pihenőidejük, igyekeztek mihamarabb teljesíteni, emiatt a kanyargós hegyi utakon lefelé is "csapatták" néha a buszt. Ilyenkor Robi sem lett volna utas azon a buszon, amit ő vezetett, főleg nem idős ember, vagy kisgyerekes anyuka. Néhány évvel ezelőtt úgy alakult a büdzsé, hogy kaptak a vonalra plusz autóbuszt, vagy autóbuszokat, és így nyugodtabbá vált ezen a Rózsadombi vonalon is a buszos közlekedés. Egyszerű, mezei BKV-felhasználókként talán nem is mindig gondolunk bele, hogy egy-egy kényelmetlenebb utazásért nem feltétlenül csak a sofőr a felelős... De megtudhattuk azt is, hogy a végül elmaradt, 1996-os Expóra tervezett, végül a BKV által "megörökölt" buszokon miért érezték bizonytalanul magukat olykor a buszvezetők is.

Az utolsó átadás

Persze szép emlék is akad bőven. Mint említettük, Robi több évig járt a Margitszigetre buszaival, ahol egyes kilátogatók az évek alatt jó ismerősei lettek. Sőt akadtak olyan, a szigetre sportolni járó gyerekek is, akiket az évek során nap mint nap látott felcseperedni, komoly, felnőtt sportolóvá válni.

Az önfeledt nyugdíjas ünneplés

Arra, hogy mit fog csinálni nyugdíjas éveiben, Gergely Róbertnek nincs még határozott válasza. Egyelőre mindenképp kiélvezi a szabad pillanatokat, de aki kicsit is ismeri őt, nem hiszem, hogy a céltalanságtól vagy az elkényelmesedéstől féltené. Csak egy példa az aktivitására: beszélgetésünk egy pontján arról elmélkedett, hogy így, 61 évesen már kicsit nehezebben bírta a szilveszteri/újévi 4(!) napos bulizást – amit aztán három napi szabadsággal pihent ki, mielőtt nekivágott volna utolsó munkanapjainak...

Robi külön kérése volt, hogy szerepeljen az írásban, hogy ezt a több mint három évtizedet nem sikerült saját hibás balesetek nélkül megúsznia, de egy miatt most tényleg nagy megkönnyebbülést érez: hogy sikerült elkerülnie azt, amitől minden ilyen, veszélyes üzemben dolgozó tömegközlekedési járművezető tart, a halálos kimenetelű, tömeges közúti közlekedési balesetet, vagy akár csak egy ember halálával járó balesetet. Ennek a felelősségnek és a további elvárásoknak, szabályoknak, előírásoknak való megfelelés terhe most lekerült a válláról, és többek közt emiatt sem tervezi nyugdíjasként ezt a hivatást folytatni – bár már most sejti, hogy hiányozni fog neki ez az a számára olyannyira szeretett tevékenység.

Január 9-én tehát egy olyan ember hosszú pályafutása ért véget, aki nap mint nap nemcsak felelősségtudattal, de kifejezetten nagy örömmel és boldogan szolgálta a budapesti utazóközönséget.

Robi egy kicsit részletesebben beszélt munkájáról és gondolatairól kedvenc adója, a Tilos Rádió műsorában, amit EZEN A LINKEN (48:37-től) tudtok meghallgatni.

További videók Robi utolsó útjairól ITT és ITT találhatók.

Tisztelgés a zenész barát, Balázsovics Mihály "Tink", a Slow Village és a Mulató Aztékok rappere előtt, aki személyesen nem tudott ott lenni Robi utolsó buszútján
Robi 2022 januári beosztási lapja, rajta utolsó utasainak aláírásaival
Robi utolsó munkanapjának különleges uniformisa

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés
Hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára Babicsek Bernátot
A temetésen családja, barátai, pályatársai búcsúztak a fiatalon elhunyt művésztől.

Link másolása

hirdetés

Végső búcsút vettek Babicsek Bernáttól szombaton délután. A Barátok közt, a Szeress most! és a Jóban Rosszban egykori színésze, a több zenekarban is fellépő harmonikaművész újév napján halt meg solymári házában, egy lakástűzben. A 41 éves művészre szülei találtak rá. Apja betörte az egyik ablakot, miután azt látták, hogy minden zárva van a házban. Bernátot az erkélyajtó mellett, a földön fekve találták meg.

A művészt szombaton nagy tömeg kísérte utolsó útjára - írja a Blikk. Beszámolójuk szerint

a temetésen a családja, barátai, pályatársai búcsúztak el tőle, hatalmas tömeg gyűlt össze. Színésztársai és zenész barátai is elmentek, hogy utolsó útjára kísérjék Babicsek Bernátot. A szertartáson harmonika szólt.

A tragédia után megszólalt Babicsek Bernát volt párja, Csomor Ágnes is. Gór Nagy Mária tanodájában ismerték meg egymást, hosszú évekig egy párt alkottak, a szakítás után pedig megmaradt köztük a szeretet. "Jó ideje már csak barátok voltunk, de a halála, és hogy azért kell beszélnem Bernátról, mert már nincs többé, mély sebeket tép fel a szívemben" - mondta a színésznő.

hirdetés

Barátai, zenész- és színészbarátai is megrendülten emlékeztek a fiatalon elhunyt művészre. A halála előtti napon Pokorny Liával lépett fel a Centrál Színházban. A színésznő szívszorító szavakkal írt róla:

"Nyáron, két próba között elmentél biciklizni és megláttál egy csapat fehérgalambot. Azt mondtad, soha nem láttál még ennyit. És ez jel. Mi több, jó jel. Hogy nem véletlenül sodorta eléd az élet őket. Így éreztem én is valahogy... hogy nem véletlenül fújt össze minket a szél. Annyi őszinte figyelmet, megértést, elfogadást és türelmet kaptam, amennyi keveseknek adatik meg ezen a világon. Engem megajándékoztál a röppenő fehér galambokkal és Magaddal. Bernát! Nekem Te addig élsz, amíg világ a világ! Annyi ismeretlen fiókot nyitottál ki bennem, amiért nem tudok elég hálás lenni. Figyelni, keresni és számolni fogom a jövőben fehér galambokat. Te velem leszel akkor is a színpadon, amikor látszólag nem vagy ott. Te a részem, a kollégám, a barátom vagy - nem hagyhatsz csak úgy itt. Nem vagyok hajlandó ezt tudomásul venni. Ezért megyünk tovább - Veled. Ebből nem engedek. Te az vagy, aki örökké él, és általad a zene és a Liaison. Várlak ebédre holnap! Aztán kedden. Szerdán is. Hozd a harmonikát! Ölellek, ne késs, kihűl a tökfőzelékem, amit tudod, csak Neked főzök."


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés
Életveszélyben van a Magna Cum Laude egykori zenésze, gyűjtést szerveztek a túléléséért
Magda Lajost, a zenekar korábbi billentyűsét mélyaltatásban tartják.

Link másolása

hirdetés

Már három hete mélyaltatásban fekszik Magda Lajos billentyűs, aki korábban a Magna Cum Laude zenekarral is dolgozott. A felesége gyűjtést indított, amiben a zenekar is a segítségére sietett, az ő Facebook-oldalukon is megosztották a segítségkérő posztot.

Néhány hete mind a ketten egyszerre kerültünk kórházba kétoldali tüdőgyulladással és tüdőembóliával. Engem a Covid-osztályon ápoltak, Lajost azonnal az intenzívre vitték. Röviden, én már itthon folytatom a gyógyszeres kezelést. Lajos tüdejének 80 százaléka gyulladásban volt mire az osztályra került. Két nap múlva lélegztetőgépre kapcsolták. Az állapota tovább romlott a következő napokban, a műtüdős kezelés mentette meg az életét. Azóta a tüdeje 100 százaléka éritett a gyulladásban, nem maradt ép felület. Nagyon súlyos, életveszélyes állapotban van

- áll a bejegyzésben.

Magda Lajos gyógyulásához kezelésekre van szükség, hosszú ideig tarthat, a tartalékaik pedig végesek. A felesége ezért arra kéri a rajongókat, hogy aki tudja, segítse meg őket ezekben a nehéz időkben.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés
Íme a megható levél, amit a váci mentők kaptak, miután megmentettek egy életet
Petra édesanyjához mentek ki, aki alig győzött hálálkodni a mentősöknek.

Link másolása

hirdetés
“Drága Bajtársak, Mentősök, OMSZ! Soha nem volt még ilyen megnyugtató egy mentőautó villogó fénye a metsző hajnali hideg koromsötétjében... Tegnap hajnalban új értelmet nyert a kék fény, és a létezés maga is egészen új megvilágításba került..."

- kezdte a levelét P. Petra, akinek az édesanyjához mentek ki a mentők Gödre, hajnalban. A levél szerint az asszony nem élte volna túl a mentők profizmusa nélkül, akik szeretettel fordultak a beteg édesanyjához, akinek az állapota még most sem az igazi, de biztonságban eljutott a kórházig.

"5:10 perckor érkezett Mamához Gödre a váci mentőállomásról egy Esetkocsi. Életet menteni. Nagy baj volt. Most is van még, de Mama stabil, és talán még maradhat velünk egy ideig, köszönhetően annak a három csodálatos férfinak, akik megmentették az életét. Soha nem láttam még ilyen szeretettel, türelemmel és lenyűgözően tűpontos precizitással és szaktudással működő embereket. Mint egy tökéletesen összehangolt, fegyelmezett zenekar... És mindezt olyan szeretettel, annyi kedvességgel tették, ahogyan egy Apa fordul a beteg gyermek, az elesett idős ember felé. Azt hittem magamról, hogy erős vagyok. Vagy legalábbis tudok az lenni. Nem. TI vagytok erősek! Én, mi, bárki csak attól tud erős lenni, hogy tudja, van aki vigyáz ránk, van aki őrködik az életünk felett. Ti vagytok azok, Bajtársak! Sosem fogom elfelejteni ezt a kedvességet, ezt a szeretetet, és a legnagyobb félelemben azt a nyugalmat, és biztonság érzetet, amit tegnap a váci mentőállomásról kiérkező Esetkocsi bajtársaitól kaptunk. Köszönöm. Ahogy Apukám mondta mindig: az én Istenem áldjon meg Benneteket! Szeretettel: P. Petra” - írta.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: