Bocanova, a mennyei pizzák lelőhelye
Bocanova. Mond valamit ez a szó? Az elszánt olasz gourméknak igen, de nekünk, halandó mindenevőknek bizony nem feltétlenül cseng ismerősen. Zugló gerincén, egy félelmetesen gusztustalan építészeti csoda, az Atlantis kaszinó mögött, panelházak árnyékában bújik meg egy étterem, amelynek ez a neve, és ami csütörtök délután tele van.
Feltétlenül a pizzát ajánlották kóstolásra, én pedig nem húztam a számat, mert el sem tudtam képzelni, milyen pizza lehet az, ami ennyi embert csábít. Ezek után már elég kíváncsiak voltunk ahhoz, hogy a röpke 15 perc elkészítési idő egy örökkévalóságnak tűnjön. Ezalatt viszont megtudtuk, hogy éppen bővítik a vendégteret, és új konyhát is kialakítanak, hogy győzzék az emberáradatot. Aztán megérkezett…
Először azt hittük a felszolgáló csak kézben tartja a pizzát, tányér nélkül, de ott volt az a tányér, csak eltörpült az orbitálisan nagy tészta alatt. Úgy nézett ki, mint egy palacsinta egy csészealjon. Ez egy normális méret itt. A Bocanova nem az átlagos 32 cm-el szórakozik, a tányér viszont valami olyasmire szolgálhat. A kezdő vágást ez a szituáció egy kicsit megnehezíti, de annyi baj legyen! A lepottyanó morzsákat alapos körültekintés után diszkréten a földre söpörtem, majd megindul az első falat a szám felé.
Mezza Luna. A félhold, aminek sötét oldala földöntúli titok birtokosa, a ragyogó fele pedig minden eddigi pizza elfogyasztása előtti imánk beteljesülése. A pizzatészták istennője, a feltétek császárával kelt egybe. Ennek a násznak a gyermeke ez a csoda. A tésztát egyszerűen nem tudom hova tenni, az a vékony tészta, amit megérdemlünk, de valahogy mégis más, nem ázik a vékony pontoknál, nem kemény, mint az élet, és ha a kézi fogyasztást alkalmazzuk, akkor sem engedi el az egész mindenséget magáról, hogy aztán végül mégiscsak késsel-villával együk (mert ugye nem erről volt szó).
A tökéletes pizzaszószhoz betársul egy mennyei kisegítő mascarpone formájában, amitől a feltétek ágya krémessé és kiegyensúlyozottá válik. Ebben a frenetikusan jó elegyben fodrozódnak a méretes, olasz sonkaszeletek és a friss koktélparadicsomok. Koronáját egy termőföldnyi, kirobbanóan friss és lágy mogyorós utóízzel rendelkező rukkola alkotja. Mondanám, hogy nem találok szavakat. Persze találtam.
Az éttermi pizzák kategóriájában új etalon született. A botrány az, hogy már jó pár évvel ezelőtt, mégis most találtam rá. Hol voltunk eddig? Hol?
Ha te is szívesen kipróbálnád, nyomj egy lájkot!
