SZEMPONT
A Rovatból

Aki idejön, az alkalmazkodjon - itt élő közel-keletiek a kvótanépszavazásról

Egy évtizedek óta itt gyógyító jemeni gyerekorvost, egy félig szír, félig magyar újságírót és egy névtelenséget kérő budapesti iráni férfit kérdeztünk, milyennek látták a kampányt és a népszavazást.
Pokorny Szilárd - szmo.hu
2016. december 10.


Link másolása

"Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” - erről kérdezték a magyar választókat az októberi népszavazáson. A szavazást nagyszabású kampány előzte meg, többek között a különböző tévécsatornákon és óriásplakátokon is. A kampány során ismételt üzenetek azt sujkolták, hogy más kultúrájú (muszlim) országokból Európába tartó "illegális bevándorlók" megjelenése óta megszaporodtak a terrortámadások és a nők elleni erőszakos cselekmények a kontinensen.

Ebben a cikkben három közel-keleti származású, hosszú évek óta Magyarországon élő vagy itt született embert kérdeztünk, hogyan élte meg a kvótanépszavazást és a hozzá kapcsolódó kampányt.

Dr. Abdulrahman Abdulrab Mohamed, az év orvosa: "Aki idejön, az vendég itt, és neki kell alkalmazkodnia"

"Magyarország az otthonom"

Dr. Abdulrahman Abdulrab Mohamed a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház csecsemő- és gyermekgyógyász neonatológus főorvosa, Jemenből származik. 1989-ben, a két ország közötti megállapodás alapján, ösztöndíjas egyetemistaként jött Magyarországra, és elvégezte az orvosi egyetemet. Az egyetem végére azt vette észre, hogy több barátja van itt, mint Jemenben. Ekkorra második otthonaként tekintett Magyarországra, így mint lehetősége volt rá, elhelyezkedett orvosként, és azóta is ezt a munkát végzi. Élete párját is Magyarországon találta meg, most már a családja is Magyarországhoz köti, az országhoz, amit saját bevallása szerint nagyon megszeretett.33_550x543

Fotók: Dr. Abdulrahman Abdulrab Mohamed / Facebook

Hogy ez a szimpátia kölcsönös, arra nem csak az a bizonyíték, hogy Gyulán ő az egyik, ha nem a legnépszerűbb gyerekorvos, hanem az is, hogy idén elnyerte az év orvosa díjat is.

Doktor Abdul azt mondja, hogy a háborús övezetből menekülni kényszerülő embertársainkon, akik valóban rászorulnak, természetesen segítenünk kell. De nekik is el kell fogadniuk, hogyha egy rendőr vagy katona fogadja őket a határon, ő is a munkáját végzi. Mindenkinek meg kell érteni, hogy ez egy különleges szituáció, most egy krízishelyzet áll fent, és Magyarországnak a saját állampolgárainak a biztonságát is szem előtt kell tartania. Ezért mindenkit, aki menedéket kér, alaposan ellenőrizni kell. Az orvos szerint ez nem csak joga, kötelessége is a hatóságoknak, hogy csak azok juthassanak be az országba, akik valóban háború sújtotta övezetből menekülnek.

Doktor Abdul egyébként nem tapasztalt semmilyen negatív változást a népszavazás és a kampány kapcsán, éppen olyan jól érzi magát most Magyarországon, mint ahogy két hónappal, egy évvel vagy éppen öt évvel ezelőtt. Azt mondja, az emberek sohasem éreztették vele, hogy máshonnan származik, hogy nem ide tartozik. "Én Békés megyeinek, gyulainak vallom magam, úgy érzem, ez a szavazás nem rólam szólt."

A gyulai főorvos úgy gondolja, teljesen érhető a kormány álláspontja, minden vezetőnek védenie kell az országa határait.

"Aki azt szeretné, hogy bebocsássák, annak megfelelő ajtón kell kopogtatnia. Aki idejön, az vendég itt, és neki kell alkalmazkodnia az itteni jogszabályokhoz és szokásokhoz. Éppen úgy, hogy ha én megyek egy másik országba, ott is nekem kell alkalmazkodnom az ottani törvényekhez."

De vajon az égető magyarországi orvoshiány idején nem kellene-e megvizsgálni, hogy a bevándorlók között esetleg vannak-e megfelelően képzett orvosok, akik közül talán többen is képesek és hajlandók lennének Magyarországon dolgozni? Doktor Abdul úgy véli, talán ez a legnehezebb kérdés. Ugyanakkor, ha valaki megfelelő papírokkal rendelkezik és a megfelelő helyen kopogtat, követi a törvényes, bevett eljárást, bemutatja az orvosi diplomáját, akkor szerinte pontosan ugyanakkora eséllyel tud elhelyezkedni most, mint 10, 15 vagy éppen 20 évvel ezelőtt.

"Magyarországon vannak törvények, szabályok, amelyek mindenkire érvényesek. Aki ezeket tiszteletben tartja, annak ugyanolyan esélyei vannak most is. Természetesen a mostani helyzetben teljesen érthető, hogy mindenkit alaposabban ellenőriznek, ami időigényes. De ez nem csak Magyarországon van így, hanem a többi európai országban is. Lehet, hogy az elbírálás hosszabb ideig tart, akár hónapokat is igénybe vesz - de ez érthető, amikor ilyen a nemzetközi helyzet."2

Jemeniként Dr. Abdulrahman Abdulrab Mohamed családtagjait is sújtja a háború. Az ország harmadik legnagyobb városának, Taizznak környékén él egy testvére a családjával. Sajnos itt is háborús események zajlanak, "de az ő életük egyelőre hál' Istennek nem került veszélybe", szerencsések voltak.

Doktor Abdul szerint Jemenből tömegesen érkező menekültekről azért nem hallunk, mert a jemeniekre jellemző, hogy inkább a saját országukon belül keresnek menedéket, olyan vidékeken, ami mentes a fegyveres konfliktusoktól. Külföldre legfeljebb dolgozni mennek, jellemzően a szomszédos országokba, de menekültáradat Jemenből biztosan nem várható.

Abou-ali Mozaffar: Ha a túlélés a tét, nincs más út, mint a menekülés

Abou-ali Iránban született és már évek óta él és dolgozik Budapesten. Nem szerette volna, ha lefotózzuk, és kérésére sem a foglalkozása, sem a valódi neve nem szerepel a cikkben.

A menekültkérdésről az a véleménye, hogy az ide menekülők csak azt teszik, amit bárki más is csinálna, ha ilyen kilátástalan helyzetbe kerülne.

"Én úgy érzem, hogy ezek az emberek háborús övezetből menekülnek, ahol elveszítettek az otthonukat. Ez bármikor, bárhol megtörténhet. Ebben a pillanatban sajnos ez a Közel-Keletet sújtja. Ha túl akar élni az ember, ez az egyetlen választás, és szerintem mindenki ezt az utat választaná ha hasonló szituációba kerülne."

Abou-ali egy kissé túlozottnak érzi a népszavazást megelőző kampányt, szerinte túlságosan nagy feneket kerítettek neki. Úgy gondolja, hogy azok, akik ki akarták fejezni a véleményüket, akkor is elmenetek volna szavazni, ha nem lett volna ennyire túltolva a kampány. Az emberek között ez lett az első számú téma, mindenki elkezdett a bevándorlásról, a menekültekről beszélni. "Mindezek ellenére nem éreztem, hogy ellenem, vagy a hozzám hasonló Magyarországon elő külföldiek ellen irányulna a kampány és maga a népszavazás, és az emberek viselkedésében sem vettem észre semmilyen változást velem szemben."

Abou-alinak az a véleménye, hogy mindig is voltak olyanok, akik nem feltétlenül nézték jó szemmel a külföldieket, vagy akár a menekülteket. A kampány alatt hangosabbak lettek ezek az emberek, és úgy érezték, támogatásra talál a véleményük. A népszavazás előnye talán az lehet az iráni férfi szerint, hogy képet kaphattunk az itt élők véleményéről, akik egy országon belül laknak, hogy hogyan vélekednek az aktuális emberi, politikai problémákról.

Sayfo Omar, újságíró: A mérleg összességében pozitív, még akkor is, ha a józan ész az utolsókat rúgja

"Az anyanyelvem és a mentális szoftverem magyar"

Sayfo Omar 1982-ben született Budapesten magyar anyától és szíriai apától. "Az anyanyelvem, ezáltal mentális szoftverem magyar, világnézetemet pedig leginkább az a debreceni kálvinista közeg határozta meg, amelyben 18 éves koromig éltem" - mondta Omar. Noha a családjával a háborúig évente utaztak Szíriába, az ország számára leginkább egy nyári emlék, mely sok szempontból meghatározó ugyan, de ahol mindig kívülállónak érezte magát. Saját bevallása szerint fiatalabban ösztönösen, később tudatosan törekedett a kultúrák, vallások és társadalmak közti különbségek megértésre. Azóta újságíróként is a megértést és a megértetést tartja a legfőbb feladatának. Az ELTE arab, majd politológia szakán szerezett diplomát, majd Hollandiában PhD-fokozatot. Jelenleg az Utrechti Egyetem kutatója.omar1_950x633

Omar a fentiek mellett nemzetközileg elismert Közel-Kelet szakértő. A New York Times-tól a Foreign Policy-n keresztül sok neves lapban publikál(t), a Magyar Demokrata külpolitikai újságírója, de más hazai orgánumokba is ír. Évente, ha teheti, többször utazik különböző arab országokba, mivel azt vallja, hogy az eseményeket a könyvtárból vagy az internet elől aligha lehet átfogóan megérteni.

Omar azt mondja, számára a bevándorlás problémája nem érzelmi kérdés, a tényekkel szembe kell nézni. Afrika, a Közel-Kelet és Közép-Ázsia egyes részei súlyos klimatikus és népesedési gondokkal küzdenek, melyekre a mai keretek közt reálisan aligha létezik megoldás. Szíria szerinte csak a jéghegy csúcsa. A tornyosuló problémák szükségszerűen újabb konfliktusokat fognak okozni, az elkövetkező évtizedekben pedig milliók, tízmilliók indulhatnak útnak.

Ebben a helyzetben Omar szerint mindegyik szereplő racionálisan cselekszik. Az is, aki a biztonságát féltve, vagy akár csak egy jobb élet reményében elhagyja otthonát, és az is, aki nem kíván osztozkodni vagy együtt élni a jövevényekkel. Úgy gondolja, hogy kényszerpályán mozgunk. A feloldhatatlan érdekellentétek miatt nem csak keleten, hanem a nyugati társadalmakban is egyre erősödni fog a radikalizálódás. A moralizálás, ideológiák gyártása pedig csak a szükséges önigazolás ahhoz, hogy a felek megtegyék, amihez békésebb időkben nem feltétlenül lenne gyomruk.

Ugyanakkor ő személy szerint nem igazán érzi érintve magát a kérdésben, hiszen Magyarország az egyetlen otthona, magyar az anyanyelve. Félig szíriai származását - noha sok időt töltött az arab világban - nem igazán érzi meghatározónak az identitása szempontjából. "Eddigi életem során soha nem is volt részem diszkriminációban. Sőt, neveltetésem és családi örökségem miatt a magyar konzervatív oldal lett a természetes közegem."

Szemtől szemben sosem tapasztalt negatív megkülönböztetést a származása miatt. A digitális szférában, cikkei alatti kommentek vagy üzenetek esetén azonban annál inkább.

"Be kell vallanom, hogy kezdetekben komoly lelki gyakorlatot jelentett nem magamra venni a személyeskedő, származásomat becsmérlő megjegyzéseket. Gyakran kellett emlékeztetnem magamat arra, hogy az emberek többségét nem a gonoszság vagy a rossz szándék vezérli. Kicsinyes és igazságtalan dolog haragudni azokra az emberekre, akik miután éjjel-nappal a legkülönbözőbb forrásokból hallják, hogy rettegniük kell, végül valóban rettegni kezdenek."

Omar a népszavazást megelőző kampánnyal nem tudott 100 százalékig azonosulni. Mint mondja, a felfokozódott hangulatban sokszor nehéz volt közösséget vállalnia az egyre általánosabbá váló nézőponttal. A kampány nyomán háborús pszichózis, "velünk vagy ellenünk” mentalitás alakult ki, ami miatt félig szíriaiként időről-időre állásfoglalásra akarták kényszeríteni. A probléma szerinte leginkább az, hogy a közbeszédben mára már a valóságtól teljesen elrugaszkodott narratívák élnek az iszlámról, a migrációról és az integrációról. Ilyen körülmények közt pedig egyre csökken a tere az értelmes vitának.

A médiát uraló "szakértők" vagy véleményformálók agymenései nem félig szíriaiként sértik Omart, hanem a témával másfél évtizede foglalkozó kutatóként és újságíróként verik ki nála a biztosítékot. Nem állítja, hogy mindenben igaza van, de azt igen, hogy mindig törekszik az objektivitásra, és magával szemben is kritikus. Neve, származása miatt ennek azonban sokszor egyszerűen nem hiszik el neki ezeket az önkritikus megnyilvánulásokat.

"Persze csak magamat okolhatom. Én rázom a pofonfát a mára már konszenzusos narratívával szembemenő megnyilatkozásaimmal. Néha elgondolkozom azon, hogy könnyebb és népszerűség szempontjából hasznosabb dolog lenne belehelyezkedni a 'mi háziarabunk' szerepébe és beállni a kórusba. Ezt azonban éppen a józan ész miatt nem tehetem meg."omar2_683x1024

Valójában ennél több, régóta itt élő közel-keleti embert kérdeztem meg, de a legtöbben egyáltalán nem voltak hajlandóak nyilatkozni, még névtelenül sem.

Egyikük annyit elmondott, hogy szörnyű volt, amit a kampány közben átéltek, és borzasztóan érezték magukat. Mintha ez az ország egyszerre ellenségként kezelné őket, akik már sok éve, akár évtizede itt élnek, békében a magyar emberekkel. Csak azért, mert más ország szülöttei, vagy mert más a vallásuk.

Egy másik férfi pedig arról beszélt, hogy őt nem érték ugyan attrocitások, de egyik családtagját megszólták, mert egy jellegzetes, muzulmánok által viselt ruhadarabot hordott. Végül azonban ő is azt kérte, inkább ne jelenjen meg a vele készült beszélgetés.

Omar véleménye az, hogy a migránsügy jelentős politikai hasznot hozott a magyar kormánynak bel- és külföldön egyaránt. Szerinte a mindenkori kormány nem a határon várakozóktól, hanem az állampolgároktól kapja a legitimitását. Politikailag tehát az a helyes, ha ennek megfelelően cselekszik, jelentsen ez bármit.

"Ha a személyes véleményemet kérdezik, hogy helyes-e megtagadni a segítséget a harcok elől menekülő egyszerű polgároktól, akkor a válaszom az, hogy 'nem'. De akkor is 'nem' a válaszom, ha valaki úgy teszi fel a kérdést, hogy helyes-e beengedni egy nagy létszámú, kétes összetételű és ellenőrizetlen tömeget."

A hangulat felkorbácsolása a népszavazást megelőző kampánnyal politikailag teljesen racionális döntés volt Omar szerint. De racionálisan cselekedtek azok a médiamunkások és egyéb véleményvezérek is, akik anyagi megfontolásból, szereplésvágytól hajtva, helyezkedés céljából, vagy épp személyes meggyőződésből beálltak a kórusba.

Mint mondja, Magyarországon nincsenek migránsok, a muszlimok pedig egy láthatatlan kisebbséget képeznek. A felszított harag és az indulatok tehát tét nélküliek és társadalmilag biztonságos mederben folydogálnak. Emellett a magyar nemzet láthatóan kezdi levetkőzni a Nyugattal szembeni történelmi komplexusait, ami a külföldi események sajátos (szelektív és átideologizált) értelmezésének köszönhető. A mérleg tehát összességében pozitív Omar szerint, még akkor is ha néhányan most kényelmetlenül érezzük magunkat, vagy a józan ész sokszor már az utolsókat rúgja.

Ha tetszett a cikk, oszd meg az ismerőseiddel!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Salát Gergely: Hszi Csin-ping kőkemény politikus, Orbán Viktorral nem arról fognak beszélgetni, milyen irányba kanyarodjon a Budapest-Belgrád vasút
Jól zár a kommunikáció, fogalmunk sincs, valójában mit fog itt csinálni kínai elnök - mondja a szakértő. Az viszont biztos, hogy amiről Orbán Viktorral megállapodnak, néhány éves távlatban meghatározó lehet a magyar-kínai kapcsolatokban.

Link másolása

Ma Magyarországra jön Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt vezetője, aki Franciaországból, illetve Szerbiából érkezik. A kínai elnököt 400 fős delegáció kíséri, és a magyar kormány történelmi jelentőségűnek tartja a látogatást. Azt, hogy pontosan miről lesz szó, milyen megállapodásokat írnak alá, egyelőre titokban tartják. De Kína az elmúlt években hatalmas befektetésekbe kezdett Magyarországon, elsősorban akkumulátorgyárakat, valamint autógyárakat telepít hozzánk, emellett javában készül a Belgrád-Budapest vasútvonal, amely az új kínai selyemútnak nevezett kereskedelmi útvonal fontos része lesz.

Magyarország tehát Kína egyik fontos európai partnerévé vált az elmúlt években.

Közben Kínának egyre több a konfliktusa az Euórópai Unióval, főleg gazdasági téren, Európa a saját gazdaságát, például autóiparát félti, globálisan pedig egyre feszültebb a viszony Kína és az Egyesült Államok között, Kína növekvő világpolitikai ambícióinak köszönhetően.

Arról, hogy mi a mostani látogatás tétje, Salát Gergellyel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszékének tanszékvezetőjével és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával beszélgettünk.

— Mi a jelentősége annak, hogy Hszi Csin-ping éppen most, személyesen Magyarországra jön?

— Húsz éve járt utoljára Magyarországon kínai elnök. Ez nyilván egy gesztus Magyarországnak, ami azt akarja mutatni, hogy megéri Kínával jóban lenni, mert ilyen gesztusokra számíthatunk. De itt természetesen nemcsak a gesztusokról van szó, hanem azokról a nagyon megelevenedett magyar-kínai, elsősorban befektetési kapcsolatokról is, amelyeket ezzel a látogatással Hszi Csin-png szentesít.

— Szimbolikus csupán ez a látogatás, vagy valóban eldőlnek most fontos kérdések?

— Azt gondolom, hogy a konkrét kérdések, hogy melyik cég hol fektet be, hány milliárdot, vagy milyen magas lesz a kerítés, ezeket már rég letárgyalták a szakemberek egymás között. Itt legfeljebb az általuk már kidolgozott szerződéseket fogják ünnepélyesen aláírni. A megbeszélés sokkal inkább a világ helyzetéről, az EU-kínai kapcsolatokról és annak a lehetőségeiről fog szólni Orbán Viktor és Hszi Csin-ping között.

Ők nem arról fognak beszélgetni, hogy milyen irányba kanyarodjon a Budapest-Belgrád vasút, hanem arról hogy mik az alapvető stratégia, geopolitikai érdekei a két országnak, illetve, mit lehet kezdeni az EU-kínai kapcsolatokkal, illetve abban milyen szerepet tud játszani Magyarország.

— Ugyanez elmondható Hszi Csin-ping franciaországi látogatásáról vagy a szerbiai útjáról?

— Mindegyik másról szól. Franciaországban egészen konkrét dolgokról kell megalkudni. Ott is feltételezem, hogy a geopolitikai viszony lesz a fő kérdés. Nyilván beszélni fognak az orosz háborúról és arról a nyugat-afrikai nyomulásról, amit Franciaország kárára az oroszok végeznek, de azért valószínűleg a kínai gazdasági érdekek is ott vannak mögötte. Nyilván beszélni fognak kereskedelmi és egyéb kapcsolatokról.

Emmanuel Macron az EU egyik első számú vezetője, bizonyos kérdésekben a kínai kapcsolatok szószólója, más kérdésekben, például az elektromos autók ellen indított dömping-eljárásban éppen, hogy a Kína elleni fellépés fő képviselője.

Ott nagyon komoly alkudozás megy majd mindenféle dömping-eljárásokról és egyebekről. Nyilván ilyen jellegű alkudozás Magyarországon nem lesz. A belgrádi látogatás pedig inkább egy gesztus. Ez pontosan a belgrádi kínai nagykövetség lebombázásának a 25. évfordulójára van időzítve. Ez egy üzenet az Egyesült Államoknak és a NATO-nak, hogy „nem felejtünk”, üzenet Oroszországnak, hogy „nem fogunk barátkozni a NATO-val és Amerikával, számíthattok ránk”, és természetesen azért Szerbiában is vannak üzletek, amiket le kell tárgyalni.

— Magyarország valójában mennyire jelentős üzleti partner Kínának?

— Öt éve azt mondtam volna, hogy semennyire, vagy minimálisan. Most azt gondolom, hogy ezekkel a hatalmas befektetésekkel tényleg fontossá vált. Nyilván nem a világ legfontosabb országa, a kínai befektetések nagyrészt nem Magyarországra érkeznek, még Európán belül sem, de azért egy CATL, vagy egy BYD méretű gyár Kínából is látható.

— Nemrég arról jelent meg hír, hogy Hszi Csin-ping ellátogat Pécsre is, később ezt Szijjártó Péter álhírnek nevezte. Erről mit gondol, mi lehetett a háttérben?

— Megjelent hetekkel ezelőtt egy hír, hogy Pécsen is lesz egy nagy autógyár, majd ezt hirtelen törölték a hírportálokról. Most mindenki találgat.

Nagyon jól zár a kommunikáció mind a két oldalon, tehát fogalmunk nincs valójában arról, hogy mit fog itt csinálni Hszi Csin-ping és milyen megállapodásokat akarnak kötni. Ilyenkor elszaporodnak a pletykák.

Három nap múlva okosabbak leszünk.

— Milyen most Kína helyzete? Lehet olvasni gazdasági válságról, vagy arról, hogyan válnának az Egyesült Államok riválisává – mindebben hol tartanak most?

— Bőven vannak gazdasági problémák, de nincs válság. Azért öt százalékos gazdasági növekedést továbbra is fent tud tartani Kína. Bizonyos problémákat meg kell oldani, ezen rajta vannak, vagy rajta lesznek.

Nyilván a két számjegyű gazdasági növekedés időszaka soha nem fog visszatérni, de olyan modernizációs, csúcstechnológiai és innovációs programok zajlanak, hogy azért egy szép, számottevő ütemű gazdasági növekedést továbbra is fenn tud tartani.

Ahol éppen valami nagy probléma van, oda a kínai államnak van akkora ereje és kapacitása, hogy gyorsan tudnak sok erőforrást csoportosítani a tűzoltásra. Tehát nem lesz nagy válság.

— Hszi Csin-ping milyen politikus, mit hozott Kína számára?

— Kőkemény politikus, aki nem is feltétlenül a saját ambíciói miatt, hanem inkább a Kínai Kommunista Párt elitjének konszenzusa alapján összerántotta Kínát. A 90-es, 2000-es években rengeteg helyi kiskirály, milliárdos, oligarcha egymással ellentétes érdeke húzta szét az országot, ezeket letörte. Megint egy centralizált, kemény pártállam lett Kína.

Amikor eltűnő politikusokról hallani, akik talán előkerülnek később, talán nem, az is ennek a folyamatnak a része?

Természetesen a politikai harc, a centralizáció áldozatokkal jár.

— Az emberi jogi kérdésekben mi Hszi Csin-ping szerepe, illetve felelőssége?

— Az általános bekeményítés, centralizáció a nyugati értelemben vett emberi jogok visszavágásával jár. Most rosszabb a helyzet ebből a szempontból, nyugati szempontból Kínában, mint mondjuk 15 éve. Azt gondolom, hogy ez a kínai pártelit politikájának a része. Egészen egyszerűen nem akarnak a szovjet kommunista párt sorsára jutni – ezt ki is mondták. Azt gondolják, hogy ahhoz, hogy a párt megőrizze a hatalmát, most egy keményebb időszakra van szükség.

— A kínai elnök mostani magyarországi látogatásának milyen távlatban lehet jelentősége, milyen távlatban határozhatja meg azt, hogy a két ország viszonya hogyan alakul?

— Ez néhány éves távlatban lehet meghatározó. Azt, hogy mondjuk a következő egy-két-három-négy évben milyen befektetések fognak idejönni, milyen pénzügyi konstrukcióval fog együttműködni a két ország, erre meghatározó lesz. De öt év múlva nyilván teljesen más lesz a világ, mint most, tehát akkor lehet, hogy megint teljesen újra kell gondolni az egészet.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Rengeteg buktatója van az új otthonfelújítási támogatásnak, szakértővel vettük végig, mire kell figyelni
Akinek például más hitele is van, elbukhat a hitelbírálaton, akinél pedig nem valósul meg a 30 százalékos energiahatékonyság-növekedés, mert például korábban már volt nála kazáncsere, nem kapja meg a támogatást, hiába végeztette el a beruházást.

Link másolása

Új otthonfelújítási program indult az idén, amely gyökeresen különbözik az eddig ugyanezen a néven futó kedvezményes lehetőségtől. Amíg a korábbi támogatás hazai költségvetési forrásokból, normatív alapon történt, azaz gyakorlatilag mindenki, aki eleget tett a támogatási feltételeknek biztosan meg is kapta a támogatást, a mostani támogatás 108 milliárd forintnyi Európai Uniós forrásból valósul meg, meghatározott (elég szűkös) keretösszegből.

A program Magyarországon közel 20 ezer régi építésű családi ház felújítását teszi lehetővé, várhatóan júniusban indul el.

Arról, hogy kinek érdemes pályáznia rá, Tóth Leventével, a Bank360 munkatársával beszélgettünk.

– Kik azok, akiknek érdemes igénybe venni az új otthonfelújítási támogatást?

– Az első otthonfelújítási támogatásnál hatékonysági feltétel nem is volt, így azt nem csak energiahatékonysági felújításra lehetett felhasználni, hanem bármit lehetett belőle csinálni, amit akart az igénylő, akár szobafestést is. Most 1990-ig megépült családi házakkal lehet pályázni. Akinek ilyen háza van, annak mindenképpen érdemes megfontolni, hogy igénybe vegye, de tudnia kell, hogy ezt a támogatást csak energiatakarékossági beruházásra lehet igénybe venni, azaz meg van határozva az a négy tevékenységi kör, amit megcsinálhat. Ami még fontos, hogy

el kell érni 30 százalék energiamegtakarítást, amit igazolni is kell. Ha valaki megcsinálja a beruházást, de nem éri el a 30 százalékot, akkor nem kap támogatást, illetve amit kapott, azt bizony vissza kell fizetni.

Tehát itt kőkemény eredményességi kritérium van. Az elején kell csinálni egy energiatanúsítványt, hogy mi a kiinduló állapot, majd a végén is egyet, és abban az energetikai tanúsítványban ott kell lennie, hogy legalább a 30 százalék energiaigény-csökkenés megvan, mert csak ekkor kapja meg valaki a támogatást. Az újdonság, eddig nem volt róla szó, de most a kiírásban már benne van, hogy ha valaki esetleg eléri a 40%-ot megtakarításban, akkor a vissza nem térítendő támogatás 5%-kal növekedhet, tehát még egy plusz ösztönzés is belekerült a minél nagyobb megtakarításra. Ebből a pénzből egy olyan ingatlannál, ahol eddig nem nagyon végeztek ilyen jellegű felújítást, ennyi megtakarítás elérhető, ez a követelmény teljesíthető. Ha már esetleg korábban végeztek valamit, akár egy kazán felújítást, akár nyílászáró-cserét, vagy szigetelést, akkor viszoont alaposan meg kell nézni, hogy további beruházásokkal elérhető-e ennyi, mert ez egy olyan szabály, amire nagyon figyelni kell, mert bukhatja rajta akár az egész támogatást is valaki.

– Tehát akkor itt csak precízen, energetikus bevonásával érdemes pályázni?

– Itt nem babra megy a játék, mert a végén kiderülhet, hogy megcsináltak egy 6 vagy 7 milliós beruházást, de csak 25%-kal csökkent az energiaigény. Akkor saját zsebből kell az egészet állni. Tehát már a tervezésnél biztosra kell menni, hogy amit és ahogy megvalósítanak az adott háznál, azzal elérhető a megfelelő mértékű energiamegtakarítás.

– Az egymilliós kötelező önerőt eddig, ha a pályázónak nem volt ennyi pénze, kedvezményes banki hitellel meg lehetett oldani. Mos is lehetséges ilyen megoldás?

– Finanszírozási szempontból is másképpen működik ez a lakásfelújítás, mint az első. Ott a támogatás maximum 3 millió forint volt, ami a beruházásnak az 50 százaléka lehetett. Emellé, ha valaki akart, akkor fölvehetett egy kedvezményes kamatozású hitelt, tehát tudta finanszírozni a másik felét, vagy akár az egészet előre ebből. Ez most egy más típusú rendszer.

Itt a hitelt és a támogatást együtt kell fölvenni, tehát nem választhat valaki, hogy csak a támogatást akarja, vagy csak a hitelt.

Ha valaki igényli ezt a támogatást, ezeket együtt kell igényelnie, és a maximum 6 milliós összeg attól függően oszlik meg a hitel és a vissza nem térítendő támogatás között, hogy személyesen az igénylőnek milyenek a jövedelmi viszonyai, illetve hogy ott, ahol igényli, annak a járásnak milyen az átlagos jövedelmi viszonya. Tehát legjobb esetben fel lehet venni 3,5 millió forint közvetlen támogatást, ami vissza nem térítendő. Ebben az esetben 2,5 millió a hitel. Ha pedig valakinek magas a fizetése, vagy abban a járásban, ahol él, magasak a jövedelmi viszonyok, akkor ezek a számok fordítva lesznek. Tehát 2,5 millió lehet a vissza nem térítendő támogatás és 3,5 millió a hitel. Lehet ennél kisebb összegben is igénybe venni, tehát nem kell okvetlen megvalósítani a 6 millió plusz 1 millió forintos beruházást.

Ha valaki kisebb összegű beruházást valósít meg, akkor arányosan minden kevesebb, azaz az önrész is kevesebb, mint egymillió.

Azért arra lehet számítani, hogy a többség igénybe fogja venni a teljes, vagy megközelítőleg a teljes összeget, mert azt, hogy valaki 30 százalékot elérjen energiamegtakarításban, egy-két milliós felújítással nem lehet megcsinálni. Az is egy lényeges szempont, bár nincs benne a kiírásban, de a banki és a jegybanki gyakorlatban benne van, hogy nem támogatja a jegybank azt, hogy ilyen esetben az önerőt hitelből teremtsék elő.

– Éppen ezzel viszont nagyon sokan kiesnek, akiknek nincsen ennyi megtakarítása.

– Valóban kiesnek azok, akik az önerőt nem tudják felmutatni. Az sem egyszerű dolog, hogy pontosan hogy is kapja majd meg valaki ezt a támogatást, mert ugye lehet, hogy ha több darabban valósul meg, több fejlesztés valósul meg, akkor neki közben esetleg finanszírozni kell az adott részt. Az első lakásfelújítási támogatás utófinanszírozott volt. Tehát ott akkor kapta meg valaki a pénzt, ha már kész volt a beruházás, benyújtotta a számlákat, és ez alapján fizetett neki az állam. Itt a mostani támogatásnál kétféle lehetőség van. Az egyik ugyanez az utófinanszírozás, hogy elkészül a beruházás, megvannak a számlák, igazolják a 30 százalékos energiahatékonysági növekedést és ez alapján megkapja valaki a támogatást. A másik, hogy úgynevezett szállítói teljesítés van, tehát a bank nem az igénylőnek fizeti a pénzt, hanem azoknak a szállítóknak, akik elvégzik a munkát. Ebben az esetben be kell nyújtani a számlát, azt ellenőrzik, hogy rendben van-e, és a vállalkozó kapja meg közvetlenül a pénzt. Ezt is meg kell majd fontolni, hogy valaki melyiket választja. Nyilván egy hosszabb, többlépcsős, többszereplős felújításnál kérdés lehet az, hogy

például valaki már megcsináltatja egy vállalkozással a gázkazán felújítást, akkor a vállalkozó már várja, hogy fizesse ki neki az összeget, miközben mondjuk a homlokzatfelújítás meg két hónap múlva kezdődik.

Tehát nem csak az önerő a kérdés, az egymillió, hanem az is, hogy hosszabb, több időt igénybe vevő beruházás során hogyan és ki finanszírozza azt.

– Akik energiaszegénységben élnek, és kifejezetten drámai helyzetbe kerülnek időnként, hogy fűtsenek-e vagy egyenek, ezek szerint kiesnek ebből a támogatásból?

– A bank, amely befogadja az igénylést, egy hitelbírálatot fog elvégezni. Az igénylőnek tehát hitelképesnek kell lenni banki értelemben. A bank meg fogja vizsgálni azt, hogy megvan-e a törlesztési képessége az igénylőnek. Például, ha nincs rendszeres jövedelme, vagy más hiteleket is fizet, akkor ezzel az új hitellel együtt már nem adhat neki ekkora hitelt a bank. Továbbá nem lehet rajta a KHR listán, nem lehet tartós közüzemi tartozása.

Aki energiaszegénységben él, az nem csak az önrészt nem tudja előteremteni, de azzal is lehet gondja, hogy már több hitelt fizet, és ez az új hitel már nem férne bele a jövedelmébe.

Önmagában ennek a hitelnek a törlesztőrészlete nem vészesen sok, 31-32 ezer forint, attól függően, hogy mennyi lesz a hitelrész, de ha már mellette más hiteleket is fizet valaki, el van adósodva, akkor az is lehet, hogy ez a plusz törlesztés már nem fér bele a törlesztési képességébe. És még egy szempont: az egész beruházásnak az előkészítése, kivitelezése, az ezzel kapcsolatos ügymenet nem egyszerű. Ez is sok energiaszegénységben élőt elrettenthet attól, hogy belevágjon. Ugyan van állami segítség, valamennyire ezt igénybe lehet venni, ennek ellenére valóban lehet arra számítani, hogy pontosan azok, akiknek a legnagyobb szüksége lenne erre a segítségre, ők tudják majd a legkevésbé igénybe venni ezt, már csak azért is, mert most összesen 20, maximum 30 ezer ingatlan lehet az, amelyik a keretbe belefér.

Nyilván azok, akiknek megvan erre a pénzük, az önrészük, vagy akik jobban tudnak ilyen hiteleket előkészíteni, azok fognak először pályázni.

Számítani lehet arra, hogy akár napok, vagy egy-két hét alatt is annyi igénylés fut be, ami kimeríti a keretet. Ha valaki komolyan pályázni akar, akkor érdemes már most energiatanúsítványt csináltatni, nehogy az történjen, hogy amikor május 25-én keres tanúsítót, addigra azok tele lesznek munkával, és csak június közepére tudják vállalni a tanúsítást. Illetve akkor, amikor kihirdetik az MFB pontokat, hogy hol lehet konkrétan beadni a pályázatokat, érdemes időpontot foglalni már előre, esetleg előre tájékozódni a banknál is, hogy pontosan majd mit várnak el tőle. Én egyértelműen arra számítok, hogy nagy lesz a tumultus június elején. Túl sok a lehetséges pályázó, igénylő, és túl kicsi a keret.

– Ez a pályázat csak fosszilis fűtésre ad támogatást. Egy korszerűbb gázkazánra. Miköben Magyarország törvényben rögzítette a 2050-re vonatkozó karbonsemlegességi célt, amely összhangban áll az EU nettó nulla kibocsátási stratégiájával. Jó dolog, hogy ezekben a házakban bebetonozzuk a gázfűtést, a széndioxid kibocsátással együtt?

– Az elmúlt két-három évben azért számos olyan pályázat volt, aminél az alternatív fűtési rendszereknek a beépítése volt a fókusz, van egy másik napelemes pályázat, és az az elsőnél még hőszivattyúra is lehetett pályázni. Az első lakásfelújítási támogatásnál is lehetett ilyen beruházásokat tenni. Azt gondolom, hogy ez a pályázat inkább azoknak van, akiknél valóban nagyon gyenge az ingatlanjuk energiahatékonysága, és önmagában már az alapvető korszerűsítések elvégzésével, tehát szigeteléssel, nyílászáró-cserével már elérhető egy nagy előrelépés.

Ehhez képest a fűtési rendszer teljes átállítása, nagyon jelentős többletköltség lenne, ami ebbe egyszerűen nem fér bele. Persze lehet mondani, hogy jó lenne, ha lecserélnék a gázt, vagy a vegyes tüzelésű kazánt.

De úgy gondolom, hogy most a reális az, hogy az a sok-sok nagyon gyenge hatékonyságú ingatlan, melyek az elmúlt években nem tudtak részt venni ezeken a pályázatokon különböző okokból, legalább tegyék meg az alapvető lépéseket az energiahatékonyság irányába. Kétségtelen, hogy attól még gázfűtéses marad az a ház, ha egy korszerűbb gázkazán kerül bele, de azért nagyon nem mindegy, hogy mennyi fogy el a gázból.

– Most 2024 van. Mire ez a pályázat kifut, lesz 2027. Évente körülbelül 100 ezer lakást kellene ahhoz felújítani, ahhoz, hogy 2050-ig elérjük a karbonsemlegességet, amihez ezekkel a felújításokkal nem sokkal kerülünk közelebb.

– Az nyilvánvaló, hogy 20 ezer ingatlan csepp a tengerben. Ezt azért tudni kell, hogy ez egy uniós finanszírozású program. Az uniós finanszírozású programból ennyi pénz van. Annak ellenére, hogy ezek fosszilis energiájú ingatlanok maradnak, azért

fontosnak tartom, hogy legyenek ilyen pályázatok is, hiszen most mondhatjuk valakinek, hogy térjen át napelemre, elektromos fűtésre, hőszivattyúra, de egy ilyen átállásnak egészen más a beruházási igénye.

Akinek a háza még szigeteletlen és régi ablakos, és egy 40 éves gázkazán van benne, az zabálja az energiát. Ott az is hatalmas nagy lépés, hogy egyáltalán a hőenergiatakarékossági alapok meglegyenek az ingatlannál.

– Minden pályázatnál azt figyelhettük meg, hogy árfelhajtó hatása is van annak, ha megjelenik egy ilyen támogatás. Van lehetőség arra, hogy ne azok tegyék el a a támogatás jelentős részét, akiknek vastagon fog a ceruzája?

– Vannak költségelszámolási kritériumok. Egyrészt ez a 20 ezer támogatás valójában nem olyan sok, mint a korábbi támogatásoknál, akár a lakásfelújítási támogatásnál is, akár a napelemesnél. Akkor az valóban probléma volt, hogy hirtelen rengeteg megrendelés zúdult a piacra, és ennek volt is árfelhajtó hatása. De természetesen ennek a 20 ezernek is lehet árfelhajtó hatása.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Az érvényes törvényeket nem tartja be maga a magyar állam” - hiába a bírósági ítélet, továbbra sem áll le a gödi akkumulátorgyár
Miközben egy eldugult csatorna miatt magzatkárosító oldószer került a gödi Samsung-gyár által is használt kommunális szennyvízcsatornába, és bírósági ítélet van arról, hogy le kell állniuk, minden megy tovább.

Link másolása

Február 21-én a Göd-ÉRT Egyesület riasztotta a Greenpeace szakértőit, hogy nagy mennyiségű szennyvíz folyt ki a Gödön működő Samsung SDI akkumulátorgyár melletti termőföldre. A vizsgálatokból kiderült, a minták magzatkárosító anyagot, 200 mikrogramm/liter mennyiségű NMP-oldószert tartalmaznak. A helyi vízművek szerint egy dugulás miatt folyt ki a termőföldre a gödi gyár szennyvize. A történteknek egyelőre semmilyen következménye sincs.

Pedig a gyárnak egy bírósági ítélet alapján már május elején le kellett volna állnia.

A Budapest Környéki Törvényszék ugyanis egy bírósági per kapcsán ideiglenesen felfüggesztette a gödi akkumulátorgyár környezethasználati engedélyét. A bíróság szerint az engedélyt korábban kiadó kormányhivatal nem vette figyelembe az üzem évek óta fennálló zajszennyezését, emellett rendkívül megengedőnek bizonyult a levegő- és vízszennyezés, valamint a gyártás során keletkező akkumulátor-hulladék ügyében is. A bírósági döntés értelmében a gyárnak a végleges ítélethozatalig le kellene állítania a termelést. De hiába írtak levelet a pert indító civilek a gyárnak és a kormányhivatalnak, semmi sem történt. Erről beszélgettünk Szaszkó Andreával, a Göd-ÉRT Egyesület alelnökével.

– Elmondaná pontosan, hogy mi a helyzet?

– 2023 december elején úgy határozott a kormányhivatal zöldhatósága, hogy a Samsung SDI megkaphatja tíz évre a környezethasználati engedélyt. Tette ezt annak ellenére, hogy mi az eljárás során több kifogást is emeltünk. Felfedeztük, hogy volt már talajszennyezés, levegőszennyezés, magában a dokumentációban hiányosnak ítéltük a hulladékgazdálkodási problémák kezelésére tett lépéseket, és nem kaptunk megfelelő választ az észrevételeinkre, valamint a kérdéseinkre. Ennek ellenére a Samsung megkapta 10 évre ezt az engedélyt, amit mi még abban az évben meg is támadtunk.

A keresetünket befogadta a bíróság, de mivel azóta is folytatja a környezethasználatot, sőt a szennyezést is a gyár, ezért mi jogvédelmet kértünk a bíróságtól, amit meg is kaptunk.

Egyelőre a környezethasználati engedéllyel kapcsolatos jogi eljárás maga nem kezdődött el. A tárgyalás első napját még nem tűzték ki, bár már majdnem fél éve beadtuk a keresetet. Tehát ez most még csak egy kérés volt a részünkről, hogy kapjuk meg a jogvédelmet, azért, hogy ne legyünk kitéve a Samsung ártalmainak. A bíróság döntése azt jelenti, hogy jelen pillanatban nincsen hatályos környezethasználati engedélye a Samsung-gyárnak.

– Ennek az engedélynek a híján nem működhetne a gyár?

– Igen, a jogerős bírósági ítéletig nem működhetne.

– A Samsung SDI ezt az ítéletet kommentálta, vagy tudomásul vette?

– Az én tudomásom szerint a Samsung erre még senkinek sehogy nem reagált. Mi természetesen a Samsungnak is küldtünk levelet, és a kormányhivatalnak is küldtünk egy levelet, hogy szólítsa fel a Samsungot a működés felfüggesztésére, semelyikre nem kaptunk választ idáig.

– Amióta üzemel a gyár, ért-e bárkit bármilyen fokú egészségkárosodás, ami egyértelműen és bizonyíthatóan a gyár miatt történt?

– Ezt nem tudhatjuk, tudniillik nem történtek ilyen vizsgálatok. Annak ellenére sem, hogy magának a szennyezésnek a tényét nem tagadják. Egyedül a talajvíz kapcsán nem kötötték össze a gyárral magát a környezetszennyezést, amit a Göd-ÉRT Egyesület analizált a kutakból.

Nem tartotta szükségesnek a kormányhivatal, hogy kivizsgálja, hogy valóban a gyárból származik-e. Ott viszont semmilyen más ipari termelőegység nincsen, amely NMP-t használna. Leállították a vizsgálatokat, ez azóta nem bizonyítható.

A levegőszennyezés ténye viszont egyértelmű, hiszen a levegőszennyezési adatok idén év elején felkerültek az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer oldalára. Igaz, ezeknek már réges-régen ott kellett volna lenniük. Nagyon sok erőfeszítésünkbe került az, hogy megtudjuk, egyáltalán milyen szennyezőanyagokról van szó, mert

a közadatigényléseinkre adott válaszokban ki volt takarva a veszélyes anyagok neve.

Tehát ezt is meg kellett reklamálnunk, hogy egyáltalán megtudjuk, milyen anyagok kerültek nagy mennyiségben a levegőbe.

– Mire hivatkoztak, amikor kitakarták ezeknek az anyagoknak a nevét?

– Nem szoktak hivatkozni semmire. De ezek közérdekű adatok, miután alaptörvényben rögzített jogunk, hogy megismerjük azt, hogy milyen környezeti hatások érnek minket. A környezethez tartozó információkhoz való jog alapjog.

– Ezeknek a szennyező anyagoknak, amiket kitakartak, de aztán végül megismerhettek, milyen lehetséges egészségkárosító hatásuk van?

– Az NMP vonatkozásában derült ki nagyon nagy szennyezés. Az egészben az az érdekes, hogy az NMP-nek a levegőben tolerálható határértéke csak idéntől van meghatározva. 2 mg/köbméter lehetne. 2021-es adatok szerint viszont

ennek a 75-szöröse került a levegőbe. Miközben tudott volt, hogy az NMP, vagyis N-metil-2 pirolidon egy nyálkahártya-gyulladást okozó és magzatkárosító anyag.

Tehát a reprodukciós működésre keményen toxikus mennyiség volt. Azt viszont nem lehet tudni, hogy kinek és milyen egészségügyi károsodása lett emiatt, hiszen ez két éves adat, másrészt erre vonatkozó vizsgálatok vagy szűrések sem történtek itt Gödön soha. Meg se próbálták összefüggésbe hozni vagy kutatni, hogy milyen hatása lehet, mennyire növekedett meg egy bizonyos betegségszám, amióta a Samsung SDI ezen kibocsátásait dokumentálták.

– Ezeket az adatokat a környező egészségügyi intézményektől közérdekű adatigényléssel nem lehetne megszerezni?

– Nem, mert ezek az egészségügyi adatok nem közadatok. Hallottunk magánemberektől szörnyű dolgokat, de addig, amíg nincs bizonyító erejű információ a birtokunkban, nem nyilatkozhatunk erről. Próbáljuk a hitelességünket mi is megőrizni.

– Ha ez a jogi helyzet jelenleg, tehát elvileg állnia kellene a gyárnak a jogerős bírósági döntésig, de nem utal semmi arra, hogy a Samsung SDI-nek szándékában lenne leállítani a gyárat ideiglenesen, akkor önöknek milyen jogi lehetőségük van még érvényt szerezni a döntésnek?

– Ez nagyon nehéz helyzet, mert

amit látunk, az az, hogy az érvényes törvényeket nem tartja be maga a magyar állam.

A kormányhivatal, amely a magyar államot képviseli, alperes a perünkben. Kérdés, hogy a jog most így mennyit ér. Nem tudjuk. Mi ennek ellenére nem fejezzük be ezt a küzdelmet, és mindent el fogunk követni. Ha így nem sikerül, akkor más módon gyakorlunk nyomást, mert ezt egyszerűen nem lehet így elfogadni.

– Milyen hatásos terveik vannak, ami mondjuk többet ér, mint egy bírósági határozat?

– Erről nem szeretnék most részletesen beszélni. Mi jóindulatúan állunk a kormányhivatalhoz, és még reméljük azt, hogy megtörténik, amit kértünk, és felfüggesztik a Samsung-gyár működését.

– Hány embert tudnak mozgósítani?

– Tavaly áprilisban volt egy tüntetésünk. A Göd-ÉRT Egyesület körülbelül 50-60 emberből áll, de 500 ember volt ezen a tüntetésen. Persze nyilván az adott politikai helyzettől is függ, hogy mennyire marad fókuszban a téma, mennyire érzékenyek rá az emberek, de miután az ország területein egyre-másra jelentik be az újabb és újabb beruházásokat, és a Göd-ÉRT Egyesület kezdeményezésével létrejött az Akkumulátorkárosult Települések Igazáért nevű ernyőszervezet, tehát most már nemcsak a gödiekre számíthatunk.

Ha ilyesmit meghirdetünk, van elég szövetségesünk ahhoz, hogy eredményre vezessen egy akció.

De ne menjünk ennyire előre, mi még bízunk benne, hogy a kormányhivatal annak rendje és módja szerint jogszerűen megteszi a lépéseket ahhoz, hogy mi itt Gödön biztonságban és egészségben élhessünk.

Az egyesület állításaival kapcsolatban a múlt hét közepén kérdéseket küldtünk el a gödi Samsung SDI gyárnak és a Pest Vármegyei Kormányhivatalnak. Ha érkezik válasz, cikkünket frissítjük.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Nem élhettünk a szabad véleménynyilvánítási jogunkkal” – eldugták a kínai elnök szeme elől a tibeti jogvédőket, még egy zászlót sem mutathattak fel
Utólag mindig perelnek, és mindig megnyerik, a rendőrség még kártérítést is fizet nekik. A tibeti zászló kitűzéséért Kínában évekre munkatáborba kerülhet az ember.

Link másolása

Miközben a kínai elnök útvonala mentén odavezényelt kínaiak tartottak magasba üdvözlő transzparenseket, hangszórókból játszották le a kínai himnuszt és hangosan éljeneztek, amikor megjelent Hszi Csing--pin konvoja, Hendrey Tibor hiába próbált egy tibeti zászlót magasba tartani 200 méterrel a kínai elnök konvojtól, a rendőrök megakadályozták. Máshol is próbálták felmutatni a tibeti zászlót tüntetők, ez egyszer sem sikerült. Évtizedes hagyománya van annak, hogy a rendőrség a kínai delegációk látóterébe eső tiltakozó feliratokat, zászlókat akkor is eltávolítja, ha erről később a bíróság következetesen kimondja, hogy jogsértő volt.

A magyar rendőrség hozzáállásáról és a tibeti helyzetről a Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ alapítójával a Városháza Parkban felállított sátorban beszélgettünk, ahol az elnöki látogatás egész ideje alatt az utcán tiltakoznak Tibet megszállása ellen.

– Itt állunk a Városháza parkban, jó messze minden olyan helytől, ahol megfordulhat a kínai elnök. Gondolom, hogy csak ide kaptak engedélyt ezek szerint. Hova szerettek volna kitelepülni eredetileg?

– Nem véletlen, hogy csak ide kaptunk engedélyt. Ezen kívül még szerettük volna négy helyre, azokra a helyekre, ahol nagy valószínűséggel az elnöki konvoj megfordul. Ez lett volna a Budai Várban, a Hilton illetve a Karmelita Kolostor környéke, a Dózsa György tér, ahol az Attila utcán fel lehet kanyarodni a várba. Olyan helyek, ahol majdnem biztos, hogy az elnök megfordul. Ezekre nem kaptuk meg az engedélyt.

– Mire hivatkoztak?

– A hivatkozás általában az, hogy fokozottan védett diplomáciai személy, nehogy neki baja essen. De ahova mi kértük, az egyáltalán nem a konvoj mellett lett volna. Jóval odébb, de azért látó- és hallótávolságon belül szerettünk volna helyet kapni.

Az elutasítás valódi oka az lehet, hogy

ne tudjuk hallatni magunkat, ne mutassuk a tibeti zászlót, ne lássa a kínai vendég, hogy itt vannak Tibetet védők.

Ezt a rendőrség szinte minden évben, illetve minden alkalommal, amikor kínai magas rangú politikus jön, eljátssza.

– Próbálnak ilyenkor jogorvoslathoz folyamodni?

– Mindig megtesszük, és mindig meg is nyerjük. Idáig hét vagy nyolc alkalommal mentünk bíróságra. Minden alkalommal megnyertünk, olyannyira, hogy

a rendőrség kártérítést fizetett azon az alapon, hogy a szabad véleménynyilvánítási jogunkkal nem élhettünk.

Természetesen nem a pénzért csináljuk, de végig kell vinni egy ilyen ügyet, nem szabad úgy hagyni, hogy ne legyen következmény.

– Tehát akkor most is minden egyes elutasított helyszín miatt bírósághoz fordulnak?

– Így van. Most ide kaptunk engedélyt, a Városház térre. Ez jó hely, nagyon sok ember van itt, nagyon sok emberrel találkozunk, sok kínai van itt, mondanom se kell, beszélgetünk, információt adunk,

persze erre a konvoj nem jön.

– Itt, ezen a helyen, a Városház téren érték-e atrocitások önöket?

– Nem volt semmi ilyesmi. Általában itt szoktak ülni négyen-öten kínaiak, néznek minket, figyelnek. Atrocitás inkább tegnap ért engem, amikor a Gellért-hegyen, a Szikla-kápolnánál egyedül, egyéni véleményként szerettem volna kirakni egy nagy tibeti zászlót a kereszt körüli kerítésre. Ezt a rendőrök megakadályozták.

– Pedig a Gellért-hegy eléggé elhagyatott helynek tűnik.

– Az is lehet, hogy valamelyik kínai szólt a magyar rendőröknek, mert ahogy lenéztem a Szabadság híd felé, rengeteg két-három fős kínai csoport álldogált ott. Nem turisták voltak, ott álltak, várakoztak, kémleltek, szemléltek. Láttam azt is, hogy felfelé néztek, mutogatnak. Arra gyanakszom, hogy kínaiak adták le a drótot.

Ezután feljöttek a rendőrök, negyven percen keresztül igazoltattak, átkutatták a zsebeimet.

– Mire hivatkozva csinálták ezt?

– Fokozott ellenőrzés van, és azért minden gyanús dolgot meg kell nézniük. Én egy gyanús ember voltam ott fent ilyen szempontból.

– És mi történt a tibeti zászlóval?

– Miután elmentek a rendőrök, mégiscsak kiraktam, de nemsokára megjelent öt kínai, és hoztak egy hatalmas nagy kínai zászlót, amivel letakarták az én tibeti zászlómat. Ráakasztották, fogták kézzel. Megjelentek a rendőrök is,

velük nem vetették le a zászlót.

Az a zászló fennmaradhatott egész végig. Később igazoltatták őket, a három vagy négy kínaival három perc alatt végeztek, miközben nálam ugyanez negyven percig tartott. Az ő zsebeiket át se nézték, csak az egyenlő bánásmód miatt mondom. Én nem ragaszkodom ahhoz, hogy mindenkinek át kell nézni a zsebét, de azért ez így nem stimmel összességében. Aztán ott maradtak a rendőrök végig, és csak nem jött a konvoj. Amikor végre jött, akkor én szerettem volna a letakart tibeti zászló helyett a zsebemben lévő kisebb tibeti zászlót felmutatni a konvoj irányába, ezt a rendőrök megakadályozták.

– Milyen biztonsági kockázata van annak, hogy az ember egy zászlót feltartson?

– Semmilyen. Különösen, ha azt nézzük, hogy valahol lent, tőlem 200 méterre ment a konvoj, tehát semmilyen kockázata nincs. Erre szoktunk hivatkozni a bíróságon, és ezt nyerjük meg, mert valóban nincs kockázata.

Tehát ez rendőri vagy túlkapás, vagy valamilyen szándékos akció.

Az a lényeg, hogy nem engedték ezt a kisebb zászlót sem felmutatni, elém álltak, valamint odajött igazoltatni másodszorra is, ugyanaz a rendőr csoport, amelyik másfél órával ezelőtt igazoltatott. Még egyszer igazoltattak, újból ki kell üríteni a zsebeimet, oda kellett adni a személyit. Elém állt hat magas rendőr, és miután nem tettem le a zászlót, és nem akartam magam igazolni, miután előzőleg igazoltak már, erőszakkal kirángattak onnan, megfogták a karomat, hátracsavarták és kényszerítettek arra, hogy odaadjam a személyit. Végül odaadtam. Engem fel akart videóra venni két srác, nem ismertem őket, őket is elkezdték igazoltatni. Van részben videó erről a Hendrey Tibor Facebook-oldalon, ahogy elkezdenek igazoltatni, és őket is igazoltatják, de nincs befejezve, mert nekik is elő kellett venni a személyit, a táskájukat ki kellett pakolni, tehát ugyanaz a tortúra volt. Természetesen ezért is panaszt fogunk.

– Beszélgessünk magáról Tibetről és a Kínában élő kisebbségek helyzetéről.

– Kína Tibetet a '40-es évek végén, '50-es évek elején kezdte el annektálni. 1959-ben menekült el a dalai láma, azóta a tibeti népet, a tibeti nemzetet folyamatos atrocitások érik.

Elején másfél millió tibeti meghalt, rengeteg kolostort leromboltak.

Ez a kulturális forradalom idején volt, akkor minden más téren is szörnyű dolgok történtek, bár máig se kértek bocsánatot. Az elmúlt 15-20 évben viszont sokkal fondorlatosabb eszközökkel, a népesség identitásának, kulturális hátterének a tönkretételével próbálkozik a kínai hatalom. Ez részben azt jelenti, hogy a vallásszabadság nagyon-nagyon korlátozott. Megvannak a kolostorok, de csupán turisztikai látványossággá degradálódtak. A tibeti nyelvet általános iskoláig tanítják csak, utána kizárólag mandarinul lehet folytatni a tanulmányokat. Az összes jelentősebb gazdasági, politikai pozíció mind kínai kézben van.

Azaz a tibetiek saját hazájukban másodrendű polgárokként élnek. Például Dalai Láma képének birtoklásáért nagyon komoly büntetés járt, tibeti zászlóért évek.

Nem arról szól, hogy valakit bevisznek és megvernek, hanem évekig gulágszerű helyeken kell sínylődni azoknak, akik ilyet mernek tenni.

– Ha valaki kirak egy tibeti zászlót, akkor évekre eltűnhet egy munkatáborban?

– Így van.

Tibetet 1950 október 7-én szállta meg a népi Kína hadserege. Az akkor 15 évesen, 1950. november 17-én trónra lépett Dalai Láma megbízottakat küldött Kínába, az Egyesült Államokba és Nagy-Britanniábam azonban érdemi reakció sehonnan sem érkezett. A tibeti uralkodó 1950 decemberi üzenetére, melyben vizsgálóbizottság felállítását kérte, az ENSZ sem válaszolt, így Tenzin Gyaco láma Szikkimbe menekült. 1951. május 23-án hivatalosan is az országhoz csatolták Tibetet. Noha ez a megállapodás kimondta, hogy a fennálló tibeti rendhez Kína nem nyúl, Peking megkezdte Tibet „modernizálását”, elkínaiasítását. A kínaiak felállították a hatalmat gyakorló pártapparátusokat. 1951. augusztus 17-én visszatért Lhászába Tendzin Gyaco és elismerte a 17 pontot, amelyek elvileg a szabad vallásgyakorlást is lehetővé tették.

A kínaiak ugyan belső autonómiát adtak Tibetnek, és a Dalai, meg a Pancsen Lámát a helyükön hagyták, de egyre erőszakosabban avatkoztak be Tibet életébe, katonai támaszpontokat, utakat építettek. Mivel a kínaiak elkobozták a földeket, kényszermunkára hajtották a szerzeteseket és megemelték az adókat, 1956-ban megindult az ellenállás, amely 1959. március 10-én felkelésbe torkollott Lhászában a kínai és kommunista uralom ellen. A felkelők azonban csak napokig tudták tartani magukat a túlerővel szemben. Körülbelül 200 ezer ember halt meg a felkelés során, és az uralkodó másodszor is menekülni kényszerült. Tendzin Gyaco száműzetése ma is tart.

– Dokumentálva vannak ezek az esetek?

– Sok tibetet védő szervezet van. Ott a Tibet Support Groups, ez egy hálószerű szervezet, de van a tibeti menekült kormánynak is hivatalos honlapja, ott több évtizednyi esetet van dokumentálva. Tehát aki kicsit érdeklődik, nagyon sok mindent láthat erről.

– Soha nem próbált meg a kínai kormányzat valahogy kiegyezni a tibeti kisebbséggel?

– Ugyan voltak tárgyalások, próbálkozások, de mind kudarccal végződtek, mert a kínaiak egy bizonyos status quo-ból indulnak ki, miszerint az van, amit ők akarnak, és ahhoz kell alkalmazkodni. Továbbá a Dalai Lámát közellenségként kezelik. Úgy emlegetik, mint báránybőrbe bújt farkast, aki csak szítja a népeket, felforgat mindent. Ez nem igaz. A Dalai Lámáról látjuk, hogy elég hiteles politikus, közéleti ember, vallási vezető, a világ egyik nagy békeaktivistája. Ő igazából szeretne megegyezni a kínaiakkal.

Már nagyon-nagyon régóta, évtizedek óta nem akar önállóságot. Azt mondja, hogy Tibet maradjon Kínán belül, de azok az alapvető jogok legyenek biztosítva, amitől egy nemzet vagy egy nép fenn tud maradni.

Ebből adódóan a kínaiaknak vörös posztó az egész tibeti ügy, ahogy az ujgur ügy is egyébként. Tehát ők ott nagyon nem akarnak engedni ebből. És ha belegondolunk, ha Tibet-ügyben engednének, akkor a következő lépés az ujgurok lennének, azután esetleg a belső mongolok jönnének, és akkor mi marad Kínából? A fele eltűnik. Tehát nekik a dominó elv miatt nagyon fontos, hogy erős kézben tartsák a dolgokat. Tibet egyik nagy erőssége, hogy nem fegyverrel, nem erőszakosan védi saját magát, hanem szelíden, ahogy a Dalai Láma ezt mondja.

– Birodalmi szempontból érthető a logika, nem?

– Birodalmi szempontból teljes mértékben érthető. Más kérdés, hogy mit gondolunk ma egy birodalomról, egyáltalán van-e helye egy birodalomnak a világon, de ezek már nagyon komoly politikafilozófiai kérdések. Ráadásul onnan, a Himalájából ered az összes nagy ázsiai folyó, azaz tibeti területről. Ahol a víz van, ott van a hatalom, és ezt Kína mindenféleképpen szeretné megtartani. Valamint stratégiailag nagyon fontos katonai bázis Tibet, rengeteg nukleáris létesítmény van ott, magasabban fekszik, már ez önmagában stratégiai előny. Ezen kívül

értékes nyersanyagok tucatjai vannak a föld alatt, urán, arany, ezüst, gyémánt. Igaz, hogy ezeket nehezebb kibányászni 3-4 ezer méter magasan, de ott vannak,

és ha majd lesz technológia, amivel ezt ki lehet bányászni, akkor nyilván szeretné Kína kibányászni ezeket.

– Hány tibeti él jelenleg Kínában?

– A kínai álláspont szerint két és fél, három millió lehet. De ők csak a tibeti autonóm régiót veszik, ami azt jelenti, hogy egy jóval kisebb területet, majdnem feleakkorát, mint a történelmi Tibet volt, mert a bizonyos részeket eleve odacsatoltak Kínához. Például az a hely, ahol a Dalai Láma született, a kínaiak szerint kínai terület volt.

Mindent beleszámítva a tibetiek esetében 5-6 millió emberről beszélnek.

Nem egy nagy népességről van szó, pluszban nyugaton lehetnek talán kétszázezren.

– Mit jelent Kínában az autonómia?

– Az autonómia a kínai alkotmány betűje szerint rendben van. Ott le van írva, hogy milyennek kell lennie az autonómiának, és

ha az be lenne tartva, akkor nem is lenne nagy gond. Ezt a Dalai Láma is többször mondta.

Viszont semmilyen szinten nincs betartva. Azaz nincs biztosítva a kisebbségeknek az a fajta nyelvi idenentitás, amivel a nyelvet továbbvihetnék, gyakorolhatnák a a vallásukat, nem ismerik el a vallási vezetőiket.

– Több mint hetven éve Kína része Tibet. Ez alatt az idő alatt mennyi erodálódott abból a Tibetből, ami a megszállás előtt létezett? Népességben, kultúrában, gazdagságban?

– Nagyon sok. Mára már nemzedékek nőttek fel a kínai uralom alatt. Bár a tibetiek, különösen a menekültek és elsősorban azok, akik Nyugaton élnek, mélységesen komolyan veszik a hagyományok továbbvitelét. Komoly oktatás, komoly nyelvtanítás folyik, a vallás gyakorlása is, és látjuk, hogy rengeteg buddhista van Nyugaton, főleg tibeti buddhista. Ilyen szempontból jó munkát végeznek. Azonban Tibeten belül nehéz felmérni, hogy milyen nagy a rombolás, mert nem olyan könnyű bejutni, pláne nem olyan könnyű egy teljesen független beszámolót csinálni. Legfeljebb úgy, ha egy turista elmegy, és amit lát, arról beszámol, azonban igazából ilyen nem történhet meg. Persze az is igaz, hogy nagyon sok fejlesztés van Tibeten belül, természetesen költenek a kínaiak a modern technikára, a modern dolgokra. Például a vasútvonal, ami összeköti Lhászát egy kínai várossal. De ezek a beruházások elsősorban a kínaiaknak hoznak hasznot.

Nagyon sok kínai betelepült Tibetbe épp azért, hogy a népesség is keveredjen, és az uralmat fenn lehessen tartani.

Ráadásul négy-öt évente cserélődnek, mert azt a magaslati klímát, ami ott van, a kínaiak nem bírják. Viszont háromszoros fizetést kapnak, tehát nekik még így is jó befektetés pár évet Tibetben lehúzni. A kolostorok nagy része sajnos inkább turisztikai látványosság. Említette az időt előbb. Nem tudni, mi lesz ebből, valószínűleg a történelemben nagyon sok hagyomány, kis nép süllyesztőbe került. Nagyon jó, érdekes kultúrájú népek is, az elmúlt ötezer év alatt. Valószínűleg Tibetnek is ez lesz a sorsa.

– Kicsit beszéljünk az ujgurokról, bár itt most Tibetet képviselik, de nem lehet elmenni az ujgurokat érő elnyomás mellett. Ők mennyien lehetnek?

– Tudomásom szerint körülbelül 35 millió ujgur él Ujguriában. Ők egy kicsit harciasabb nép, elég sok muszlim él ott, buddhista talán kevesebb. Egyébként olyan átnevelő táborok, melyeket az ujgurok kapcsán láthatunk a sajtóban, Tibetben is vannak. Sajnos ők is nagyon komoly elnyomás alatt vannak. Azért tudunk talán kevesebbet róluk, mert nincs olyan karizmatikus vezetőjük, mint a Dalai Láma, vagy nincs olyan karizmatikus szellemi útjuk, mint a buddhizmus.

– Nekem úgy tűnik, mintha a köztudatba csak az utóbbi tíz évben szivárgott volna be az, hogy mi történik az ujgurokkal.

– Azt hiszem, hogy Tibet is, meg az ujgurok is kicsit a nemzetközi közösség által elfeledett két terület. Az ujgurok még jobban, ezt jól érzékeli. Tibet talán a Dalai Láma és a tibeti nép habitusa miatt kicsit jobban előtérbe kerül. Tudni kell, hogy Tibet-ügyben azért a legtöbb nyugati országban születtek parlamenti határozatok a tibeti emberi jogok mellett.

Magyarországon természetesen egyetlen ilyen határozatot sem fogadtak el. Többször mi is beadtunk ilyen javaslatot, és régebben még akadtak is képviselők, akik ezt támogatták, de soha nem fogadta el a parlament ezt, pedig ez csak egy szimbolikus lépés lenne.

Egy parlamenti határozat elfogadása semmit nem jelent, csak annyit, hogy felhívjuk a figyelmet az emberi jogok megsértésére, kiállunk a tibeti nép mellett, illetve kérjük Kínát, hogy szüntesse be ezeket a jogsértéseket. Nem több. Azaz csak egy szimbolikus lépés. Viszont rengeteg országban elfogadták ezt a parlamentek. Az Európai Uniónak van külön Tibettel foglalkozó munkacsoportja. Amerika is foglalkozik nagyon erősen Tibettel. Persze, hogy ennek milyen háttér-geopolitikai okai vannak, erről lehetne külön beszélni.

– Nagyon szép dolog ide kiállni, de igazából mit várnak azon kívül, hogy néhányan itt elsétálnak, és azt mondják, hogy jaj.

– Az is öröm nekünk, ha néhányan elsétálnak, és beszélgetünk velük, információt adunk.

– Mit gondol, ha el akarna utazni Kínába, kapna vízumot?

– Elképzelhető, hogy kapnék vízumot, de biztos, hogy a nyomomban lennének végig. Azt nem állítom, hogy eltűnnék, bár ez sincs kizárva. Körülbelül tizenöt éve, bejött hozzánk váratlanul a kínai nagykövet. Udvariasan egy beszélgetést kért, elmondta, hogy mennyire rosszul látjuk a dolgot, mennyire jól élnek Tibetben, milyen sok fejlesztés volt, elektromos áram, utak, stb. Meg is hívott engem Tibetbe, azt mondta, hogy menjek ki. Ők bemutatják majd nekem Tibetet, hogy mi a valós arca. Nem mentem ki, nem vállaltam ezt az utat.


Link másolása
KÖVESS MINKET: