HÍREK
A Rovatból

A nárcisztikus kielégülés miatt posztolnak a szülők a gyerekeikről – meddig megyünk el a lájkokért?

És egyáltalán: miért? Mi történik, ha egy kamasz felfedezi a neten a saját kiskori fotóját? Mi köze ehhez az akár öngyilkosságig vezető zaklatásnak vagy a részvételi jognak?


Természetes, hogy a szülői büszkeség különféle megjelenési formái a közösségi médiában is jelen vannak. Vagyis egészen biztos, hogy mindenkinek van (akár több tucat) olyan ismerőse a Facebookon (ha nem éppen ő maga az), akik előszeretettel osztanak meg fotókat, videókat gyerekeikről, gyakorlatilag már a születés pillanatától kezdve az első fürdetésen, bilin ülésen, tétova lépéseken, teli szájjal, de foghíjasan vigyorgásokon, anyák napi ovis szavalásokon át a színjeles bizonyítványig. Probléma-e, és ha igen, miért az, hogy ezek a (sokszor már-már túl intim) tartalmak kikerülnek a világhálóra? Hol vannak a tartalomgyártás határai, meddig mehetünk el információbiztonság és a gyerek méltóságának megőrzése szempontjából? Hogyan bizonyosodhatunk meg arról, hogy nem okozunk kárt a gyerekünknek?

Az UNICEF Magyarország és a Magvető Café közös beszélgetéssorozatának legutóbbi alkalmán egy olyan témáról volt szó, ami a gyermekjogokon belül a részvétel jogára reflektál és leginkább a fejlett országokban van jelen. A szervezet részéről Kovács Anna Sára gyermekjogi szakértő beszélgetett Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológussal, Plankó Gergő újságíró moderálásával.

Kovács Anna Sára azzal kezdte, hogy elmondta: nagyon sokszor találkoznak olyan (akár nemzetközi) esetekkel, hogy kamasz gyerekek rátalálnak saját kisgyerekkori fotóikra, videóikra az interneten. Ezek elég nagy valószínűséggel az ő megkérdezésük nélkül kerültek fel a világhálóra, és a szereplőik nagyon nem szeretnék, ha ott is maradnának. Másrészt a szervezet belföldön is sokat foglalkozik gyerekek véleménynyilvánításhoz való jogával, az internetes zaklatással, kapcsolódásuk tehát bőven van a témához.

A legtöbb családban problémát jelent, amikor egy bizonyos életkor után a gyerek elkezdi elhatárolni magát a családtól.

Az identitásfejlődésnek fontos része az, hogy felfedezi: nemet tud és akar is mondani dolgokra, amire például előtte nem volt lehetősége.

Illetve hogy amit mond négyévesen, azt tíz évvel később már egyáltalán nem gondolja komolyan, sőt, kamaszkorában a korábbi igenre egy őrült nagy nemet fog mondani, fűzte hozzá Orvos-Tóth Noémi.

Ilyenkor egyébként is végtelenül érzékenyek arra, hogyan jelennek meg a környezetükben, milyennek látják őt a társak. A szakember szerint nagyon fontos a szülőket tudatosítani abban, milyen határaik vannak, és mikor, mivel lépik át azokat. Az emlékek, családi pillanatok megörökítésének igénye teljesen természetes, gond akkor van, ha a „hatótávolságuk” irreálisan megnő.

„Nagyon más ez, mint amikor még mondjuk papíralapon készültek a fotók és ott lapultak a családi albumban. Gyakorlatilag kilőjük az űrbe a gyerekeink fényképét, nem törődve azzal, hogy jószerével a világon bárkihez eljuthat.”

A gyerek pedig meg akar felelni, és ha látja, hogy a szülei boldogok ettől, természetes, hogy belemegy az üzletbe.

Ugyan gyerekfotókról beszélünk, de a gyerekek valójában „csak” szereplői ezeknek a felvételeknek, nem ők készítik és teszik közzé.

Mégis mit keresnek egyáltalán a gyerekfotók a közösségi oldalakon?

Sokan akár zavarba ejtően bensőséges pillanatokat megőrző fényképeket posztolnak a nagy nyilvánosság számára. Orvos-Tóth szerint

a válasz egyértelműen a nárcisztikus kielégülés – azért, mert a szülők így megkapják az elismerést jelentő lájkokat, kommenteket, ez pedig jó érzés.

Természetesen egy csecsemőnek az adott pillanatban tökéletesen mindegy, kiposztoljuk-e, milyen volt az első fürdetése vagy sem. A szülők részéről érdemes lenne néhány önismereti kérdést feltenni maguknak azokban a helyzetekben, amikor ellenállhatatlan kényszert éreznek az ilyen jellegű tartalmak megosztására. Nyilvánvaló persze, hogy mindenkit beszippant az internet, a közösségi oldalak, mert olyan jutalmakat ígérnek és nyújtanak, amiket az idegrendszerünk egy pillanat alatt érzékel. Az is egy elég sajátos „össztársadalmi trend”, hogy gyakorlatilag barterezünk a lájkokkal: annak reményében nyomjuk meg a gombot, hogy aztán hátha hozzánk is érkezik egy-egy plusz kedvelés.

„Jutaloméhesek vagyunk, és tetszik, nem tetszik, akár a gyerekünket is hajlandóak lennénk felhasználni annak érdekében, hogy megkapjuk”

- mutatott rá Orvos-Tóth.

Az még egy dolog, ha a cuki képeket nézzük, de mi van a kínos pillanatokkal, a bakivideó-szerű esésekkel, megbotlásokkal, melléülésekkel vagy épp a sajtdobálós kihívással, amit először a kisgyerekeiken, majd a háziállataikon próbáltak ki sokan? Ezek a helyzetek a gyerekeknek nyilván a megtörténésük pillanatában is nagyon fájtak (akár fizikailag is), és ha évekkel később szembe találják magukat velük, most is.

Rengeteg szülő tölt fel például olyan gegeket a gyerekéről, amivel nemcsak a részvételhez való jogát, de az emberi méltósághoz való jogát is megsérti, ez ugyanis 18 év alatt is megillet mindenkit

- hívta fel a figyelmet Kovács.

A sikeres gyerekrészvételnek 9 pillére van, néhány kifejezetten erre a kérdéskörre is vonatkoztatható. Például, hogy az a felület, amin a gyerek fotóját, adatát közzétesszük, használjuk, legyen átlátható. Ha a gyerek már nem szeretné, hogy a fotóját, videóját mindenki lássa, lehessen eltüntetni, tehát legyen visszavonható. Fontos még a beleegyezés önkéntessége, amibe nem szabad vegyülnie a szülő elvárásának, illetve hogy a gyerek biztosan megértse, miben kérik ki a véleményét és mibe egyezik bele, fel lehessen készíteni a potenciális következményekre.

Ha ezeket nagyon szigorúan végigvesszük, egyértelműen a nem posztolás felé billenti a mérleget.

Áthidaló megoldás lehet a zárt csoport, ami kifejezetten képmegosztó céllal jött létre és csak egy szűk családi és/vagy ismerősi kör láthatja az ott közzétett bejegyzéseket. Innen ugyanis normális esetben nem kerülnek ki a tartalmak, ráadásul azoknak mutathatjuk meg őket, akiket tényleg érdekel. Ne spóroljuk meg a tudatosságot, tegyünk fel magunknak kérdéseket, hangsúlyozta a szakpszichológus. „Abban a pillanatban, amikor a gyerekemet elkezdem arra használni, hogy a szükségleteimet kielégítsem, nagyon elcsúsznak a határok. Borzasztóan vékony a mezsgye, hogy veszélyzónába lépünk-e vagy sem.”

Persze manapság már az számít furának, ha valaki egyáltalán nem posztol a gyerekéről.

Az UNICEF munkatársa megemlítette, hogy az egyik ismerőse kizárólag terhesfotót töltött fel a Facebookra, a babája megszületése után már nem posztolt róla. Volt olyan, aki a szülés után megkérdezte tőle, minden rendben, él-e a gyerek, mert nem látott róla fényképet az online térben – ez azonban nem volt más, pusztán a pár tudatos döntése. „Meghökkentő, hogy nemcsak számon kérték, de valóban meg is ijedtek az emberek, hogy hátha valami baj történt.”

De miért is problémás ezeken túl a képek netre való felkerülése?

Ha a legrosszabb esetet vesszük, az az, hogy a dark weben kötnek ki ezek a tartalmak, az internet sötét oldalán, ahol a gyermekpornográfiától kezdve a fegyverkereskedelmen át nagyon sok illegális dolog virágzik – persze ez vélhetően akkor is így lenne, ha az összes olyan fotó és videó, amin kisgyerekek pancsolnak meztelenül nyáron a kerti medencében, eltűnne a közösségi oldalakról. A gyerekek számára jóval megfoghatóbb valóságot jelent, ha ezeket a felvételeket mondjuk bántó céllal ássák elő róluk, magyarázta Kovács. Orvos-Tóth erre reflektálva kiemelte: a gyerekek évszázadtól függetlenül, minden korban bántották, kiközösítették egymást, de most már ebben is hatalmas a különbség a régmúlt és a jelen között.

Korábban, ha az iskolában valakit szekált az osztálytársa, délután, amikor kicsöngettek az utolsó óráról, mindenki hazament és megszűnt ez a bántás, legalább volt egy kis fellélegzési lehetőség. Ma ez nem így van: az online jelenlét egész nap, szünet nélkül lehetőséget biztosít az egészen durva zaklatásra is.

A kipécézett gyereknek hajnali 2-kor is lehet olyan üzenetet küldeni, amibe a lelke beleszakad.

És bizony gyakori, hogy régi és/vagy előnytelen képeket túrnak róla elő, hogy ezzel alázzák. Nem egy olyan esetről hallani, ami így kezdődött és bizony (akár más tényezők halmozódásával) öngyilkosság lett a vége.

Talán most fordul elő először a történelemben, hogy a szülő és a gyerek idegrendszere máshol van, már ami az információ-feldolgozás sebességét illeti. A szülők ugyanis sokkal lassabbak lettek a gyerekeknél. Óriási szakadék kezd kialakulni a két generáció között ebben a tekintetben.

A fejlődésünk során soha nem kaptunk ennyi elismerést ilyen rendszerességgel – nem is arra vagyunk berendezkedve, hogy folyamatosan ilyen ingereknek legyünk kitéve. A közösséghez tartozás azonban elemi szükségletünk, így az elismerésre és az összetartozás érzésére, megtapasztalására is rettentően éhesek vagyunk. Ennek ugyancsak evolúciós gyökerei vannak, hiszen a korai időkben nagyobb rettenetet nem nagyon lehetett elképzelni, mint hogy valaki kívül kerüljön a hordán. Az okoseszközök és a közösségi média ezekre az ősi mechanizmusokra játszik rá, pont emiatt is fontos, hogy mennyire engedjük magunkat kiszolgáltatni a technológiának, mennyire tudjuk gyakorolni az önkontrollt.

Ami borzasztóan hiányzik: a kapcsolódási képesség

A magyar lakosság 70 százaléka bizonytalanul kötődik, nem érzi jól magát az intim térben. Vagy nagyon kapaszkodik, mert attól fél, hogy elveszíti a kapcsolatot, vagy attól, hogy elveszíti önmagát, ha nagyon kitárulkozik. Ezek igen komoly, társadalmi szintű problémák, az említett eszközök pedig egyáltalán nem segítenek abban, hogy a kapcsolati terünkben elkezdjünk rendet tenni.

A mostani szülők kisgyerekeinek egy egészen újfajta magányt, elhanyagoltságot kell megtapasztalniuk azzal, hogy a szülő fizikailag ugyan mellettük van, de a figyelmével és érzelmileg nincs ott. Ilyen korábban még soha nem volt, és bizony súlyos idegrendszeri lenyomata van

– gyakorlatilag teljesen észrevétlenül, összegezte a szakpszichológus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fotók: Orbán Viktor kiment az emberek közé, a Tisza és a Kutyapárt pultja mellett kezdett aláírásgyűjtésbe
A pesterzsébeti piacon Gulyás Gergellyel jelent meg, ahol több mint százan várták a kormányfőt, de kinn voltak az ellenzéki pártok is a híveikkel együtt.


Orbán Viktor szombaton a pesterzsébeti, Tátra téri piacon közölte, hogy aláírásgyűjtést indítanak Brüsszel háborús tervei ellen. A miniszterelnök reggel a közösségi oldalán azt írta, a Magyarország ellen indított támadással szemben egységet és erőt kell felmutatni. Egy másik, szombat reggeli posztjában pedig úgy fogalmazott:

„Szombat reggel. Pesterzsébeti piac. Lángos helyett aláírásgyűjtés.”

A miniszterelnök a helyszínen azt mondta: se katonát, se pénzt, se fegyvert nem adunk az ukrajnai háborúba, ez nem Magyarország érdeke, nem Magyarország háborúja, Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból. Felszólalása után aláírta a Fidesz által szombaton indított aláírásgyűjtő ívet, és kijelentette, hogy van egy közvetlen veszély, amellyel szemben „Magyarországnak egységet és erőt kell mutatnia.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Török Gábor: Egyre többször látszik úgy, mintha már nem hideg profik irányítanák a kormánypárt kampányát
Török Gábor szerint Magyar Péter a Fidesz politikai logikáját használva áll ellen a „gumicsont-politikának”.
Karkó Ádám - szmo.hu
2025. október 11.



Miután szombaton reggel Orbán Viktor kormányfő egy Zelenszkij ukrán elnökről és Magyar Péter pártvezérről szóló mesterséges intelligencia-videót tett közzé, Török Gábor is elmondta véleményét. Az elemző úgy fogalmazott közösségi média oldalán: „Volt a magyar politikának egy hosszú, 2024 előtti szakasza, amelyet – nyilván felháborító módon leegyszerűsítve – úgy szoktam megfogalmazni, hogy cinikusok harcolnak hisztérikusokkal.”

Értelmezése szerint ebben a felállásban az erőforrások és a működési logikák aszimmetriája tartós Fidesz-dominanciát eredményezett:

„S miután egy ilyen meccsen mindig előbbiek nyernek, a Fidesz dominanciája nem eseti magyarázatokat igényelt, hanem szinte fundamentálisnak volt tekinthető.”

Az elemző szerint a fordulat jelei Magyar Péter színre lépésével váltak láthatóvá. Török úgy látja, hogy az új ellenzéki vezető – aki a Fideszből érkezett – sokkal inkább a kormánypárt politikai know-how-ját használja, mint a korábbi ellenzékét:

„a Fideszből dezertált új ellenzéki vezér számos tekintetben inkább a Fidesz, semmint a régi ellenzék politikai tapasztalatait, tudását, gyakorlatát hasznosítja.”

Török szerint Magyar rendre ellenáll a „gumicsont-politikáknak”, a reflexszerű tematizálási kísérleteknek: „vele szemben nem működnek a korábbi baloldali-liberális pártokat sikeresen irányító, sajátos pavlovi refelxekre építő gumicsont-politikák… Magyar ilyen esetekben inkább tűnt a politikai logikát ismerő cinikusnak, semmint gombnyomásra hiszterizálható amatőrnek.”

Az elemző meglepő fejleményről ír: mintha nemcsak az ellenzék, de a Fidesz is hangnemet váltana.

„Mintha a Fidesz is változni kezdene… mintha már nem hideg profik irányítanák a kormánypárt kampányát, hanem egyre nagyobb tere lenne az érzelemvezérelt, őszinte… és egyben olykor nem eléggé átgondoltak látszó tartalmaknak.”

A korábban precízen kiosztott szerepek és kimért üzenetek helyett most szerinte egységesebb, élesebb, egyszerűbb tónus dominál: „Ami korábban okosan volt válogatva, kimérve, szerepek között gondosan elosztva, az most mintha egy kaptafára menne mindenhol, a lehető legélesebben és legegyszerűbb módon.”

Török ugyanakkor nyitva hagyja az értelmezést: lehet, hogy ez tudatos stratégiai váltás, amelyet később a választási eredmény igazolhat. Az elemző összegzése szerint ugyanakkor az egykor magyarázó erejű képlet már nem írja le a terepet: „A cinikus-hisztérikus felosztás és az általa garantált aszimmetria… szerintem már nem segít a magyar politika megértésében.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter a Tiszaphone-videóról: Orbán egy ócska, piti csaló szintjére süllyedt
A miniszterelnök magyarul beszélő Zelenszkijről és neki tapsoló Magyarról posztolt videót reggel. A tiszás politikus délután reagált a videóra.


A Facebookon reagált Orbán Viktor reggeli videójára Magyar Péter. A miniszterelnök egy mesterséges intelligenciával készített felvételt osztott meg közösségi oldalán, amiben Volodimir Zelenszkij magyarul beszélve azt mondja: „És most bemutatom az új Tiszaphone-t. Gyors, okos és minden adatod biztonságban van nálam, Kijevben.” Eközben pedig a szintén AI-generált Magyar Péter a közönség első sorában tapsol az ukrán elnöknek.

„Orbán egy ócska, piti csaló szintjére süllyedt. Olyan lett, mint egy doppingoláson kapott, bukott sportoló. Ahelyett, hogy kormányozna, inkább az adófizetők pénzén mesterséges intelligenciával hamisított videókat és tartalmakat posztol a TISZA-ról és rólam. Háborúról, ukránokról és adóemelésről hazudozik.

- olvasható Magyar Péter bejegyzésében, ami így folytat:

„Elég volt abból, hogy Orbán Viktor amellett, hogy szétlopja a saját hazáját, uradalmi birtokokot építtet az adófizetőktől elzabrált pénzéből, most már hamisított videókkal is át akarja verni a honfitársait! Orbán mára egy kiöregedett, bukott és megfáradt csalóvá vált, aki mesterséges intelligencia nélkül se kérdésekre nem tud válaszolni, se gólt nem tud rúgni” - írta a politikus a miniszterelnök egyik korábbi videójára utalva.

„Ilyen piti csalás, doppingolás után egy sportolót örökre eltiltanának a versenyzéstől, de még a stadion környékekéről is. Ne hagyd, hogy Orbán hülyének nézzen! Ne hagyd hogy átverjen! Ne hagyd, hogy a Fidesz a jövőben is szétlopja a hazád!” - tette hozzá a Tisza Párt vezetője, majd mindenkit emlékeztetett arra, hogy október 23-án nagyszabású rendezvényt tartanak Budapesten.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Fekete-Győr András szerint Kövér László önleleplezően beszélt a kormány módszeréről
A Momentum volt elnöke Facebookon tette fel kérdéseit Kövér Lászlónak egy interjúrészlet kapcsán. Három magyarázatot kínál: freudi elszólás, tudatos vádátvetés vagy jegyzetkeverés.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 11.



Fekete-Győr András, a Momentum volt elnöke Facebook-bejegyzésben fordult Kövér Lászlóhoz, vette észre a 24.hu. Posztjában egy hosszabb kérdést tett fel, amelyben egy interjúrészletre hivatkozott.

„Kövér elvtárs, segítsen megérteni valamit, ami már régóta őszintén érdekel. Amikor ön leül interjút adni, és olyanokat mond – és most szóról szóra idézem, hogy a lehető legpontosabb legyek:

»a háborús pszichóziskeltés az egy pozícióját vesztő, bukott, teljesen sikertelen, és Európát romlásba döntő politikai elitnek a menekülőpályája. Ameddig az embereket lehet a háborúval riogatni, addig nem teszik fel a kérdést, hogy miért élünk rosszabbul…« – akkor pontosan mi zajlik le önben?”

A bejegyzésben három magyarázatot sorol fel: szerinte lehet szó freudi elszólásról; tudatos, cinikus számításról, amelyben a másik felet vádolják azzal, amit ők tesznek; vagy egyszerű jegyzetkeverésről, amikor „Rogán elvtárs belső használatra szánt kézikönyvéből” olvasott fel.

Úgy fogalmaz, hogy a Kövér által elmondott leírás a kormányra illik, majd hosszabban kifejti álláspontját:

„Ezzel a mondattal ön a saját rendszerük beismerő vallomását teszi le. Bármi volt is a szándéka, nem kevesebbet ismert el, mint hogy a hatalmuk a magyar emberek félelemben tartásán alapul. Mondja, elvtárs, hol tanulta ön ezeket a trükköket? Ez még a régi kádári iskola, a KISZ-es idők maradványa, vagy már a moszkvai továbbképzésén sajátította el? Tényleg annyira elvesztette már a kapcsolatát a valósággal, hogy nem veszi észre, hogy amíg önök a brüsszeli fantomháborújukat vívják, addig a magyar családok valódi háborút vívnak minden nap a kasszáknál és a csekkek befizetésekor? Nem esik le, hogy amikor ön egy »bukott, sikertelen elitről« beszél, amely a »háborús pszichózissal« fedi el, hogy »miért élünk rosszabbul”«, akkor az emberek nem Brüsszelre, hanem önökre gondolnak? De kérem, folytassa csak, Kövér elvtárs. Haknizzon tovább az állami médiában, szerepeljen csak minél többet. Minden egyes mondatával, minden egyes perccel, amit a kamerák előtt tölt, egyre több embernek nyitja fel a szemét. Ön akaratlanul is a rendszerváltás egyik leghatékonyabb támogatója lett. Ezúton is gratulálok, Kövér elvtárs: ön a hónap ellenzéki dolgozója.”

A poszt ezzel a gondolattal zárul.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk