HÍREK
A Rovatból

A nárcisztikus kielégülés miatt posztolnak a szülők a gyerekeikről – meddig megyünk el a lájkokért?

És egyáltalán: miért? Mi történik, ha egy kamasz felfedezi a neten a saját kiskori fotóját? Mi köze ehhez az akár öngyilkosságig vezető zaklatásnak vagy a részvételi jognak?


Természetes, hogy a szülői büszkeség különféle megjelenési formái a közösségi médiában is jelen vannak. Vagyis egészen biztos, hogy mindenkinek van (akár több tucat) olyan ismerőse a Facebookon (ha nem éppen ő maga az), akik előszeretettel osztanak meg fotókat, videókat gyerekeikről, gyakorlatilag már a születés pillanatától kezdve az első fürdetésen, bilin ülésen, tétova lépéseken, teli szájjal, de foghíjasan vigyorgásokon, anyák napi ovis szavalásokon át a színjeles bizonyítványig. Probléma-e, és ha igen, miért az, hogy ezek a (sokszor már-már túl intim) tartalmak kikerülnek a világhálóra? Hol vannak a tartalomgyártás határai, meddig mehetünk el információbiztonság és a gyerek méltóságának megőrzése szempontjából? Hogyan bizonyosodhatunk meg arról, hogy nem okozunk kárt a gyerekünknek?

Az UNICEF Magyarország és a Magvető Café közös beszélgetéssorozatának legutóbbi alkalmán egy olyan témáról volt szó, ami a gyermekjogokon belül a részvétel jogára reflektál és leginkább a fejlett országokban van jelen. A szervezet részéről Kovács Anna Sára gyermekjogi szakértő beszélgetett Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológussal, Plankó Gergő újságíró moderálásával.

Kovács Anna Sára azzal kezdte, hogy elmondta: nagyon sokszor találkoznak olyan (akár nemzetközi) esetekkel, hogy kamasz gyerekek rátalálnak saját kisgyerekkori fotóikra, videóikra az interneten. Ezek elég nagy valószínűséggel az ő megkérdezésük nélkül kerültek fel a világhálóra, és a szereplőik nagyon nem szeretnék, ha ott is maradnának. Másrészt a szervezet belföldön is sokat foglalkozik gyerekek véleménynyilvánításhoz való jogával, az internetes zaklatással, kapcsolódásuk tehát bőven van a témához.

A legtöbb családban problémát jelent, amikor egy bizonyos életkor után a gyerek elkezdi elhatárolni magát a családtól.

Az identitásfejlődésnek fontos része az, hogy felfedezi: nemet tud és akar is mondani dolgokra, amire például előtte nem volt lehetősége.

Illetve hogy amit mond négyévesen, azt tíz évvel később már egyáltalán nem gondolja komolyan, sőt, kamaszkorában a korábbi igenre egy őrült nagy nemet fog mondani, fűzte hozzá Orvos-Tóth Noémi.

Ilyenkor egyébként is végtelenül érzékenyek arra, hogyan jelennek meg a környezetükben, milyennek látják őt a társak. A szakember szerint nagyon fontos a szülőket tudatosítani abban, milyen határaik vannak, és mikor, mivel lépik át azokat. Az emlékek, családi pillanatok megörökítésének igénye teljesen természetes, gond akkor van, ha a „hatótávolságuk” irreálisan megnő.

„Nagyon más ez, mint amikor még mondjuk papíralapon készültek a fotók és ott lapultak a családi albumban. Gyakorlatilag kilőjük az űrbe a gyerekeink fényképét, nem törődve azzal, hogy jószerével a világon bárkihez eljuthat.”

A gyerek pedig meg akar felelni, és ha látja, hogy a szülei boldogok ettől, természetes, hogy belemegy az üzletbe.

Ugyan gyerekfotókról beszélünk, de a gyerekek valójában „csak” szereplői ezeknek a felvételeknek, nem ők készítik és teszik közzé.

Mégis mit keresnek egyáltalán a gyerekfotók a közösségi oldalakon?

Sokan akár zavarba ejtően bensőséges pillanatokat megőrző fényképeket posztolnak a nagy nyilvánosság számára. Orvos-Tóth szerint

a válasz egyértelműen a nárcisztikus kielégülés – azért, mert a szülők így megkapják az elismerést jelentő lájkokat, kommenteket, ez pedig jó érzés.

Természetesen egy csecsemőnek az adott pillanatban tökéletesen mindegy, kiposztoljuk-e, milyen volt az első fürdetése vagy sem. A szülők részéről érdemes lenne néhány önismereti kérdést feltenni maguknak azokban a helyzetekben, amikor ellenállhatatlan kényszert éreznek az ilyen jellegű tartalmak megosztására. Nyilvánvaló persze, hogy mindenkit beszippant az internet, a közösségi oldalak, mert olyan jutalmakat ígérnek és nyújtanak, amiket az idegrendszerünk egy pillanat alatt érzékel. Az is egy elég sajátos „össztársadalmi trend”, hogy gyakorlatilag barterezünk a lájkokkal: annak reményében nyomjuk meg a gombot, hogy aztán hátha hozzánk is érkezik egy-egy plusz kedvelés.

„Jutaloméhesek vagyunk, és tetszik, nem tetszik, akár a gyerekünket is hajlandóak lennénk felhasználni annak érdekében, hogy megkapjuk”

- mutatott rá Orvos-Tóth.

Az még egy dolog, ha a cuki képeket nézzük, de mi van a kínos pillanatokkal, a bakivideó-szerű esésekkel, megbotlásokkal, melléülésekkel vagy épp a sajtdobálós kihívással, amit először a kisgyerekeiken, majd a háziállataikon próbáltak ki sokan? Ezek a helyzetek a gyerekeknek nyilván a megtörténésük pillanatában is nagyon fájtak (akár fizikailag is), és ha évekkel később szembe találják magukat velük, most is.

Rengeteg szülő tölt fel például olyan gegeket a gyerekéről, amivel nemcsak a részvételhez való jogát, de az emberi méltósághoz való jogát is megsérti, ez ugyanis 18 év alatt is megillet mindenkit

- hívta fel a figyelmet Kovács.

A sikeres gyerekrészvételnek 9 pillére van, néhány kifejezetten erre a kérdéskörre is vonatkoztatható. Például, hogy az a felület, amin a gyerek fotóját, adatát közzétesszük, használjuk, legyen átlátható. Ha a gyerek már nem szeretné, hogy a fotóját, videóját mindenki lássa, lehessen eltüntetni, tehát legyen visszavonható. Fontos még a beleegyezés önkéntessége, amibe nem szabad vegyülnie a szülő elvárásának, illetve hogy a gyerek biztosan megértse, miben kérik ki a véleményét és mibe egyezik bele, fel lehessen készíteni a potenciális következményekre.

Ha ezeket nagyon szigorúan végigvesszük, egyértelműen a nem posztolás felé billenti a mérleget.

Áthidaló megoldás lehet a zárt csoport, ami kifejezetten képmegosztó céllal jött létre és csak egy szűk családi és/vagy ismerősi kör láthatja az ott közzétett bejegyzéseket. Innen ugyanis normális esetben nem kerülnek ki a tartalmak, ráadásul azoknak mutathatjuk meg őket, akiket tényleg érdekel. Ne spóroljuk meg a tudatosságot, tegyünk fel magunknak kérdéseket, hangsúlyozta a szakpszichológus. „Abban a pillanatban, amikor a gyerekemet elkezdem arra használni, hogy a szükségleteimet kielégítsem, nagyon elcsúsznak a határok. Borzasztóan vékony a mezsgye, hogy veszélyzónába lépünk-e vagy sem.”

Persze manapság már az számít furának, ha valaki egyáltalán nem posztol a gyerekéről.

Az UNICEF munkatársa megemlítette, hogy az egyik ismerőse kizárólag terhesfotót töltött fel a Facebookra, a babája megszületése után már nem posztolt róla. Volt olyan, aki a szülés után megkérdezte tőle, minden rendben, él-e a gyerek, mert nem látott róla fényképet az online térben – ez azonban nem volt más, pusztán a pár tudatos döntése. „Meghökkentő, hogy nemcsak számon kérték, de valóban meg is ijedtek az emberek, hogy hátha valami baj történt.”

De miért is problémás ezeken túl a képek netre való felkerülése?

Ha a legrosszabb esetet vesszük, az az, hogy a dark weben kötnek ki ezek a tartalmak, az internet sötét oldalán, ahol a gyermekpornográfiától kezdve a fegyverkereskedelmen át nagyon sok illegális dolog virágzik – persze ez vélhetően akkor is így lenne, ha az összes olyan fotó és videó, amin kisgyerekek pancsolnak meztelenül nyáron a kerti medencében, eltűnne a közösségi oldalakról. A gyerekek számára jóval megfoghatóbb valóságot jelent, ha ezeket a felvételeket mondjuk bántó céllal ássák elő róluk, magyarázta Kovács. Orvos-Tóth erre reflektálva kiemelte: a gyerekek évszázadtól függetlenül, minden korban bántották, kiközösítették egymást, de most már ebben is hatalmas a különbség a régmúlt és a jelen között.

Korábban, ha az iskolában valakit szekált az osztálytársa, délután, amikor kicsöngettek az utolsó óráról, mindenki hazament és megszűnt ez a bántás, legalább volt egy kis fellélegzési lehetőség. Ma ez nem így van: az online jelenlét egész nap, szünet nélkül lehetőséget biztosít az egészen durva zaklatásra is.

A kipécézett gyereknek hajnali 2-kor is lehet olyan üzenetet küldeni, amibe a lelke beleszakad.

És bizony gyakori, hogy régi és/vagy előnytelen képeket túrnak róla elő, hogy ezzel alázzák. Nem egy olyan esetről hallani, ami így kezdődött és bizony (akár más tényezők halmozódásával) öngyilkosság lett a vége.

Talán most fordul elő először a történelemben, hogy a szülő és a gyerek idegrendszere máshol van, már ami az információ-feldolgozás sebességét illeti. A szülők ugyanis sokkal lassabbak lettek a gyerekeknél. Óriási szakadék kezd kialakulni a két generáció között ebben a tekintetben.

A fejlődésünk során soha nem kaptunk ennyi elismerést ilyen rendszerességgel – nem is arra vagyunk berendezkedve, hogy folyamatosan ilyen ingereknek legyünk kitéve. A közösséghez tartozás azonban elemi szükségletünk, így az elismerésre és az összetartozás érzésére, megtapasztalására is rettentően éhesek vagyunk. Ennek ugyancsak evolúciós gyökerei vannak, hiszen a korai időkben nagyobb rettenetet nem nagyon lehetett elképzelni, mint hogy valaki kívül kerüljön a hordán. Az okoseszközök és a közösségi média ezekre az ősi mechanizmusokra játszik rá, pont emiatt is fontos, hogy mennyire engedjük magunkat kiszolgáltatni a technológiának, mennyire tudjuk gyakorolni az önkontrollt.

Ami borzasztóan hiányzik: a kapcsolódási képesség

A magyar lakosság 70 százaléka bizonytalanul kötődik, nem érzi jól magát az intim térben. Vagy nagyon kapaszkodik, mert attól fél, hogy elveszíti a kapcsolatot, vagy attól, hogy elveszíti önmagát, ha nagyon kitárulkozik. Ezek igen komoly, társadalmi szintű problémák, az említett eszközök pedig egyáltalán nem segítenek abban, hogy a kapcsolati terünkben elkezdjünk rendet tenni.

A mostani szülők kisgyerekeinek egy egészen újfajta magányt, elhanyagoltságot kell megtapasztalniuk azzal, hogy a szülő fizikailag ugyan mellettük van, de a figyelmével és érzelmileg nincs ott. Ilyen korábban még soha nem volt, és bizony súlyos idegrendszeri lenyomata van

– gyakorlatilag teljesen észrevétlenül, összegezte a szakpszichológus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Ideje volna elhúzni a csíkot, ha érted, mire gondolok” – Fekete-Győr András kiosztotta Deutsch Tamást, aki előzőleg Kapitány Istvánt kritizálta
Távozásra szólította fel Deutsch Tamást a Momentum volt elnöke. Fekete-Győr a Fidesz EP-képviselőjének közel húszéves brüsszeli munkáját és nyelvtudását is bírálta.


Nem hagyta szó nélkül Fekete-Győr András, hogy Deutsch Tamás a Tisza Párt szakértőjét, Kapitány Istvánt minősítette. A Momentum volt elnöke pénteken a közösségi oldalán reagált:

„Deutsch Tamás, azért az még tőled is meredek, hogy te nevezed „öregedéstől rettegő sugar daddy”-nek Kapitány Istvánt, te, aki az országunk egyik legdrágább és leghaszontalanabb kitartottja vagy.”

A bejegyzés előzménye, hogy a fideszes EP-képviselő egy online műsorában használta a kifejezést Kapitányra.

Fekete-Győr szerint Deutsch egész életében „politikai sugar daddy”-t keresett magának, "hol a Soros Alapítvány támogatása, hol Orbán Viktor személyes kegye tartott el" - vélte.

Szerinte Deutsch „évtizedekig parazitaként élősködik az adófizetők nyakán nulla teljesítménnyel”. A politikus szerint a Fideszben is csak a Bibó-kollégiumi tagsága miatt tűrik meg. „Úgy vannak veled, mint a családi ebédeken a vállalhatatlan, részeges nagybácsival: senki nem akarja, hogy ott legyen, de hát családtag, így kénytelenek eltűrni... A választóitok szemében is pontosan az a kategória vagy, mint Győzike vagy Tóth Gabi: mindenki tudja, hogy szekunder szégyen, amit művelsz, de mivel a Fidesz-zászló alatt bohóckodsz, kénytelenek lenyelni a békát.”

Fekete-Győr a posztban Deutsch nyelvtudását is bírálta. „Hogy a fenébe lehet valaki EP-képviselő úgy, hogy a legegyszerűbb tőmondatot sem bírja kinyögni egy idegen nyelven??”

Majd szembeállította Deutsch pályafutását Kapitány Istvánéval, akiről azt írta, „a világpiacon bizonyított, a saját erejéből, szorgalmából és tehetségéből küzdötte fel magát a csúcsra... neki még a kisujjába is több tudás, szakmai alázat és tisztesség szorult, mint amiről te valaha álmodhattál volna két mámoros este közepette. Te viszont mindig csak egy élősködő voltál, akit kizárólag az állami emlő tartott életben".

Végül Fekete-Győr azt üzente:

„Ideje volna „elhúzni a csíkot”, ha érted, mire gondolok.”

Kapitány István, a Shell korábbi globális alelnöke januárban csatlakozott a Tisza Párthoz gazdaságfejlesztési és energetikai szakértőként. Deutsch Tamás a Fidesz politikusa 2009 óta európai parlamenti képviselő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Trump olyan videót posztolt, amin Obamát majomként ábrázolta, de akkora felháborodás lett, hogy törölte
A 2020-as választási csalásról szóló klip végén bukkant fel a rasszista mém. A botrány a Fekete Történelem Hónapjának első hetében robbant ki.


Egy munkatárs hibázott – ezzel a magyarázattal távolította el pénteken a Fehér Ház Donald Trump elnök csütörtök esti posztját, amely egy videó végén Barack és Michelle Obamát főemlősökként ábrázolta. A Fekete Történelem Hónapjának első hetében közzétett bejegyzés azonnali, kétpárti felháborodást váltott ki – írta a CTV News.

A 62 másodperces klip szinte egésze egy konzervatív videóból származik, amely azt állítja, hogy a 2020-as választás során szándékosan manipulálták a szavazógépeket. A 60. másodpercnél villan fel egy rövid jelenet két főemlősről, amelyekre az Obamák mosolygó arcát montírozták. Ezek a képkockák egy hosszabb, korábban terjesztett mémvideóból származnak, amelyben Trump „a dzsungel királyaként” jelenik meg, és különféle demokrata vezetőket állatokként ábrázol, köztük a fehér Joe Bident is, mint egy banánt evő főemlőst.

A Fehér Ház kommunikációja a botrány kirobbanása után fordulatot vett. Karoline Leavitt szóvivő kezdetben „álfelháborodásként” utasította vissza a kritikákat. „Ez egy internetes mémvideóból van, amely Donald Trump elnököt a dzsungel királyaként, a demokratákat pedig az Oroszlánkirály szereplőiként ábrázolja” – írta, majd hozzátette:

„Kérem, hagyjanak fel az ál-felháborodással, és számoljanak be ma valami olyasmiről, ami valóban fontos az amerikai közvélemény számára.” Később azonban egy másik Fehér Házi tisztviselő már arról beszélt, hogy a posztot tévedésből tették közzé. „Egy Fehér Házi alkalmazott tévedésből tette közzé a bejegyzést. Eltávolítottuk.”

A bejegyzés azonnali politikai visszhangot váltott ki. Tim Scott, fekete bőrű republikánus szenátor is bírálta a posztot. „Remélem, hogy hamis volt, mert ez a leginkább rasszista dolog, amit láttam ettől a Fehér Háztól. Az elnöknek el kell távolítania” – írta a közösségi médiában. Derrick Johnson, az NAACP elnöke közleményében úgy fogalmazott: „Donald Trump videója nyíltan rasszista, undorító és teljesen elvetemült.” A Republicans Against Trump csoport annyit írt: „Nincs legalja.”

A fekete emberek majmokkal való, rasszista azonosításának hosszú múltja van az Egyesült Államokban. A gyakorlat a 18. századi kulturális rasszizmusig és azokig az áltudományos elméletekig nyúlik vissza, amelyekkel a rabszolgaságot igazolták. Thomas Jefferson azt írta, hogy a fekete nők az orangutánok kedvelt szexuális partnerei. Dwight Eisenhower elnök az 1950-es években azzal érvelt, hogy a fehér szülők aggódnak lányaik miatt, ha „nagy fekete hímekkel” kerülnek egy osztályba. Magát Obamát már elnökjelöltként és elnökként is majomként vagy más főemlősként ábrázolták pólókon és egyéb árucikkeken.

Trump maga is régóta személyeskedve bírálja Obamát, és gyakran használ uszító, időnként rasszista retorikát. A 2024-es kampányában azt mondta, hogy a bevándorlók „mérgezik országunk vérét”. Első elnöki ciklusa idején a többségében fekete lakosságú fejlődő országok egy részét „szarfészek országoknak” nevezte. Amikor Obama a Fehér Házban volt, Trump terjesztette a hamis állításokat, miszerint a 44. elnök Kenyában született, és így alkotmányosan nem lett volna jogosult az elnöki tisztségre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Mert mi okosabbak vagyunk, és nem lopunk!” – Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi példákkal vágott vissza Orbán Viktornak
A polgármester bevallotta, hogy 2010-ig még Orbánra szavazott, most viszont már csak egy zsarnokot lát benne. Szerinte a Fidesz alatt lett az ország Európa legszegényebbje.


Márki-Zay Péter a közösségi oldalán reagált Orbán Viktor egy korábbi megjegyzésére. A miniszterelnöknek címzett válaszában azt írja, Orbán Viktor „igen nagy bajban lehet”, mert szerinte öt év után jutott el odáig, hogy leírta a nevét.

Hódmezővásárhely polgármestere szerint a miniszterelnök maga ellen beszélt, amikor azt a kérdést tette fel, hogy az elmúlt 4 évben sóhajtott-e fel bárki úgy, hogy „hej, bárcsak most inkább Márki-Zay Péter vezetné az országot!”.

Márki-Zay szerint ha Orbán böngészné a közösségi oldalait, minden nap találna ilyen megjegyzést.

Márki-Zay Péter szerint éppen Orbán Viktor bizonyítja be, hogy miért lenne mindenkinek jobb, ha az elmúlt négy évben

„nem egy korrupt, Putyin-bérenc, pedofil-támogató nepotista zsarnok” lett volna a miniszterelnök.

Ezt több pontban is kifejti. Az orosz gázzal és a rezsicsökkentéssel kapcsolatban azt állítja, Orbán világpiaci áron, esetenként még drágábban is veszi a gázt Oroszországtól, miközben szerinte egy fideszes cég, a MET tetemes hasznot tesz rá. Úgy véli, a Mészáros-cégek érdekében megemelt rendszerhasználati díj miatt magyar vállalkozások zárnak be. Ezzel szemben a 2022-es ellenzéki programot hozza fel példaként:

„A 2022-es ellenzéki program ezzel szemben szociális alapon nekik is nyújtott volna támogatást, a vállalkozások nemzetközileg is versenyképes áron jutnának energiához és a lakások felújításának támogatásával osztrák szintre csökkent volna a magyar lakosság energiafogyasztása, ezzel okosan és tartósan, az adófizetőket kímélve oldottuk volna meg a rezsicsökkentést - szemben az orbáni, egész országot csőddel fenyegető világraszóló ostobasággal...”

A háború kérdésében Márki-Zay szerint érdekes Orbán Viktor azon állítása, hogy nélküle nem tudtunk volna kimaradni a háborúból, mivel Európa többi 26 országa sem lépett be a háborúba. A polgármester szerint a magyarok kevésbé szerencsések, mert náluk „egyetlen olyan háborúmániás idióta sem akadt”, aki katonákat küldene Csádba, katonai felderítőket Ukrajnába, vagy fegyveres segítséget ígért volna a szerbeknek a NATO ellen.

A Brüsszellel vívott csatákat szintén „öngólnak” nevezi.

„Újabb öngól, amikor miniszterelnök úr a Brüsszellel való hadakozást említi - ebből ugyanis a magyar nemzet minden nap vesztesen kerül ki, ugyanis minden nap egymillió eurót buktunk és még többet fogunk, ha az ő korrupt, diktatórikus, Putyin-bérenc rendszere miatt kilépünk az Európai Unióból, illetve elesünk még a támogatások megmaradt kétharmadától is.”

Márki-Zay felsorolja, mi lett volna másként, ha 2022-ben az ellenzék veszi át a kormányzást: szerinte a korrupció felszámolásával nem lenne a legmagasabb az infláció, az egészségügy fejlesztésével csökkentek volna a várólisták, az oktatás rendbetételével pedig a fiatalok jobb állásokat kapnának. Úgy véli, megvédték volna az állami gondozott gyermekeket, a jogbiztonság garantálásával pedig a vállalkozások szabadon fejlődnének.

Hódmezővásárhelyt állítja példaként, ahol szerinte egy „jogtipró, bosszúálló, aberrált zsarnoki rendszerben” is látványosan tudtak fejlődni, miközben adósságot fizettek vissza és adókat csökkentettek.

Felsorolja a város eredményeit, mint a dolgozói juttatások, a klimatizált intézmények, az ingyenes buszközlekedés, valamint számos beruházást az épületfelújításoktól az új BMX-pályáig.

„Mert mi okosabbak vagyunk, és nem lopunk!”

– teszi hozzá.

A poszt végén Márki-Zay emlékeztet rá, hogy 2010-ig Orbán Viktorra szavazott, amikor a miniszterelnök állítása szerint még a korrupció és Putyin ellen harcolt. Azt írja, Magyarország a Fidesz alatt Európa legkorruptabb és legszegényebb országa lett. A bejegyzést azzal zárja, hogy jó utat kíván Orbán Viktornak Krasznodárba, és a „Viszontlátásra” helyett az „Ég Önnel!” kifejezéssel búcsúzik.

A vita közvetlen előzménye, hogy Orbán Viktor a kampányban azt a kérdést tette fel a Facebookon: „Volt‑e olyan pillanat az elmúlt négy évben, amikor bárki felsóhajtott, hogy ‘hej, bárcsak most inkább Márki‑Zay Péter vezetné az országot’?” A két politikus közötti feszültséget jelzi egy 2024. májusi eset, amikor Hódmezővásárhelyen a miniszterelnök nem fogadta Márki-Zay kéznyújtását; a polgármester által átadni kívánt dossziét végül Lázár János vette át. Néhány héttel később Márki-Zay Péter újra megnyerte a polgármester-választást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Bajban a Fidesz jelöltje – a NAV vizsgálja Radics Béla alapítványának eltűnt 40 millióját
Hadházy Ákos feljelentése nyomán a legfőbb ügyész a NAV bűnügyi igazgatóságához utalta a Tradíciókért Alapítvány ügyét. A nyomozás politikai következményekkel is járhat a mandátumért induló jelöltre nézve.


A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vizsgálja a fideszes Radics Béla alapítványának pénzügyeit. A legfőbb ügyész erről Hadházy Ákost tájékoztatta, miután a független képviselő az ügyben hozzá fordult – írta a 24.hu.

Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész közölte: a kérdést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságának küldte át. Mivel a Tradíciókért Alapítvány állami támogatása ügyében korábban már feljelentést tettek, feljelentés-kiegészítést rendeltek el.

Hadházy Ákos azt tudakolta, indult-e eljárás az alapítvány állami támogatásainak felhasználása miatt költségvetési csalás vagy más vagyon elleni bűncselekmény gyanújával.

Szerinte megalapozottan feltételezhető, hogy az állami támogatások egy részét egy tényleges piaci tevékenységet érdemben nem folytató nyomdán keresztül, fiktív vagy túlárazott szolgáltatások mögé rejtve, magánérdekeket szolgáló módon vonták ki.

A független képviselő azt követően fordult a legfőbb ügyészhez, hogy az RTL kiderítette: Radics Béla alapítványa hivatalosan egy székhelyszolgáltató cég belvárosi címére van bejelentve, weboldala pedig „karbantartás” miatt évek óta nem elérhető.

Ennek ellenére jelentős pályázati forrásokhoz jutott: az Erasmus+ program hazai forrásából 24,4 millió forintot, a Bethlen Gábor Alapkezelőtől 13,8 milliót, a Miniszterelnöki Kabinetirodától 3 milliót, a kultúráért és innovációért felelős minisztertől pedig 1,7 milliót kapott.

Az elmúlt három évben összesen több mint 40 millió forintra rúgott a szervezet költségvetési támogatása.

A Magyar Narancs arról írt, hogy a feltárt állami támogatások egyike sem szerepel a Tradíciókért Alapítvány beszámolóiban. Bár 2023-ban 700 ezer, 2024-ben pedig 5 millió forint költségvetési támogatást jeleztek, az nem derül ki, hogy melyik állami szervtől érkezett a pénz, és hiányoznak az elvégzett teljesítésekről, valamint az alapítványi munkáról szóló szöveges beszámolók is.

Radics Béla korábban „gratulált” az RTL-nek az oknyomozáshoz, és úgy reagált: „reméli nem bűn irodabérlés helyett ifjúsági és kulturális programokat megvalósítani.” Magyar Péter szerint ugyanakkor Radics Bélának fel kellene függesztenie tevékenységét a Fővárosi Közgyűlésben, amíg nem tisztázza magát a közpénzmilliók eltüntetésének gyanúja alól, a Fidesznek pedig vissza kellene vonnia országgyűlési képviselőjelöltségét.

Az alapítványt vezető Radics Béla jelenleg a fővárosi képviselő-testület tagja, az áprilisi választáson pedig Budapest 6-os számú egyéni választókerületében indul a parlamenti mandátumért a kormánypárt színeiben. Ebben a körzetben indul Hadházy Ákos és a Tisza Párt jelöltje, Velkey György László is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk