ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

10 bizonyíték arra, hogy már itt van az okostelefonos zombiapokalipszis

Egyes szakemberek szerint rendkívül aggasztó, milyen nagy hatással vannak az életünkre az okostelefonok.
ListVerse - szmo.hu
2017. február 23.



Nem kérdés, hogy az okostelefonok átalakították a társadalmat. Paradox módon ezek az eszközök izolációhoz is vezetnek, az emberek többségének pedig komoly függősége alakult ki tőlük. A telefonunknak biztosított túlzott figyelem sokszor balesetekhez, sőt akár bűncselekményekhez is vezethet.

Emellett pedig mentális egészséggel foglalkozó szakemberek állítják, hogy akár

mentális betegségekhez is vezethet a túlzott mobilhasználat.

A Listverse.com összegyűjtött 10 arra utaló jelet, ami alapján úgy tűnik, hogy egy okostelefon zombi apokalipszis kellős közepén vagyunk.

1. Smombie

2015-ben Németország hivatalos ifjúsági szava a smombie - lett, ami az angol smartphone (okostelefon) és a zombi szavakból keletkezett. Ez a szó pedig valódi veszélyt jelez a közbiztonságban. Miután több közúti baleset is történt az okostelefont séta közben használók miatt, ezért Augsburg városa új kísérleti közvilágítást alakíttatott ki, méghozzá a földre, amit akkor is látnak a gyalogosok, ha lefelé bámulnak a telefonjukba. A világítás ideális gyerekeknek is, akik azonnal észreveszik a piros LED-fényeket. Emellett Köln utcái is fel vannak szerelkezve ilyen földi közlekedési lámpákkal.

Münchenben egy 15 éves lány halt meg, mert a fülhallgatója megzavarta a villamosmegállóban. Erre a város más választ adott, ők egy olyan applikációval védekeznek, ami a kereszteződéseknél jelzést ad a telefonnak: jelzi, hogy a használója figyeljen oda, vigyázzon. Egy kutatás alapján a mai 25-35 év közöttiek negyede van a telefonjára cuppanva járás közben.

okostelefon03

2. Okostelefon-függőség

Egy New York-i pszichoterapeuta, Nancy Colier, Az offline hatalma című írásában elmagyarázta, milyen negatív hatásai vannak a munkára a túlzott okostelefon-használatnak. Colier szerint egy átlagember körülbelül 6 percenként ellenőrzi a telefonját, vagy naponta legalább 150-szer. Colier kutatása alapján az emberek 45%-a mondta azt, hogy nem tud a telefonja nélkül létezni.

A Marylandi Egyetem kutatói pedig azt találták, hogy a hallgatók többségénél szorongást váltott ki, ha egy egész napig nem használhatták a telefont. Emellett pedig sokaknál az derült ki, hogy előbb mondanak le a szexről, mint az okostelefon-használatról.

Az állandó okostelefon-használat miatt az agy nem tud pihenni és állandó "harci - menekülő" üzemmódban van.

"Folyamatosan online vagyunk, és emiatt folyamatosan fáradtak is" - mondja Colier. "Míg az eszközeink könnyedén újraindulnak, mi már annyira nem". Colier azt mondja, a valós kapcsolataink táplálnak minket, míg a digitálisak csak hiányérzetet idéznek elő bennünk.

3. A Pokémon Go veszélyei

A Pokémon Go hatalmas sikert aratott. Azonban egy héttel a játék megjelenése után máris olyan hírek kerültek napvilágra, hogy a kis lények levadászása komoly veszélyt hordoz magában. Arról nem is beszélve, hogy néhányan sokkal több mindent találtak egy egyszerű Pokémonnál. Shayla Wiggins például egy oszló holttestbe botlott bele Amerikában, miközben nagyban vadászott.

2017. januárjában pedig egy 60 éves játékost lőtt le egy biztonsági őr. Jiansheng Chen a kocsijában játszott, egy klub előtt, és mikor szóváltásba keveredtek, és a biztonsági őr nem értette, hogy az angolul nem tudó férfi mit mond, lelőtte.

4. Csungking okostelefon-sávja

Van Kínában egy város, Csungking, ahol külön sávot alakítottak ki azoknak, akik séta közben az okostelefonjukat nézik, hogy ezzel se zavarják a többiek közlekedését. A város még 2014-ben alakíttatta ki ezt a sávot, jelezve, hogy melyik oldalon lehet, és melyiken nem lehet okostelefont bámulva sétálni.

Ez a sáv egyébként nem az első ilyen, korábban a National Geographic tévécsatorna festett fel hasonlót Washingtonban, egy társadalmi kísérletet végezve.

5. A svédek okostelefon-gondja

Az elmúlt évtizedben több száz svéd gyalogos sérült meg, miközben hozzá volt ragadva okostelefonjához. 2016-ban a Svéd Közlekedési Ügynökség bejelentette, hogy 650 ember sérült meg olyan komolyan egy "okostelefon-balesetben", hogy szükséges volt a sürgősségi ellátásuk. "A leggyakoribb és legsúlyosabb az, amikor elütnek valakit a gépjárművek" - mondta az iroda szóvivője, Tomas Fredlund. "Majdnem olyan gyakoriak ezek, mint mikor nekisétálnak a lámpaoszlopoknak, de a sérülés ilyenkor legalább nem súlyos."

Egy nemrégiben készült tanulmány szerint, amiben 14 ezer okostelefonozót kísértek figyelemmel hat európai fővárosban, azt sugallta, hogy Stockholm lakosai a leginkább hajlamosak veszélybe kerülni a forgalomban. Válaszul erre az átható problémára két művész, Jacob Sempler és Emil Tiisman létrehozott figyelmeztető jeleket a gyalogosok és autósok számára, amiken okostelefon-zombikat ábrázolnak.

okostelefon02

6. Fantomrezgés

Szinte mindenki érezte már úgy, hogy jelez a telefonja akkor is, amikor éppen nem is történt semmi. Ez pedig egyértelműen a függőség jele. A Michigan Egyetem professzora, Daniel Kruger azt mondja, amikor az emberek szenvedélybetegek, akkor sokkal érzékenyebbek különböző ingerekre. Kruger és csapata 800 egyetemistát toborzott, akik először kitöltöttek egy személyiségtesztet.

A vizsgálatból kiderült, hogy akik érzelmileg stabilabbak, azoknál kevésbé volt jellemző ez a jelenség, illetve a férfiak kevesebbszer hitték azt, hogy a telefont érzik, hallják, mint a nők.

7. Szöul okostelefonos megszállottsága

Szöulban az elmúlt öt évben megháromszorozódott azoknak a baleseteknek a száma, amikben olyanok sérültek meg, akik a telefont használták. A dél-koreai fővárosban ezért indítottak egy programot. Olyan táblákat helyeztek ki, amiken felhívják a telefon használók figyelmét, hogy jól nézzenek körül, és figyeljenek arra mi történik körülöttük.

Dél-Koreában a lakosság 88%-a rendelkezik okos telefonnal, náluk van a legtöbb okostelefon-felhasználó és -függő. Egy felmérés során még az is kiderült, hogy a legszélsőségesebb esetekben még fürdeni sem mennek el telefon nélkül az emberek.

8. Holland járdafények

Egy holland városkában gyalogátkelőhelyeket jelző fényeket helyeztek el, hogy az okostelefon-zombik tudják, hol kell átmenni. A fények megfelelnek a közlekedési lámpák fényeinek, pirosak, ha meg kell állni, és zöldek ha elindulhatnak az emberek. A város vezetői a fentiekhez hasonló okokból döntöttek a fények mellett.

Egyelőre csak egy városban vannak, ott is egy iskola közelében, de a kitalálói biztosak benne, hogy nemsokára elterjed az országban ez a megelőzési módszer.

9. Hongkong lehajtott fejei

Hongkongban a 15 és 34 év közöttiek 80%-ának van okostelefonja. Az állandó telefonbámulás miatt lehajtott fejekre már egy kifejezés is született, ők a "lehajtott fejűek törzse". Egy idegsebész, Harold Cheng Kin-ming figyelmeztet, hogy a telefon hosszan tartó bámulása ilyen testhelyzetben túlzott nyomást gyakorolnak a nyakcsigolyákra.

Emellett felhívja a figyelmet arra is, hogy nemcsak egészségügyi problémákat okoz ez az egész, hanem kelletlenséget is más embereknek, mikor a mobiljukat bámulók hirtelen megállnak az út közepén, lépcsőfordulóban stb., hogy válaszoljanak egy-egy üzenetre.

okostelefon01

10. Gyerekveszélyeztetés

A felnőttek függősége nemcsak saját életüket veszélyezteti, sajnos a gyerekre is nagyon rossz hatással van. 2016 októberében elterjedt egy videó az interneten, amiben egy autó elütött egy kisgyereket. Az anyuka gyermeke mögött haladt, de mivel teljesen rá volt kattanva a telefonra, ezért nem látta a közeledő járművet.

Mire kiértek a mentők, a kislány már halott volt. A helyi kormányzati szervek a kisgyermek halálát használják arra, hogy felhívják az emberek figyelmét arra, hogy visszafogják az okostelefon-használatot.

Címkép: Pixabay

Ha érdekes volt a cikk, kattints a megosztásra!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Pszichiáter árulta el a 20 másodperces trükköt, amivel legyőzheted a szorongást és csökkentheted a stresszt
Kutatók megvizsgálták és kidolgozták azt a technikát, amit szinte bárhol és bármikor bevethetsz a mindennapokban.


Tudjuk, hogy nehéz megnyugodni, ha a hullámok összecsapnak a feje fölött. Ha úgy érzed, mindjárt felrobban a stressztől vagy fojtogat a feszültség.

Mégis érdemes az egészséged és a lelki-mentális békéd miatt csökkenteni a szorongást.

Létezik egy döbbenetesen egyszerű, mindössze 20 másodperces trükk, amivel azonnal megtörheted a negatív gondolatok ördögi körét.

A mikrogyakorlatnak nevezett technika lényege egy rövid, célzott mozdulatsor, amely önmagunk iránti együttérző érintésekből áll.

Ehhez elég, ha a kezünket a szívünkre vagy a hasunkra helyezzük.

A Psychology Today című lapban megjelent cikk szerint egy friss vizsgálat igazolta, hogy ez a pofonegyszerű gesztus csodákra képes. A Kaliforniai Egyetem (Berkeley) kutatói 135 egyetemistát vontak be egy egyhónapos kísérletbe. Az egyik csoportnak azt a feladatot adták, hogy naponta 20 másodpercig végezzék az együttérző érintést, míg a kontrollcsoport tagjai az ujjaikkal kopogtattak. Az eredmény tényleg magáért beszél:

azoknál, akik nap mint nap kitartóan gyakoroltak, érezhetően enyhült a szorongás és jobb lett a kedvük.

Akik viszont hanyagolták a napi 20 másodpercet, nem tapasztaltak semmilyen pozitív változást.

Az a módszer titka, hogy a mozdulat azonnal hat az idegrendszerre. Egyetlen, 20 másodperces önnyugtató érintés is képes csökkenteni a kortizol, vagyis a krónikus stresszhormon szintjét a szervezetben.

„Az önmagunk iránti együttérzésen alapuló mikrogyakorlatokat azért ajánlom a klienseimnek, mert azonnal megszakítják a negatív gondolatok ‘lefelé tartó spirálját’, mielőtt az elszabadulna” – magyarázta Dr. Marlynn Wei pszichiáter. A szakértő szerint a feszültség és az önostorozás hajlamos egymást erősíteni, és ha nem állítjuk meg időben, akár depresszióba is torkollhat. Ez a gyakorlat megszakítja a régi, káros beidegződéseket, és segít új, egészségesebb kapcsolatokat kiépíteni az agyban.

És hogy mit kell tenni?

Finoman helyezd az egyik kezed a szíve fölé, a másikat a hasadra.

„Gyakran azt javaslom, hogy oda tegye a kezét, ahol úgy érzi, hogy feszültséget hordoz vagy ahol ‘tárolja’ a szorongását” – tanácsolja a pszichiáter.

Vegyél lassan mély lélegzetet, és figyelj a kezed melegére. Majd nagy sóhajtással fújd ki a levegőt.

Eközben olyan bátorító mondatokra is gondolhatsz, mint például: „Türelmes és kedves leszek magammal”, „Senki sem tökéletes, ezért megbocsátok magamnak”, vagy „Nem kell tökéletesnek lennem”. Az egész nem tart tovább 20 másodpercnél, és bárhol elvégezhető: a munkahelyen egy megbeszélés előtt, vagy este az ágyban, elalvás előtt.

A lényeg, hogy rendszeresen csináld.

Via Psychology Today


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Azt hiszed, jót teszel a kisbabáddal? Ez a divatos szokás végzetes hibának bizonyulhat
Tudósok most kimondták, miért lehet veszélyes ez az itthon is terjedő szokás, és milyen esetekben nem ajánlják.


Minden kisgyermekes szülő nyugodt éjszakára vágyik, még akkor is, ha a csecsemő még nem tart ott.

Sokan a szoros pólyázásban látják a megoldást, hogy „nyugodtan aludjon a baba”.

Ilyenkor úgy csomagolják be a picit, mintha palacsinta töltelék lenne, és még a karjai sem mozoghatnak szabadon.

Ez a divatos trend azonban valójában

sokszor arról szól, hogy „nyugodtan alhasson a szülő”. Közben pedig komoly veszélyeket rejthet, amire egyre több kutatás hívja fel a figyelmet.

A legriasztóbb

a hirtelen csecsemőhalál, vagyis a SIDS kockázata.

Hátukon alvó babák esetében a pólyázás csökkentheti a rizikót.

De egyes vizsgálatok arra utalnak, hogy a pólyázás mélyebb alvást idéz elő, ami akadályozhatja a baba természetes ébredési reakcióit.

A veszély drámaian megnő, ha a bepólyált csecsemő a hasára vagy az oldalára fordul, a kockázat pedig az életkor előrehaladtával is nőhet. Ez különösen azoknál a babáknál problémás, akiknél a pólyázást csak később vezetik be.

A mozgás korlátozása más területeken is gondot okozhat.

Ha a pólyázás túl szoros, a baba lábai nem tudnak szabadon mozogni, ami a csípőfejlődési diszplázia, vagyis a csípőficam kockázatát növelheti.

A Nemzetközi Csípődiszplázia Intézet ezért a „csípőbarát” pólyázást javasolja, ahol a csípők enyhe hajlításban és távolításban, szabad mozgástérrel lehetnek.

A túl szoros vagy vastag anyagból készült pólya emellett a baba testhőmérsékletének veszélyes emelkedéséhez vezethet.

A korlátozott mozgásszabadság növelheti a légzőszervi fertőzések és egyéb komplikációk kockázatát is, bár erre vonatkozóan a bizonyítékok egyelőre korlátozottak.

Az utóbbi időben különösen a súlyozott pólyák és alvózsákok kerültek a hatóságok célkeresztjébe. Az Amerikai Gyermekgyógyász Akadémia és az amerikai fogyasztóvédelmi hatóság sem ajánlja ezeket a termékeket, sőt, a hatóság áprilisban nyilvánosan felszólította a kiskereskedőket a forgalmazás leállítására, mivel azok nem biztonságosak.

Ha valaki mégis a pólyázás mellett dönt, a biztonság érdekében elengedhetetlen néhány alapszabály betartása. A babát mindig a hátára kell fektetni, és a pólyát azonnal el kell hagyni, amint a csecsemő a forgolódás első jeleit mutatja, ami jellemzően 3-4 hónapos kor körül következik be.

Via Hipdysplasia, AAP.org


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A kulcsos gyerekek generációja: a szüleik véletlenül a legerősebb felnőttekké nevelték őket?
Pszichológusok szerint a gyerekek önálló tevékenységének csökkenése rontja mentális jóllétüket. A túlzott kontroll megakadályozza, hogy a fiatalok megtanulják a hatékony érzelemszabályozást.


A 60-as és 70-es évek gyerekei nem jobb neveléstől, hanem „jóindulatú elhanyagolás” miatt lettek érzelmileg a legerősebbek – állítja egy cikk. A „kulcsos gyerekek” jóval több időt töltöttek felnőtt felügyelete nélkül. Ez a felvetés egy mélyebb vitára mutat rá, amelynek tudományos gyökerei jóval a mostani népszerű írások előttre nyúlnak, és a mai túlóvó nevelés hatásait vizsgálja.

A vita tudományos magját egy 2023-as, a The Journal of Pediatrics szaklapban megjelent összefoglaló tanulmány adja. Peter Gray pszichológus és kutatótársai, David F. Lancy és David F. Bjorklund amellett érvelnek, hogy az elmúlt fél évszázadban drámaian visszaszorult a gyerekek önálló tevékenysége és szabad játéka.

Ez a trend a kutatások szerint, párhuzamosan fut a fiatalok körében tapasztalható mentális jóllét romlásával.

„A játék boldoggá és ellenállóvá teszi a gyerekeket; mi pedig elvettük tőlük a játékot” – fogalmazta meg tömören Gray.

Ez a szabadság volt a 70-es és 80-as évek „kulcsos gyerekeinek” mindennapi valósága, akik iskola után egyedül mentek haza, és maguk szervezték meg a délutánjukat.

„Nem emlékszem, hogy valaha is elhanyagoltnak éreztem volna magam… Úgy éreztem, bíznak bennem, kompetens vagyok, ez volt a normális” – emlékezett vissza Julie Lythcott-Haims író, a Stanford Egyetem volt dékánja.

A mai félelemkultúra akkoriban még ismeretlen volt.

„Amikor anyám egyedül engedett iskolába, nem tudott fejből tíz olyan gyereket mondani, akit idegen rabolt el – mint ahogy ma mindannyian tudunk –, ezért nem érezte úgy, hogy amit tesz, irracionális vagy veszélyes” – mondta a The HowStuffWorks-nek Lenore Skenazy, a Free-Range Kids mozgalom alapítója.

Ugyanakkor Deborah Belle pszichológus arra figyelmeztet, hogy a kép árnyalt.

A vizsgálatok óriási különbségeket mutattak a gyerekek élményei között, amit erősen befolyásolt a család anyagi és szociális helyzete.

Fontos tisztázni, hogy a köznyelvben használt „jóindulatú elhanyagolás” nem azonos a pszichológia által leírt elhanyagoló nevelési stílussal, amely bizonyítottan káros.

A kutatások nem a szülői gondoskodás hiányát, hanem az életkornak megfelelő autonómia biztosítását és a túlzott kontroll csökkentését azonosítják pozitív tényezőként.

A skála másik véglete, a „helikopter-szülőség” ugyanis szintén problémákat okoz. „Kutatásunk azt mutatta, hogy a ‘helikopter-szülők’ gyerekei kevésbé képesek megbirkózni a felnövekedéssel járó kihívásokkal…” – állapította meg egy hosszú távú vizsgálat eredményeit összegző, az Amerikai Pszichológiai Társaság által kiadott közleményben Nicole B. Perry kutató.

A vitát ma a digitális kor teszi még összetettebbé.

Jonathan Haidt szociálpszichológus nagy hatású elmélete szerint a „játék-alapú gyerekkort” felváltotta a „telefon-alapú gyerekkor”, ami hozzájárult a fiatalok szorongásának növekedéséhez.

Ezzel a narratívával azonban nem mindenki ért egyet. Candice L. Odgers, a Kaliforniai Egyetem pszichológusa a Nature-ben megjelent kritikájában hangsúlyozza: „Nincs bizonyíték arra, hogy e platformok használata ‘átkábelezné’ a gyerekek agyát, vagy hogy tinédzserkori mentálisbetegség-járványt okozna.”

A tudomány tehát nem igazolja azt a leegyszerűsítő állítást, hogy a 60-as évek generációja érzelmileg a legerősebb lenne.

Azt viszont egyre több adat támasztja alá, hogy a gyerekkorban megélt autonómia, a szabad, kortársakkal folytatott önirányított játék és a fokozatosan adagolt felelősségvállalás valóban olyan érzelmi „izomzatot” épít, amely segít megbirkózni az élet kihívásaival.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legtöbben most követik el a végzetes hibát a magaságyásban - itt egy pofonegyszerű trükk, amivel elkerülheted a leggyakoribb tavaszi kertészeti bakikat
A no-dig módszer szerint a rétegzett talaj felforgatása tönkreteszi a gombafonalak hálózatát. Ez rontja a termékenységet, miközben van más, kíméletes megoldás a gyomok elnyomására.


A levegőben már ott a változás ígérete. A hobbikertészek ezrei érzik a hívást: előkerül az ásó, a villa, és a tavalyi szezon végén gondosan letakart magaságyás felé veszik az irányt, tele energiával és a bőséges termés reményével.

Pedig a legtöbben pont ebben a pillanatban, a legelső, leglelkesebb mozdulattal követik el azt a stratégiai hibát, ami az egész szezonjukat alááshatja. Szó szerint.

A magaságyás rétegzett, élő talajának teljes „felforgatása” nem a tavaszi felkészülés, hanem a talajélet gondosan felépített infrastruktúrájának lerombolása. A modern, hatékonyságra törekvő kertészetben a megoldás nem az erő, hanem az intelligens, kíméletes beavatkozás: a felszíni lazítás és a komposzttal történő feltöltés.

A probléma gyökere a föld mélyebb rétegeiben rejlik, ott, ahol a laikus szem már nem látja a pezsgő életet. A mélyre hatoló ásás vagy a rotációs kapa használata ugyanis nem csupán fellazítja a termőközeget, hanem brutálisan szétszakítja a gombafonalak, a mikorrhizák finom hálózatát – a növények gyökereinek „internetét” –, amely a tápanyag- és vízforgalomért felel. Tönkreteszi a talajlakó élőlények által létrehozott járatokat, szétzúzza a talajmorzsákat összetartó aggregátumokat, és

a mélyben szunnyadó gyommagvak ezreit hozza a felszínre, egyenesen a csírázáshoz ideális fényviszonyok közé.

Különösen veszélyes ez a tél végi, gyakran kásás, túlságosan nedves talajon. Egy egyszerű teszttel bárki felmérheti a kockázatot: markoljunk fel egy adag földet, és gyúrjuk gombóccá. Ha a labda szétmorzsolódik, a talaj készen áll a munkára; ha viszont sárgolyóként egyben marad, minden egyes ásónyommal és taposással évekre szóló tömörödést okozunk.

A helyes stratégia a természet folyamatait másolja, ahogy Charles Dowding, a no-dig, azaz ásás nélküli kertészet egyik legelismertebb szakértője fogalmaz.

„A no-dig lényege, hogy a természetet másoljuk: nem bolygatjuk a talajt, a szerves törmelék felülről hullik rá.”

Ez a szemlélet a magaságyás esetében hatványozottan igaz, ahol egy eleve gondosan felépített, rétegzett rendszert kell fenntartanunk, nem pedig évente újraalkotnunk.

A tél végi teendők listája ezért nem a fizikai erőfeszítésről, hanem a precíz, átgondolt lépésekről szól. Elsőként kíméletesen takarítsuk le a felszínt, távolítsuk el az elhalt, beteg növényi részeket, de az egészséges gyökérmaradványok egy részét nyugodtan hagyjuk a helyükön; ezek járatokat hagynak a víznek és a következő növények gyökereinek. Ha a talaj tömörödöttnek tűnik, ásóvillával vagy broadforkkal csupán „billentsük” meg a felső réteget:

szúrjuk be a szerszámot, finoman mozgassuk meg, hogy függőleges repedéseket nyissunk, de a rétegeket semmiképp se fordítsuk át.

Ezt követi a legfontosabb lépés: a tápanyag-utánpótlás. Terítsünk 5–7,5 centiméter vastagságban érett, jó minőségű komposztot az ágyás teljes felületére. Ez a réteg nemcsak táplálja a talajt, de kiváló, porhanyós magágyat is biztosít a korai vetéseknek.

Ha az ágyás szintje a tél folyamán jelentősen megsüllyedt a szerves anyagok bomlása miatt, a teljes felső réteget pótolhatjuk komposzt és termőföld fele-fele arányú keverékével

– de ezt se forgassuk be a mélyebb rétegekbe. A friss istállótrágya használata ebben az időszakban kifejezetten kockázatos.

„A levélzöldségek alá soha ne tegyünk friss trágyát, mert mérgező nitrátok dúsulhatnak fel bennük”

– figyelmeztet a Biokiskert.hu szakcikke. A komposztréteg fölé visszakerülhet egy vékony mulcstakaró aprítékból, lombból vagy szalmából, ami védi a felszínt a kiszáradástól, gyorsítja a talaj melegedését és kordában tartja a gyomokat, de a vetősorokat hagyjuk szabadon.

Ahogy a talaj felső rétege eléri az 5–6 °C-os hőmérsékletet, megkezdődhet a korai vetések időszaka.

A hidegtűrő bajnokok, mint a borsó, a hónapos retek, a sárgarépa vagy a korai saláták, imádni fogják a friss komposztos közeget.

Az éjszakai fagyok ellen egy ideiglenesen ráhúzott fátyolfólia nyújt hatékony védelmet.

A magaságyás fenntartása egy folyamatos, ütemezett feltöltést jelent. A talaj szintjének süllyedése természetes folyamat; évente egy-két alkalommal, tavasszal és ősszel egy újabb, 3–5 centiméteres komposztréteg elegendő a termőképesség fenntartásához.

A no-dig módszer hosszú távú előnyei vitathatatlanok: kevesebb gyomlálás, jobb vízháztartás, és egy olyan egészséges, élő talaj, ami ellenállóbbá teszi a növényeket a betegségekkel és kártevőkkel szemben. Charles Dowding egy többéves kísérletben kimutatta, hogy

az ásás nélküli ágyásokban, azonos mennyiségű komposzt felhasználása mellett, a terméshozam mintegy 10 százalékkal magasabb volt.

„Az én tanácsom egyszerű: a lehető legkevesebbet zavard a talajt” – mondta.

Léteznek kivételes esetek, amikor a mélyebb beavatkozás indokolt lehet – például egy teljesen új, erősen tömörödött, gyomos terület első feltörésénél –, de egy már beállt, működő magaságyás esetében a rutinszerű tavaszi ásás felesleges és káros.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk