SZEMPONT
A Rovatból

Zacher: Korábban is volt olyan, hogy el kellett engednünk beteget, de most ezek mindennapi döntések és kihívások

A hatvani kórház sürgősségi osztályán is dolgozó orvos szerint a betegek száma és az ellátói kapacitás között egyre jelentősebb a különbség, és hiába van elég lélegeztetőgép, ha nincs elég orvos és szakképzett ápoló.


A magyar kórházakban éjszakánként normál esetben egy osztályra, egy szakápoló jut. Az intenzív osztályok kivételek, ott a pandémia előtt egy beteget, egy szakápoló látott el. Ha ez nem teljesül, akkor drámaian romlik a túlélési arány. Ez történik most Magyarországon, amikor a beszámolók szerint van olyan intenzív osztály, ahol 8-10 beteg jut egy szakápolóra. A legfrissebb adatok szerint jelenleg 1492 koronavírusos beteg van lélegeztetőgépen. Országszerte százával állítanak csatasorba új ágyakat és új gépeket, hogy senki ne fulladjon meg azért, mert nincs elég eszköz. Ám a gép nem minden, mondja Dr. Zacher Gábor, aki jelenleg mentőorvosként is dolgozik, és a hatvani kórház sürgősségi osztályán is covidos betegeket lát el.

„A megyei kórházakban most átlagosan 60-80 lélegeztetett beteg van, ez a szám normál esetben 20-22. Ez most megháromszorozódott. Sőt. Az egyetemi klinikán állítólag 90, csak a lélegeztetett betegek száma.”

Gép van, és ha kell, lehet rendelni, csak éppen szakképzett személyzet nincs, és orvos sincs elég”
– fogalmaz a toxikológus, aki hozzáteszi:

„Nincs jó megoldás. Alapvetően ez a helyzet, ami most Magyarországon van, ez nem hasonlítható semmilyen olyan korábbi helyzethez, amelyben gyakorlatunk volt. Ez nem egy tömegbaleset, ahol van 100 sérült és akkor be kell szállnia az esettől 150 kilóméterre lévő kórháznak, mert oda is visznek sérültet.

Ez most úgy néz ki, mintha Magyarországon lenne 15 tömegbaleset mindennap, hónapok óta.

Azt hiszem, hogy ilyen helyzetben érhető, hogy azok a terápiás elvek, amiket egyébként hagyományosan követünk, azokról most el kell feledkezni. Mert eljutottunk odáig, hogy a betegek száma és az ellátói kapacitás az jelentős módon elkezdett egymástól eltávolodni.”

A Bergamo-dilemma az egész világot foglalkoztató jogi és orvosetikai kérdés. A lényege, hogy a kórházaknak, orvosoknak, szakminisztériumoknak, országoknak arról kell dönteniük, ha az egészségügyi ellátórendszer már nem bírja a koronavírus miatti terhelést, mint tavaly az olaszországi Bergamoban, hogy:

1. csak az elfogadható szakdolgozói arány erejéig növeljék a lélegeztetőgépek számát, mert így a reménytelibb esetek nagyobb arányban élik túl, viszont nem jut mindenkinek gép, vagy

2. annyi lélegeztetőgépet állítsanak frontvonalba, ahányra csak szükség van, mindenki kapjon esélyt, de kisebbet, mert a válságos állapotúakra nem jut elég figyelem.

A dilemmára a szakemberek szerint nincs jó megoldás, ahogy Zacher doktor fogalmaz: „ez nem egy matekfeladat”.

A Magyar Orvosi Kamara néhány hónappal ezelőtt készült etikai ajánlásában a szakemberek tulajdonképpen az első megoldás mellett teszik le a voksukat. Szerintük így a lélegeztetetteknek nagyobb esélyük van a túlélésre.

A kórházakból kijutó információk szerint azonban a kormány inkább a második variációt választotta. Ennek ellenére maga Merkely Béla a Semmelweis Egyetem rektora jelentett ki még decemberben, hogy a magyar egészségügy teherbíró kapacitása 1000 lélegeztetett beteg. Később, amikor a lélegeztetőgépen lévők száma elérte az ezret, Merkely a Szeretlek Magyarország kérdésére azt írta, hogy az oltások miatt a teherbíróképesség 20-25 százalékkal nőtt. Csakhogy most már ezt a számot is átléptük, miközben több mint 20 ezer magyar embert halt már bele a vírusba és hónapok óta naponta két-háromszáz új áldozat van.

És ez csak a jéghegy csúcsa – mondja Zacher doktor. Arról ugyanis nincsenek adatok, hogy hányan halnak meg azért, mert más betegségben szenvednek, de a koronavírusos betegek miatt leterhelt egészségügy egyszerűen nem tudja már érdemben ellátni őket.

„Jóval túl vagyunk itt a teljesítőképesség határán. Az orvos meg este hazamegy megiszik két sört, és próbálja elfelejteni mi történt aznap.

Próbál túllépni azon a pszichés megterhelésen, hogy neki olyan döntéseket kell hoznia naponta többször is, amelyeket eddig is meghozott az életében, csak mondjuk eddig évente maximum háromszor.

Korábban is volt olyan, hogy el kellett engednünk beteget, de most ezek mindennapi döntések és kihívások. Ez nem könnyű. De most nem lehet megállni, mert ott van a következő feladat és a következő beteg.

Ezek a fajta szakmai és etikai dilemmák megmételyezik az ember napját. Kerültem már ilyen döntési helyzetbe és ezzel nem vagyok egyedül” – fogalmaz Dr. Zacher Gábor.

A kormány szerint azonban minden rendben van. Az operatív törzs és a miniszterelnök is többször elmondta a közelmúltban, hogy az egészségügy bírja a terhelést. Van elég gép és van elég szakképzett ember.

A győri Petz Aladár Megyei Kórház igazgatója - a teljes, kormány által elrendelt egészségügyi hírzárlat ellenére - ugyan már március közepén arról beszélt, hogy több koronavírusos betegük van, mint amennyit el tudunk látni. Múlt héten az ózdi Almási Balogh Pál Kórház vezetője ennél sokkal élesebben fogalmazott:

„Rettenetes a vírushelyzet, azokat a felvételeket tessék szíves elképzelni az ózdi kórházban, amit annak idején az olasz helyzet kapcsán láttunk.

Ezt éljük meg nap mint nap, ami irtózatos terhet ró a dolgozókra, mind fizikálisan, mind szellemileg” – mondta a főigazgató az Ózdi Városi tévének.

Megkerestük az illetékes szakminisztériumot, vagyis az EMMI-t, akik a következő választ küldték arra a kérdésre, hogy nyújtottak-e bármilyen segítséget az ózdi kórház heroikus munkát végző egészségügyi dolgozóinak? Akár eszközökkel, akár humánerőforrással támogatják-e őket?

„A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház intézményvezetője dr. Révész János március 26-án személyesen győződött meg arról, hogy

az intézmény mind a sürgősségi és akut ellátást mind a covid ellátást, mind az oltópontok működtetését saját erőforrásból megoldotta.

Az ágyak rendelkezésre állnak, az épület infrastruktúrája a betegek ellátásához megfelelő, a kórház mindeddig a személyzet tekintetében külső segítséget nem kért.”

A győriek sem fordultak a kormányhoz segítségért. Inkább önkénteseket toboroznak, a Spartacus Project keretében. A Magyar Orvosi Kamara Győr Moson Sopron Megyei szervezete olyan fiatalokat vár, akik ugyan nem egészségügyi végzettségűek, de szívesen segítenének a kórházakban, és lehetőleg átestek már a betegségen, vagy be vannak oltva. Dr. Zacher Gábor azt mondja, nagy segítség lenne, ha a fiatalok elmennének önkénteskedni a kórházakba, de ez oltás nélkül nagyon veszélyes. A helyzet paradox.

"Aki laikusként elmenne önkéntesnek az aktív korosztályhoz tartozik, egészséges és fiatal, az utoljára fogja megkapni az oltást, addig meg belehalhat.

Szóval hiába menne, és hiába egészséges meg még ideje is lenne rá, de nem tud elmenni mert nincs beoltva. Ahhoz az kéne, hogy aki kórházba megy az kapja meg az oltást" – fogalmaz a doktor.

Bár ígéretek vannak, Markely professzor azt mondta: már csak másfél hónapot kell kibírnia az országnak, de Zacher doktor szerint kristálygömbje senkinek sincs. Mégis optimista, azt mondja előbb-utóbb túlleszünk ezen. Fontos lenne a kommunikáció, hogy az emberek komolyan vegyék a gyülekezési tilalmat és a maszkhasználatot. Szerinte a Dunaszerdahelyi kórházban készült dokumentumfilmhez hasonló beszámolók segítségével kéne megértetni az emberekkel, hogy mire is képes ez a vírus.

VIDEÓ: "Nem akarnék meghalni még"

A Szeretlek Magyarország is támogatja azt a nyílt levelet, amelyben szerkesztőségek kérik a döntéshozókat, hogy engedjék be az újságírókat, fotósokat és stábokat az egészségügyi intézményekbe, hogy közvetlen információk alapján számolhassanak be a valós járványhelyzetről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Hankó Balázs nem emlékezett rá, pontosan miért adott 500 milliót egy két héttel azelőtt létrejött cégnek
A miniszter az Egyenes Beszédben próbált válaszolni arra, hogyan kerülhetett 17 milliárd forint Fideszhez köthető szervezetekhez és előadókhoz a választások előtt a Nemzeti Kulturális Alapból. Hankó szerint a hazaszeretet, az életigenlés és a hagyományok melletti kiállás döntött.


Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter az ATV Egyenes beszéd című műsorában reagált a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) körüli pénzosztási botrányra. A miniszter szerint az eljárás jogszerű volt, a döntések pedig ízlésbeli kérdések, amelyek a hazaszeretetet és a magyar büszkeséget erősítő kultúrát hivatottak támogatni.

A beszélgetés elején Hankó Balázs kifejtette, hogy az NKA ideiglenes kollégiumát, amely a vitatott támogatásokat kiosztotta, maga a Nemzeti Kulturális Alap bizottsága hozta létre a korábbi évekből megmaradt, az ötöslottó bevételeiből származó „tartalék” szétosztására. Azt állította, hogy a testület tagjai, köztük saját minisztériumának munkatársai, több mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkeznek, így „az ő kulturális rálátásuk megalapozott”.

Rónai Egon műsorvezető felvetésére, miszerint a testület egyik tagja, Ughy Attila szerint lényegében csak jóváhagyták az eléjük tett javaslatokat, a miniszter nem reagált érdemben. A tárcavezető elmondta, hogy az elmúlt másfél évben összesen mintegy 17 milliárd forintot osztottak szét közel 1100 nyertes pályázó között.

Amikor a műsorvezető felhozta, hogy Kis Grófo és Dopeman is úgy kapott 5-5 millió forintot, hogy állításuk szerint felhívták őket, hogy pályázzanak, a miniszter azzal hárított: „Hát ha nem tudott volna róla, akkor nem nyújtotta volna be a pályázatot.”

A miniszteri keretből kiosztott százmilliós támogatásokkal kapcsolatban Hankó Balázs több ponton is bizonytalannak tűnt. Amikor Rónai Egon Fásy Ádám lánya, Fásy Zsüli 101 milliós támogatásáról kérdezte, a miniszter először egy Munkácsy-kiállításra emlékezett, majd javított, mondván:

„A magyar kultúráról szóló, többrészes dokumentumfilm készítése” volt a cél. A Mága Zoltán fotósához köthető, alig egy héttel a támogatás elnyerése előtt bejegyzett cégnek juttatott félmilliárd forintról azt mondta, az egy országos koncertsorozatot finanszíroz.

Arra a felvetésre, hogy egy frissen alapított, múlt nélküli cégnek hozomra adtak ekkora összeget, úgy reagált: „Nézzük meg, hogy milyen kulturális tartalmat fog biztosítani.”

Hasonlóan kitérő választ adott a szintén újonnan alapított, egy Fidesz-alkalmazott tulajdonában álló Part Event Magyarország 450 milliós támogatására is, mindössze annyit közölt, a cég által szervezett koncertek egy része már lezajlott. A miniszter azzal védekezett, hogy a döntéseket nem a cégek múltja, hanem a benyújtott pályázatok tartalma alapján hozzák meg.

„Lehet, hogy ön cég alapján dönt – vagy lehet, hogy mások cég alapján döntenek –, én a kulturális tartalom alapján hozom meg a döntést” – mondta.

Amikor Rónai Egon megkérdezte, hogy mi volt ez a kulturális tartalom, Hankó azt válaszolta: „A kulturális tartalom, mint, hogy végigbeszéltük, az adott koncertek, események, amelyeket a miniszteri keret esetén a felterjesztések tartalmaztak”.

„Szóval nem emlékszik rá, hogy mire adta?” - jött a kérdés.

„Tulajdonképpen a miniszteri keret esetében meghatározott szakmai konzultációt követően az adott kulturális tartalom kerül támogatásra, és ennek megfelelően a születnek maga döntések” - válaszolta a miniszter, Azt nem volt hajlandó elárulni, kikkel konzultál szakmailag, többszöri visszakérdezésre is csak annyit mondott, hogy a kollégáival.

Az érintett Fidesz-alkalmazott épp az, akinek a lakásában sajtóértesülések szerint a Magyarországra menekült lengyel igazságügyi miniszter-helyettes lakik, aki ellen hazájában büntetőeljárás folyik. De Hankó szerint ennek semmi köze a támogatáshoz.

A miniszter a botrány hatására bejelentette, hogy a Nemzeti Kulturális Alap bizottságától részletes beszámolót kért, és kezdeményezte, hogy mind az 1100 támogatott nyújtson be egy időközi pénzügyi és szakmai beszámolót.

Amikor a műsorvezető szembesítette azzal, hogy az Edda egyetlen Aréna-koncertre 150 millió forintot kapott, ami a piaci árakat messze meghaladja, a miniszter azzal érvelt, hogy egy Kossuth-díjas előadóművészről van szó, akinek „a magyar kultúrában jelentős volt a hozzáadott értéke”. A fővárosi független társulatok ehhez képest összesen kaptak 1,3 milliárd forintot. Hankó Balázs szerint a függetlenek támogatása a tavalyi 800 millióhoz képest így is emelkedett.

A miniszter a politikai részrehajlás vádját azzal utasította vissza, hogy a kulturális döntések ízlésbeli kérdések. Szerinte a támogatási politikát egyértelmű elvek vezérlik.

„Akik a hazaszeretet, az életigenlés és a hagyományok mellett állnak, az alapvető döntési elv kell, hogy legyen a kulturális döntések során – legalábbis mi ezt az elvet követjük.”

Arra a kérdésre, hogy létezik-e olyan magyar kultúra, amely nem a hazaszeretet mellett áll ki, igennel felelt.

Van olyan kultúra, amely magyar nyelven szól, de nem a magyar hazaszeretet mellett áll ki.

Hozzátette, a kormány feladata az, hogy a nemzeti büszkeséget erősítő alkotásokat támogassa. „Az ember érti és érzi azt, hogy a hazáját szereti, és nekünk büszke magyarokként kell azt a kultúrát támogatni, amely ezt a büszkeségünket erősíti meg” – fogalmazott.

A beszélgetés végén Hankó Balázs megerősítette, hogy a parlamentben az Oktatási Bizottság alelnöke lesz. Védelmébe vette az egyetemi modellváltást, mondván, annak eredményeként megduplázódott a világ legjobb 5 százalékába tartozó magyar egyetemek száma. „6 egyetemünk volt a világ legjobb 5 százalékában; most úgy adom át, hogy 12 egyetemünk van a világ legjobb 5 százalékában” – jelentette ki. Az SZFE-n és a MOME-n zajló tiltakozásokat azzal magyarázta, hogy a művészeti területeken mindig vannak „ízlések közötti viták”.

A teljes interjú

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
A Vidéki Prókátor megvédte Magyar Péter sógorát: Nem oligarchának, strómannak és biobukszának lett kiválasztva
Szerinte Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszterként felelős szolgálatra kapott felkérést. Élesen kritizálta a Fidesz-kormányok gyakorlatát a rokonok - más típusú - helyzetbe hozását illetően.


A Vidéki Prókátor álnéven író jogász a Fidesz támogatóinak címezte bejegyzését, akik szerinte éppen a választási eredményeket próbálják feldolgozni. A poszt írója szerint Magyar Péter sógorának felkérése alapvetően különbözik a Fidesz-kormány alatt megszokott gyakorlattól.

A kegyelmi botrányt kirobbantó ügyvéd szerint „Melléthei-Barna Márton felelős szolgálatra és embert próbáló feladat teljesítésére kapott megtisztelő felkérést a sógorától, nem pedig oligarchának, strómannak és biobukszának lett kiválasztva, mint a fideszes rokonok.”

A Vidéki Prókátor szerint a két helyzet közötti különbség óriási. Úgy fogalmaz,

„ez pontosan akkora különbség, mint amekkora különbség a hazájáért dolgozó államférfi és a ruszki diktátornak felajánlkozó kisegér-maffiafőnök között van.”

A bejegyzést azzal a mondattal zárja, hogy „Örülök, ha segíthettem”, majd azt írja, hogy

szerinte Melléthei-Barna Márton számíthat a jogállamiság iránt elkötelezett magyar jogászok támogatására.

Magyar Péter tegnap bejelentette: sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelöli igazságügyi miniszternek. A Tisza Párt jogi igazgatójaként ismert szakember, aki Magyar Péter bizalmasának számít, már a választások után a Parlamentben is feltűnt a pártelnök mellett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Pankotai Lilinek nem annyira tetszik Magyar Péter sógorának miniszteri kinevezése
Szerinte a családtag kinevezése sok mindent jelezhet, de nem feltétlenül cseng jól a nepotizmus ellen kampányoló Magyartól, és támadási felületet biztosít vele. Minden választót éberségre kért, hogy ne ismétlődjön meg az, ami 2010 és 1989 után.


Pankotai Lili egy bejegyzésben elemzi Magyar Péter döntését, miszerint sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelölte igazságügyi miniszternek. A poszt írója szerint a leendő tárcavezető feladatai Magyar Péter nyilatkozata alapján egyebek mellett „a jogállam helyreállítása, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása, a magyar emberek jog előtti egyenlőségének megteremtése, a korrupció megszüntetése, az átláthatóság megteremtése, a hatóságok szakmaiságának és a független ellenőrző intézmények helyreállítása, valamint azok politikamentes működése.”

Pankotai elismeri, hogy a jelöltnek megvan a szükséges szakmai múltja. „De néhány szempontot nem engedhetünk el, és nem hagyhatunk figyelmen kívül” – teszi hozzá. A szerző azt a kérdést veti fel, milyen következményei lehetnek a közeli rokoni szálnak egy kormányon belül.

„Lehetséges-e, hogy a minisztériumi dolgozók nemcsak a szimpla főnöküket látják majd a miniszterben, hanem az is befolyásolja őket, hogy családtagja a miniszterelnöknek?”

A poszt szerint felmerül az is, hogy a többi tárcavezető vagy a képviselők nem „csak” egy minisztert látnak majd benne, hanem a „nagyfőnök” rokonát. Pankotai szerint ezek a folyamatok a mindennapokban is ismerősek lehetnek. „Ilyen lehet az öncenzúra, a kritikák elhallgatása, ha esetleg nem jeleznek egy-egy problémáról, vagy nem jeleznek feljebb egy-egy kényesebb ügy kapcsán.”

A poszt írója szerint a dolog fordítva is működhet. „Az is előfordulhat, hogy mivel szoros rokoni szál köti össze a miniszterelnökkel, ezért pont hogy megkörnyékezik annak reményében, hogy közelebb férkőzhessenek a közvetlen hatalomhoz, kedvében járjanak, vagy harcoljanak a »kegyeiért« egy magasabb pozíció elnyerésének reményében.”

A bejegyzés azt is feszegeti, hogy Magyar Péter vajon képes lesz-e pusztán miniszterként tekinteni a rokonára. Pankotai szerint ez „kétélű kimenetel lehet”. Egyfelől elképzelhető, hogy elnézőbb lesz vele, sőt, annyira azonosulhat a sógorával, hogy a neki szóló kritikákat személyes támadásnak érezheti. „Az azonosulás veszélyes, és kizárja az objektivitás lehetőségét.”

Másfelől, írja, „az is lehetséges természetesen, hogy ebből fakadóan akár szigorúbb lesz sógorával szemben, és 170%-ot vár majd el tőle annak érdekében, hogy a döntése bizonyítva legyen a teljesítmény által, hogy az jónak bizonyult.”

A bejegyzés szerint mindez könnyen azt az üzenetet közvetítheti a választók és a fiatalok felé, hogy nem a teljesítmény, hanem a kapcsolatok számítanak. A poszt szerzője szerint ez támadási felületet adhat, amely azt sugallja, hogy a Magyar Péter által korábban bírált rendszer „most csak brandet váltott”.

Pankotai Lili szerint persze lehetséges, hogy nem egy családi vállalkozás kiépítése a cél. „Sőt, sokat agyaltam, mi lehetett vajon a szándék emögött. És én nem a kifizetőhelyet láttam benne, sokkal inkább azt, hogy erre a pozícióra Magyar Péter minél közelebb, minél bizalmasabb embert szeretne.” A poszt írója szerint bár ez egy „kevésbé fájdalmas forgatókönyv”, mégis van benne némi rossz szájíz.

Úgy véli, a korábbi rendszer is a személyes lojalitáson alapult, amit le kellene bontani: „Hogy ne személyekre legyen építve a rendszer, és ne személyes bizalmakra, hanem az intézménybe vetett bizalom épüljön vissza.”

Pankotai Lili felidézi Magyar Péter korábbi nyilatkozatát, amely szerint azért nem lépett fel korábban az Orbán-kormánnyal szemben, mert a családi érdek – volt felesége pozíciója – ezt felülírta. A poszt szerint ebből az következik, hogy a politikában újra előállhat olyan helyzet, amikor „a helyes döntést felülírja a családi szempont”.

A poszt végkövetkeztetése szerint a jelölés sok mindennek a jele lehet, de hogy valóban az-e, az a jövőben dől el. A szerző szerint a döntés mindenesetre azt jelzi, hogy a választóknak ébernek kell maradniuk. „És nem hagyhatjuk meg csak a lehetőségét sem annak, hogy abba a hibába essünk, mint ’89 vagy 2010 után.”

A kritikákra reagálva Magyar Péter bejelentette, hogy húga a férje és bátyja kormányzati megbízatásának idejére [felfüggeszti aktív bírói tevékenységét], hogy elkerüljék a hatalmi ágak összefonódásának látszatát is. A leendő miniszterelnök egyúttal átlátható miniszteri döntéseket és nyilvánosan kezelt összeférhetetlenségi helyzeteket ígért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„A második nap óta ismerem” – Nagy Ervin reagált a Tisza Pártot ért nepotizmus-vádra
Nagy Ervin megvédte Magyar Péter választását, aki sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelölte igazságügyi miniszternek. Arról is beszélt, mit érez amiatt, hogy nem ő lesz a kulturális miniszter. Biztos benne, hogy lesz olyan pozíció, amivel a hazáját tudja majd szolgálni.


„Most menő velünk lenni, menő ezzel a politikai tisztasággal menni” – mondja Nagy Ervin videónkban, ahol arról beszélt, hogy szerinte a közélet felszabadult, a fiatalok soha nem látott mértékben álltak be a Tisza Párt mögé. Hozzátette, „nem dőlünk be csalfa szavaknak és akár hirtelen átállt oligarcháknak”.

Arra a kérdésre, hogy csalódott-e, amiért nem ő kapta a kulturális tárcát, nemmel válaszolt. Elmondta, a terület óriási, és rengeteg olyan része van – mint az egyházügy, a nemzetiségek vagy a civil szervezetek –, ami nem az ő szakterülete.

„Szerintem lesz olyan pozíció, amiben én a hazámat tudom szolgálni, és meg fog találni ez a feladat – én bízom benne” – jelentette ki.

A színész szerint a politikai szerepvállalás miatt a színészi pályája most háttérbe szorul. Az NKA és az SZFE körüli helyzetet egy „forrongó üstnek” nevezte, amelynek rendbetétele most sokkal fontosabb számára, mint a következő színházi vagy sorozatszerep. „Az elmúlt harminc évben, amióta a pályán vagyok, amit lehetett, úgy érzem, nagyjából elértem, eljátszottam” – mondta, hozzátéve, hogy 50 évesen új lapot nyit az életében, és a következő időszakot a nemzet szolgálatára áldozza.

A Magyar Pétert a sógora, Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszteri kinevezése miatt ért nepotizmus-vádakra is reagált. Nagy Ervin elmondta, a minisztert a mozgalom második napja óta ismeri, és a párt magjában volt az első perctől kezdve mint jogi szakértő és bizalmas.

Szerinte Melléthei-Barna Mártonnak „van egy kétéves hitele és előtörténete”, ami alapján Péter őt választotta, nem pedig a rokoni szálak miatt.

„Én ezt nem tartom belterjes dolognak” – szögezte le.

A teljes videó

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk