WSJ: Zelenszkij jóváhagyta az Északi Áramlat felrobbantását, majd le akarta fújni az akciót, amit a főparancsnok mégis befejezett
Minden korábbinál részletesebben számolt be az Északi Áramlat gázvezeték elleni robbantás hátteréről a Wall Street Journal, írja a 444.hu. A WSJ cikke szerint a merénylet terve 2022 májusában egy átitalozott éjszaka során született meg, amikor ukrán katonatisztek és üzletemberek arra jutottak, hogy el kellene pusztítani az Oroszországból Európába irányuló gázszállítások kulcsfontosságú vezetékét.
„Mindig nevetek, amikor a médiában találgatásokat olvasok valami hatalmas műveletről, amiben titkosszolgálatok, tengeralattjárók, drónok és műholdak vesznek részt” – mondta a lapnak egy tiszt, aki részt vett a tervben. „Az egész egy átmulatott éjszaka és egy maroknyi olyan ember elszántságának köszönhetően született, akiknek volt merszük kockáztatni az életüket a hazájukért.”
Az amerikai lap értesülései szerint a terv mögött álló ukrán tisztek és civilek az orosz invázió elleni elkeseredett küzdelemben egy radikális lépést tartottak szükségesnek, hogy meggyengítsék a Kreml háborús gépezetét. Az akcióra végül szeptember 26-án került sor a dán Bornholm sziget közelében. A három hatalmas robbanás történt, a Balti-tenger alatti vezetékekből óriási mennyiségű földgáz szabadult fel, ami megfelel Dánia éves szén-dioxid-kibocsátásának.
A merénylet állítólag mindössze 300 ezer dollárba (107 millió forint) került, amit egy kis jacht bérlésére és egy hatfős legénység, köztük civil búvárok, kiküldésére fordítottak. A WSJ forrásai szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök először jóváhagyta a tervet, de miután a CIA tudomást szerzett róla, elrendelte annak leállítását.
A történtek jelentős feszültségeket okozhatnak Ukrajna és Németország viszonyában, különösen azért, mert Németország Ukrajna egyik legnagyobb támogatója a háborúban. A német hatóságok már elfogatóparancsot adtak ki egy ukrán férfi ellen, aki a nyomozás szerint részt vett a robbanóanyagok elhelyezésében, de még nincs elegendő bizonyíték a bírósági eljárás megindításához.
Az események súlyosságát mutatja, hogy a német hatóságok és a NATO is komolyan fontolóra vették a szabotázsakció következményeit, miközben Zelenszkij kormánya és Zaluzsnij, aki jelenleg Ukrajna londoni nagykövete, határozottan tagadják szerepüket a merényletben.
A WSJ szerint az Északi Áramlat elleni támadás végül két fontos célt szolgált az ukránoknak: egyrészt megnehezítette Oroszország számára a gázszállítást, másrészt biztosította, hogy az Ukrajnán áthaladó vezetékek kulcsfontosságúak maradjanak, ami jelentős bevételt biztosít a háború sújtotta ország számára.
