SZEMPONT
A Rovatból

„A kisebbik gyerekem pánikrohamot kapott a hírtől, a nagyobbik sírógörcsöt” – Riport Iványiék bezáratott iskolájából

Nagyjából 200 gyerek lába alól rúgták ki a talajt a tanév kezdete előtt néhány nappal. Az iskolát a történtek ellenére mindenképp kinyitják hétfőn, és azonnali jogvédelmet is kezdeményeztek a döntés visszavonására.
Láng Dávid - szmo.hu
2024. augusztus 28.



A József Attila-lakótelepen található Ifjúmunkás utca 31. előtt reggel 9-kor nagyjából két tucatnyian gyülekeztek. Az épületet a Fővárosi Önkormányzat ajánlotta fel Iványi Gáboréknak, hogy ide költöztessék az eddig a MÁV-telepen működő Wesley János Általános Iskolát, valamint a XVIII. kerületi Wesley Kincsei Általános Iskola és Gimnáziumot.

Az összevont két intézményben a tanítás szeptember 2-án indult volna, azonban szerda este kikerült egy poszt Sára Botond főispán Facebook-oldalára, miszerint „minden óvodásnak és iskolásnak joga van a biztonságos közneveléshez”, és mivel a vizsgálat szerint Iványiék iskolái ennek nem tudnak eleget tenni, törölték őket a nyilvántartásból.

„8 óra körül megjelent két kormányhivatalnok az ajtóban, és közölték, hogy vegyem át a papírt, hogy megszűnt az iskola. Előtte semmi jele nem volt az egésznek, már az évnyitó időpontját is lehetett tudni” – emlékezett vissza az egyik szülő, Nagy Anita.

Ő két gyereket nevel, az egyikük elmondása szerint szorongó autista, aki emiatt nem tudott központi felvételit írni, ide viszont anélkül is felvették. Most vagy szakmunkásképzőbe, vagy technikumba tudná csak vinni, mivel ezekben az intézményekben nem kérnek felvételit. Viszont itt nincsenek felkészülve a sajátos nevelési igényű gyerekekre.

Bár a hivatalos tájékoztatás szerint minden tanköteles korú gyerek elhelyezéséről gondoskodnak, a valóságban ez közel sem annyira egyszerű, mint leírva. Több mint 100 gyerek érintett, zömében autisták és ADHD-sek, akikkel a sztenderd iskolák egyszerűen nem tudnak mit kezdeni. Ráadásul a helyszínek között is óriási a szórás.

„Olyan papírt kaptam, ahol a lányomnak kijelölt intézmények között például Győr, Békéscsaba, Püspökladány szerepel. Közlekedni sem tud egyedül, nem hogy egyedül lakni…” – fakad ki Anita.

Egy másik szülő szintén arról számolt be, hogy a kézhez kapott 5 oldalas listában alig van olyan intézmény, ami valóban szóba jöhetne alternatívaként. „A legtöbb iskolában 1-2 szabad hely van, illetve olyat is felsoroltak, ahová havi 150 ezer forint lenne a tandíj.”

„Nincs még egy ilyen iskola Budapesten”

Némethné Madácsi Annamária kezébe is este 8-kor nyomták a papírt, ekkorra azonban a szülői Messenger-csoportból már értesült a hírről.

„Először még azt mondták, hogy ha nem akarjuk az összevonást, akkor itt egy alternatív lista arról, hová vihetjük át a gyerekeket. Utána derült csak ki, hogy valójában arról van szó, hogy megszüntették az iskolát.”

Ő szerdán már felhívott néhány intézményt a felajánlottak közül, de egyelőre egyik sem tűnik alkalmasnak.

„A fiam három SNI-kóddal rendelkezik, spektrumzavaros, hiperaktív és figyelemzavaros is. Az ajánlott iskolák ezek közül legfeljebb csak az egyikre vannak felkészülve, ilyen kombinációt egyben egyik sem tud kezelni. Majdhogynem egész Budapesten a Wesley Kincsei volt az egyetlen iskola, ahol szinte minden SNI-kódos gyereket el lehetett helyezni.”

Szerinte a szülők és a tanárok is mindent megtettek azért, hogy az iskola működni tudjon, és a gyerekek megfelelő körülmények között tanulhassanak.

„Ha a nagyobbik gyerekem nem itt tanult volna, biztosan nem készülne most nyelvvizsgára, és nem vették volna fel egy nagyon komoly gépészeti szakközépiskolába. Ezt az itteni tanárok tették lehetővé neki, szóval ne mondja senki, hogy nem tudják megteremteni a szükséges feltételeket.”

Nagy Anita is hasonló tapasztalatokról mesél:

„A lányom előző iskolájában azt mondták, hogy legfeljebb csomagolni mehet el egy csokigyárba. Itt osztályelsőként, az év diákjaként végzett nyolcadikban. A tanárok olyan tudást adnak nekik, mindenkire külön odafigyelve, amit egy hagyományos iskolában biztosan nem kapnának meg.”

A szülők abban is egyetértenek, hogy a közműtartozások ellenére igen is biztosítani lehetne az iskola zavartalan működését.

„Konkrétan itt minden rendben van, a víztől a fűtésen át a tantermek felszereltségéig. Amire hivatkoznak, hogy nem biztosított anyagilag a működés, az igaz, de tavaly se volt biztosított, valahogy mégis sikerült megoldani. Évtizedek óta pénzügyi szakemberként dolgozom, pontosan tudom, hogy ha a szándék meglenne rá a kormány részéről, most is meg tudnák” – mondja Anita, hozzátéve: óriási az összefogás a szülők között, nyáron is bejöttek festeni, takarítani, pakolni.

Emellett a gyerekek is folyamatosan támogatják egymást, online tanulócsoportokat szerveztek, hogy segítsenek a kevésbé tehetségeseknek.

„Ezek a gyerekek együtt élnek és lélegeznek. Nekem a kisebbik gyerekem pánikrohamot kapott tegnap este a hír miatt, a nagyobbik sírógörcsöt.”

Mindenképp kinyitják a kapukat hétfőn

Az iskolában délután 1 órakor tartottak tájékoztatót, amelyen már jóval több szülő és diák, valamint újságírók is részt vettek. A Wesley Kincsei iskola igazgatója, Gazdig Róbert elmondta, rengetegen végigdolgozták a teljes szünidőt önkéntesen, hogy teljesítsék a szigorú felteleket, amelyeket többek között a kormányhivatal, a NÉBIH és a katasztrófavédelem szabott a megnyitás feltételéül.

Az ablakokat például egyenesen Hollandiából hozták, új konyhát és ebédlőt alakítottak ki, valamint egy mozgássérült mosdót is, amit annak ellenére írtak elő számukra, hogy nincsen mozgássérült diákjuk, sem dolgozójuk. Gazdig elmondása szerint minden hatóság biztatta őket, hogy ha így haladnak, nem lesz probléma az engedélyekkel. Ezt követte aztán hidegzuhanyként a kedd esti döntés.

„Becsapva érezzük magunkat, mert mindannyian arra készültünk, hogy hétfőn az ünnepélyes tanévnyitó keretében egy olyan iskolában tudjuk elkezdeni a munkát, ahol hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyerekek tanulhatnak integráltan, mintakörülmények között.”

Bár senkit nem biztatnak arra, hogy ne keressen másik iskolát a gyerekének, azok számára, akik ezt hétfőig nem tudják megtenni, mindenképp kinyitják a kapukat, étkezést és felügyeletet biztosítva.

„Ez az egész eljárás nemhogy átgondolatlan, egyenesen ördögi” – fogalmazott Iványi Gábor, hozzátéve: az abaújkéri iskolájukat hasonló módszerekkel záratják be szintén ezekben a napokban. Abba az intézménybe 40 környező településről jártak olyan hátrányos helyzetű gyerekek, akik közül sokan péntek és hétfő között egyáltalán nem jutnak élelemhez.

Iványi szerint egészen visszataszító politikai játszmáról van szó, ami nem szolgálja sem Magyarország, sem a magyar oktatás, de még kevésbé a családok és a gyerekek érdekeit. Újra megismételte, hogy álláspontjuk szerint az állam körülbelül 15 milliárd forinttal tartozik nekik, amelynek legfeljebb a tizede az az összeg, amelyet az Oltalomtól követelnek (és a nagy részét már be is hajtották inkasszóval, illetve a normatíva visszatartásával).

A történtek miatt gyorsított eljárásban azonnali jogvédelmet kértek a Fővárosi Törvényszéktől – bíznak benne, hogy minél előbb számukra kedvező döntés születik, és mégiscsak megkezdődhet a tanítás az iskolában. Ennek egyébként minden feltétele adott, az épület olyan állapotban van, hogy akár napokon belül birtokba vehetnék a gyerekek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Nagyobb bajban vannak, mint gondolták - interjú a Tisza Párt elnökével
Magyar Péter szerint tanulságos volt október 23-a, ami megmutatta, milyen állapotban van a Fidesz mozgósító ereje. Saját rendezvényüket méltóságteljesnek nevezte. Interjúnkban arról is beszélt, hogyan képzelik el a megbékélést.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. október 24.



Nemcsak a Hősök tere telt meg, az Andrássy úton is sokan álltak Magyar Péter október 23-i beszéde alatt. A Tisza Párt elnöke bejelentette, hogy ismét országjárásra indul, még hosszabbra, mint eddig. És azt is, hogy ha győznek, megbékélési törvényt nyújtanak be a parlamentben.

A Tisza Párt elnökével arról beszélgettünk, hogyan értékeli az október 23-i rendezvényüket, mennyire tartja nagy kihívásnak a kistelepüléseken élők meggyőzését, és hogyan képzelik el a megbékélést.

- Ilyenkor szokás értékelni azt, hogy mi történt a mai napon, és már láttam is néhány értékelést. A Híradó.hu-n sokat nem találtam, csak annyit, hogy Orbán Viktor bejelentette, győztek, mert kétszer annyian voltak a Békemeneten, mint a Nemzeti Meneten. A Magyar Nemzetben Deák Dániel arról írt, hogy Magyar Péter csúnyán kudarcot vallott. Mit gondol ezekről?

- Nem szabad, hogy az ember elkövesse azt a hibát, hogy elolvassa a Híradó.hu-t, kivéve, ha stand upot akar nézni. Csodálkozom egyébként, hogy nem számoltak be, hiszen Császár Attila elvtárs ott volt végig a menetünkön, és feltett egy csomó kérdést, néhányra válaszoltunk is.

Szerintem a Nemzeti Menet méltó volt 1956-hoz, méltó volt a forradalmáraink emlékéhez. Én nagyon örülök, hogy rengeteg család volt ott, annak is, hogy tényleg sokan voltak. A TISZA megmutatta, hogyan tud békésen, jókedvűen áradni Budapest belvárosában.

Nagyon köszönöm azoknak, akik eljöttek, akár vidéki kistelepülésről, akár a Kárpát-medence bármely részéről, voltak Felvidékről, Délvidékről, Erdélyből, sőt Kárpátaljáról is, és még az Egyesült Államokból is jöttek honfitársaink, nagyon hálás vagyok nekik. Szerintem mindenki látta, mekkora volt ez a menet, milyen méltóságteljes volt. Ugye nulla forint állami pénz van benne, töredékéből hoztuk ezt össze, mint az állampárt, amely sok milliárd forint adófizetői pénzt elégetett a monumentális, grandiózus - "very big", ahogy Trump elnök szokta mondani - rendezvényükre a Kossuth téren.

Azért csináltak ekkora színpadot, hogy a fél Kossuth teret elfoglalják, és úgy tűnjön, mintha tele lenne a tér.

Féltek attól, hogy nem lesz tele, és hát ez egy jó tanulság volt. Szerintem Kubatov elvtársat nem biztos, hogy megdicsérik ma, mert ha ilyen állapotban van a Fidesz mozgósító ereje, mint amit ma láttunk, hogy fenyegetéssel, zsarolással, ígérgetéssel, ingyenes falubuszokkal, élelmiszercsomaggal ennyit sikerült összehozni, akkor még nagyobb bajban vannak, mint gondolták.

- Út a győzelembe néven új országjárásra indul. Nem tudom, hogy mennyire látta Bedő Dávid videósorozatát, aki elment nagyon szegény településekre, és az látszott, hogy ott még nagyon kemény munkát kell a Tiszának elvégeznie, ha nyerni akarnak.

- Mi is rengeteg ilyen településen voltunk. Jártam az Ormánságban, Borsodi kisfalvakban, nagyon sok kicsi településen. Szerintem kicsit pesszimista volt a képviselő úr néhány összeállítása. Én nem ezt tapasztalom a magyar vidéken, a kis településeken sem.

Én azt tapasztalom, hogy olyan településeken, ahol mondjuk az Európai Parlamenti választáson egy szavazatot kapott a TISZA, ott is óriási érdeklődés van mind kérdésekben, mind javaslatokban, és azt látom, hogy magára hagyták a magyar vidéket.

A munkát nem fogjuk megspórolni, eddig sem spóroltuk meg, mi nem avatarokkal, nem digitális harcosokkal megyünk, hanem valódi hús-vér emberekkel dolgozunk, és velük jutunk el a 3155 településre, úgyhogy nem akarjuk megkerülni ezt a kérdést, és nem is fogjuk. Én mindig arra biztatom a kollégáimat is, a jelöltjeinket is, a szakértőinket is, hogy menjenek ki az emberek közé. Ha van tanulsága az országjárásnak, akkor az az, hogy egy politikus nem lehet túl sokat, csak túl keveset az emberek között.

- Arról is beszélt, hogy benyújtják a Nemzeti Megbékélés törvényt. Hogyan lehet törvénnyel nemzeti megbékélést teremteni?

- Önmagában törvénnyel nem lehet. A törvény mindig egy szimbolikus dolog. Ezt is úgy szeretnénk majd összehozni, hogy lesz egy javaslatunk, amiben mondjuk tíz fontos pont benne lesz, és hagyjuk, hogy az óellenzéki pártok, a Fidesz, vagy akár más politikai erők, vagy társadalmi csoportok is hozzászóljanak. Nem csak erről a 15-20 évről szeretnénk ezt megtenni. Nagyon sok trauma van a magyar társadalomban: holokauszt, Trianon, a németek kitelepítése, felvidéki magyarok betelepítése, '89, a rendszerváltás vesztesei és az utóbbi 15-20 év is. Óriási árokásást hajtott végre ez a két politikai erő, ha mondhatom így finoman és diplomatikusan. Azon versenyeztek, ki tud nagyobb szeletet kiszakítani az országból, ki tud mélyebb árkot ásni magyar és magyar közé. Úgyhogy nagyon sok feladatunk van. A törvény egy szimbolikus dolog lesz, de azt is együtt fogjuk csinálni.

De szeretnénk a traumákat feldolgozni, és szeretnénk valós megbékélést. A rendszerváltás nem törvényekben zajlik le, nem feltétlenül választáson, hanem a lelkekben és a szívekben. Ahhoz pedig az kell, hogy az áldozatok az elkövetők szemébe tudjanak nézni.

Ahhoz az kell, hogy kibeszéljünk dolgokat, hogy kiderüljön, ki volt a bűnös, ki volt az áldozat. Ezt szolgálja például az ügynökakták megnyitása is.

- Medgyessy Péter már kísérletezett egyfajta árokbetemetéssel, az nem hozott nagy eredményt.

- Hát azért, amikor a farkas akar a vegánoknak étrendet javasolni, az nem annyira hiteles. Tehát aki látta és emlékszik a 2002-es választásra, a 23 millió románozásra és egyéb dolgokra, ráadásul Medgyessy Péter érintett volt az ügynökügyekben eléggé vaskosan, tőle nem hangzott ennyire hitelesen. Szerintem, aki látta a mai rendezvényünket, érezte azt, átélte, az pontosan tudja, mire gondolunk. Szerintem a Fidesz szavazók is, ha látták, akkor ők is egy ilyen országban szeretnének élni.

Interjú Magyar Péterrel


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
CNN: Trump olajszankciói akár meg is buktathatják Orbánt, aki szinte csak az oroszoktól hajlandó olajat venni
Miközben az EU-tagok leváltak az orosz energiaforrásokról, Magyarország 92%-ban Moszkvára támaszkodik. A leválás helyett nőtt a függőség.


Orbán Viktor a múlt héten még örömmel fogadta, hogy Magyarország lehet az Oroszország és az Egyesült Államok közötti, ukrajnai háborúról szóló csúcstalálkozó helyszíne. A miniszterelnök abban bízott, hogy ezzel megmutathatja a világnak: „a békéhez vezető út Budapesten keresztül vezet”, írja a CNN.

A tervek azonban hirtelen megváltoztak. A Trump-adminisztráció végül félretette a budapesti találkozó ötletét, és ehelyett szankciókat jelentett be Oroszország két legnagyobb olajcége ellen. Ez volt az első ilyen lépés azóta, hogy Trump visszatért a Fehér Házba.

A szankciók célja, hogy csökkentsék Oroszország hadieszközeinek utánpótlását, de a magyar gazdaságra is komoly hatással lehetnek.

Magyarország továbbra is nagymértékben függ az orosz energiától. 2024-ben az ország nyersolajimportjának 92 százaléka Oroszországból származott.

Egy friss jelentés szerint Magyarország az invázió előtti 61 százalékról 86 százalékra növelte az orosz olajtól való függőségét. A dokumentum alapján

Magyarország és Szlovákia vásárlásai májusra 2060 milliárd forintot hoztak Oroszországnak.

A jelentés szerint ez „egyenértékű 1800 Iszkander–M rakéta beszerzésének költségével, amelyeket ukrán infrastruktúra megsemmisítésére és ukrán civilek megölésére használtak”.

Az orosz olaj jelenleg a Druzsba vezetéken keresztül érkezik Magyarországra, amit a nyáron több alkalommal is ukrán drónok támadtak meg. A szakértők szerint hazánk más forrásból is beszerezhetne nyersolajat, például a horvát Adria vezetéken keresztül, de eddig nem történt érdemi változás.

A CNN szerint

Orbán Viktor a magyar állami rádióban arról beszélt, hogy kormánya „azon dolgozik, hogyan lehetne megkerülni” az amerikai szankciókat, de további részleteket nem közölt.

Közben az Európai Unió is új bejelentést tett: 2027-től betiltják az orosz cseppfolyósított földgáz importját.

Orbán egy korábbi találkozón azt mondta Donald Trumpnak, hogy orosz energia nélkül a magyar gazdaság „térdre kényszerül”.

2022 februárjában, amikor Oroszország lerohanta Ukrajnát, az EU-tagországok lépéseket tettek az orosz energiafüggőség csökkentésére. Magyarország, Szlovákia és Csehország azonban mentességet kaptak az orosz nyersolajtilalom alól, hogy több idejük legyen az átállásra.

Magyarország a leválás helyett növelte a függőséget.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a „szuverenitás” mellett áll ki – vagyis fontosnak tartja, hogy az ország maga dönthessen a stratégiai kérdésekről, beleértve a nemzetközi kapcsolatait is. Orbán az utóbbi években szoros viszonyt alakított ki Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal is.

Az új amerikai és uniós intézkedések egy olyan időszakban érkeztek, amikor Orbán Viktornak belpolitikai kihívásokkal is szembe kell néznie.

Az ellenzék soraiban egyre aktívabb Magyar Péter, aki korábban a kormány egyik szoros szövetségese volt, mára viszont az egyik legélesebb bírálójává vált, írja az amerikai lap.

Elina Ribakova, a Peterson Institute for International Economics vezető közgazdásza szerint

Magyarország reakciója lehet az első komoly teszt arra, mennyire veszi komolyan a Trump-adminisztráció a szankciók betartatását.

Az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent úgy fogalmazott: a szankciók azért váltak szükségessé, mert Putyin „nem volt hajlandó véget vetni ennek az értelmetlen háborúnak”.

Donald Trump óvatosabban nyilatkozott, reményét fejezte ki, hogy a szankciók „nem lesznek sokáig érvényben”. A budapesti csúcstalálkozóról pedig azt mondta: „meg fogjuk csinálni a jövőben”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
László Róbert: A miniszterelnök elismerte, hogy a Magyar Péter vezette ellenzéki párt ellépett a Fidesztől, magyarul előnyben van
A Political Capital elemzője szerint a kormányfő üzenete arra utal, hogy nemcsak a meglévő, hanem az elvesztett szavazókat is meg akarják szólítani. Ilyen nyilvános elmozdulásra Orbán Viktor részéről 2010 óta nem volt példa.


Orbán Viktor a Kossuth téren tartott beszédében arról beszélt, hogy „öt hónap múlva döntenünk kell a sorsunkról. (…) De a következő öt hónapban beszélnünk kell a megtévesztett magyarokkal is, egyetlen lélekről sem mondhatunk le, mert minden magyar felelős minden magyarért.” László Róbert választási szakértő szerint ez a kijelentés fontos fordulatot jelez a kormánypárt politikájában.

A Political Capital elemzője a 24.hu-nak azt mondta, a Fidesz még 2024-ben is úgy gondolta, hogy elegendő a saját szavazóit mozgósítania, és nem szükséges új választókat megszólítania. Ehhez képest jelentős változás, hogy most a kormányfő azok felé is nyitna, akik korábban nem a Fideszt támogatták.

Az elemző úgy látja, hogy

Orbán Viktor közvetetten elismerte: a Magyar Péter vezette ellenzéki párt előnybe került. László Róbert szerint ez ellentmond azoknak az adatoknak, amelyeket a kormányközeli intézetek közvélemény-kutatásaikban publikálnak.

A szakértő emlékeztetett arra is, hogy a miniszterelnök a hét elején kiszivárgott zánkai beszédében azt mondta, „nem állnak jól”, vagyis nincsenek elegen. László Róbert szerint ez is azt mutatja, hogy a kormányoldal most már olyan választók megszólítására készül, akik az utóbbi időszakban elfordultak tőlük. Ilyen nyilvános elmozdulásra Orbán Viktor részéről 2010 óta nem volt példa – tette hozzá.

Az elemző szerint ez a helyzet több szempontból is eltér a 2022-es választás előtti időszaktól, amikor az ellenzék nem tudta tartósan meghaladni a Fidesz támogatottságát.

A mostani kampányban viszont a korábban még fideszes, de azóta más pártokhoz pártolt szavazók lehetnek a célkeresztben.

László Róbert nem számít jelentős változásra a kampány stílusában vagy hevességében, de szerinte

elképzelhető, hogy fiataloknak szóló üzenetekkel is megpróbálnak új szavazókat megszólítani.

Úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnök egyszerre próbált erőt és magabiztosságot sugározni, miközben arról is beszélt, hogy új választói rétegeket kell elérni. A szakértő szerint ez azért fontos, mert több százezer olyan bizonytalan szavazó is van, akiknek a támogatása döntő lehet, és ők elsősorban az erőt, a magabiztosságot kereshetik a politikai szereplőkben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Csapody Tamás: Bárki lesz is hatalmon, az általános hadkötelezettséget vissza fogják állítani Magyarországon
A jövő évi választáson a hatalomért küzdő két párt ugyanakkor egyértelművé tette, hogy nem kívánják bevezetni a sorkötelezettséget. Magyar Péter szerint „egy szó sem igaz” abból, hogy pártja ilyesmit tervezne.


Csapody Tamás társadalomkutató, hadtörténész és egyetemi oktató azt írta a Facebook-oldalán:

„Bárki lesz is hatalmon, az általános hadkötelezettséget vissza fogják állítani Magyarországon.”

Érvelése szerint a szomszédos országokban komolyan fontolóra vették, vagy több helyen már be is vezették a sorkötelezettséget, Nyugaton pedig Dániában a nőket is bevonnák valamilyen formában. Konkrét példaként a horvát parlament a minap döntött a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállításáról.

Úgy látja, az orosz–ukrán háború miatt ez a hullám Magyarországot is elérheti, függetlenül attól, ki nyeri a 2026-os országgyűlési választást. Szerinte még a gyors béke sem lenne elég ahhoz, hogy a veszélyérzet megszűnjön.

Közben a jövő évi választáson a hatalomért versengő két párt egyértelművé tették, hogy nem kívánják bevezetni a sorkötelezettséget. Magyar Péter szerint „egy szó sem igaz” abból, hogy pártja ilyesmit tervezne. A Fidelitas szerint „szó sem lehet” a sorkatonaság visszaállításáról, ezért aláírásokat gyűjt.

(via Népszava)


Link másolása
KÖVESS MINKET: