prcikk: Vitézy Dávid a kormány fejlesztési terveiről: Siralmas, lesújtó | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Vitézy Dávid a kormány fejlesztési terveiről: Siralmas, lesújtó

A közlekedési szakértő és fővárosi képviselő átolvasta a kormány 2035-ig szóló átfogó fejlesztési tervét. Ez alapján szerinte a kabinet lemondott a magyar vasút fejlesztéséről, viszont amíg a költségvetés bírja, leaszfaltoznák az egész országot.


A következő tíz évben a kormány nulla vasútfejlesztéssel tervez, a HÉV-fejlesztés törölve, Budapest összes közlekedési beruházása törölve, egyetlen típusú közlekedési fejlesztés van tervben: autópályák mindenhova, ami csak az orrán-száján kifér - írta Vitézy Dávid szombaton a Facebook-oldalán a kormány 2035-ig szóló átfogó fejlesztési tervét.

A Magyar Közlönyben is megjelent dokumentum alapján Vitézy szerint

a kormány 9000 milliárd forint értékben köteleződik el autópályák fejlesztésére, és további 6700 milliárd forint értékben főutak fejlesztésére. Miközben vasúti pályafejlesztésre egy forint sem jutna, csak a meglévő pályák kisebb felújítására,

de semmilyen érdemi fejlesztésre.

„Nagy bajban vagyok, hogy egy teljesen komolytalan dokumentumról mennyire írjak komolyan. Ez ugyanis egy új műfaj: Lázár János a gyakorlatban már megbukott, teljesen alkalmazhatatlan beruházási törvénye írja elő a kormánynak, hogy alkosson 2035-ig szóló fejlesztési koncepciót minden ágazatra, így a közlekedésre is. Ez egy új műfaj, ez az első ilyen átfogó, Magyarország fejlesztéséről szóló távlatos stratégia tehát - sokat elmond, hogy egy szót nem kommunikált róla a kormány” - írta a bejegyzésében Vitézy.

A fővárosi közgyűlés képviselője szerint „a feladatot egy középiskolás dolgozat szintjén abszolválták”, számos ágazat letudta feladatot a ChatGPT színvonalán általánoskodó szövegekkel, a közlekedési rész azonban meglehetősen konkrét.

Vitézy arra is felhívta a figyelmet, hogy

a dokumentumnak van közjogi jelentősége, mert a törvény szerint csak azokat a beruházásokat lehet 2035-ig megvalósítani hazai vagy uniós forrásból, amelyek ebből az anyagból következnek.

Ez pedig szerinte óriási probléma lenne, ha így lenne.

„A vasútfejlesztési rész siralmas, lesújtó. Kizárólag építési engedély nélküli pályafelújításokat tervez a kormány a dokumentum szerint 2035-ig.

Ez azt jelenti, hogy egyetlen magyar vasútvonalon sem épülnek akadálymentes peronok, új biztonsági berendezések, egyetlen vonalon sem emelik a pályasebességet, vagy bővítik a pályakapacitást

- hisz ezek az úgynevezett vasútfejlesztések, amikhez terv, koncepció, vízió és építési engedély is kell. Ilyenek azonban nem szerepelnek a fejlesztési tervekben, se vidéken, se Budapesten.”

Vitézy úgy látja, hogy ezen a területen mindössze annyi a vállalás és az ambíció 2035-ig, hogy a meglévő vonalakat valahogy karbantartják, de fejlesztést sehol nem vállal a kormány.

„Ez a leírt tartalom kizárja egytől egyig az összes Budapest-környéki vasútfejlesztés megvalósulását (hisz azok mindegyike kapacitásbővítést céloz), de kizárja az összes többi nagyobb vasúti fejlesztés megvalósulását a reptéri vasúti bekötéstől, a fővonalak sebességemelésén és a nagysebességű álmokon keresztül az egyszerű vonalvillamosításokig, például a Balaton északi partján” - sorolta a bejegyzésben Vitézy.

Szerinte két lehetőség van:

  • vagy gyakorlatilag lemondott a magyar Kormány 2035-ig a magyar vasút fejlesztéséről és a megmaradt egyetlen ambíció tényleg a pályák kalapálása,
  • vagy „Lázár Jánoséknál már annyi vasúthoz értő szellemi kapacitás sincs, hogy a Facebookon gyakran elhangzó nagy ígéreteiket egy ágazati koncepcióba foglalják.

    Vitézy kitér arra a szokatlanul indulatos Facebook-bejegyzésre is, amit a HÉV-ek ügyében neki címzett Lázár János, és amiben azt írta, hogy a HÉV-ek fejlesztését majd ők megcsinálják.

    „Ehhez képest érdemes rögzíteni: a HÉV-ek fejlesztése, felújítása vagy járműcseréje a Kormány által éppen most elfogadott 2035-ig szóló koncepcióban nincs benne” - írta a képviselő, aki azt is kifogásolta, hogy a városi közlekedés teljesen kimaradt a dokumentumból, „pedig, ha állami vagy európai uniós forrást szeretnének a városok erre használni 2035-ig, a törvény szerint itt lenne a helye”. A BKK villamosfejlesztései, a rakpart megújítása, de a vidéki városok kötöttpályás tervei sem szerepelnek a stratégiai dokumentumban.

    „Sikerült tehát a 2035-ig szóló kormányzati stratégiában rögzíteni: a kormány lemondott a magyar vasút fejlesztéséről, viszont amíg a költségvetés bírja, vagy még azon is túl, leaszfaltoznák az egész országot. Siralmas”

    - összegzett Vitézy Dávid.


  • Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Népszerű
    Ajánljuk
    Címlapról ajánljuk


    HÍREK
    A Rovatból
    „Rendkívül aggasztó” – hivatalos magyarázatot követel a kormánytól az orosz szivárogtatási vádak miatt Brüsszel
    Sajtóhírek szerint Szijjártó Péter az orosz külügyminiszternek szivárogtatott. Egyelőre csak feltételezések vannak, de a Bizottság szerint azok is aggodalomra adnak okot.


    Az Európai Bizottság hétfőn hivatalosan magyarázatot kért a magyar kormánytól, miután sajtóhírek szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendszeresen tájékoztathatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az uniós külügyminiszterek zárt ajtók mögötti megbeszéléseiről.

    Anitta Hipper, az EU külügyi főképviselőjének,

    Kaja Kallasnak a szóvivője a bizottság sajtótájékoztatóján közölte, egyelőre feltételezéseken alapul, hogy a magyar és az orosz külügyminiszter között az uniós ülésekről zajlanak egyeztetések, de hozzátette: „A zárt ajtók mögötti miniszteri szintű megbeszélésről szóló jelentések rendkívül aggasztók.”

    A vádak azután kaptak szélesebb nyilvánosságot, hogy a Washington Post arról írt, a magyar külügyminiszter akár a külügyminiszterek tanácsának szünetében is felhívja orosz kollégáját, és tájékoztatja a megbeszélések állásáról. Ezt egy meg nem nevezett uniós tisztviselőre hivatkozva írták.

    A bizottság most a magyar fél válaszára vár, mielőtt további lépéseket tenne.

    A testület egy másik szóvivője, Arianna Podesta megerősítette, hogy a miniszteri szintű értekezleteken minősített, tehát titkosítással ellátott dokumentumokkal is dolgoznak, amelyekre különböző szintű korlátozások vonatkoznak. A bizottság emlékeztetett arra is, hogy a tagállamok és az uniós intézmények közötti bizalom elengedhetetlen a közös munkához.

    „A tagállamok, illetve az EU és intézményeik közötti bizalmi kapcsolat alapvető fontosságú az Európai Unió munkájához”

    – hangsúlyozták.

    Szijjártó Péter az X-en közzétett bejegyzésében „fake news”-nak, vagyis álhírnek minősítette az állításokat.

    Az ügyben megszólalt Donald Tusk lengyel miniszterelnök is, aki szerint már régóta voltak gyanúik Magyarországgal szemben.

    Habár az Unió intézményi szinten lépéseket nem tett, a Politico arról ír, hogy a kényes témákról a Szijjártó körül felröppent valós, vagy valótlan hírek miatt nem az EU-ban, hanem más szervezetek fórumain egyeztetnek a tagállamok, azért, hogy a magyar kormány ne tudjon információkat továbbadni Moszkvának. Egy ennél is súlyosabb állítása a cikknek, hogy már 2023-ban is történtek olyan NATO-találkozók, melyek a magyar kormány kizárásával zajlottak, ugyanezen aggodalmak miatt.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk
    HÍREK
    A Rovatból
    Nevén nevezték a kárpátaljai kémhálózat lehetséges magyar irányítóját, az Ukrán Biztonsági Szolgálat videót is közzétett a férfiról
    Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megnevezte a kárpátaljai kémügyet szerintük irányító magyar katonai hírszerzőt. A vádakat egy videóval támasztották alá, amelyen a hírszerző okmánya és találkozói is láthatók.


    Az Ukrán Biztonsági Szolgálat hétfőn nyilvánosságra hozta annak a magyar katonai hírszerzőnek a nevét, aki az állításuk szerint a Kárpátalján működő kémhálózatot irányíthatta – írja a 444.hu az ukrán Censor.net alapján. A szolgálat egy videót is közzétett, amelyben egy, a hírszerző magyar állampolgárságát igazoló okmány, valamint olyan felvételek láthatók, amelyeken a férfi autóban beszélget és hivatalos találkozókon vesz részt.

    Az ukrán hatóságok állítása szerint a hírszerző 2016 és 2020 között Grúziában dolgozott diplomáciai fedésben, majd 2021-től kezdett Ukrajna ellen hírszerző tevékenységet folytatni. Ebben az időszakban főként katonák és rendvédelmi dolgozók köréből próbált új embereket beszervezni, amihez a kárpátaljai magyar diplomáciai képviseletek erőforrásait is felhasználhatta. A beszervezetteknek pénzt vagy más előnyöket ígérhettek, a nyomozás szerint egy esetben egy ukrán katonát kábítószerrel próbáltak megjutalmazni. A feltűnés elkerülése érdekében a találkozókat gyakran autókban tartották.

    Az ügy tavaly májusban robbant ki, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat bejelentette, hogy a magyar katonai hírszerzéshez köthető ügynökhálózatot leplezett le Kárpátalján. Akkor két feltételezett ügynököt őrizetbe is vettek.

    Az ukrán közlés szerint a hálózat tagjai a régió védelmi helyzetéről gyűjtöttek információkat, különös tekintettel a szárazföldi és légvédelmi képességekre és azok gyenge pontjaira. Emellett a helyi társadalmi és politikai hangulatot is vizsgálták, például azt, hogyan reagálna a lakosság magyar csapatok bevonulására.

    A kémhálózat leleplezésére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még az ügy kirobbanásakor reagált. Akkor óvatosságra intett, de nem tagadta egyértelműen, hogy magyar kémeket fogtak volna.

    „Majd hogyha kapunk bármilyen részletet vagy hivatalos információt, majd akkor tudunk ezzel foglalkozni, mindaddig ezt egy óvatossággal kezelendő propagandának kell minősíteni” – mondta a miniszter.

    Az Ukrán Biztonsági Szolgálat közlése szerint jelenleg is dolgoznak a hálózat teljes feltárásán, és mindazok azonosításán, akik szerintük Ukrajna érdekei ellen tevékenykedtek.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    A Rovatból
    „Az összkép rendkívül riasztó” – Panyi Szabolcs bejelentette, hogy oknyomozó könyvet ír arról, hogyan hálózták be az orosz titkosszolgálatok Magyarországot
    Szerinte „az oroszok nem visszajöttek, hanem valójában soha nem is mentek el. Szijjártó és Lavrov kapcsolata sajnos tényleg csak a jéghegy csúcsa.”


    Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy Facebook-posztban jelentette be, hogy 2022 eleje óta dolgozik egy könyvön. Mint írja, nem így és nem most akarta ezt bejelenteni, mert a munka még nagyban zajlik, és a végleges címről sem született még döntés. A könyvben azt próbálja bemutatni, hogy „az orosz titkosszolgálatok hogyan hálóztak be Magyarországot, a magyar államot és a magyar politikai elitet.”

    Az újságíró állítása szerint a könyvhöz már több mint száz háttérbeszélgetésen és interjún van túl az orosz-magyar kapcsolatokat közelről ismerő szereplőkkel. Hozzáteszi: „annyit talán már elárulhatok, hogy az összkép rendkívül riasztó.” Azt is elmondta, hogy a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov külügyminiszterek kapcsolatáról szóló ügy eredetileg a könyv része lett volna.

    A forrásával folytatott, és állítása szerint titkosszolgálati eszközökkel lehallgatott, majd publikált beszélgetés során is a készülő könyvéhez gyűjtött információkat.

    Panyi Szabolcs a posztját azzal zárja, reméli, hogy ha befejezi a könyvet, a magyar nyilvánosság jobban fogja érteni, mi történt az elmúlt évtizedekben. Szerinte „az oroszok nem visszajöttek, hanem valójában soha nem is mentek el. Szijjártó és Lavrov kapcsolata sajnos tényleg csak a jéghegy csúcsa.”

    Az ügy előzménye, hogy a Washington Post értesüléseire hivatkozva több médium is arról írt, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter éveken át rendszeresen tájékoztathatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az EU Tanács zárt ajtós megbeszéléseiről. A lap szerint a telefonhívások az ülések szüneteiben történtek. Az Európai Bizottság magyarázatot kért a magyar kormánytól, Donald Tusk lengyel miniszterelnök pedig azt mondta, régóta voltak gyanúik. Magyar Péter hazaárulásról beszélt és vizsgálatot sürgetett, míg Szijjártó „fake news”-nak nevezte a vádat. A külügyminiszter 2026. március 4-én Moszkvában Vlagyimir Putyinnal is tárgyalt, főként az energiaellátásról.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    HÍREK
    A Rovatból
    Keddtől 749 forint a gázolaj, már 134 forinttal drágább a piaci ár a védettnél
    A közel-keleti háborús helyzet hajtja fel az olaj világpiaci árát, ami a hazai kutakon is érezteti hatását. A piaci és védett ár közötti szakadék így tovább mélyül.


    Rohamtempóban emelkednek tovább a hazai üzemanyag-nagykereskedelmi árak, keddtől a benzin literenként bruttó 6 forinttal, a gázolaj pedig bruttó 18 forinttal kerül többe. Ezzel a dízel piaci ára már 134 forinttal lesz magasabb a kutakon, mint a védett ár – írja a 444.hu.

    A drágulás azt jelenti, hogy a 95-ös benzin nem védett ára 678 forintra, a gázolajé pedig 749 forintra emelkedik.

    A Holtankoljak.hu szerint az árakat a közel-keleti háborús helyzet hajtja felfelé, ami „nem halad jó irányba”, így a bizonytalanság és a fegyveres fenyegetettség folyamatosan drágítja az olajat a világpiacon.

    A portál arra is figyelmeztet, hogy a jelenlegi feltételek mellett a védett ár fenntartása hosszabb távon kérdéses. „Jelen feltételek mellett a védett ár intézménye csak határozott ideig tartható fenn, hiszen a stratégiai készletek végesek. Piaci áron vásárolt olajból piaci áron lehet csak üzemanyagot értékesíteni itthon”

    – közölték.

    Orbán Viktor március 9-én jelentette be a védett árak bevezetését, a Barátság vezeték leállására és az iráni háború okozta sokkra hivatkozva. Ennek értelmében a benzin literenkénti ára 595 forint, a gázolajé 615 forint. Ezeket az árakat a magyar autósok magyar rendszámmal és forgalmival vehetik igénybe a hazai kutakon.

    Via 444.hu


    Link másolása
    KÖVESS MINKET: