SZEMPONT
A Rovatból

“Vágytunk arra, hogy egyszer egy szigeten élhessünk” – Gabi és Sanyi Horvátországban vágott bele az új életbe

Az Adriai szigeten élő magyar pár a rengeteg munka mellett megtanulta, mi az a 'polako' és hogy beszélik a 'Tarzan English-t'.


Oláh Sándor, és párja Jani Gabi jelenleg az Adriai-tenger egyik csodás helyén, Krk-szigetén él. Néhány éve jártak itt először, de beleszerettek a helybe és érezték, hogy nekik itt a helyük. Többször visszatértek, majd úgy döntöttek, hogy belevágnak egy új életbe, és elindították a Krk.tips nevű turisztikai vállalkozásukat.

Látszatra olyan az életük, mit egy romantikus film: gyönyörű vidék, kék tenger, kellemes hangulat, séták, kávézások, finom ételek, italok, de mindehhez hónapokon át tartó kemény munka, sokszor 24 órás szolgálat is társul. Ők azonban élvezik, és tele vannak tervekkel.

Hogy indultak neki Horvátországnak, milyen az élet a szigeten, mi kell ahhoz, hogy valaki sikeres legyen egy új környezetben - erről meséltek nekünk.

krk (3) (Copy)

A Krk-sziget rabul ejt

Sanyi: 6-7 éve jártunk Krk-szigeten először. Egy itteni utazási iroda tulajdonosa, öreg barátunk, Molnár Endre - azóta üzlettársunk - kért meg, hogy nézzem át cége marketingfolyamatait, külső tanácsadóként. Munkával és nyaralással telt el az a hét.

Gabi: Azonnal otthon éreztük magunkat. Mikor hazafelé mentünk át a hídon, mindkettőnknek könnybe lábadt a szeme. Nem tudtuk, mikor tudunk majd megint eljönni, de azt hiszem, a döntés ott és akkor megszületett bennünk.

Sanyi: Szerelem volt első látásra. Csupán a világot kellett átrendeznünk hozzá kicsit, hogy meg is érkezhessünk.

krk (23) (Copy)krk (25) (Copy)

A költözés

Sanyi: Rendszeresen visszajártunk a szigetre, szerveztük a leendő kinti turisztikai cégünket. Valamikor 2015 októberében lett számomra világos, hogy ha itt akarok egy céget vinni, akkor itt is kell tartózkodni. Nem mondom, hogy szomorú kötelességként.

Gabi: Az indulás előtt gyakorlatilag annyi történt, hogy visszamondtuk az albérletünket, és bejelentettük a családjainknak és barátainkkal a hírt, hogy megyünk. Bedobozoltuk a dolgainkat, amit tudtunk eladtunk és elindultunk. Minden mást csak később intéztünk el.

A tervek és a szemléletváltás

Gabi: Sokféle tervünk volt és van, amelyek megvalósításához lépésről lépésre haladunk. Egyelőre öt évre kértünk tartózkodási engedélyt, de nagyon valószínű, hogy itt fogunk maradni utána is.

Sanyi: Horvátország turizmusa nagyon kényelmes helyzetben van. Van gyönyörű tengere, csodálatos szigetei, és vannak ágyaik, amiket kiadnak. Ennyi. Az én mániám az, hogy ennél sokkal többet szeretnének az ideérkező emberek. Ha pedig így van, akkor át kell alakítani a szemléletet. Ezen dolgozunk. Most még Krk-szigeten, de már kikacsingatunk a szárazföldre és más szigetek irányába is.

FIREFLY CAMERAkrk (12) (Copy)

Az első lépések

Sanyi: Endre barátunk intézte a szállásunkat, a közös céges ügyeket, a partnereket. Fordított, ha kellett, és mindig ott volt a háttérben. Ez óriási segítség volt az elején. Mondhatjuk, hogy nélküle ki sem jöttünk volna, hiszen már az első látogatásunk is az ő meghívására, a cégével közös munkáról szólt.

Gabi: Nem volt egyszerű a váltás. Budapesten egy 120 nm-es, kényelmes, kertes családi házban éltünk, itt pedig egy 35 nm-es kis apartmanban kellett otthonosan berendezkednünk. A holmijaink nagyobbik része az utazási iroda raktárában landolt, dobozokban. Az időnk nagyobb felét munkával, a másikat kirándulással töltöttük, így csak szinte aludni jártunk haza.

A legnehezebb, a legfontosabb

Gabi: Azt gondoltam, egy hét után őrjítő honvágy tör majd rám, de nem így történt. Biztos sokat számít, hogy mellettem van Sanyi, és szinte minden nap beszélünk a szüleimmel, tarthatjuk a kapcsolatot a barátainkkal. Szerencsére az internet már sokkal közelebb hozza a határokat az emberek között. Nehéz volt elbúcsúzni a szüleimtől, barátaimtól, tanítványaimtól. Nagyon megviselt, mert úgy éreztem, mintha cserben hagytam volna őket. De olyan erősen akartunk eljönni, és megvalósítani az álmainkat, céljainkat, hogy végül legyőzte bennem ezeket a fájdalmas érzéseket.

Sanyi: Nekem a horvát mentalitással voltak kezdetben gondjaim. Megszoktam a fővárosi, pörgős életet, ahol mindenki rohan valahová, mindig percre pontosan, megbeszélések, tárgyalások, reggeltől késő éjszakáig munka.

Itt a legfontosabb szó, amit hamar meg kellett tanulnom: “polako” azaz “ csak lassan”.

Bármekkora a feladat, mindig van idő leülni egy fröccs és egy kávé mellé egy kis baráti beszélgetésre, délután egy kis sziesztára, vagy egy sétára. Először megőrültem tőle, most pedig már nagyon élvezem ezt az életformát. Rá kellett jönnöm, hogy a nagy, és gyorsan elvégzett projekt-munkáknál sokkal fontosabb, hogy folyamatosan haladjunk előre.

krk (1) (Copy)krk (19) (Copy)

A helyiek barátságosak

Gabi: A szigeten élő emberek nagyon barátságosak. Sosem éreztük azt, hogy nem fogadnak el minket. Tisztelik azt, amit elértünk ezalatt a két év alatt. Sokan ismernek már minket, és jó érzés, hogy barátainknak tudhatunk néhány üzleti partnerünket is.

Sanyi: Valóban, egyre több barátunk van. Mivel itt majdnem mindenki turizmussal foglalkozik valamilyen formában, először, mint üzleti partner találkoztunk legtöbbjükkel, aztán nagyon gyorsan össze tudtunk barátkozni velük. Nagyon befogadóak, segítőkészek.

A „Tarzan English”

Gabi: Amikor eldőlt, hogy költözünk, kerestem magamnak egy horvát nyelvtanárt, akivel Skype-on keresztül, heti egy alkalommal tanultunk. 20 óra alatt eljutottam valameddig, aztán sajnos nem volt ezzel időm foglalkozni, mert költöztünk. Azóta sokszor előveszem a könyvet, de nem tanulok intenzíven. Pedig kéne. Bár én németül, Sanyi pedig angolul is elboldogulna, mégis fontos lenne beszélni a nyelvet.

Sanyi: Van itt a szigeten egy speciális nyelv: a “Tarzan English”. Ezt jó sokan beszéljük. De olyan is van, hogy egy mondatban három különböző nyelven is vannak kifejezések, mint egy kalózhajón. Boltban, étteremben, napi dolgokban már a horvát nyelven való megszólalással sincs gond.

krk (8) (Copy)krk (11) (Copy)

Mediterrán életmód

Sanyi: Egy három épületből álló apartman hotelt vezetünk. Itt van a lakásunk is. Nem nagy, de kényelmes. Reggel későn kelünk, kávé, munka a gép előtt, vagy amit kell intézni, ebéd után kis szieszta, utána minden nap valami szép helyen sétálunk egyet. Este pedig újra egy kis munka.

Gabi: Azt mondanám, ez egy nyugodt, természet közeli, mediterrán stílusú életmód, ami cseppet sem állt tőlünk távol, csupán otthon nem volt rá módunk. A házimunka és a szervezési feladatok mellett is arra van időnk, amire szeretnénk.

24 órás szolgálat

Gabi: Ketté kell választani az évet. Főszezonban, július, augusztus hónapokban, kizárólag a vendégekkel foglalkozunk. Programokat szervezünk nekik, intézzük a szállásukat. Ha bármilyen problémájuk van, segítségükre vagyunk gyakorlatilag 24 órás szolgálatban. Ez nagyon kimerítő, de jól kiegészítjük egymást. Amikor már nem bírom, és kezdek kicsit antiszociális lenni, Sanyi még akkor is mosolyogva, vidáman borozgat a vendégekkel. Szezon előtt és után lényegesen kevesebb energiánkat köti le a munka. Természetesen sok programot, túrát előkészítünk, de gyakorlatilag folyamatosan kirándulunk, felfedezünk a szigeten, vagy épp a szigeten kívül. Ezeket az élményeket aztán megosztjuk a közösségi oldalunkon, csoportjainkban, és beépítjük programajánlatainkba is.

krk (30) (Copy)krk (31) (Copy)

A napi feladatok

Gabi: Főleg azzal foglalkozunk, hogy élményt adjunk az ide látogatóknak. Programokat ajánlunk és szervezünk, és természetesen szállást is biztosítunk hozzá az általunk működtetett, és a más szállásadók által rendelkezésünkre bocsátott apartmanokban.

Fontos a személyes jelenlét

Sanyi: Egyelőre nagyon fontos a személyes jelenlét. Szinte mindent ketten csinálunk. Amit nem, azt pedig igyekszünk magunk kontrollálni.

Gabi: Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az ideérkező vendéggel való kapcsolat ne álljon meg a szállásfoglalás folyamatánál. Rengeteg kérdést kapunk nyaralással, utazással kapcsolatban, igyekszünk mindenkinek segíteni, amiben csak tudunk. Az embereket megnyugtatja, hogy magyar vendéglátóik vannak, akiktől bátran kérdezhetnek, ha pedig problémájuk van, bizalommal fordulhatnak hozzá.

Érzik ők is, hogy mi - Sanyi szavaival élve - nem ágyat adunk el, hanem az a legfontosabb, hogy remekül érezzék magukat, és élményekkel telve utazzanak haza. Fő szlogenünk is az: “Vendégként érkezel, barátként távozol”.

Ehhez bizony szükséges a folyamatos, személyes jelenlét.

krk (26) (Copy)krk (29) (Copy)

A vendégkör

Sanyi: Az elmúlt két év során csaknem kizárólag magyar vendégeink voltak. Ebben az évben már elindul a nemzetközi piac felé is a promóciónk.

Magyarok a szigeten

Gabi: Folyamatosan érkeznek magyarok a szigetre, munkavállalás, vagy épp cégalapítás okából, és üzleti partnereink között is több magyar van.

Sanyi: Nyáron már szinte egy kis magyar kolónia volt itt körülöttünk. Az idén pedig elkezdtük kiépíteni a kapcsolatot a többi szigeten, más területeken élő magyarokkal is. Valami jó ki fog sülni abból is.

A jövő

Sanyi: Majd húsz évig marketing tanácsadóként, külsősként mások vállalkozásain dolgoztam. Most a saját játékomat játszom. Van egy elképzelésünk, tudjuk, mit szeretnénk elérni, és szépen haladunk is felé. Élvezem, hogy minden nap új lehetőségek jönnek szembe. A turizmus egy ilyen ágazat.

A cél a szezon elnyújtása

Sanyi: A nyár szinte mindenhol magától teltházas. A sziget nagy részén a többi ház és szolgáltató télire be is zár. Nekünk viszont folyamatosan vannak programjaink, és emiatt vendégeink is.

Olívaszüret, szilveszter, farsang, húsvét, különböző történelmi, gasztronómiai és hajós programok, horgászat, gombász túra stb. Fontos célunk, hogy meghosszabbítsuk a szezont

a minimális 8-10 hétről legalább 40 hétre. Ha kicsiben is, de már haladunk felé. Jó érzés látni, mikor kora tavasszal egy autókaraván előtt megyünk, és a helyiek csodálkozva néznek: „ezek a magyarok már megint egy csoporttal vannak itt?”

krk (22) (Copy)krk (21) (Copy)

A tél a pihenőidő

Sanyi: A tél azért még mindig pihenős időszak. Ilyenkor megengedhetünk magunknak akár több hetes családlátogatást, vagy nagyobb kirándulást. És igyekszünk minden héten legalább egy távolabbi helyet felkeresni vagy egy egész napos kirándulást szervezni magunknak. Ami persze munka is, mert ilyenkor gyűjtjük az új élményeket, és szervezzük az újabb túrákat.

Hazalátogatás

Gabi: Általában havonta, kéthavonta járunk haza Magyarországra. Ilyenkor végiglátogatjuk a szüleinket, találkozunk Sanyi gyerekeivel, és lehetőség szerint a barátainkkal.

Ami hiányzik

Gabi: Otthonról a szüleim, és a barátaim hiányoznak.

Sanyi: A gyerekeim és a zenekarom hiányzik. 17 és 18 éves csemetéimmel sokkal ritkábban tudok találkozni, mint azelőtt. Ők az édesanyjukkal élnek, és kollégiumban laknak. A zenekarommal költözésünk előtt már nagyon jól haladtunk és azt gondoltam, majd havonta 1-1 hétre Budapesten leszek, és akkor folytatjuk. Nem így lett. Csak nagy ritkán futunk össze egy kis örömzenélésre velük.

VIDEÓ: Krk-szigetről

Sokan képzelik úgy, hogy a tengerparton, egy szigeten élni, leginkább egy romantikus filmhez hasonlít. Igaz ez?

Sanyi: Mi is így érezzük. Igaz, ebben rengeteg munka van. Szoktam is mondani viccesen, hogy „Nehéz munka, de valakinek ezt is meg kell csinálni!”

Gabi: Mindig vonzott a tenger, a vitorlások, és vágytam arra, hogy egyszer egy szigeten élhessek. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer mindez valóra válik. Imádunk itt és így élni, és szeretnénk, ha minél több emberhez közel hozhatnánk mindazt a szépséget, amelyet itt, Krk-szigeten láthatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Megláttam az árakat, ez nem a magyaroknak szól” - így költöttünk Budapesten augusztus 20-án
Kimentünk a Várkert Bazárhoz, a tömegben kérdeztük az ünnepi rendezvényeken résztvevőket, hogy mit és mennyiért fogyasztanak, vásárolnak. Meglepően különböző válaszokat kaptunk.


Idén tizenötödik alkalommal rendezték meg a Magyar Ízek Utcáját a Várkert Bazárnál, amely mára a Szent István-napi ünnepségek egyik legnagyobb gasztronómiai eseménye lett.

A háromnapos fesztiválon több mint 150 kiállító mutatta be portékáit, az idei év kiemelt tematikája a „Vadat és halat”, a díszvendég pedig Kárpátalja, így a magyarországi vad- és halételek mellett a kárpátaljai konyhával is találkozhattak az érdeklődők.

Stábunk kiment a helyszínre, és megkérdezte az embereket arról, mit vesznek, mit esznek-isznak, és hogy drágának vagy elfogadhatónak találják az árakat:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos Hatvanpusztáról: Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát
A műemléki védettségű épületegyüttes lerombolása lehet Orbán egyik banánhéja, amin elcsúszhat 2026 után, állítja a független képviselő, akit kedden újabb incidens ért a birtoknál. Arra is gyorsuló ütemben gyűlnek a bizonyítékok, hogy ami ott épül, az nagyon más, mint egy gazdaság.


Hadházy Ákos szép lassan Hatvanpuszta szakértőjévé képezte ki magát. Amit ugyanis a kormányfő majorságnak, édesapja gazdaságának nevez, arról a független képviselő azt állítja, hogy az valójában Orbán Viktor uradalma, kastélya. Minderről a fényképes bizonyítékok mellett, most már hivatalos, földhivatali papírok is vannak: az állítólagos üzemről lakóépületként készült energetikai tanúsítvány.

Hatvanpuszta eredetileg József nádor, Habsburg főherceg mintagazdasága volt, majd fokozatosan romló állaggal állattenyésztés folyt a falak között. A papíron Orbán Győző tulajdonában álló épületegyüttest, mely elvileg műemléki védettség alatt állt,

a tulajdonváltás után földig rombolták, majd újra felépítették, mai építőanyagokkal, technológiával, megváltozott belső kialakítással és funkcióval.

Bár a tulajdonos-építtető az ott dolgozóktól elveszi telefonjaikat, de mégis egyre több olyan fotó kerül ki, melyek a korábbi és mostani drónfelvételekkel egybecsengően egyre inkább megnehezítik Orbán állítását. Ami korábban sejtés volt csak, és szóbeszéd, például a föld alatti hatalmas hűtőkamrák megléte, az mára bizonyított tény. És vajon mikor kerül elő bizonyíték a ma még szintén csak sejtetett szivarszobáról, és moziteremről? Egyáltalán: hogyan kerül egyre több fotó Hadházy Ákoshoz? Erről is kérdeztük a politikust.

– Amióta Hatvanpusztával foglalkozik, egyre könnyebben küldenek Önnek újabbakat. A forrásvédelmet figyelembe véve mennyit tud elárulni arról, hogyan érkeznek Önhöz ezek a képek?

– Például a tüntetés alkalmával is jutott el hozzám kép, amikor valaki személyesen odajött hozzám. Ez csak az első volt, utána továbbiak is érkeztek, amelyeket már ennek hatására küldtek el.

– Korábban ez elképzelhetetlen lett volna?

– Korábban is láttam képeket, sőt videót is bentről, tehát én tudom, hogy mi van ott bent. Csak hát van az, amit én mondok, és van, amikor képekkel tudom alátámasztani. Az utóbbi nyilván sokkal erősebb, bizonyítékként szolgál. A képek persze nem bizonyítanak mindent, például a lakott részek kérdésében. De például azt az információt, hogy egy nagy széfet is beemeltek, egymástól függetlenül többen is állítják. Ez azért mégis hozzátesz valamit ahhoz, hogy el lehessen dönteni: mezőgazdasági épületről van szó, vagy valami másról.

Az információk, amiket közzéteszek, olyanok, amelyeket adott esetben bizonyítani is tudok.

De természetesen vannak olyan dolgok is, amelyeket elmondanak nekem, csak a forrás nem vállalja, hogy ezek nyilvánosságra kerüljenek.

– Tehát ön ennél többet is tud, de a források némelyike nem járul hozzá, hogy ezt nyilvánosságra hozza?

– Igen, ahogy mondtam: láttam olyan videókat, képeket, amelyeket a forrás nem mert átadni. Például az úgynevezett „Tiszti lakban”, ami konkrétan a miniszterelnöki család lakhelye,

egy hatalmas, antiknak tűnő nagy cserépkályha van, illetve olyan intarziás parketta, amit csak a bécsi Burgban lát az ember.

Ezeket el kell hinni, mert a képeket nem kaptam meg, nyilvánosan nem tudom bemutatni. De például az, amiről korábban csak információként beszélhettem, hogy hatalmas hűtőkamrák vannak az egyik épület alatt, ahol több hónapra vagy akár évre is lehet tárolni élelmiszert, most ezekre már van bizonyíték.

– Vannak olyan információk, amelyek megerősítésre várnak még?

– Igen, például az egyik nagy épületben,

amit ők vendégháznak neveznek, és amiről a miniszterelnök azt állítja, hogy mezőgazdasági üzem, ott több szoba van, moziterem, szivarszoba, és hasonlók.

Ezeket egyelőre nem tudom bizonyítani, mert az ezekről készült képeket nem kaptam meg. A széf jelenléte is ilyen: többen, egymástól függetlenül állították, de bizonyítékom egyelőre nincs róla. Viszont arra már tudtam egy nagyon komoly bizonyítékot bemutatni, hogy ez nem üzem, hanem lakóépület: egy honfitársunk hívta fel a figyelmemet arra, hogy nyilvános adatként elérhető az épület energiatanúsítványa, amely szerint az új épület lakóépületként van besorolva.

– Tehát amit eddig Ön állított, azt most papírral is alá tudja támasztani. De azokról a képekről, amelyeket kap, tudja minden kétséget kizáróan állítani, hogy valóban Hatvanpusztán készültek? Hiszen ha látunk egy alagsort páncélajtóval, az akár máshol is lehet.

– Erről láttam videót, amelyen belépnek egy folyosóra, ami ugyanaz a folyosó, amiről aztán képeket kaptam. Így

a videó elején látható külső nézet összeköthető azzal a belső térrel, melyet a publikálható fotókon láthatunk.

– Tehát ez az az eset, amikor egy olyan videóra tud hivatkozni, amit nem tud megosztani, de látott, és így tudja azonosítani a helyszíneket?

– Igen.

– Említette azt is, hogy a dolgozóktól származó információk szerint az egyik boltozott járat kívülről vastag betonnal van megerősítve, míg belül díszes burkolat van. Erről is van bizonyíték?

– Igen, ezt megerősítette egy olyan drónfelvétel, amit magyar fotósok készítettek, amikor fölé repültek. Azokon jól látszik, hogy ezek a járatok valóban vasbetonnal vannak megerősítve.

– Beszéljünk egy kicsit arról, hogyan készülhetnek ezek a képek. Hiszen tudjuk, hogy az ott dolgozóktól elveszik a telefonokat. Vannak, akik kijátszották ezt, becsempésztek készüléket, és kockáztatták a munkájukat?

– Ez nem olyan nehéz. Ha lead egy telefont, de van egy másik (nekem is kettő van), akkor könnyen megoldható. Az egyik forrásom például elmondta, hogy

volt egy régi telefonja, amit csak zenehallgatásra használt, és az nála maradt, azzal készítette a képeket.

Az éberség természetesen csökkenti a lehetőségek számát, de nem zárja ki teljesen.

– Térjünk rá a műemlék-rombolás ügyére. Itt egy nagyon komoly állítást tett: azt mondta, hogy ez lehet Orbán Viktor egyik „banánhéja”. Meg is mutatta, hogy belül itong van, azon vasbeton, és végül apró tégla. Tehát ön szerint egy műemléket gyakorlatilag porig romboltak. Mennyit lehet kapni egy ilyen rombolásért, és hogyan lehet bizonyítani, hogy ki rendelte el?

– Itt nemcsak műemlék-rombolásról van szó, hanem hivatali visszaélésről is. Egyszerűen nem lehetett volna ezt engedélyezni. Végigjártam ezeket a hivatalos utakat, nem volt könnyű, de kaptam válaszokat a kormányhivataltól. Kiderült, hogy megadták az engedélyt. Aki kiadta az engedélyt, az nyilván vádalkuval majd elmondhatja, ki utasította erre. Hadd ne mondjak most konkrét büntetési tételeket, de nagyon súlyos bűncselekményről van szó.

Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát.

Hatvanpuszta ledózerolása körülbelül ugyanilyen súlyú ügy, mivel kiemelt műemléki besorolású épület volt.

– Beszéljünk egy kicsit a politikai vetületéről is. Orbán Viktor mostanában beszél is Hatvanpusztáról az úgynevezett interjúiban.

– Igen, valószínűleg azért, mert érzékeli, hogy ez ügyben mondania kell valamit. Nyilván mérik, hogy ez a téma a fideszes szavazókat is zavarba hozza, ezért reagál rá.

– Csakhogy mindig ugyanazt mondja: hogy ez egy majorság, és az édesapjáé, kérdezzük meg az édesapját. Aztán amikor megkérdezik, ő nem válaszol.

– Lehet, hogy ma már úgy gondolja, okosabb lett volna hallgatni. Ha nem mentünk volna oda több ezer emberrel, talán még jó ötletnek is tűnt volna. A propaganda sok mindent el tud hitetni, de én hálás vagyok annak a több ezer embernek, aki eljött, és segített leleplezni ezt az ordas hazugságot.

– Attól nem tart, hogy a most meghirdetett bejárásokkal idővel elkopik a téma?

– Ezeket közkívánatra hirdettem meg, sokan jelezték, hogy a nyári szünet miatt nem tudtak eljönni. Szívesen megmutatom nekik. Persze minden téma előbb-utóbb „elkopik”, de a rendszer lényege épp az, hogy újabb és újabb ügyekkel feledtessék az előzőeket. Ez a téma viszont azért került újra elő, mert maga a miniszterelnök hozta fel, nyilván azért, mert azt mérik, hogy ez még a fideszeseket is zavarba hozza. Ezért ez ellenzéki feladat: ne hagyjuk elcsendesedni ezt a témát.

Az interjú után nem sokkal a képviselő újra Hatvanpusztán járt, ahol a biztonsági örök két autóval jelentek meg, és le akartak szorítani az útról. Végül az egyik autójuk járt pórul, és felborult. Az incidensről kétszer is posztolt Hadházy Ákos, a Szeretlek Magyarországnak pedig ezt mondta:

– Mit gondol, mi volt a céljuk ezzel? Megfélemlítés? Vagy több?

– Ha ezt parancsra csinálta a biztonsági őr, akkor igen, a megfélemlítés miatt adták a parancsot. Ha önszorgalomból, akkor lehetett mögötte egy megfelelési kényszer a főnöke felé, de persze szimpla gyűlölet is felém.

– Mit tervez? Feljelentést tesz? Későbbiekben folytatja-e a birtok felderítését, akár egyedül is, vagy inkább visz magával több embert?

– Én azt hiszem, már mindent felderítettem, amit lehet. De igen, a cél az, hogy minél többen személyesen meggyőződjenek arról , hogy mi folyik ott. Ezért is ajánlom fel, hogy aki augusztus elején lemaradt, de szeretné saját szemével látni, hogy mi folyik ott, azt egy újabb időpontban elviszem - akár több alkalmat is szervezhetünk. De egyedül biztosan nem megyek vissza oda.

– Mi lehet a teendő egy új kormány számára ezzel az ingatlannal? Vannak, akik a megnyitásáról beszélnek. Mi ennek a realitása?

– A kérdés az, hogy a rendszerváltás választáson történik-e, vagy egy elcsalt választás után egy hibrid forradalommal, esetleg forradalommal, ha az kell. A cél nyilván az, hogy az elkövetők ne élvezhessék ezt a lopást. Hogy az épület sorsa mi lesz, az más kérdés. Például meg lehet vizsgálni azokat a számlákat, amelyek alapján az autópálya-építésekhez követ vásároltak. Ezeknek jogi következményei is lehetnek, hiszen

a miniszterelnök apja 30-40%-os haszonnal adja el a követ, míg más bányák 3-4%-os haszonnal dolgoznak. Ez nyilvánvaló hűtlen kezelés, és innen el lehet jutni a kastélyig is.

– Ön szíve szerint milyen funkcióban látná Hatvanpusztát 2026 után?

– Például nagyon szép hely lenne egy szanatórium számára. Nagyon alkalmas lenne rá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET: