SZEMPONT
A Rovatból

„Kisgyerekkel vagyok, és jó lenne valami forgatókönyv, hogy a magyar állam küld értünk valamit” – magyarok a háborús Közel-Keleten

Nem érik el a konzulátust, hiába várják, hogy a magyar állam repülőket küldjön, másképp pedig lehetetlen hazajutni – erre panaszkodnak a Közel-Keleten rekedt magyar családok, akiket megrémít a robbanások folyamatos hangja, miközben fogynak a tartalékaik.


Magyarok ezrei ragadtak a Közel-Keleten, csak Dubajból több mint kétezren jelentkeztek konzuli védelemért. Miközben Németország bejelentette, hogy repülőkkel menekíti ki állampolgárait a rakéta- és dróntámadások alatt álló országokból, a magyar külügyminisztérium egyelőre csak a légitársaságoktól és ottani kormányoktól beszerzett információit posztolja, miközben több magyar is arra panaszkodik, hogy még telefonon is csak hatalmas szerencsével tudják elérni a konzulátust.

„A legrosszabb a bizonytalanság, hogy hogyan jutunk haza”

Robbanások hangjára ébredt szombaton egy magyar édesanya, aki kisfiával rekedt Abu-Dzabiban. A névtelenséget kérő nő egy belvárosi hotelből, a Millennium Downtownból számolt be az elmúlt napokról, a hazajutás kilátástalanságáról, és arról, hogy úgy érzi, teljesen magukra hagyták őket.

„Két nagyobb robbanást hallottunk. Azt gondoltam, hogy akár egy gyárban is szokott lenni ilyesmi” – mesélte, hozzátéve, hogy később a tengerparton is hallottak egy detonációt. Amikor visszatértek a szállodába, a hírekből tudták meg, hogy a drón- és rakétatámadásokat hárítja el a légvédelem, és valószínűleg ezeknek a hangját hallották. „Ez a hang borzasztó erős volt. Amit lelőttek, annak a hangja is elég szörnyű volt” – mondta. „Megrázkódtak az ablakok, a madarak felrebbentek, ezt tapasztaltuk a hang hatására.”

A helyzet aznap éjjel vált igazán félelmetessé. Állítása szerint

éjfél után megszólaltak a telefonjaik. „Életemben nem hallottam még ilyen borzalmasan erős, hangos riasztást. Lerohantunk a 11. emeletről a recepcióra, ahol már többen álltak, mindenféle nemzetiségű emberek” – idézte fel a történteket.

Mint mondta, ekkor rengeteg robbanásszerű hangot hallottak, és úgy gondolja, akkor érte nagyobb támadás a várost. A szállodában senki nem terelte le őket, ösztönösen cselekedtek, attól tartva, hogy elakadhat a lift.

A hotelben próbálták őket nyugtatni, azt mondták, hogy a szálloda biztonságos, ne menjenek messzire. A személyzet szerint a legnagyobb veszélyt a lelőtt drónok és rakéták lehulló törmelékei jelentik.

A magyar nő számára a legrosszabb a bizonytalanság. „Itt hagyott a Wizz Air. Az első nap bejelentették, hogy hetedikéig nem repülnek” – mondta. Azóta a légitársaság folyamatosan tolja ki a leállás időpontját. A helyzetét bonyolítja, hogy a szállást és a repülőjegyet egy csomagban, a lastminute.com-on keresztül foglalták, így a foglalásba ő közvetlenül nem tud belenyúlni.

„Az utazási irodának kellene, őket viszont nem lehet felhívni, csak e‑mailezni és csetelni lehet velük. Azt írják folyamatosan, hogy rajta vannak az ügyön és szervezik nekünk a repülőjegyet. Két napja ezt írják, de semmi.”

Eredetileg szerdán indultak volna haza. A szállodában maradhatnak, mert az Egyesült Arab Emírségek bejelentette, hogy állják a plusz költségeket, viszont a nő úgy tudja, ezt előbb nekik kell kifizetniük, és utólag igényelhetik vissza. „Nincs sok plusz tartalékunk” – mondta, hozzátéve, hogy kisfiával egy új repülőjegy nagyon sokba kerülne, és az sem biztos, hogy az Budapestre szólna.

Próbált konzuli segítséget is kérni. Míg a budapesti Konzuli Szolgálattal elmondása szerint mindig tudott beszélni, a helyi, abu-dzabi konzult 30 hívásból csak egyszer érte el. „Az a furcsa, hogy három utcával arrébb vannak, és mondtam, nem lenne‑e jobb, ha átmegyünk, hogy nagyobb védelemben legyünk, de azt válaszolta, hogy nem tud bennünket beengedni, nincs is annyi hely. Ez nekem furcsa volt.” A konzuli tanács annyi volt, hogy legyenek türelemmel.

„Én türelmes vagyok, de kisgyerekkel vagyok, és jó lenne valami forgatókönyv, hogy a magyar állam küld értünk valamit” – fogalmazott. „Ha lenne erre konkrét forgatókönyv, az megnyugtatna, hogy kisegítenek a bajban.”

A biztosítójuk, az Alfa Biztosító is elutasította őket, mondván: „háború esetén szinte semmit sem tudnak kártérítésként fizetni. Ez benne van minden szerződésben.”

A helyi hangulat szerinte nem annyira rossz, mint amilyennek a média beállítja, az élet a hotelben zajlik tovább, de a bizonytalanság felemészti. „A legrosszabb a bizonytalanság, hogy hogyan jutunk haza – nyilván.” Úgy érzi, teljesen magára hagyták őket. „Valahogy el vagyunk engedve, a kezünk el van engedve, én azt érzem.”

„Mind a ketten nagyon megijedtünk, pillanatok alatt összeszedtük a legfontosabb cuccainkat”

Zoltán a Burj Khalifa közelében él. Elmondása szerint éppen a párjával voltak egy orvosi vizsgálaton a Marina városrészben, amikor a háború elérte a várost. Mivel ritkán járnak arrafelé, úgy döntöttek, sétálnak és beülnek valahova. „Beültünk shisházni egy shisha-helyre, a Ramadán miatt nem ülhettünk kint, csak bent. Ott hallottunk két-három nagyobb durranást, leginkább tűzijátékszerűeket” – mesélte.

Zoltán szerint összesen három, egymástól jól elkülönülő robbanást hallottak, ami után kimentek megnézni, mi történt. Az égen kis füstpamacsokat láttak.

„A párom zsidó, ezt átélte jó párszor Izraelben, és mondja, hogy itt bizony kilőttek egy rakétát. Ez történt, ez nem is kérdés, ő ezt pontosan tudja” – idézte fel a pillanatot.

Ahogy ezt a párja kimondta, a Marina észak-keleti oldalán egy égő csíkot láttak lezuhanni. Ezt videóra is vette, és elmondása szerint a felvételen nagyjából 20 másodperccel később hallható egy hatalmas robbanás is. „Az iPhone lehalkítja ezeket a hirtelen hangokat, úgyhogy a videón annyira nem lehet hallani, de hatalmas robbanás volt. És ennyi volt, ezzel véget is ért. Ittunk még egy koktélt” – tette hozzá.

Az események után vették észre, hogy a Ramadán kezdetét jelző, naplementekor szokásos ágyúlövés elmaradt. Ekkor a párja kiszúrt egy drónt az égen. „Egy viszonylag nagy drón lehetett, mert a felhőkarcolók fölött volt, és tisztán ki lehetett venni. Nagyon fura volt, ahogy repkedett jobbra-balra, nem tudta, mit kezdjen magával” – mondta. Szerinte egyértelműen nem egy kereskedelmi drónnak tűnt, és nagyon gyanús volt. Húsz perccel később a hírekből értesültek róla, hogy a közelben becsapódott egy drón. „Valószínűleg ez volt az, de nem láttuk.”

Ezután hazaindultak metróval. Elmondása szerint senki nem esett pánikba, az emberek ugyanúgy shisháztak vagy iftároztak tovább. Otthon azon gondolkodtak, elmenjenek-e egy közeli diszkóba, de akkor már sorra kapták a telefonos értesítéseket. „Jöttek a pop-up üzenetek, hogy maradjunk otthon, ne menjünk ablak közelébe” – mesélte. A tánc helyett így inkább vettek egy üveg bort. A hírekből kiderült, hogy a City Walknál is lelőttek valamit, ami pont az eredetileg kinézett szórakozóhely közelében van. A párja szerint ő vonzza az ilyen eseményeket. „Izraelben becsapódott egy bomba a lakásukba, nem sérült meg senki, a nappali azonban kiégett.”

Éjfél körül feküdtek le, de hajnali egy-kettő között mindkét telefonjuk riasztani kezdett. „Mint egy légiriadó szirénája: nem mentőautó, hanem mélyebb, rekedtes hangja volt. Villogott mindkét készülék, azonnal felébredtünk” – emlékezett vissza.

Az újabb pop-up üzenet azonnali fedezékbe vonulásra szólította fel őket. „Ott azért mind a ketten nagyon megijedtünk, pillanatok alatt összeszedtük a legfontosabb cuccainkat, személyes iratok, töltő, víz, és rohantunk le a recepcióra.”

A recepción töltöttek pár órát a szomszédokkal, arról beszélgettek, hogy egy csupa üveg felhőkarcolóban nehéz nem ablak közelében lenni. Mivel Dubajban nincsenek mélygarázsok vagy óvóhelyek, a recepció márványfala mellett próbáltak menedéket találni. Pár óra után felmentek a lakásukba és azonnal elaludtak. Elmondása szerint a hajnali háromkor történt újabb „zúzást” már átaludták, a háromrétegű ablakoknak köszönhetően semmit sem hallottak.

Másnap, vasárnap minden nyugodtnak tűnt, bár Zoltán szerint kevesebb ember volt az utcán, és a Jumeirah-n minden beach club zárva volt, amit még sosem tapasztaltak. Az ottani magyar közösség szerinte példásan vizsgázott. „Büszke voltam a honfitársainkra, hogy tényleg aki tehette, segített” – mondta a Dubaji Magyarok Facebook-csoportban felajánlott segítségnyújtásokról.

A munkahelyeken sokan home office-ban maradtak, a párja cégénél pedig már az Ománba költözésre is tervet dolgoztak ki, ha a helyzet rosszabbra fordulna.

Zoltán szerint a kezdeti nyugalmuk annak volt köszönhető, hogy izraeli tapasztalataik miatt már voltak hasonló helyzetben. Emellett kiemelte az Egyesült Arab Emírségek hatóságainak kommunikációját, ami bizalmat adott nekik. „Percre pontos információink vannak, és minden második üzenet az, hogy ne higgy a rémhírterjesztőknek. AI-videók terjesztéséért, vagy rémhírkeltésért 20 millió dirhamos büntetés jár” – magyarázta. Szerinte, ellentétben a magyar gyakorlattal, ott nem próbálnak eltusolni semmit. „Magyarországon három héttel később derülne ki, hogy igen, tényleg volt ott valami.”

A hangulat hétfőre nyugodtabb lett. „Ma bárkivel beszéltem, tegnap még az volt, hogy remélem, jól vagy te is meg a családod is, ezzel kezdtük minden beszélgetést, de ma már az, hogy á, ennyi volt, vége.”

A városban rekedt turisták helyzete azonban továbbra is problémás. Bár Abu-Dzabi és Dubaj is bejelentette, hogy állják a kényszerből itt tartózkodók költségeit, Zoltán szerint a gyakorlati megvalósítás még várat magára.

„A turisták lobogtatják, hogy azt mondták, kapunk szállást és kaját, a szállodák meg azt mondják, hogy mi viszont nem tudjuk, ezt gyakorlatilag ki fogja kifizetni” – vázolta a helyzetet.

„Nagyon sajnálom azokat az embereket, akik idejöttek: elköltötték a nyaralásra a pénzüket. Nem tudom, mit tudnék tenni egy ilyen helyzetben — tényleg nagyon rémisztő lehet.”

„Amit tudtak, megvettek: vizet, mindent felvásároltak”

Miheller Mónika a családjával tavaly augusztusban költözött dubaji South-ba, ami elmondása szerint konkrétan az Al Maktúm repülőtérrel szemben, a sivatagban található. Bár a lakóparkjukat közvetlen találat nem érte, a robbanásokat ők is tisztán hallották. „Zárt és csukott ajtóknál is hallatszott a hangos robbanás. Ez nyilván rakéta vagy drón lehetett, és nem közvetlenül innen hallatszott, hanem távolabbról, de érződött az ereje” – mondta.

A nő beszámolója szerint a támadások napján, szombaton délelőtt éppen a dubaji nemzetközi repülőtér 1-es termináljában voltak, pont ott, ahol becsapódás is történt. Egy Dohából érkező stewardess hozott nekik csomagot, aki a beszélgetés közben kapott SMS-t a légitársaságtól, hogy a légtérzár miatt törölték a járatát, így a reptéren ragadt.

Ezt követően a Mall of the Emirates nevű plázába mentek vacsorázni, ahol elmondása szerint semmilyen pánikhangulatot nem tapasztaltak. „Annyian voltak, hogy alig találtunk asztalt. Nem érződött az, hogy itt most bombákat, rakétákat vagy drónokat lőnek. Semmi nem érződött ebből az egész szituációból” – fogalmazott. Állítása szerint

az emberek tudták, mi történik, mégis a megszokott módon élték tovább az életüket.

A család sem esett pánikba. Úgy véli, az ottani emberek sokkal nyugodtabbak, mint az európaiak. „Nem éreztük se a félelmet, se a rettegést, és nem az volt bennünk, hogy úristen, repkednek a rakéták, kirobbant a háború, most akkor menekülni kell. Nem volt ez az érzés.”

A vészhelyzetre figyelmeztető SMS-riasztásokat már otthon kapták meg, és ezt követően hallották ők is a dörrenéseket. „Ez volt életünkben az első ilyen. Nyilván maga ez nem volt megnyugtató: amikor kimész az erkélyre, látod a sivatagot, és hallod a robbanás hangját” – emlékezett vissza. „Nem tudtunk különbséget tenni aközött sem, hogy rakétát lőttek ki a légtérben vagy drónt; csak magát a hanghatást hallottuk.”

A robbanások zaja éjjel kettőig kitartott, ami miatt Mónika nem is tudott aludni. Ennek ellenére a környezetükben teljes nyugalom uralkodott. „Amikor azt látod a környezetedben, hogy senki nem menekül, bár kapjuk a riasztást, de nem szólnak a vészjelzők a folyosókon, nincs hangos riasztás, hogy teljes evakuálás van és menni kellene, akkor mitől féljek?” – tette fel a kérdést. Az otthoni rokonok és barátok viszont nagyon aggódtak értük.

„Otthon ezt sokkal intenzívebben élik meg, miközben mi itt vagyunk fizikailag, és ebből keveset érzékelünk” – állította. Beszélt olyan, a Pálma-szigeten tartózkodó turistákról is, akik nagyon féltek, és a szálloda pincéjébe vitték őket, míg mások egyszerűen folytatták a nyaralásukat, vagy távolabbi, biztonságosabbnak vélt településekre utaztak.

Mónika egy benzinkúton dolgozó ismerőse szerint a támadás estéjén még megrohanták az emberek a boltokat és a kutakat.

„Amit tudtak, megvettek: vizet, mindent felvásároltak.

Másnapra szerinte már helyreállt a rend.

Mónikáék a történtek ellenére is nyugodtak maradtak. „Mi eddig is nyugodtak voltunk. Bementünk a városba, voltunk boltban is; nem igazán érzékeltünk semmit. Zavartalanul ültek a kávézókban az emberek, vásárolgattak, nem látszott sem félelem az arcukon” – mondta.

Úgy érzi, nincs mitől félniük, mert a helyi légvédelem rendkívül hatékonyan működik. „Ha ilyen profin, a légtérbe beérkező vagy azon áthaladó több száz rakétát és drónt szinte egy az egyben kilövik, és csak minimális becsapódás van az épületekben, minimális károkozás történik a létesítményekben, akkor én úgy érzem, nincs mitől félnünk.”

„Tudtuk, hogy jönni fog”

Julia Hen Nazarian egy turisztikai cég vezérigazgatója, akivel arról beszéltünk, Izraelben hogyan élik meg a háborús helyzetet. Szerinte az iráni támadás egyáltalán nem érte őket meglepetésként, olyannyira, hogy már hetekkel korábban tudatosan készültek rá.

„Tudtuk, hogy jönni fog” – mondta. Elmondása szerint annyira számítottak a konfliktus kiéleződésére, hogy két héttel ezelőtt lemondtak egy ciprusi hétvégi nyaralást, mert attól tartottak, ott ragadnának. Neki személyesen épp a támadás napjaiban kellett volna Berlinbe utaznia egy turisztikai vásárra, de már előre kidolgozott egy tervet arra az esetre, ha nem tudna hazajönni. „Már meg is beszéltem a férjemmel, hogy akkor átmegyek Budapestre és ott kivárom” – mesélte, hozzátéve, hogy annyira benne volt a levegőben a támadás, hogy már előre elkezdték megszervezni, mi lesz, ha bekövetkezik.

Állítása szerint Izraelben az egész társadalom készült a támadásra. A kórházak már hetekkel ezelőtt felkészültek, tanár és óvónő ismerősei pedig elkezdték összeállítani az online oktatáshoz szükséges tananyagokat. A helyzet komolyságát jelezte az is, hogy katona lánya számára megváltozott a felkészítés menete egy hónappal ezelőtt. „Ennél sajnos többet nem mondhatok, de ebből már tudtuk, hogy valami közeledik” – fogalmazott. A feszült várakozás a mindennapok részévé vált, olyannyira, hogy már viccelődtek is vele. A gyerekek az iskolában például azzal poénkodtak, hogy ha beindul a háború, legalább megússzák a másnapi vizsgát.

Julia szerint arra is felkészültek, hogy a mostani konfliktus durvább és hosszabb lesz, mint a korábbiak. Bár a sebesültek és halottak száma sajnos magasabb lett, mint amire számítottak, úgy érzi, a támadások intenzitása alacsonyabb a vártnál.

„Az első nap durva volt, hulla fáradtak vagyunk, de azóta elég nagy csend van” – mondta, bár hozzátette, hogy ez viszonyítás kérdése, mert aznap is többször kellett óvóhelyre rohanniuk.

„Én biztos voltam benne, hogy egy hétig alig fogunk tudni kimenni az óvóhelyről” – érzékeltette a várakozásaikat.

Szombat reggel, a támadás kezdetekor elmondása szerint már hat órakor arra ébredt, hogy a szokásostól eltérő típusú vadászrepülők hangját hallja. Felébresztette a férjét, aki csak ennyit mondott: „here we go”.

Az első hivatalos riasztás nyolc óra után érkezett, de számukra már korábban egyértelmű volt, hogy elkezdődött. Beszélt a megváltozott riasztási rendszerről is: először egy előzetes riasztást kapnak telefonos üzenetben, ami figyelmezteti őket, hogy maradjanak az óvóhely közelében. Az igazi riasztás, ami már szirénákon is megszólal az utcákon, csak ezután jön.

A mindennapi életük teljesen felborult, de a munka nem állt le. Ő maga egy turisztikai cég vezérigazgatójaként otthonról is el tudja végezni a munkáját, a férje viszont kivitelezőként építkezéseken dolgozik, így neki érthetően nem opció a homa office. Munkatársai különböző helyeken laknak, Kanadában, Eilátban, illetve Tel-Aviv mellett, így adott esetben át tudják venni egymástól a munkát, attól függően, kinél van éppen légiriadó.

Aki el akar menni Izraelből, annak szerinte sikerül, de ez elsősorban pénz kérdése. Jelenleg a legjárhatóbb út Egyiptomon keresztül vezet, mivel Jordánia légtere éjszakára le van zárva. Úgy véli, sokan azért félnek elindulni, mert nem ismerik a helyi viszonyokat.

„Megértem, ha valaki fél, a félelem ellen nem tudok mit tenni, de ha magyar útleveled van, mitől kell félni?” – tette fel a kérdést.

Felidézett egy esetet az előző iráni támadás idejéről, amikor egy 15 éves, Izraelben tanuló magyar lánynak segített hazajutni. A lány egy 3000 dolláros, rendkívül drága és veszélyes utat talált Kairón keresztül. Julia azonban közbelépett, és a Turisztikai Szövetségben lévő kapcsolatait felhasználva végül segített neki biztonságosan, Tel-Avivból elrepülni. „Egy 15 éves kislány nehogy már Kairóba induljon!” – mondta.

A jelenlegi helyzet ellenére a jövővel kapcsolatban bizakodó. Szerinte a világ biztonságosabb lesz, ha az iráni rezsim megbukik. Julia szerint az iráni nép békét akar és testvérként tekint az izraeliekre. „Az iráni nép megállás nélkül csak azt mondja: „you are our brothers”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Elmeorvosi vizsgálata után nyilvánosságra hozza Zsolti bácsi nevét a Szőlő utcai ügy koronatanúja
Bangó Sándor egy interjúban beszélt arról, hogy július elején elmeorvosi szakértői vizsgálata lesz, ezt követően a TikTok-oldalán fogja megnevezni „Zsolti bácsit.” Tagadta, hogy pénzt kapott volna az üggyel kapcsolatos nyilatkozataiért, és hogy az ő hangja hallható a Pócs János videójában bemutatott felvételen, ezért rágalmazás miatt feljelentést is tesz.


Újra megszólalt a nyilvánosság előtt a Szőlő utcai ügy koronatanúja. Bangó Sándor a Klikk TV-nek adott interjúban cáfolta, hogy pénzt kapott volna a „Zsolti bácsi”-üggyel kapcsolatos nyilatkozataiért. Azt mondta, soha életében nem látott együtt 4 millió forintot, a legnagyobb összeg, amivel valaha dolga volt, 500 ezer forint volt, ami állítása szerint három ember fizetéséből jött össze.

A vádakat, melyek szerint pénzért tette a Fideszre nézve terhelő kijelentéseit, határozottan visszautasította. „Nem kaptam egyáltalán semmiféle pénzt” – jelentette ki.

Pócs János fideszes parlamenti képviselő kedden tett közzé egy videót, amelyben Kiss Márió, a Szőlő utcai intézmény egykori nevelője azt állította, hogy a koronatanú több dologban is hazudott, és hogy 4 millió forintot ígértek neki azért cserébe, hogy felfedi Zsolti bácsi nevét. A videóban egy hangfelvételt is lejátszottak, amin a volt nevelő állítólag Bangó Sándorral beszél a pénzről. Magyar Márton, a Kontroll alapítója kedden tagadta a vádakat és közölte, hogy rágalmazás és becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala miatt feljelentést tesz Pócs Jánossal és Kiss Márióval szemben is.

„Bangó Sándor nem kapott pénzt sem tőlem, sem mástól a kontrollos interjúért cserébe, jómagam nem tudtam arról és ma sincs tudomásom arról, hogy Bangó Sándor hazudott volna az interjúban »Zsolti bácsi« vezetéknevéről”

– olvasható a Kontroll Facebook-oldalán megjelent közleményben. Magyar Márton hozzátette azt is, hogy „szakértő sem szükséges annak megállapításához, hogy a Pócs János által közzétett videóban bejátszott hangfelvételen nem Bangó Sándor hangja hallható”.

Bangó Sándor az interjúban Kiss Márióról azt mondta, nem volt a saját nevelője, csupán a Szőlő utcai intézményben dolgozott. Elmondása szerint a férfi a „büntető csoporttal” foglalkozott, és csak nagyon ritkán, plusz nevelőként fordult meg az ő akkori, befogadó csoportjában.

Részletesen felidézte, hogy 14 évesen hogyan került be az intézetbe: a rendőrség vitte be, két rendész fogadta, majd a Covid-járvány miatt kéthetes karanténba került az egészségügyi részlegen. Hangsúlyozta, hogy a befogadási folyamatban nevelő nem is vehetett részt. „Szó nincs róla, hogy Kiss Márió fogadott volna be ekkori időben” – tette hozzá, ugyanis a volt nevelő ennek ellenkezőjét állította Pócs Jánosnak.

A nyilvánosságra hozott hangfelvételről azt mondta, nem az ő hangja hallható rajta. Szerinte a felvételen egy véletlenszerűen kiválasztott, hasonló hangú ember beszélhet.

„Bocsánat, hogy ezt mondom, egy süket ember is hallja ezt, hogy nem én vagyok a videón” – jelentette ki.

Hozzátette, a saját beszédstílusát különlegesnek tartja, amit nem lehet utánozni. „Én nagyon megciterázom a szavakat, mivel nagyon sok könyvet olvastam, nagyon sok szókincset kaptam a könyvek által” – mondta.

Az ügyvédjével rágalmazásért és becsületsértésért tesznek feljelentést. Szerinte a hamis hangfelvétel nyilvánosságra hozatalának az volt a célja, hogy hiteltelenítsék, mivel szerinte a Zsolti bácsi-ügy egy ideje elcsendesedett. „Megállt egy kis ideig az ügy, ezáltal ő belőtt egy labdát, hogy megpróbálja elhitelteleníteni” – fogalmazott.

Beszélt arról is, hogy „Zsolti bácsi” nevének bemondása után kétszer is járt az ügyészségen, ahol mindkét alkalommal 9-10 órán keresztül hallgatták ki.

Elmondása szerint a kihallgatások során keresztkérdésekkel próbálták zavarba hozni, és megnézni, hogy ellentmondásba keveredik-e önmagával.

Vállalta a poligráfos vizsgálatot, de az végül meghiúsult. „Kettő olyan papírt is találtak, amik kizárják a poligráfos hazugságvizsgálatot. Ez az egyik az alacsony érzelmi intelligencia, a másik meg nem tudom mi volt” – közölte.

Az ügyben a következő lépés egy elmeorvosi szakértői vizsgálat lesz július 9-én, ami után, mint mondta, a TikTok-oldalán fogja megnevezni „Zsolti bácsit”. „Nem keverek bele semmilyen médiát, senkit nem keverek bele, se politikát, senkit. Ez az én saját döntésem” – szögezte le.

Az őt ért támadásokról nem kívánt részletesen beszélni, mondván, egyetlen áldozat sem beszél szívesen az átélt traumákról. Az online térben kapott bántó kommenteket mind elolvassa, mert érdekli az emberek véleménye, de ezek lelkileg nagyon megviselik.

„Nagyon rosszakat” – válaszolta arra a kérdésre, hogy mit gondolnak róla az emberek, és hozzátette, nagyon sokan elhiszik, hogy 4 millió forintot kapott.

Elmondta, hogy a nyilvánosság vonzza, mert mindig is híres énekes szeretett volna lenni, de úgy érzi, ez az álma most szertefoszlott. „Mert már nem emiatt leszek én híres. Hogy nézzétek, milyen jó hangja van. Hogy itt ez a gyerek és intézetből jött, és milyen jó hangja van. Hanem azért leszek híres, hogy »nézzetek, akit megerőszakoltak«” – mondta elkeseredetten.

A pénzügyeiről elárulta, hogy létezik egy adománygyűjtő oldal a nevében, de az ott összegyűlt pénzhez csak akkor férhet hozzá, ha bizonyítékot szolgáltat „Zsolti bácsi” személyéről. Cáfolta, hogy Juhász Péter expolitikus-tartalomgyártó gyűjtéséből kapott volna pénzt, tőle állítása szerint csak egy kiváló ügyvédet kapott segítségül. Jelenleg a keresztlányáéknál él, és gyakorlatilag ők tartják el, mivel alig maradt pénze.

Beszélt a mentális állapotáról is.

Elmondta, hogy a bántások hatására régebben többször is kárt tett magában, és öngyilkossági gondolatai is voltak.

Bevallotta, hogy sokszor úgy nyugszik meg, ha vágást ejt magán és látja a vérét kifolyni. Utoljára másfél hónapja volt erre példa.

Azt is elmondta, nehezen teremt kapcsolatot az emberekkel, és hosszabb távon nem bírja elviselni mások társaságát. A szeretetet az alapján méri, hogy ki az, aki képes sírni érte. Öt ilyen embert tudott megnevezni: egykori nevelőjét, a féltestvéreit, a keresztlányát és annak édesanyját. „Szerintem, ha valaki sír érted, és tényleg őszintén szeret, ha nem, inkább így mondom, ha valaki tényleg őszintén szeret, akkor az úgy mutassa ki a szeretetét, hogy tényleg sír, érted” – fejtette ki.

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Nyolc év, csókolom, lehet tovább haladni" - Így fogadták, hogy Orbán Viktor nem lehet többé kormányfő
A törvény, ami 8 évben korlátozta a minisziszterelnökként eltölthető időt, megosztja az általunk megkérdezett embereket. A támogató véleményektől a nyers elutasításig minden elhangzik videónkban.


Az Országgyűlés kedden elfogadta az Alaptörvény módosítását, amely két ciklusban, vagyis összesen nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki mandátumot. Mivel a szabályozás visszamenőleges hatályú, az 1990-től betöltött ciklusokat is figyelembe veszi, a döntés értelmében Orbán Viktor soha többé nem lehet kormányfő. Magyar Péter miniszterelnök aznapi közösségi médiás összegzésében a nap egyik legfontosabb eredményeként értékelte a lépést.

„Ezt ellenem csinálják” – így reagált Orbán Viktor, aki viccesnek nevezte, hogy valakit jogszabályi úton „tiltanak el a néptől”. A javaslatot benyújtó TISZA Párt szerint ugyanakkor a cél a személyi kultuszok és a túlzott hatalomkoncentráció megakadályozása. Egy friss felmérés szerint a korlátozást a Fidesz szavazóinak egyötöde is támogatja.

„Örülök neki.” „Igazságtalannak tartom.” „I don’t give a fuck. I don’t care.”

– az utca emberét kérdeztük, és úgy tűnik, a válaszolókat megosztotta a döntés. Volt olyan, aki azt mondta, ha Orbán Viktornak szobra lenne, levágnák a fejét és azzal fociznának, más szerint miért ne lehetne valaki 100 évig is miniszterelnök, ha megválasztja a nép.

A teljes riport

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Olyan mézesbödönben turkáltak, amit az európai felső tízezer sem enged meg magának” – kitálalt a NER-feleségekről a Cápák között befektetője
Tóth Ildikó egy interjúban állította, hogy a NER-hez köthető nők költekezése példátlan mértékű. Úgy véli, sem a francia elnökfeleségek, sem a brit királyi család tagjai nem viselnek ennyire hivalkodó és drága kiegészítőket.


A hvg.hu-nak adott interjúban beszélt a NER-hez köthető luxuskiadások leleplezésében játszott szerepéről Tóth Ildikó, a Cápák között című műsorból is ismert ingatlanbefektető. Az üzletasszony elmondta, a 2022-es választás után döntött úgy, hogy a nyilvánosság elé tárja a kormányközeli körök vagyonosodásának látható jeleit, mert úgy érezte, a politikai elit tagjai és hozzátartozóik már egyáltalán nem rejtegetik a gazdagságukat.

Elsőként Matolcsy Ádám feleségének akkor még nyilvános Instagram-oldalán közzétett fotói keltették fel a figyelmét. „Például Matolcsy Ádám felesége az akkor még nyilvános Instagram-oldalán különböző színű és méretű Chanel és Hermes táskákkal pózolt, hozzájuk illő cipőkkel, több tízmilliós ékszerekkel” – idézte fel. Tóth Ildikó szerint, bár köztudott volt, hogy a férj és barátai a Magyar Nemzeti Bank felújításából szereztek pénzt, az építőipart ismerve úgy gondolta, abból a tevékenységből nem származhat ekkora vagyon. „Az építőipart ismerve úgy gondoltam, ebben nem lehet annyi pénz, hogy valaki a feleségének tucatnyi Hermes táskát vegyen. Ez őrült vagyonról árulkodott” – jelentette ki.

Ezt követően, 2022 tavaszán kereste meg Hadházy Ákost, és felajánlotta neki, hogy képeket és információkat küld olyan luxusköltésekről, amelyek szerinte sehogy sem illeszthetők össze az ország gazdasági helyzetével és az érintettek hivatalos bevételeivel. Az motiválta, hogy úgy érezte, a tényfeltáró újságírók munkája során feltárt hatalmas, milliárdos összegeket az emberek nem tudják értelmezni. „Nem azért, mert buták, 600 milliárd forintot én sem tudok értelmezni, ezek felfoghatatlan számok” – mondta. Ezzel szemben a kézzelfogható luxustárgyak mindenki számára beszédesek.

„A célom az volt, hogy emberközelivé tegyem a harácsolást: a táskák, cipők, ruhák mindenki számára értelmezhetők” – fogalmazott.

A legmegdöbbentőbb példaként Rogán Barbara egy táskáját említette. „A legdrágább darab, amit találtunk, egy körülbelül 160 millió forintos fekete, krokodilbőr Hermes Kelly táska volt, tele gyémántdíszítéssel – Rogán Barbara viselte” – mondta, hozzátéve, hogy ez bárki számára érthetővé teszi a vagyon mértékét. Szerinte felmerül a kérdés: „Milyen mértékben vehetik ki a pénzt az államháztartásból, ha ez is belefér?”

Tóth Ildikó szerint a NER-hez köthető nők olyan szintű gazdagságot mutattak, ami még a leggazdagabbak körében sem általános. „A NER-hez köthető feleségek, barátnők, lányok, akik a nyilvános oldalaikon pózoltak ezekkel a tárgyakkal, olyan mézesbödönben turkáltak, amit az európai felső tízezer sem enged meg magának” – állította.

Példaként hozta fel, hogy sem a francia elnökfeleségek, sem Katalin hercegné nem viselnek ennyire drága és hivalkodó kiegészítőket. A kezdeményezéséhez sok barátja csatlakozott, akik szintén küldtek neki képeket, míg mások közvetlenül Hadházy Ákoshoz fordultak, így egyfajta mozgalom alakult ki. Ennek eredményeként az érintettek kénytelenek voltak a közösségi oldalaikat zártkörűvé tenni, de az információáramlás nem állt le. „A saját baráti körük mentette le az újabb táskákról, ékszerekről készült fotókat, és küldte tovább nekem vagy Hadházynak” – mondta.

A leleplezések hatása megfelelt a várakozásainak. „A táskák és ékszerek piszlicsáré dolgoknak tűnnek a nagy közbeszerzések mellett, mégis erősen hatott a közvéleményre, megszületett például a luxizás kifejezés” – értékelte a történteket. A téma bekerült a sajtóba, podcastokba és YouTube-videókba, így minden társadalmi réteghez eljutott.

A jelenség azonban nem szűnt meg, példaként említette Várkonyi Andreát, akit egy százötvenmilliós Hermes táskával fotóztak le Cannes-ban. Szerinte sokatmondó, hogy egy ilyen értékű tárgyat nem egy kiemelt eseményen, hanem hétköznapi ruhaválogatás közben viselt. „Az az érzésem, hogy ezek az emberek annyira megszokták a luxust, hogy nem tudnak és nem is akarnak leállni a megszokott életformájukról” – vélekedett.

A propagandamédia ellentámadási kísérletét, amikor Magyar Péter mellett sétáló Köböl Anita kormányszóvivő Louis Vuitton táskáját bírálták, sikertelennek tartja, szerinte a sztori érdektelenségbe fulladt.

Ettől függetlenül általános véleménye, hogy „a politikában dolgozóknak nem kell világmárkák logóival operálniuk még akkor sem, ha valaki a nagymamájától kapta a táskáját 1996-ban”.

Ezzel szemben dicséretesnek nevezte, hogy a Tisza Párt politikusnői magyar tervezők ruháiban jelentek meg a parlament alakuló ülésén. Szoboszlai Dominik öltözéke körüli vitát másként látja. Szerinte a focista szettje nagyon trendi volt, csak a magyar társadalom számára szokatlan. „Szoboszlai igazi trendszetterként a legújabb, legmenőbb dolgokat viselte” – mondta, hozzátéve, hogy a sportoló a saját maga által megkeresett pénzt költi, amire akarja.

Befektetési szakértőként a luxustáskákról elmondta, hogy azok csak akkor érnek sokat, ha makulátlan állapotban maradnak. „Ha valaki befektetésnek vesz egy ilyen darabot, azt nem hordhatja éjjel-nappal az utcán” – figyelmeztetett. Egy karcolás is jelentősen csökkentheti az értéküket. Ahhoz, hogy egy táska valóban jó befektetés legyen, „megfelelően kitömve, porzsákban kell tárolnia, és csak nagyon ritkán, igazán jeles alkalmakkor veszi elő”.

Arra a felvetésre, hogy a luxustáskák alkalmasak-e vagyonkimentésre, nemmel válaszolt. Szerinte a másodlagos piacot olyan aukciósházak jelentik, mint a Christie’s vagy a Sotheby’s, amelyek minden dokumentációt bekérnek, és az eladás adóköteles. „Nem lehet a törvényt kijátszva harminc Hermes táskába fektetni a pénzt” – állította.

Végül Magyarország luxuspiaci helyzetét elemezte. Véleménye szerint a magyar GDP nem indokolja, hogy a Chanel vagy a Hermes üzletet nyisson az országban, mert nincs rá fizetőképes kereslet. „Magyarországon olyan alacsonyak a fizetések, hogy semmilyen létjogosultságuk sincs a luxusmárkáknak, nem is tudok arról, hogy bármelyik be akarna jönni az országba” – jelentette ki. Hozzátette, hogy még olyan multibrand luxusüzletek sincsenek, mint Nyugat-Európában, mert sem a hazai, sem a külföldi befektetők nem látnak benne fantáziát. „Magyarország az Európai Unióban a jövedelmi mutatók alapján az egyik legrosszabb helyen áll, tehát nem lenne semmi értelme” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Gyengíti Magyar Péter pozícióját, ha erőt akar felmutatni, majd utána nem cselekszik
Erős elvárás, hogy Magyar Péter lépjen Sulyok Tamással szemben, a választók ugyanakkor egyelőre türelmesek - mondja az elemző. A leginkább az számít majd, milyen vezető fideszes politikusok ellen indul büntetőeljárás, és ezzel elégedettek lesznek-e a szavazók.


Két hét telt el a Magyar Péter által lemondásra megszabott határidő óta, Sulyok Tamás mégis a helyén van, és egyelőre nyoma sincs annak az alkotmánymódosítási javaslatnak, amivel a TISZA elmozdítaná őt vagy a többi közjogi méltóságot. De nemcsak emiatt fogalmazódtak meg kritikák a kormánypárttal szemben. A Transparency International és a Helsinki Bizottság az emberséges Magyarország ígéretét kérte számon, miután hétfőn kiderült, hogy Magyar Péter kormánya sem tartja majd be az Európai Unió új migrációs szabályait, miközben az új médiaszabályozásról úgy folyik parlamenti vita, hogy azt is a társadalmi egyezetést megkerülve, egyéni képviselői indítványként nyújtották be.

Árthatnak-e a TISZA népszerűségének ezek a dolgok, vagy egyelőre a legtöbb választó szemében apróságnak tűnnek a megtett lépésekhez, és a Fidesz látványos parlamenti pofozásához képest? Mi lehet, ami most igazán foglalkoztatja Magyar Péter szavazóit? És mi a helyzet a Fidesszel, amiről a hétvégén kiderült, hogy nem tervez különösebb megújulást, és Orbán Viktorral képzeli el a jövőt? Erről beszélgettünk Somogyi Zoltán szociológussal.

— A TISZA Párttal szemben hatalmasak az elvárások, de a Political Capital múlt pénteken megjelent tanulmányában azt állítja, már most vannak olyan lépéseik, amelyek a Fideszre emlékeztetnek. Például a kivételes és sürgős eljárások számának ideiglenes megemelése, vagy a fontos törvények egyéni képviselői indítványként való benyújtása, kikerülve a társadalmi vitát.

— Ami szerintem hiányzik, az a TISZA Párt viszonyulása ehhez a tevékenységéhez. Ha azt mondanák, hogy a következő fél évben, amíg fel nem állnak a minisztériumok, át nem tekintettük az előző kormány tevékenységét és be nem laktuk a kormányzást, amíg gyorsan kell fordítani az ország sorsán, addig lesznek ilyen indítványok, utána viszont kerülni fogjuk ezt a megoldást, az egy értelmezhető dolog lenne.

Itt az hiányzik az egészből, hogy miért és meddig fog ez tartani?

Ilyen szempontból teljesen jogos ez a kritika a TISZA-kormánnyal szemben.

— A TISZA Párt 73%-on áll, van miből veszíteni.

— Van miből veszíteni, de sose felejtsük el, hogy a túlhatalom mindig veszélyes, akárkinél is van, és akármit is gondoljunk róla. Emiatt fontosak azok a már most megjelenő kritikai észrevételek, amelyek ellenzéki vagy kontrolláló hangot próbálnak formálni a kormánnyal szemben. Ezek nagyon fontosak a kormányzás legelején, főleg egy olyan helyzetben, amikor a TISZA Pártnak igazából nincs szervezett ellenzéke, mert a Fidesz bénult állapotban van, a Mi Hazánk pedig egyelőre gyenge.

— A TISZA Párt a Fidesz által kinevezett intézményvezetők leváltásával kapcsolatban is hezitálni látszik. Sulyok Tamás köztársasági elnök esetében lejárt az ultimátum, de nem történt semmi, ami bizalomvesztésre adhat okot, és időt ad az ellenfélnek.

— A TISZA óriási teljesítményt mutatott fel a Fidesz legyőzésével, és ehhez komoly erőt kellett felmutatnia. Láthatóan nem voltak annyira felkészülve a kormányzásra, mint azt sokan gondolták róluk. Viszont van egy választói közösség, amely jelenleg megengedő velük szemben. Amíg heti szinten megkapja a parlamentben, hogy Magyar Péter legyalázza az elmúlt 16 évet védeni próbáló képviselőket, addig egy ideig élvezni fogja ezt a szolgáltatást. Lehet, hogy a TISZA ezért sem is akarja olyan gyorsan leváltani az intézményvezetőket. Lehet, hogy ez egy darabig elégséges lesz számára. Egy idő után viszont már nem.

— De mi lesz, ha közben a háttérben belegyaloglunk egy komolyabb alkotmányos válságba?

— Ahol a politikai túlerővel lépnek fel egy közjogi méltósággal szemben, ott kialakulhat egy védekezés a választókban, és lehet, hogy ettől tart Magyar Péter. Nem hiszem, hogy a közjogi megoldásoktól fél, hanem azok politikai hatásaitól.

Az persze gyengíti a pozícióját, ha erőt akar felmutatni, határidőket ad a köztársasági elnöknek a lemondásra, majd kiderül, hogy utána nem cselekszik azonnal.

De ha megoldja ezt a problémát, és ezeket a közjogi méltóságokat el tudja távolítani a pozíciójukból, akkor a választókban hosszú távon nem lesz olyan érzés, hogy a TISZA Pártnak nem volt kellő ereje vagy felkészültsége. Egyelőre azt gondolom, hogy választói szinten ez még nem csapódott le annyira, de valóban van egy nagyon erős elvárás, hogy cselekedjenek és lépjenek. Azt gondolom, a TISZA Párt most ennek a módját keresi: egyszerre keresi a jogi megoldásokat és számol azok politikai hatásaival.

— A legszembetűnőbb ellentmondás a migrációs paktum kérdése. A parlamentben elhangzott, hogy Magyarország nem hajtja végre a paktumot, ami egy az egyben a Fidesz korábbi retorikája. Miért van erre szüksége a 73%-os támogatottságú TISZA Pártnak?

— Azért, mert nem akarja ő maga talpra állítani az árokban fekvő Orbán Viktort. Ha valami egyértelmű volt a kampányban, az az, hogy a TISZA Párt jelezte: ebben a dologban nincs nézeteltérése a Fidesszel. A Fidesz azt sulykolja, hogy a TISZA Párt itt veri át az embereket, az EU-s pénzekért cserébe elfogadja a migrációs paktumot. A TISZA viszont nem fogadja el és az előző kormány által Vitnyédre tervezett tábor ügyében indított ellentámadása is arról szól, hogy ebben a témában hiteltelenítse a Fideszt.

— Veszélyeztetheti ez az európai uniós forrásokat?

— Erre nem tudok egyértelmű választ adni. Az első válasz az, hogy közvetett módon igen, mert bár a befagyasztott források feloldásának nem feltétele a migrációs szabályozás, de jogállamiságot érinti, és menekültügyi szabályok be nem tartás miatt napi büntetést is fizetünk. A másik viszont az, hogy

a nyugati politikában olyan nagy reményt keltett a Magyar Péter-féle győzelem, és annyira fellélegzés volt az Orbán-rendszertől való megszabadulás, hogy nagyon sok tekintetben, nagyon sokáig az Európai Unió többi politikusa megengedő lesz a TISZA Párttal.

Nem érzem, hogy ez annyira súlyos csapás lenne. Súlyosabb kérdés lett volna, ha a TISZA Párt mondjuk Ukrajnával kapcsolatban teljesen ugyanazt a politikát követte volna, mint Orbán Viktor. Azt hiszem, most a fő kérdés az európai politikában az Ukrajnához és Oroszországhoz való viszony.

— A TISZA Párt a másik nagy tabuval, az azonos nemű párok örökbefogadásának kérdésével szembement, és kiállt mellette. A migráció esetében miért nem teszi meg ugyanezt? Mindkettő a Fidesz-politika koronagyémántja volt.

— Igen, de a közvélemény-kutatások szerint a migránskérdésben a magyar társadalom teljesen elutasító. Ezzel szemben a homoszexuálisok házassága és gyermekvállalása kapcsán a magyar társadalom többsége egyetért a megengedő és toleráns állásponttal. Nagyon más a két ügy megítélése a magyar választóknál.

— Ha végignézzük ezeket az ellentmondásokat, azaz a Fideszre hajazó törvényalkotási módszereket, az intézményleváltás körüli hezitálást és a migránskérdés csapdáját, lehet-e ebből őszig olyan elmozdulás, ami nem okoz tartós népszerűségvesztést a TISZA Pártnak?

— A fő kérdés az lesz, hogy milyen vezető fideszes politikusok fognak büntetőjogi intézkedések elé nézni. És hogy ezzel elégedettek lesznek-e a magyar választók. Az, hogy kivel szemben és milyen ügyekben indul meg az igazságszolgáltatás, nyár végéig fog eldőlni. Szeptemberben, ősszel fogjuk látni ezeket az ügyeket.

Ha a választók úgy fogják érezni, hogy na, most tényleg meglesz az igazságszolgáltatás és az igazságtétel, akkor elég sok ideig megengedőek lesznek még a TISZA Párttal, pláne, ha jönnek az uniós pénzek is.

Különösen addig, amíg nincsen igazán megfogalmazható ellenzék Magyarországon.

— Ha komolyan vesszük a jogállamiságot, akkor a TISZA-kormánynak nem lehet ráhatása arra, hogy milyen politikusokat, milyen sorrendben vizsgálnak ki.

— Persze, az államhatalom nem szólhat bele a nyomozás módjába. De vegyük azt a helyzetet, amikor még el sem indul a nyomozás. Kiderül, hogy van mondjuk öt egyenértékű ügy, de a nyomozóhatóság eszköztára csak három felderítésére elegendő. Ott valakinek el kell döntenie, hogy az ötből melyik az a három, amelyik a társadalom számára a legveszélyesebb, és azokban kell kiemelten nyomozni. Ezt nem a nyomozóhatóság szokta eldönteni. Ebben mindig ott vannak más szempontok is, például az aktuális politikai hangulat, a választói elvárások észlelése. Hiszen egy államhatalom alá tartozó ügyészség is a társadalmi igazságosság érdekében dolgozik, tehát észlelnie kell azokat a társadalmi elvárásokat, amiket leginkább a politika szokott közvetíteni. Aztán persze nagyon fontos, hogy maga a vizsgálat a lehető legigazságosabb legyen, és attól mindenféle hatalom tartsa távol magát.

— A Fidesz szombati kongresszusáról a 88-89-es évek, az MSZMP utolsó éve jutott eszembe. Miért van ez a déjà vu érzés?

— Azért, mert a felszínen a megújulásról beszéltek, de a legfőbb embert nem kritizálták. Látszólag megújulnak, de valójában nem. A megújulást annyiszor mondják, hogy az már csak egy üres szólam. És az a legérdekesebb, hogy ez rendszertől és ideológiától függetlenül egyfajta szociológiai mintázatnak tűnik.

— Ez tehát egyfajta rendszerelméleti sajátosság, nem pedig ideológiai kérdés?

— Igen, a tudományban a strukturalisták, a rendszerelmélet hívei azt mondják, hogy a rendszer számít, nem a körülötte lévő ideológia. Most sem történik más, mint ismert mintázatok ismétlődése. Nemcsak a rendszerváltás kori MSZMP-ből demokráciába való átmenet, hanem a Gyurcsány-korszak megoldásai is eszünkbe juthatnak.

Nem véletlenül szoktak a politikusok lemondani egy választási vereség után, mert különben olyan helyzetbe kerülnek, mint most Orbán Viktor.

Egyszerre kellene megújítania a pártját, ezért a megújulásról kell beszélnie, másrészt viszont vele képtelenség a megújulás. A megújulás ugyanis mindig arról szól, hogy jönnie kell valami friss, másfajta erőnek. Orbán Viktor közölte, hogy szerinte a mögöttük álló 16 év sikeres küzdelme ellenére az áprilisi választáson „a többség letette a fegyvert”. Így fogalmazott: „fegyverletétel volt”. Az a politikus, aki a választókat hibáztatja a saját vereségéért, a saját végjátékát mutatja be ezzel.

— Miért foglalkozunk még ennyit egy láthatóan lefelé süllyedő párttal?

— Azért, mert vele szemben szinte forradalmi hangulat volt az utcákon. Azért, mert 16 évig kormányzott, 16 év van mögöttünk, amit a Fidesz vitt, és el kellene számolni ezekkel az évekkel. Nemcsak az elkövetett politikai hibákkal, hanem az ellopott vagyonokkal is. És itt van egy párt, amelyik megígérte a választóknak, hogy meg fog történni a Fidesz elszámoltatása, és most 70%-os népszerűségnek örvend.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk