SZEMPONT
A Rovatból

Úgy érzik, életük legjobb döntése volt: 3 gyerekkel és egy lakókocsival vágott neki egy magyar család Észak-Amerikának

Egy év alatt Alaszkától Mexikóig jutottak. A gyerekek jártak sivatagban, őserdőben, hegyekben és kanyonokban, közben folyékonyan megtanultak angolul. Szüleik a legjobb iskolának tartják az utazás közbeni tanulást.


Egy 30 négyzetméteres lakásnak megfelelő lakókocsiban él tavaly nyár óta az ötfős család és nagytestű kutyájuk.

Most épp Mexikóban, de bejárták már Kanadát, az Egyesült Államokat és annak távolabbi pontját, Alaszkát is.

Az apa, Molnár Attila a sofőr. Két héttel az indulás előtt vizsgázott le a kamionnyi méretű szerelvény vezetéséből. A lakókocsi 3.5 tonna, és egy 2.5 tonnás személykocsi húzza. Korábban otthon csak kisebb lakókocsit próbáltak pár napig.

„Ez egy akkora lakás, mint az első otthonom volt Budapesten. 10 méter hosszú, majdnem három méter széles. Ha állunk, bővíthető az oldala, de utazáshoz vissza kell szűkíteni. A hálószobánkon túl van egy nappali és étkező rész meg egy konyha. Hátul pedig a gyerekeknek van egy emeletes ágyuk, ami igazából négyszemélyes. Van egy fürdőszoba, káddal kézmosóval és vécével – mutatja be Attila átmeneti otthonukat. Frissen elkészült családi házukat inkább kiadták, hogy elutazhassanak.

Nyolc hónap útvonala

Zsuzsa ötlete volt a hosszú kempingezés. Gyerekkorában

sokat sátoroztak a szüleivel, testvérével és Skodájukkal bejárták Európát. Emlékeiből úgy gondolta, az ő gyerekei is gazdagodnának az utazásokkal.

Férje egyetértett és a cél kiválasztásában sem volt vita. Egyikük az Egyesült Államokra, másikuk Kanadára volt nagyon kíváncsi. Ez lett hát a terv, megtoldva Mexikóval.

A szülők úgy gondolták, gyermekeik most vannak abban a korban, amikor a családdal töltött idő a legfontosabb, és már értékelik is a közös utazásokat.

Öt nagy bőrönddel vágtak útnak a 8 éves, nagyon kíváncsi Ábellel, a 6 éves, mindenkivel szót értő Borival, és a másfél éves, mindig mosolygó Ákossal.

A két nagyobb kapott egy dobozkát, amibe maguk válogathatták össze, milyen kincseket akarnak magukkal vinni. Került be ujjnyi műanyag figura és összegyűrt nagy plüss is. Pakoltak téli ruhákat is, mert fagypont körüli hőmérsékletre is készülni kellett. Vittek tanszereket, könyveket is. A kempingezéshez azonban kint kellett bevásárolni edényeket, tányérokat, ágyneműket, tisztítószereket. Echo kutya nem utazhatott velük, egy másik légitársaság vitte őt Montrealba pár nap múlva. Akkora vihar volt a landoláskor, hogy a villámlás miatt nem hagyhatta el a gépet.

„Plusz 8 órát várt ott szegény étlen-szomjan a ketrecben. Nagyon fáradt volt utána” – mesélte Zsuzsa.

Echo ma már élvezi a család adta biztonságot, a hosszú kirándulásokat, otthon pedig szívesen asszisztál Ákos játékaihoz.

Lassan egy éve van úton a nagycsalád és a szülők úgy érzik, életük legjobb döntése volt eljönni.

„Mindent megérnek az élmények, amiket a gyerekekkel együtt szerzünk. Így ők megtapasztalják az alsó tagozatos biológia és földrajz tankönyveket élőben, és mi is sokat tanulunk közben. Jártunk sivatagban, magas hegyeken, őserdőben, láttunk apályt és dagályt, vízesést, rengeteg különleges állatot, megtanultak angolul és mernek is beszélgetni, nyitottabbak lettek. Pár szót tudtak csak, amikor elindultunk, és ma már nagyokat trécselnek a kempingben mindenkivel” – mondja Attila.

Szerinte nem összehasonlítható könyvben olvasni vagy

látni olyan folyót, ami oda-vissza folyik, mert az apálykor kifele megy a víz, dagálykor meg befelé. Jártak Kanadában olyan helyen, ahol a világon a legmagasabb, akár 15 méter a különbség dagály és apály között.

„Délután úsztak a hajók kikötve a parthoz, 6 óra múlva visszamentünk és mind az oldalukra dőlve volt a földön. Másfél kilométerre volt akkor a tenger a kikötőtől, annyit el lehetett sétálni a száraz homokon. A halászok tudták, hogy három órájuk van, amikor ki tudtak hajózni. Élőben látni ezt felejthetetlen” – meséli az apa.

A Grand Canyon hatalmas méretei és a Niagara vízesés is örök élmény marad mindenkinek.

„A gyerekek megjegyezték, hogy zúdul le az a rengeteg víz. Ha máshol látnak egy folyót, azon gondolkodnak, hogy a Niagarában ennél is több víz folyik ebben a másodpercben is, meg éjjel is. Rácsodálkoznak a nagy természeti jelenségekre. Voltunk nagy városokban is, de mindenki kedvence a természet. Gyakran emlegetik a gyerekek a nemzeti parkokat és hogy

olyan erdőben kempingeztünk, ahol senki nem volt körülöttünk és csak a vadállatok hangját lehetett hallani"

– mondja Attila.

Pelikánok repülnek
;

Zsuzsa szerint Ábelre nagy hatással volt a San Franciscó-i Alcatraz is. A már csak turistalátványosságként működő börtön kapcsán sokat beszélgettek a szabadságról, törvényekről és ilyen intézményekről. Kanadába azért mentek, mert kíváncsiak voltak az európaitól eltérő tájra, a hatalmas hegyekre, az óriási távolságokra, a különleges növényzetre.

Kanada nagyon fejlett, a lakókocsizáshoz is jól kiépített a rendszer. Attiláék egy olyan alkalmazást használtak, amivel nemcsak kempingekben, hanem magánterületeken, farmokon, templomokban is meg lehetett állni egy-egy éjszakára. Voltak alpaka- és wagyu marha farmon, lovardában, borászatnál és sörfőzdénél is.

„Mexikóban még csak a kaliforniai félszigeten jártunk. Ez a rész leginkább a rendszerváltás környéki Magyarországra hasonlít. Elég szűkek és helyenként rosszak az utak. Sok mindent kell fejleszteni, kevés a kemping, azokban az áramellátás sem mindig megbízható és a vizet sem lehet inni. Kannákban lehet tisztított vizet venni. A táj itt is nagyon gyönyörű, de teljesen más, mint Kanadában. Sivatagos, kaktuszos, porosabb, szárazabb, de szép a tenger a sziklákkal” – összegzi Attila.

Elmondásuk szerint

Kanadában arra is figyelnek, hogy egyik tóról a másikra sem lehet azonnal átmenni, csak ha bemegy egy vizsgálóhelyre, ahol ellenőrzik, nincs-e alga vagy egyéb szennyező anyag a kajakon, hajón. Aki nem vizsgáltatja be, annak 48 órát várnia kell.

Ezzel szemben Mexikóban még a szemétkezelés is problémás, a szelektív hulladékgyűjtés sincs úgy megszervezve, mint Kanadában.

Voltak olyan helyen is, ahol napokig nem volt térerő Mexikóban és Alaszkában is. Utóbbi helyen épp probléma volt a lakókocsival is.

„Egy mögöttünk lévő autó jelezte, hogy füstöl a kerék. Elsőre azt hittem, hogy csak valamit rosszul látnak, a felcsapódó sarat nézik annak” – kezdi a történetet Zsuzsa. Kiderült az egyik kerékben tönkrement egy csapágy, a lakókocsi nem mozdult.

„Száz kilométerre volt a következő település mindkét irányba. Tehát a préri közepén, egy földúton álltunk három gyerekkel”

– mondja Attila.

„A tajgán!” – javítja nevetve Zsuzsa.

Nagy szerencséjük volt, mert ugyan csak napi 5 autó jár arra, de abból az egyik sofőrje nyugdíjazása előtt lakókocsi szereléssel foglalkozott. Ő segített leszerelni a rossz alkatrészt és megmondta, merre menjenek újért. Megadta a saját címét is, hogy aludhatnak náluk, ha nem járják meg a boltot egy nap alatt. Ezért csak egy képeslapot kért majd Magyarországról.

Egy kanadai házaspár a kutyájuk miatt hívta meg a családot, mert nekik is ugyanolyan fajtájú kedvencük volt.

„Három éjszakát aludtunk a kertjükben parkolva. Sokat beszélgettünk, minden este együtt főztünk, megtanítottuk őket gulyáslevest főzni, mert nagyon érdekelte őket a magyar konyha. A lovakért rajongó kislányomnak felnyergelte a saját lovát vendéglátónk. Az nagyon nagy élmény volt Borinak” – mesélte Zsuzsa.

Öt éve tervezik a nagy utat, de közben jött a Covid és az infláció miatt a benzin ára többszörösére nőtt Amerikában. Volt, amikor fájt a fejük a pénz rohamos fogyásától. A vártnál magasabb árak és a nem várt kiadások, mint új autóalkatrész és a járművek papírügyei miatti kétezer kilométeres kerülő jobban terhelték a bankszámlájukat, mint tervezték.

„Az otthoni költéseinknek a dupláját költjük el itt. Amerikában és Kanadában minden drágább, Mexikóban pedig a magyarországihoz hasonlóak az árak, pár dolog kicsit olcsóbb.

Itt most azzal spórolunk, hogy nem utazunk annyit, hosszabb távokat töltünk kempingben. Kis csillagtúrákat csinálunk, pár tíz kilométerre megyünk autóval – magyarázza Zsuzsa.

Amerikában nagyon sokan élnek állandóan lakókocsiban. Távoli munkavégzéssel keresnek pénzt vagy bérbe adják a farmjukat, otthonukat.

„Nemcsak nyugdíjas korban kezdik ezt az életet, hanem akár kisgyerekekkel is. Itt gyakoribb a home schooling, vagy inkább road scooling. Nem egyszerűen otthonról, hanem utazás közben tanulnak a gyerekek. Időnként bemennek vizsgázni, de online és a szülővel veszik át a tananyagot. Gondolkozunk mi is azon, hogyan lehetne hosszabb távon így élni”

– árulja el Attila.

De ahogy igazából a gyerekek miatt vágtak útnak, valószínűleg miattuk is fognak egy helyben maradni.

„Az otthoni barátokkal ma is beszélgetnek időnként, de úgy látjuk, jó lenne nekik hosszabban közösségben lenni vagy akár egy évig nem utazni, költözni. Érezhetően van igényük arra, hogy ne csak pár napos kempingbeli barátságaik legyenek, hanem egy kicsit hosszabb, elmélyültebbek is.”

A család szerint a kempingezés leginkább rugalmasságra tanít, sok minden változik és ahhoz kell igazodni, mindenkinek, a gyerekeknek is. Zsuzsa úgy érzi, ő már gyerekkorában is kapott ebből, de kell még fejlődnie neki is. Szeretne lassulást is tanulni a szerinte higgadt, nyugodt kanadaiaktól.

Mindkét szülő egyéves szabadságot vett ki, a pénzügyi területen dolgozó Zsuzsa minden idejét lefoglalja itt a 3 gyerek. Attilának is csak a a következő diplomájához szükséges plusz tanulás és az online vizsgák fértek bele. A szakdolgozatát veterán hajók felújításához szükséges műhely felszereléséről írta meg, útközben. Annyi mindent csinált már az életében, talán egyszer ezekkel fog foglalkozni.

„Informatikus vagyok eredetileg, dolgoztam nagyvállalatoknál, aztán a Bátor Tábor Alapítványnak voltam az ügyvezetője és önkéntese. Részt vettem a Budapest School egyik iskolájának megalapításában is, ott a vécépucolástól kezdve az ügyvezetésig mindent vállaltunk, hogy a picike szervezet gyorsan fejlődjön” – avat be korábbi életébe Attila.

Szerinte fontos, hogy most a gyerekekkel ennyi időt tölthettek együtt.

Otthon ha 8-10 órát volt a munkahelyen, alig jutott idő egymásra. Itt most közösen döntenek a programokról és közösen élvezik az élményeket.

Családi futás is indult, Attilának és két nagyobb gyermekének minden másnap 3 kilométer a cél. Zsuzsa pedig a legkisebb után fut egész nap.

„Ákos San Francisco körül tanult meg járni, azóta örökmozgó” - magyarázza apja.

A szülők esténként leírják, mi történt velük. Történeteik olvashatók blogjukon és Facebookon. Májusban pedig kiadják e-könyvüket az egy év kempingezésről, angolul és magyarul is.

Azt még nem döntötték el, mikor utaznak haza. Mexikóból észak felé veszik az irányt és az USA-ban vagy Kanadában ér véget az út. Eladják a felszerelést, aztán kitalálják, hogyan tovább. Úgy érzik, nincs vége az utazásnak, de még kérdés, hogy másképp, máshol vagy máskor folytatódhat-e.

A következő úthoz 8 éves fiúknak már üzleti terve is van. Zsebpénzéből összegyűjtött egy kenyérpirítóra és arról is döntött, milyen szendvicseket fog gyártani a kempingben. Ehhez még angol és spanyol nyelvű menüt is írt.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Megláttam az árakat, ez nem a magyaroknak szól” - így költöttünk Budapesten augusztus 20-án
Kimentünk a Várkert Bazárhoz, a tömegben kérdeztük az ünnepi rendezvényeken résztvevőket, hogy mit és mennyiért fogyasztanak, vásárolnak. Meglepően különböző válaszokat kaptunk.


Idén tizenötödik alkalommal rendezték meg a Magyar Ízek Utcáját a Várkert Bazárnál, amely mára a Szent István-napi ünnepségek egyik legnagyobb gasztronómiai eseménye lett.

A háromnapos fesztiválon több mint 150 kiállító mutatta be portékáit, az idei év kiemelt tematikája a „Vadat és halat”, a díszvendég pedig Kárpátalja, így a magyarországi vad- és halételek mellett a kárpátaljai konyhával is találkozhattak az érdeklődők.

Stábunk kiment a helyszínre, és megkérdezte az embereket arról, mit vesznek, mit esznek-isznak, és hogy drágának vagy elfogadhatónak találják az árakat:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos Hatvanpusztáról: Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát
A műemléki védettségű épületegyüttes lerombolása lehet Orbán egyik banánhéja, amin elcsúszhat 2026 után, állítja a független képviselő, akit kedden újabb incidens ért a birtoknál. Arra is gyorsuló ütemben gyűlnek a bizonyítékok, hogy ami ott épül, az nagyon más, mint egy gazdaság.


Hadházy Ákos szép lassan Hatvanpuszta szakértőjévé képezte ki magát. Amit ugyanis a kormányfő majorságnak, édesapja gazdaságának nevez, arról a független képviselő azt állítja, hogy az valójában Orbán Viktor uradalma, kastélya. Minderről a fényképes bizonyítékok mellett, most már hivatalos, földhivatali papírok is vannak: az állítólagos üzemről lakóépületként készült energetikai tanúsítvány.

Hatvanpuszta eredetileg József nádor, Habsburg főherceg mintagazdasága volt, majd fokozatosan romló állaggal állattenyésztés folyt a falak között. A papíron Orbán Győző tulajdonában álló épületegyüttest, mely elvileg műemléki védettség alatt állt,

a tulajdonváltás után földig rombolták, majd újra felépítették, mai építőanyagokkal, technológiával, megváltozott belső kialakítással és funkcióval.

Bár a tulajdonos-építtető az ott dolgozóktól elveszi telefonjaikat, de mégis egyre több olyan fotó kerül ki, melyek a korábbi és mostani drónfelvételekkel egybecsengően egyre inkább megnehezítik Orbán állítását. Ami korábban sejtés volt csak, és szóbeszéd, például a föld alatti hatalmas hűtőkamrák megléte, az mára bizonyított tény. És vajon mikor kerül elő bizonyíték a ma még szintén csak sejtetett szivarszobáról, és moziteremről? Egyáltalán: hogyan kerül egyre több fotó Hadházy Ákoshoz? Erről is kérdeztük a politikust.

– Amióta Hatvanpusztával foglalkozik, egyre könnyebben küldenek Önnek újabbakat. A forrásvédelmet figyelembe véve mennyit tud elárulni arról, hogyan érkeznek Önhöz ezek a képek?

– Például a tüntetés alkalmával is jutott el hozzám kép, amikor valaki személyesen odajött hozzám. Ez csak az első volt, utána továbbiak is érkeztek, amelyeket már ennek hatására küldtek el.

– Korábban ez elképzelhetetlen lett volna?

– Korábban is láttam képeket, sőt videót is bentről, tehát én tudom, hogy mi van ott bent. Csak hát van az, amit én mondok, és van, amikor képekkel tudom alátámasztani. Az utóbbi nyilván sokkal erősebb, bizonyítékként szolgál. A képek persze nem bizonyítanak mindent, például a lakott részek kérdésében. De például azt az információt, hogy egy nagy széfet is beemeltek, egymástól függetlenül többen is állítják. Ez azért mégis hozzátesz valamit ahhoz, hogy el lehessen dönteni: mezőgazdasági épületről van szó, vagy valami másról.

Az információk, amiket közzéteszek, olyanok, amelyeket adott esetben bizonyítani is tudok.

De természetesen vannak olyan dolgok is, amelyeket elmondanak nekem, csak a forrás nem vállalja, hogy ezek nyilvánosságra kerüljenek.

– Tehát ön ennél többet is tud, de a források némelyike nem járul hozzá, hogy ezt nyilvánosságra hozza?

– Igen, ahogy mondtam: láttam olyan videókat, képeket, amelyeket a forrás nem mert átadni. Például az úgynevezett „Tiszti lakban”, ami konkrétan a miniszterelnöki család lakhelye,

egy hatalmas, antiknak tűnő nagy cserépkályha van, illetve olyan intarziás parketta, amit csak a bécsi Burgban lát az ember.

Ezeket el kell hinni, mert a képeket nem kaptam meg, nyilvánosan nem tudom bemutatni. De például az, amiről korábban csak információként beszélhettem, hogy hatalmas hűtőkamrák vannak az egyik épület alatt, ahol több hónapra vagy akár évre is lehet tárolni élelmiszert, most ezekre már van bizonyíték.

– Vannak olyan információk, amelyek megerősítésre várnak még?

– Igen, például az egyik nagy épületben,

amit ők vendégháznak neveznek, és amiről a miniszterelnök azt állítja, hogy mezőgazdasági üzem, ott több szoba van, moziterem, szivarszoba, és hasonlók.

Ezeket egyelőre nem tudom bizonyítani, mert az ezekről készült képeket nem kaptam meg. A széf jelenléte is ilyen: többen, egymástól függetlenül állították, de bizonyítékom egyelőre nincs róla. Viszont arra már tudtam egy nagyon komoly bizonyítékot bemutatni, hogy ez nem üzem, hanem lakóépület: egy honfitársunk hívta fel a figyelmemet arra, hogy nyilvános adatként elérhető az épület energiatanúsítványa, amely szerint az új épület lakóépületként van besorolva.

– Tehát amit eddig Ön állított, azt most papírral is alá tudja támasztani. De azokról a képekről, amelyeket kap, tudja minden kétséget kizáróan állítani, hogy valóban Hatvanpusztán készültek? Hiszen ha látunk egy alagsort páncélajtóval, az akár máshol is lehet.

– Erről láttam videót, amelyen belépnek egy folyosóra, ami ugyanaz a folyosó, amiről aztán képeket kaptam. Így

a videó elején látható külső nézet összeköthető azzal a belső térrel, melyet a publikálható fotókon láthatunk.

– Tehát ez az az eset, amikor egy olyan videóra tud hivatkozni, amit nem tud megosztani, de látott, és így tudja azonosítani a helyszíneket?

– Igen.

– Említette azt is, hogy a dolgozóktól származó információk szerint az egyik boltozott járat kívülről vastag betonnal van megerősítve, míg belül díszes burkolat van. Erről is van bizonyíték?

– Igen, ezt megerősítette egy olyan drónfelvétel, amit magyar fotósok készítettek, amikor fölé repültek. Azokon jól látszik, hogy ezek a járatok valóban vasbetonnal vannak megerősítve.

– Beszéljünk egy kicsit arról, hogyan készülhetnek ezek a képek. Hiszen tudjuk, hogy az ott dolgozóktól elveszik a telefonokat. Vannak, akik kijátszották ezt, becsempésztek készüléket, és kockáztatták a munkájukat?

– Ez nem olyan nehéz. Ha lead egy telefont, de van egy másik (nekem is kettő van), akkor könnyen megoldható. Az egyik forrásom például elmondta, hogy

volt egy régi telefonja, amit csak zenehallgatásra használt, és az nála maradt, azzal készítette a képeket.

Az éberség természetesen csökkenti a lehetőségek számát, de nem zárja ki teljesen.

– Térjünk rá a műemlék-rombolás ügyére. Itt egy nagyon komoly állítást tett: azt mondta, hogy ez lehet Orbán Viktor egyik „banánhéja”. Meg is mutatta, hogy belül itong van, azon vasbeton, és végül apró tégla. Tehát ön szerint egy műemléket gyakorlatilag porig romboltak. Mennyit lehet kapni egy ilyen rombolásért, és hogyan lehet bizonyítani, hogy ki rendelte el?

– Itt nemcsak műemlék-rombolásról van szó, hanem hivatali visszaélésről is. Egyszerűen nem lehetett volna ezt engedélyezni. Végigjártam ezeket a hivatalos utakat, nem volt könnyű, de kaptam válaszokat a kormányhivataltól. Kiderült, hogy megadták az engedélyt. Aki kiadta az engedélyt, az nyilván vádalkuval majd elmondhatja, ki utasította erre. Hadd ne mondjak most konkrét büntetési tételeket, de nagyon súlyos bűncselekményről van szó.

Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát.

Hatvanpuszta ledózerolása körülbelül ugyanilyen súlyú ügy, mivel kiemelt műemléki besorolású épület volt.

– Beszéljünk egy kicsit a politikai vetületéről is. Orbán Viktor mostanában beszél is Hatvanpusztáról az úgynevezett interjúiban.

– Igen, valószínűleg azért, mert érzékeli, hogy ez ügyben mondania kell valamit. Nyilván mérik, hogy ez a téma a fideszes szavazókat is zavarba hozza, ezért reagál rá.

– Csakhogy mindig ugyanazt mondja: hogy ez egy majorság, és az édesapjáé, kérdezzük meg az édesapját. Aztán amikor megkérdezik, ő nem válaszol.

– Lehet, hogy ma már úgy gondolja, okosabb lett volna hallgatni. Ha nem mentünk volna oda több ezer emberrel, talán még jó ötletnek is tűnt volna. A propaganda sok mindent el tud hitetni, de én hálás vagyok annak a több ezer embernek, aki eljött, és segített leleplezni ezt az ordas hazugságot.

– Attól nem tart, hogy a most meghirdetett bejárásokkal idővel elkopik a téma?

– Ezeket közkívánatra hirdettem meg, sokan jelezték, hogy a nyári szünet miatt nem tudtak eljönni. Szívesen megmutatom nekik. Persze minden téma előbb-utóbb „elkopik”, de a rendszer lényege épp az, hogy újabb és újabb ügyekkel feledtessék az előzőeket. Ez a téma viszont azért került újra elő, mert maga a miniszterelnök hozta fel, nyilván azért, mert azt mérik, hogy ez még a fideszeseket is zavarba hozza. Ezért ez ellenzéki feladat: ne hagyjuk elcsendesedni ezt a témát.

Az interjú után nem sokkal a képviselő újra Hatvanpusztán járt, ahol a biztonsági örök két autóval jelentek meg, és le akartak szorítani az útról. Végül az egyik autójuk járt pórul, és felborult. Az incidensről kétszer is posztolt Hadházy Ákos, a Szeretlek Magyarországnak pedig ezt mondta:

– Mit gondol, mi volt a céljuk ezzel? Megfélemlítés? Vagy több?

– Ha ezt parancsra csinálta a biztonsági őr, akkor igen, a megfélemlítés miatt adták a parancsot. Ha önszorgalomból, akkor lehetett mögötte egy megfelelési kényszer a főnöke felé, de persze szimpla gyűlölet is felém.

– Mit tervez? Feljelentést tesz? Későbbiekben folytatja-e a birtok felderítését, akár egyedül is, vagy inkább visz magával több embert?

– Én azt hiszem, már mindent felderítettem, amit lehet. De igen, a cél az, hogy minél többen személyesen meggyőződjenek arról , hogy mi folyik ott. Ezért is ajánlom fel, hogy aki augusztus elején lemaradt, de szeretné saját szemével látni, hogy mi folyik ott, azt egy újabb időpontban elviszem - akár több alkalmat is szervezhetünk. De egyedül biztosan nem megyek vissza oda.

– Mi lehet a teendő egy új kormány számára ezzel az ingatlannal? Vannak, akik a megnyitásáról beszélnek. Mi ennek a realitása?

– A kérdés az, hogy a rendszerváltás választáson történik-e, vagy egy elcsalt választás után egy hibrid forradalommal, esetleg forradalommal, ha az kell. A cél nyilván az, hogy az elkövetők ne élvezhessék ezt a lopást. Hogy az épület sorsa mi lesz, az más kérdés. Például meg lehet vizsgálni azokat a számlákat, amelyek alapján az autópálya-építésekhez követ vásároltak. Ezeknek jogi következményei is lehetnek, hiszen

a miniszterelnök apja 30-40%-os haszonnal adja el a követ, míg más bányák 3-4%-os haszonnal dolgoznak. Ez nyilvánvaló hűtlen kezelés, és innen el lehet jutni a kastélyig is.

– Ön szíve szerint milyen funkcióban látná Hatvanpusztát 2026 után?

– Például nagyon szép hely lenne egy szanatórium számára. Nagyon alkalmas lenne rá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET: