Túlfűtött szexualitás, a párizsi olimpia Pride 2.0, a melegházasság morális lecsúszás – sok mondata átértékelődik utólag a melegbotrányba belebukó papnak

Ismét kérdezz-felelek videót tett közzé Magyar Péter. A Tisza Párt vezetőjétől többek között megkérdezték azt is, hogy mitől fél, amire azt válaszolta, hogy nem fél.

Az egyik kérdező arról érdeklődött, mi a véleménye arról, ha a fiatalok külföldre mennek egyetemre.

- válaszolta a politikus.

A videóból az is kiderül, hogy az első autója egy használt Volkswagen Polo volt. Még Varga Judittal közösen vették, és a volt felesége azt mondta neki, hogy addig nem szül gyereket, amíg Magyar nem tanul meg jól vezetni.

Magyar Péter egy kérdésre azt is elárulja, hogy az igazán nagy álmai nem politikai irányultságúak. Az utolsó előtti kérdés pedig arról szólt, hogy ha csak egy fideszest juttathatnának börtönbe, de őt garantáltan, akkor ki lenne az.

- szögezte le Magyar.

Áll a bál a szombati Budapesti Pride egyik színpadi műsorszáma körül. A szóban forgó produkció során a Mia Szösz néven ismert előadó kokárdával a mellkasán táncolt, miközben a hangszórókból a Csík zenekar által előadott Most múlik pontosan című dal szólt.

Kedden aztán előbb a zenekar énekesnője, Majorosi Marianna szólalt meg a műsorszámmal kapcsolatban Orbán Viktor posztja alatt. A miniszterelnök a szóban forgó táncról osztott meg egy videót közösségi oldalán. Majd nem sokkal később a dal eredetijét jegyző Quimby zenekar is posztolt a Facebookon.

Majorosi egy kommentben azt írta: szerinte nem helyes, hogy előzetes engedélye nélkül került a hangja egy politikai tartalom mellé. A Quimby tagjai pedig azt kérték, hogy legközelebb előre jelezzék, ha a dalaikat felhasználná bárki.

Kedden este Orbán Viktor egy külön posztban reagált az énekesnő hozzászólására.

- írta a kormányfő.

Reggel nyolc után már több tucat ember gyűlt össze a Dunai Vasmű kapuja előtt. Újabb elbocsátási hullám indult a Dunaferr egyik utódcégénél: ezúttal 800 dolgozónak kellett távoznia, derül ki az RTL Híradóból. A múlt héten már 1700 embert küldtek el, így már több mint 2500 család érintett.

Sokan közülük évtizedek óta ugyanott dolgoztak. Egy férfi azt mondta, 1989 óta dolgozik a cégnél. Arra a kérdésre, hogy most mi következik, csak annyit mondott: sehová nem veszik fel.

A dolgozók attól tartanak, hogy nem találnak új munkahelyet. A kormány korábban átképzési programokat ígért, ám erről egyelőre semmilyen információt nem kaptak az érintettek.

A Kormányhivatal közleményt adott ki a helyzetről. Ebben azt írják: „jelenleg is képzési lehetőségeket biztosít azok számára, akik új munkahely megtalálására törekednek”, valamint hogy „felvették a kapcsolatot a régió kiemelt foglalkoztatóival, hogy felmérjék a képzési kínálatot és a potenciális elhelyezkedési lehetőségeket”.

A gyár története egészen a szocializmus idejéig nyúlik vissza: akkoriban a Dunai Vasmű az ország egyik meghatározó üzeme volt. A rendszerváltás után privatizálták, azóta több tulajdonosa is volt – köztük orosz és ukrán cégek –, majd néhány éve, állami segítséggel, a Liberty Steel indiai vállalat vette át.

Miközben a gyárban épp embereket bocsátottak el, a város másik oldalán sajtótájékoztatót tartottak. Soltész Miklós államtitkár és Mészáros Lajos, a térség országgyűlési képviselője egy leendő köztéri szoborról beszélt a helyi katolikus plébánia előtt. A projektet az állam 20 millió forinttal támogatja.

Az RTL Híradója megkérdezte, hogy a politikusok ellátogatnak-e a gyárhoz is. Soltész Miklós úgy fogalmazott: „Teljesen természetesen a képviselő úr és azok, akik ezen a területen dolgoznak, az ő feladatuk, hogy segítsenek és ahogy eddig is segített a kormány biztos, hogy segíteni fog.”

A képviselő a híradónak arról is beszélt, hogy információi szerint a hengermű tovább működhet, és reméli, hogy a most elbocsátott dolgozók felét visszavehetik.

Ha viszont nem érkezik új befektető, Dunaújváros környékén körülbelül 2500 embernek kellene munkát találni – miközben információk szerint a régióban ennél jóval kevesebb betöltetlen állás van.

Az RTL Híradó teljes riportját itt lehet megnézni:

Különvéleményt fogalmazott Nyáry Krisztián a Pride drag queen műsora kapcsán, ami alatt a Csík zenekar előadásában szólt a Quimby Most múlik pontosan című dala. A színpadi produkcióról Orbán Viktor kedden posztolt egy videót, amihez a zenekar énekesnője, Majorosi Marianna szólt hozzá. Azt írta: szerinte nem helyes, hogy előzetes engedélye nélkül került a hangja egy politikai tartalom mellé. Nem sokkal később a Quimby is bejegyzést tett közzé az ügyben. Ők azt kérték, hogy legközelebb előre jelezzék, ha a dalaikat bárki felhasználná.

- fejti ki posztjában Nyáry Krisztián. Az író, irodalomtörténész hozzátette, hogy ez nem csak Magyarországon van így, majd több külföldi példát is megemlít:

„Nagy port vert fel, amikor Bruce Springsteen, az R.E.M., a Queen vagy Adele tiltakozott amiatt, hogy a szerzeményeiket úgy használták fel politikai rendezvényeken, hogy senki nem kérdezte meg őket, egyetértenek-e ezzel.”

„Magyarországon egyetlen vékony szál jelent jogi védelmet: ha felmerül a mű integritásának sérelme. Ez történik például, ha egy vallásos himnuszt egy ateizmus népszerűsítő, vallást gúnyoló rendezényen játszanak le, vagy egy békés szerzeményt uszításra használnak. Az ennél kevésbé egyértelmű eseteket azonban elég nehéz peresíteni. Ez így nincs jól” - szögezi le Nyáry.

„A dal a szerző életében és halála után 70 évig nem közkincs, hanem a szerző elidegeníthetetlen szellemi tulajdona. Jogos elvárása, hogy előzőleg kikérjék a véleményét, felhasználhatják-e a dalát. Lehet, hogy odaadja, csak a kérdezés gesztusára tart igényt. Lehet, hogy nem adja, mert nem ért egyet a rendezvény céljával. Lehet, hogy azért nem adja, mert semmilyen politikai felhasználással nem ért egyet.

– magyarázza el részletesen Nyáry Krisztián.

„Tedd fel magadnak a kérdést: Szeretnéd-e, ha egy politikai gyűlésen a megkérdezésed nélkül kivetítenék a neved támogatóként? Egy dal kapcsán a jelenlévők nagy része joggal hiszi, hogy kedvenc előadója vagy dalszerzője is egyetért az adott politikai követelésekkel. Amikor pedig a szabadság követeléséről van szó, különösen jó lenne, ha a művész szabadon dönthetne legfontosabb tulajdonáról, az alkotásáról” - írja zárásképp a bejegyzésben.