Donald Trump figyelmeztette Iránt: Soha nem látott erővel fogunk lesújtani
Az amerikai elnök tagadta, hogy közük lenne az esti támadáshoz. Ezzel párhuzamosan hatalmas katonai megtorlást helyezett kilátásba, ha Irán az országára támadna.
Ahogy korábban mi is beszámoltunk róla, péntek hajnalban Izrael komoly légicsapást hajtott végre Irán ellen, amelyben nukleáris létesítményeket és katonai célpontokat támadtak. Az első robbanások Teherán fölött hallatszottak, ezután mind Iránban, mind Izraelben rendkívüli állapotot hirdettek.
A légicsapások szombaton és vasárnap is folytatódtak. Irán vasárnap hajnalban több mint száz ballisztikus rakétával és drónnal vágott vissza. A légvédelmi szirénák megszólaltak Észak-Izraelben, és Haifában stratégiai célpontokat – köztük egy olajfinomítót – ért találat. A közép-izraeli térségben négy civil, köztük két gyermek életét vesztette.
Donald Trump amerikai elnök közösségi oldalán reagált a történtekre, vette észre az Index. Azt írta:
„Az Egyesült Államoknak semmi köze az Irán elleni támadáshoz ma este. De ha bárhogyan, bármilyen formában támadás ér minket Irán részéről, az amerikai hadsereg ereje olyan szinten fog lesújtani, amit még soha nem láttak.”
Trump ugyanakkor békülékenyebb hangot is megütött: „Könnyedén nyélbe üthetünk egy megállapodást Irán és Izrael között, és véget vethetünk ennek a véres konfliktusnak!” – fogalmazott.
Közben Irán katonai vezetői újabb csapásokat helyeztek kilátásba Izrael ellen, és arra is figyelmeztettek, hogy az amerikai támaszpontok sincsenek biztonságban. Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy kész közvetítőként fellépni Izrael és Irán között.
Ahogy korábban mi is beszámoltunk róla, péntek hajnalban Izrael komoly légicsapást hajtott végre Irán ellen, amelyben nukleáris létesítményeket és katonai célpontokat támadtak. Az első robbanások Teherán fölött hallatszottak, ezután mind Iránban, mind Izraelben rendkívüli állapotot hirdettek.
A légicsapások szombaton és vasárnap is folytatódtak. Irán vasárnap hajnalban több mint száz ballisztikus rakétával és drónnal vágott vissza. A légvédelmi szirénák megszólaltak Észak-Izraelben, és Haifában stratégiai célpontokat – köztük egy olajfinomítót – ért találat. A közép-izraeli térségben négy civil, köztük két gyermek életét vesztette.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Keményen kritizálták az uniós vezetők Orbánt a vétó miatt, a finn kormányfő szerint elárulta őket, és „fegyverként használja Ukrajnát a választási kampányában”
Az uniós miniszterelnökök többsége bírálta Orbán Viktort a Barátság kőolajvezeték miatti vétója okán a csütörtöki csúcsra érkezve. A magyar kormány a 90 milliárdos hitel mellett a 20. oroszellenes szankciós csomagot is meghiúsíthatja, ami heves érzelmeket váltott ki egyes vezetőkből.
Csütörtökön összegyűltek az uniós kormányfők. Magyar szempontból a legérdekesebb téma, hogy az Európai Tanács tavaly megállapodott egy 90 milliárd eurós, Ukrajnának szánt hitelcsomagról. A megállapodást, amely Magyarországra nem ró pénzügyi terhet, Orbán Viktor is jóváhagyta. A magyar kormány utólag akasztotta meg az alku végrehajtását az orosz támadás után leállt Barátság kőolajvezeték körüli vita miatt, mert szerinte a rendszer már működőképes. Budapest az olajszállítás újraindításához köti a vétó feloldását, és kifogásolja az alternatívaként felmerülő Adria-vezeték tranzitköltségeit is.
Az uniós vezetők nem rejtették ezzel kapcsolatban véka alá a véleményüket a csúcsra érkezve.
„Ez nem jó. Volt egy megállapodásunk, és úgy vélem, elárult minket” – jelentette ki Petteri Orpo finn miniszterelnök, aki szerint a magyar kormányfő „fegyverként használja Ukrajnát a választási kampányában”.
Belgium kormányfője, Bart De Wever szerint „a megállapodásokat teljesíteni kell”, és elfogadhatatlannak tartja, hogy egy vezetői döntést valaki utólag blokkoljon. Hozzátette, hogy van B terv a hitel folyósítására, de erről nem okos dolog beszélni.
Evika Siliņa lett miniszterelnök úgy látja,
Orbán „Európa és Ukrajna ellen kampányol” a választás előtt, „de nem hiszem, hogy megszegheti a mindannyiunknak adott ígéretét”. A lett kormányfő hozzátette: „Nem hiszem, hogy visszakozhatunk azoktól a döntésektől, amelyeket vezetőként hoztunk”.
Gitanas Nausėda litván elnök sajnálatosnak tartotta a helyzetet, és a megbékéltetés politikájához hasonlította, amellyel szerinte nem lehet eredményeket elérni.
Andrej Babiš cseh kormányfő, Orbán szövetségese a Patrióták Európáért pártcsaládból, igyekezett távol maradni a vitától:
„Nem én fogom meggyőzni Orbán urat, ez az ő ügye, nem az enyém”
- mondta a kormányfő cseh barátja.
A magyar érvelést, miszerint az energiaellátás forog kockán, a horvát miniszterelnök konkrét adatokkal igyekezett cáfolni. Andrej Plenković jelezte:
az Adria-vezetéket mostanra teljes mértékben használják, a Moltól már 13 tankerszállítmányra kaptak megrendelést, amiből négy már meg is érkezett. Számításai szerint a szlovákiai és a százhalombattai finomítót akkor is el tudják látni, ha folyamatosan teljes kapacitáson működnek. „Barátként, szomszédként” a magyarok és szlovákok mellett állnak – mondta.
Rob Jetten holland miniszterelnök üdvözölte, hogy az Európai Bizottság technikai megoldást talált az előrelépéshez, utalva arra a megállapodásra, hogy Ukrajna uniós támogatással állítja helyre a vezetéket.
A 90 milliárd eurós, 2026–2027-re szóló uniós hitel jogi kereteit az EU már megteremtette. A kamatköltségeket az uniós költségvetés fedezi, a hitelt pedig csak akkor kell visszafizetni, ha Oroszország háborús jóvátételt fizet. Az Európai Parlament februárban jóváhagyta a csomagot. A magyar vétó nemcsak ezt a hitelt, hanem a 20. szankciós csomagot is blokkolja, amelyet a tagállamok a háború negyedik évfordulójára szerettek volna elfogadni.
A blokk miniszterelnökei erről is fognak diskurálni a mai uniós csúcson.
Orbán Viktor korábban jelezte: „ha van olaj, van pénz, ha nincs olaj, nincs pénz [Ukrajnának - a szerk.]”.
Csütörtökön összegyűltek az uniós kormányfők. Magyar szempontból a legérdekesebb téma, hogy az Európai Tanács tavaly megállapodott egy 90 milliárd eurós, Ukrajnának szánt hitelcsomagról. A megállapodást, amely Magyarországra nem ró pénzügyi terhet, Orbán Viktor is jóváhagyta. A magyar kormány utólag akasztotta meg az alku végrehajtását az orosz támadás után leállt Barátság kőolajvezeték körüli vita miatt, mert szerinte a rendszer már működőképes. Budapest az olajszállítás újraindításához köti a vétó feloldását, és kifogásolja az alternatívaként felmerülő Adria-vezeték tranzitköltségeit is.
Az uniós vezetők nem rejtették ezzel kapcsolatban véka alá a véleményüket a csúcsra érkezve.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tíz napja nem látták Putyint: Az orosz ellenzéki vezető szerint retteg, hogy őt is megölik, mint Hámeneit
Egyre vadabb elméletek látnak napvilágot arról, hogy hová tűnt az orosz elnök. Orosz sajtóértesülések állítják, a távollétnek köze van az iráni konfliktushoz. Az emigrációba kényszerült ellenzék vezető alakja, Dmitrij Gudkov pedig úgy véli, Putyin fél, hogy őt is kiiktatja a CIA és a Moszad, mint Ali Hámenei iráni legfőbb vezetőt.
Az idei év leghosszabb szünetét tartja Vlagyimir Putyin a nyilvános szereplésekben, legutóbb tíz nappal ezelőtt vett részt eseményen. Az orosz elnök távollétét elemzők az iráni vezetés elleni akciókkal és biztonsági megfontolásokkal magyarázzák – írta az Index.
Bár a Kreml honlapján március 9-én közzétettek videós egyeztetéseket, amelyeken Putyin is szerepel, újságírók feltételezik, hogy a felvételek korábban készülhettek, ami nem szokatlan gyakorlat Oroszországban. Az is lehetséges, hogy az elnök különböző rezidenciákról dolgozik, ahol azonos berendezésű irodák állnak rendelkezésére.
Putyin éppen akkor kezdte el kerülni a Kremlt, amikor Moszkva belvárosában többször is megbénult az internetszolgáltatás.
Az orosz Novosztyi hírügynökség szerint az elnök távolléte összefüggésbe hozható azzal, hogy az Egyesült Államok és Izrael felkutatta és „levadászta” Irán legfelsőbb vezetőjét, Ali Hameneit.
Dmitrij Gudkov száműzetésben élő orosz ellenzéki politikus szerint a Kremlben aggodalmat kelthetett, hogy a február 28-án meggyilkolt Ali Hameneit a CIA és a Moszad állítólag utcai megfigyelő kamerák segítségével követte nyomon – ilyen kamerákból pedig Moszkvában is rengeteg található.
Egy másik feltételezés szerint az internetkimaradások oka az lehet, hogy Moszkvában tartózkodik Irán jelenlegi legfelsőbb vezetője, Modzstaba Hamenei, akit az orosz fővárosban kezelnek, miután ő is megsérült egy támadásban.
Február 28-án izraeli–amerikai csapásban ölték meg Irán legfelsőbb vezetőjét, Ali Hameneit. Az Irán Szakértők Gyűlése március elején fia, Modzstaba Hamenei megválasztását hagyta jóvá. A feszültség tovább fokozódott, amikor március 17-én Izrael megölte Ali Laridzsánit, a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkárát, amire válaszul Irán ballisztikus rakétákat lőtt ki közép-izraeli célpontokra.
Az idei év leghosszabb szünetét tartja Vlagyimir Putyin a nyilvános szereplésekben, legutóbb tíz nappal ezelőtt vett részt eseményen. Az orosz elnök távollétét elemzők az iráni vezetés elleni akciókkal és biztonsági megfontolásokkal magyarázzák – írta az Index.
Bár a Kreml honlapján március 9-én közzétettek videós egyeztetéseket, amelyeken Putyin is szerepel, újságírók feltételezik, hogy a felvételek korábban készülhettek, ami nem szokatlan gyakorlat Oroszországban. Az is lehetséges, hogy az elnök különböző rezidenciákról dolgozik, ahol azonos berendezésű irodák állnak rendelkezésére.
Putyin éppen akkor kezdte el kerülni a Kremlt, amikor Moszkva belvárosában többször is megbénult az internetszolgáltatás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kamupártokat idéző arányban adott le érvénytelen ajánlásokat a Demokratikus Koalíció két képviselőjelöltje, derült ki, miután a Nemzeti Választási Iroda részletes jelöltállítási adatait tovább elemezte a 24.hu.
Míg a párt jelöltjeinek túlnyomó többsége példamutatóan gyűjtött, Sermer Ádám mezőkövesdi és Halmai Richárd budapesti jelölt esetében az ajánlások csaknem fele érvénytelen volt.
Sermer Ádám 992 ellenőrzött ajánlásából 487 bizonyult érvénytelennek, ami 49,1 százalékos hibaarányt jelent. Az érvénytelenség okai között 169 adateltérés szerepelt, ami elavult adatbázis használatára utalhat, 135 esetben hibás volt a választói azonosító, ami szintén adatbázis-másolási hibát jelezhet. Emellett találtak 91 többes ajánlást is, vagyis ennyien kétszer írtak alá a jelöltnek, ami utcai gyűjtésnél rendkívül valószínűtlen.
A budapesti 2-es választókerületben induló Halmai Richárd sem maradt le sokkal, 958 ajánlásából 440 volt érvénytelen (45,9%), nála a hibák 76 százaléka formai jellegű volt, például hiányosan kitöltött vagy azonosíthatatlan adatok miatt.
A DK a kiugró hibaszámot azzal magyarázta, hogy „viszonylag sok olyan választópolgár adott le tévedésből ajánlást ezekben a körzetekben, akiknek nem ezekben a választókerületben van az állandó lakcímük”. Az NVI adatai azonban ezt nem támasztják alá: a választási iroda ezt a hibatípust külön kezeli, és Sermernél mindössze 41, Halmainál pedig 35 ilyen esetet találtak.
Nem ez az egyetlen gyanús eset a párt körül. Bács-Kiskun megyében Király József, az MSZP helyi politikusa feljelentést tett, miután akarata ellenére szerepelt a neve a DK-s Simon Anita ajánlóívén. A DK a vádat azzal hárította el, hogy „az MSZP-s politikus DK-ellenessége közismert”, és nem először próbál „hazugságokat terjeszteni” róluk. Később kiderült, hogy egy helyi kutyapártos képviselő, Kordik Szabolcs is megtalálta adatait Simon ívein, holott ő sem támogatta a jelöltet.
Országosan a Nemzeti Választási Iroda negyven esetben tett vagy tesz feljelentést választás rendje elleni bűncselekmény miatt. Három DK-s jelölt – Sárosy Zoltán, Csige Tamás és Keller László – ellen is indult eljárás, bár ők nem a legmagasabb hibaaránnyal gyűjtők közül kerültek ki.
A Mi Hazánk nyíregyházi jelöltjével, Kovács Koppány Zoltánnal szemben is feljelentést tettek, míg a párt józsefvárosi jelöltje, Kvacskay Károly 43,8 százalékos hibaaránnyal gyűjtött; nála nyolc olyan ajánlást is találtak, ahol az érintett személy már elhunyt, nem magyar állampolgár vagy más okból nem rendelkezett szavazati joggal. A helyi választási bizottság az ügyben feljelentést tett. A Kétfarkú Kutya Párt dabasi jelöltje, Sárközi Betti ellen szintén feljelentés érkezett. A 40 NVI-feljelentésből 24 a Gődény György-féle Normális Élet Pártjának jelöltjeivel szemben történt.
A Gődény-párt produkálta a legrosszabb, 50,7 százalékos országos hibaarányt. Egyik jelöltjük, a szigetvári Nagypál Georgina 296 ellenőrzött ajánlásából mindössze egyetlen volt érvényes.
A pártok rangsorában a Tisza Párt volt a legpontosabb 5,2 százalékos hibaaránnyal, őket a Fidesz-KDNP követte 8,1 százalékkal. A DK 14,1 százalékos átlagot ért el, míg a Jobbik gyanúsan magas, 24 százalékos hibaaránnyal dolgozott. A legprecízebb jelöltek a tiszás Sopov Ildikó és Gajda Attila voltak, 1,6 százalékos hibaaránnyal.
A júniusi választások után a rendőrség kilenc ügyben indított nyomozást választás rendje elleni bűncselekmény gyanújával, nagyrészt hamis ajánlások miatt. Bár ezek az ügyek ritkán jutnak el a vádemelésig, a hatóságok komolyan veszik a bejelentéseket.
Kamupártokat idéző arányban adott le érvénytelen ajánlásokat a Demokratikus Koalíció két képviselőjelöltje, derült ki, miután a Nemzeti Választási Iroda részletes jelöltállítási adatait tovább elemezte a 24.hu.
Míg a párt jelöltjeinek túlnyomó többsége példamutatóan gyűjtött, Sermer Ádám mezőkövesdi és Halmai Richárd budapesti jelölt esetében az ajánlások csaknem fele érvénytelen volt.
Sermer Ádám 992 ellenőrzött ajánlásából 487 bizonyult érvénytelennek, ami 49,1 százalékos hibaarányt jelent. Az érvénytelenség okai között 169 adateltérés szerepelt, ami elavult adatbázis használatára utalhat, 135 esetben hibás volt a választói azonosító, ami szintén adatbázis-másolási hibát jelezhet. Emellett találtak 91 többes ajánlást is, vagyis ennyien kétszer írtak alá a jelöltnek, ami utcai gyűjtésnél rendkívül valószínűtlen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szétesik a magyar középosztály – az ELTE szerint már a diplomások 46 százaléka sem polgárosodott
Az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont felmérése kimutatta, hogy a felső réteg aránya 9-ről 5, a felső középrétegé 24-ről 14 százalékra zuhant, míg 31-ről 43 százalékra duzzadt a magyar társadalom alsó rétegének aránya. A Tisza Párt a teljes népességben 32 százalékkal vezet, a Fidesz pedig már csak a községekben és a 62 év felettiek körében népszerűbb.
Négy év alatt 31-ről 43 százalékra duzzadt a magyar társadalom alsó rétegének aránya, miközben a felső és a felső középréteg jelentősen összezsugorodott. Ez derül ki az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Kutatóintézetének 2025 őszén végzett, 4000 fős reprezentatív felméréséből, amelynek eredményeit a Telex is ismertette. A ZRI-Závecz Research közreműködésével 2025. szeptember 25. és november 9. között, személyes megkérdezéssel készült kutatás adatait a 2021-es, 5000 fős alapkutatáséval vetették össze.
A vizsgált időszakban a felső réteg aránya 9-ről 5 százalékra, a felső középrétegé pedig 24-ről 14 százalékra esett vissza. Az alsó középréteg aránya csak enyhén, 36-ról 38 százalékra nőtt.
„Nem hittünk a szemünknek, hogy a háromszor harmadra mért rétegarány 43 százalékra ment fel négy év alatt”
– mondta a tanulmányt bemutató Kovách Imre, az intézet kutatóprofesszora. Szerinte ez „nagyon nagy veszteség […] drámai változás”, mert „a széles középosztály lehet az”, amely a társadalomban „tudja ellensúlyozni a mindenkori gyanús magyar politikai elitet”.
A kutatás szerint a népesség polgárosodásának mértéke is megrázóan csekély. Mindössze 5 százalék tekinthető polgárosodottnak és 25 százalék polgárosodónak, miközben a gyengén polgárosodott (36 százalék) és a nem polgárosodott (34 százalék) réteg együttesen a társadalom több mint kétharmadát teszi ki.
A középrétegesedés legnagyobb ellentmondásaként azt nevezték meg a kutatók, hogy bár a polgárosodó csoporton belül a munkások aránya 44 százalék, a társadalmi közép mégsem bővül, mert az érettségizettek 68, a diplomásoknak pedig a 46 százaléka gyengén vagy egyáltalán nem polgárosodott.
Ez a tömeges deklasszálódás komoly társadalmi konfliktusforrás lehet. A társadalmi átrendeződés a politikai preferenciákban is tükröződik.
A 2025 őszi adatfelvétel idején a teljes népesség körében a Tisza Párt 32, a Fidesz 29 százalékon állt, a Mi Hazánk 5, a többi kisebb párt pedig együttesen 12 százalékos támogatottsággal bírt. A biztos szavazók között a Tisza Párt előnye 6 százalékpont volt.
A Fidesz kizárólag a községekben vezetett, és csak a 62-63 éves korosztálytól vette át a vezetést, az ennél idősebbek körében pedig megkérdőjelezhetetlen volt az előnye. Ezzel szemben 58 éves korig a Tisza Párt volt népszerűbb. A kisvállalkozók körében a Tisza 36:17 arányban vezetett, míg a közvetlen termelésirányítók, szak-, betanított és segédmunkások körében 2-3 százalékos Fidesz-előnyt mértek.
A bizonytalanok a minta mintegy 10, a pártpreferenciájukat eltitkolók pedig 8 százalékát tették ki. Míg a bizonytalanok között felülreprezentáltak az alsóbb rétegek és a nem polgárosodottak, a titkolózók profilja összetettebb: bár szintén inkább az alsóbb rétegekhez kötődnek, körükben felülreprezentáltak az aktív korú, magasabban iskolázott csoportok.
Szabó Andrea, az ELTE Politikatudományi Intézetének főmunkatársa szerint a titkolózók „valamilyen külső hatásra, társadalmi nyomásra nem szeretnék ezt elmondani.” Kovách Imre ehhez hozzátette, hogy a nagy Fidesz-előnnyel rendelkező Dél-Dunántúlon „nagy a rejtett pártválasztók aránya, és elég szép számban vannak köztük közalkalmazottak”.
A kutatók a polgárosodást az autonómia, az individualizáció és a vállalkozóképesség hármasával írják le, a polgár szerintük egy egzisztenciálisan és gondolkodásában is szolidáris személy. A mostani kutatással párhuzamosan más közvélemény-kutatók eltérő eredményeket is publikáltak 2025 őszén: a Nézőpont Intézet és a Magyar Társadalomkutató például a Fidesz előnyét mérte.
Via Telex
Négy év alatt 31-ről 43 százalékra duzzadt a magyar társadalom alsó rétegének aránya, miközben a felső és a felső középréteg jelentősen összezsugorodott. Ez derül ki az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Kutatóintézetének 2025 őszén végzett, 4000 fős reprezentatív felméréséből, amelynek eredményeit a Telex is ismertette. A ZRI-Závecz Research közreműködésével 2025. szeptember 25. és november 9. között, személyes megkérdezéssel készült kutatás adatait a 2021-es, 5000 fős alapkutatáséval vetették össze.
A vizsgált időszakban a felső réteg aránya 9-ről 5 százalékra, a felső középrétegé pedig 24-ről 14 százalékra esett vissza. Az alsó középréteg aránya csak enyhén, 36-ról 38 százalékra nőtt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
