HÍREK
A Rovatból

A Jobbik ajánlásai közül minden negyedik érvénytelen, még a pártelnököt is feljelentették

A Jobbik ajánlásainak 24 százaléka bizonyult érvénytelennek, nyolc jelölt pedig több hibás aláírást adott le, mint érvényeset. A pártnak nem sikerült annyi ajánlást gyűjtenie, hogy országos listát állítson.


A parlamenttől 16 év után búcsúzó Jobbik egyes képviselőjelöltjei több érvénytelen ajánlást adtak le, mint ahány érvényeset – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból, amelyeket a 24.hu kérésére küldtek el.

Bár a párt az országos listaállításon elvérzett, 51 körzetben a jelöltjük mégis ott lesz a szavazólapon, noha van köztük olyan, akinek majdnem ötszáz ajánlása érvénytelen volt. Több esetben már feljelentés is történt.

A Jobbik egyéni képviselőjelöltjei által leadott ajánlások közül minden negyedik érvénytelen volt. A Nemzeti Választási Iroda összesen 48 471 jobbikos ajánlást ellenőrzött, ezek közül 11 625-öt találtak érvénytelennek, ami 24 százalékos hibaarányt jelent. Ez ráadásul csak az országos átlag, ugyanis nyolc jobbikos jelölt több érvénytelen ajánlást adott le, mint érvényeset.

A választási iroda 81 jobbikos jelölt ajánlásairól közölt adatokat, a fennmaradó 23 kerületben pedig el sem kezdték ellenőrizni az íveket, mert a jelöltek az induláshoz szükséges ötszáznál kevesebb ajánlást adtak le.

A Jobbik 24 százalékos hibaaránya kimondottan magas a többi párt eredményével összevetve.

Az adatok szerint a Tisza Párt 5,2 százalékos hibaaránnyal dolgozott, a Fidesz–KDNP 8,1, a Mi Hazánk 13,8, a Demokratikus Koalíció 14,1, a Kétfarkú Kutya Párt és a Szolidaritás–Munkáspárt pedig egyaránt 15,9 százalékossal.

A Jobbikot egyedül a Gődény György-féle Normális Élet Pártja múlta felül.

A legtöbb érvénytelen ajánlás, 3382 darab, adateltérés miatt keletkezett, ez az összes hiba 29 százaléka. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ajánlóíven szereplő adatok nem egyeznek meg a központi névjegyzékben lévőkkel. A második leggyakoribb indok, 2998 esetben, a hibásan szereplő vagy a nyilvántartásban nem található személyi azonosító volt. Emellett 2321 alkalommal az ajánlást adó lakóhelye nem abban a választókerületben volt, ahol aláírt.

Egy, az aláírásgyűjtés folyamatára rálátó forrás szerint 30 százalékos érvénytelenségi ráta fölött már indokolt a gyanakvás, 40 százalék felett pedig tapasztalata szerint egyértelmű, hogy visszaélés, csalás történt.

Az idei kampányban a jobbikos jelöltek 23 egyéni választókerületben gyűjtöttek 30 százalékos vagy annál nagyobb hibaaránnyal, ebből 14 esetben az ajánlások több mint 40 százaléka érvénytelen volt. A gyanú szerint a magas hibaarány oka az lehet, hogy a jelöltek régi, elavult adatbázisból másolhatták az adatokat.

„Négy napjuk van a választási irodáknak elvégezni az ajánlások ellenőrzését, ami után az Országgyűlési Egyéni Választókerületi Bizottság nyilvántartásba veszi a jelöltet. Utána három napon belül lehet jogorvoslattal élni, és nagyon gyakran ezt követően derülnek ki visszásságok. A választási eljárásban a fő szabály a jogvesztő határidő, tehát hiába érnek csaláson valakit, nincs gyakorlati jelentősége, mert ugyanúgy jelölt marad, ráadásul a büntetőjogi felelősségét elsődlegesen az ajánlásokat gyűjtő személynek vizsgálják akár évekig” – ismertette Litresits András ügyvéd, a Nemzeti Választási Bizottság MSZP által delegált tagja.

A Nemzeti Választási Iroda közölte, hogy összesen 40 esetben tett vagy tesz feljelentést a választás rendje elleni bűncselekmény miatt. Köztük van hat jobbikos képviselő is: Adorján Béla pártelnök, Vincze Miklós, Brenner Koloman, Szanyó Miklós, Murányi Levente és Bólya Richárd, akinek az ajánlásai miatt három feljelentés is érkezett.

A Nógrád megyei 2-es választókerületi választási iroda jelezte, hogy bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tett a Jobbik ajánlóívén szereplő adatok miatt; ez az a balassagyarmati körzet, ahol Jakab Koppány Attila a párton belül rekordnak számító, 468 érvénytelen ajánlást adott le.

Ha valaki az Ügyfélkapun megbizonyosodik arról, hogy az adatait olyan jelölt használta fel, akinek nem adott ajánlást, célszerű rendőrségi feljelentést tennie. A Jobbik a lap megkeresésére cikkünk megjelenéséig nem válaszolt azzal kapcsolatban, hogy mi magyarázza az érvénytelen ajánlások rendkívül magas arányát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A székesfehérvári Fidesz elismerte, hogy ők fizették a buszoztatást Orbán Viktor dunaújvárosi fórumára
Cser-Palkovics András székesfervári polgármester megkeresésére a helyi Fidesz azt közölte, ők állták az utat számos szimpatizánsnak. A Kontroll stábjának már a helyszínen is többen azt mondták, hogy a Fidesz fizette a buszt, amivel Dunaújvárosba utaztak.


A Fidesz székesfehérvári szervezete elismerte: ők fizették azokat a buszokat, amelyekkel szimpatizánsok érkeztek Orbán Viktor országjárásának dunaújvárosi állomására.

A Kontroll számolt be arról, hogy a Dózsa mozi előtti téren tartott fórum után a távolsági buszmegállóban nyugdíjasok nagyobb csoportjai igyekeztek felszállni a járművekre, a stábnak pedig több Fidesz-szimpatizáns is arról beszélt, hogy a kormánypárt pénzén utaztak a helyszínre.

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere a Kontroll érdeklődésére egyértelművé tette, hogy az önkormányzat egyetlen politikai párt számára sem finanszírozott utazást, és a jövőben sem fog. A polgármester azonban megkereste a helyi Fideszt is, ahonnan azt a választ kapta:

„A buszos utazást a Fidesz székesfehérvári szervezete, – mely a tagdíjakból és a választott tisztségviselők hozzájárulásaiból működik – finanszírozta a buszos utat, ahogy az elmúlt években mindig.”

A polgármester hozzátette, „a magam részéről pedig nagyon örülök, hogy nagyon sokan voltunk a dunaújvárosi fórumon is”. A helyi Fidesz képviseletében Róth Péter választókerületi elnök a lap megkeresésére nem válaszolt.

A történtek kapcsán más, hasonló esetekre utaló videók is előkerültek. Szintén a Kontroll írt róla, hogy

egy TikTok-felhasználó arcát vállalva állította, hogy a március 15-i Békemenetre az önkormányzat buszokat fogadott fel, hogy a közhasznú munkásokat felvigye Budapestre.

Egy másik videóban egy arcát nem vállaló férfi arról beszélt, hogy Kónya István, Gyula alpolgármestere tízezer forintot fizetett azoknak, akik elmentek a Békemenetre.

„Meg kell fizetni a napszámot. Nem ingyen tapsolunk”

– mondta a férfi, aki szerint hat embert vittek fel, egész napra ételt és italt kaptak, és a képviselőjelölt is velük utazott a buszon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Keményen kritizálták az uniós vezetők Orbánt a vétó miatt, a finn kormányfő szerint elárulta őket, és „fegyverként használja Ukrajnát a választási kampányában”
Az uniós miniszterelnökök többsége bírálta Orbán Viktort a Barátság kőolajvezeték miatti vétója okán a csütörtöki csúcsra érkezve. A magyar kormány a 90 milliárdos hitel mellett a 20. oroszellenes szankciós csomagot is meghiúsíthatja, ami heves érzelmeket váltott ki egyes vezetőkből.


Csütörtökön összegyűltek az uniós kormányfők. Magyar szempontból a legérdekesebb téma, hogy az Európai Tanács tavaly megállapodott egy 90 milliárd eurós, Ukrajnának szánt hitelcsomagról. A megállapodást, amely Magyarországra nem ró pénzügyi terhet, Orbán Viktor is jóváhagyta. A magyar kormány utólag akasztotta meg az alku végrehajtását az orosz támadás után leállt Barátság kőolajvezeték körüli vita miatt, mert szerinte a rendszer már működőképes. Budapest az olajszállítás újraindításához köti a vétó feloldását, és kifogásolja az alternatívaként felmerülő Adria-vezeték tranzitköltségeit is.

Az uniós vezetők nem rejtették ezzel kapcsolatban véka alá a véleményüket a csúcsra érkezve.

„Ez nem jó. Volt egy megállapodásunk, és úgy vélem, elárult minket” – jelentette ki Petteri Orpo finn miniszterelnök, aki szerint a magyar kormányfő „fegyverként használja Ukrajnát a választási kampányában”.

Belgium kormányfője, Bart De Wever szerint „a megállapodásokat teljesíteni kell”, és elfogadhatatlannak tartja, hogy egy vezetői döntést valaki utólag blokkoljon. Hozzátette, hogy van B terv a hitel folyósítására, de erről nem okos dolog beszélni.

Evika Siliņa lett miniszterelnök úgy látja,

Orbán „Európa és Ukrajna ellen kampányol” a választás előtt, „de nem hiszem, hogy megszegheti a mindannyiunknak adott ígéretét”. A lett kormányfő hozzátette: „Nem hiszem, hogy visszakozhatunk azoktól a döntésektől, amelyeket vezetőként hoztunk”.

Gitanas Nausėda litván elnök sajnálatosnak tartotta a helyzetet, és a megbékéltetés politikájához hasonlította, amellyel szerinte nem lehet eredményeket elérni.

Andrej Babiš cseh kormányfő, Orbán szövetségese a Patrióták Európáért pártcsaládból, igyekezett távol maradni a vitától:

„Nem én fogom meggyőzni Orbán urat, ez az ő ügye, nem az enyém”

- mondta a kormányfő cseh barátja.

A magyar érvelést, miszerint az energiaellátás forog kockán, a horvát miniszterelnök konkrét adatokkal igyekezett cáfolni. Andrej Plenković jelezte:

az Adria-vezetéket mostanra teljes mértékben használják, a Moltól már 13 tankerszállítmányra kaptak megrendelést, amiből négy már meg is érkezett. Számításai szerint a szlovákiai és a százhalombattai finomítót akkor is el tudják látni, ha folyamatosan teljes kapacitáson működnek. „Barátként, szomszédként” a magyarok és szlovákok mellett állnak – mondta.

Rob Jetten holland miniszterelnök üdvözölte, hogy az Európai Bizottság technikai megoldást talált az előrelépéshez, utalva arra a megállapodásra, hogy Ukrajna uniós támogatással állítja helyre a vezetéket.

A 90 milliárd eurós, 2026–2027-re szóló uniós hitel jogi kereteit az EU már megteremtette. A kamatköltségeket az uniós költségvetés fedezi, a hitelt pedig csak akkor kell visszafizetni, ha Oroszország háborús jóvátételt fizet. Az Európai Parlament februárban jóváhagyta a csomagot. A magyar vétó nemcsak ezt a hitelt, hanem a 20. szankciós csomagot is blokkolja, amelyet a tagállamok a háború negyedik évfordulójára szerettek volna elfogadni.

A blokk miniszterelnökei erről is fognak diskurálni a mai uniós csúcson.

Orbán Viktor korábban jelezte: „ha van olaj, van pénz, ha nincs olaj, nincs pénz [Ukrajnának - a szerk.]”.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Tíz napja nem látták Putyint: Az orosz ellenzéki vezető szerint retteg, hogy őt is megölik, mint Hámeneit
Egyre vadabb elméletek látnak napvilágot arról, hogy hová tűnt az orosz elnök. Orosz sajtóértesülések állítják, a távollétnek köze van az iráni konfliktushoz. Az emigrációba kényszerült ellenzék vezető alakja, Dmitrij Gudkov pedig úgy véli, Putyin fél, hogy őt is kiiktatja a CIA és a Moszad, mint Ali Hámenei iráni legfőbb vezetőt.


Az idei év leghosszabb szünetét tartja Vlagyimir Putyin a nyilvános szereplésekben, legutóbb tíz nappal ezelőtt vett részt eseményen. Az orosz elnök távollétét elemzők az iráni vezetés elleni akciókkal és biztonsági megfontolásokkal magyarázzák – írta az Index.

Bár a Kreml honlapján március 9-én közzétettek videós egyeztetéseket, amelyeken Putyin is szerepel, újságírók feltételezik, hogy a felvételek korábban készülhettek, ami nem szokatlan gyakorlat Oroszországban. Az is lehetséges, hogy az elnök különböző rezidenciákról dolgozik, ahol azonos berendezésű irodák állnak rendelkezésére.

Putyin éppen akkor kezdte el kerülni a Kremlt, amikor Moszkva belvárosában többször is megbénult az internetszolgáltatás.

Az orosz Novosztyi hírügynökség szerint az elnök távolléte összefüggésbe hozható azzal, hogy az Egyesült Államok és Izrael felkutatta és „levadászta” Irán legfelsőbb vezetőjét, Ali Hameneit.

Dmitrij Gudkov száműzetésben élő orosz ellenzéki politikus szerint a Kremlben aggodalmat kelthetett, hogy a február 28-án meggyilkolt Ali Hameneit a CIA és a Moszad állítólag utcai megfigyelő kamerák segítségével követte nyomon – ilyen kamerákból pedig Moszkvában is rengeteg található.

Egy másik feltételezés szerint az internetkimaradások oka az lehet, hogy Moszkvában tartózkodik Irán jelenlegi legfelsőbb vezetője, Modzstaba Hamenei, akit az orosz fővárosban kezelnek, miután ő is megsérült egy támadásban.

Február 28-án izraeli–amerikai csapásban ölték meg Irán legfelsőbb vezetőjét, Ali Hameneit. Az Irán Szakértők Gyűlése március elején fia, Modzstaba Hamenei megválasztását hagyta jóvá. A feszültség tovább fokozódott, amikor március 17-én Izrael megölte Ali Laridzsánit, a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkárát, amire válaszul Irán ballisztikus rakétákat lőtt ki közép-izraeli célpontokra.

Via Novosztyi


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Ha ő ezt kérné, akkor megfontolnánk” – válaszolta Gulyás Gergely arra, hogy Magyarország adna-e katonai segítséget Trumpnak a Hormuzi-szoros felszabadításában
Gulyás Gergely a Kormányinfón beszélt egy esetleges amerikai katonai kérés megfontolásáról a Hormuzi-szoros ügyében. A magyar álláspont eltér több európai NATO-tagétól, akik már elzárkóztak a részvételtől.


„Ha ő ezt kérné, akkor megfontolnánk” – ez a mondat hangzott el a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely szájából arra a kérdésre, hogy Magyarország adna-e katonai segítséget az Egyesült Államoknak a Hormuzi-szoros felszabadításában, amennyiben Donald Trump ezt kérné. A kijelentés azonnal belpolitikai vitát szított.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a 444 kérdésére hozzátette, Donald Trump még nem kért ilyet, és a kormány egyelőre nem foglalkozik a kérdéssel. Gulyás szerint a kabinet nem foglalkozik még meg nem fogalmazott „hipotetikus kérésekkel” – írta a telex.hu.

Itt a kérdés és a válasz:

Kiemelte ugyanakkor, hogy Magyarország NATO-tag, és ha a katonai részvétel a szövetségen belül merülne fel kérdésként, akkor Magyarország ott fog állást foglalni. A NATO-tól érkező kérésekre pedig szerinte a NATO-főtitkárnak kell reagálnia. Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a Hormuzi-szoros biztosításában azok az országok tudnának közreműködni, amelyek tengeri flottával rendelkeznek, a magyar hadsereg pedig ezen a téren nem jöhet szóba.

A kijelentésre Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Facebook-oldalán reagált. „Gulyás Gergely ma azt mondta a kormányinfón, hogy amennyiben az amerikai elnök kéri, akkor megfontolják, hogy segítünk Amerikának az iráni háborúban. Ez magyarul azt jelenti, hogy Orbán magyar katonákat küldene egy háborúba, ha Donald Trump erre kéri.”

A magyar kormány nem ítélte el az Egyesült Államok és Izrael által indított Irán elleni háborút. Orbán Viktor miniszterelnök egy szerdai interjúban Donald Trumpról azt mondta: „A kérdés az, hogy háborút vagy békét indított el valójában. Ez még nem dőlt el, majd a történészek fogják ezt eldönteni.”

A NATO mint szövetség nem vesz részt az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni hadműveleteiben, ezt Mark Rutte NATO-főtitkár is megerősítette. Több európai NATO-ország, köztük Lengyelország, Spanyolország és Finnország is kijelentette, hogy nem akarnak katonai segítséget nyújtani a háborúhoz.

A spanyol külügyminiszter „egyoldalú” akciónak nevezte az amerikai–izraeli támadást, és Madrid nem engedte, hogy az USA a spanyolországi bázisokat Irán elleni műveletekre használja. A lengyel védelmi miniszter szintén közölte, hogy Varsó nem tervez katonai támogatást nyújtani az amerikai csapásokhoz. A Hormuzi-szoros a globális energiaellátás egyik legfontosabb útvonala, Donald Trump amerikai elnök azzal indokolta a szövetségesek bevonásának szükségességét, hogy a szorost „nyitva kell tartani”.


Link másolása
KÖVESS MINKET: