HÍREK
A Rovatból

Törvényt módosítanának, újra állami kézbe tennék az egyetemeket – így reagáltak az ellenzéki pártok az Erasmus-program leállítására

Az EU bekeményített, de döntésével az Orbán-kormány miatt sok tízezer magyar diákot fosztanának meg attól, hogy részt vehessenek az Erasmus+ külföldi csereprogramjaiban.


Mi is beszámoltunk róla, hogy kizárja az Erasmusból azokat a magyar egyetemeket az unió, amelyek alapítványi fenntartásúak. Brüsszel azért hozta ezt az intézkedést, mert a privatizált, de még állami finanszírozásban részesülő egyetemek kuratóriumai — amelyekben főként fideszes politikai kinevezettek ülnek — teljhatalmat élveznek az egyetemek irányításában.

A hírre máris reagáltak az ellenzéki pártok. A DK, a Jobbik, a Momentum és az LMP is felemelte a szavát az ellen, hogy az alapítványi irányítású egyetemek kuratóriumaiban politikusok is részt vesznek.

A Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese hétfői online sajtótájékoztatóján azt mondta, pártjuk

egy törvényjavaslattal tiltaná meg, hogy állami vezetők és hivatalban lévő képviselők kapjanak helyet az alapítványi irányítású egyetemek kuratóriumában.

Arató Gergely magyarázatként úgy fogalmazott: az Európai Bizottság már korábban is jelezte, nem elfogadható, hogy a kormány „politikusok által vezetett kuratóriumok kezébe adta” az állami egyetemeket.

Brenner Koloman, a Jobbik frakcióvezető-helyettese közleményében azt kéri, hogy ne az egyetemistákat és az oktatókat büntessék a kormány hibájából. A politikus egyúttal

felszólította a kabinetet, azonnal kezdje meg az alapítványi fenntartású intézményekkel a tárgyalásokat, hogy azok, különösen a nagy tudományegyetemek, minél előbb visszakerüljenek állami fenntartásba.

A képviselő azt is kijelentette, hogy aktív fideszes minisztereknek és „a párthoz köthető személyeknek semmi keresnivalójuk a kuratóriumokban”.

Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője közölte, arra kérik az Európai Bizottságot, hogy ne zárják ki a magyar egyetemistákat az Erasmusból Orbánék korrupciója miatt. Az EP-képviselő szerint ezer és egy módon lehetne szankcionálni a Fidesz-kormány korruptságát - a jogállamisági mechanizmus ennek például megfelelő eszköze -,

a magyar diákok külföldi tanulásának akadályozása viszont nem tartozik a megfelelő eszközök közé, mert nem azoknak rossz, akik ellen irányul.

„Ezért Donáth Annával levelet írtunk a Bizottságnak, amiben azt kérjük, hogy a megfelelő eszközöket találják meg a jogállamisági követelmények és az intézményi függetlenség betartatására - anélkül, hogy a magyar egyetemisták legyenek ennek a vesztesei” - írta Cseh Katalin.

Az LMP közleményében kifogásolta, hogy az Orbán-kormány sok tízezer magyar diákot foszt meg attól a lehetőségtől, hogy részt vegyen az Erasmus+ külföldi csereprogramjaiban.

Mint írták, a Fidesz másokkal nem, csupán önmagával egyeztetett, amikor önmaga képére formálta a hazai egyetemi rendszert. Most ezért nem kaphatnak a fideszes irányítás alatt álló alapítványi egyetemek támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból sem.

Felidézik, hogy az LMP korábban okkal mondta azt, hogy az egyetemi rendszer megújítása össznemzeti ügy, mert a ma feladata a holnap boldogulását készíti elő. A fideszes politikusok vezette egyetemi alapítványok megújításának első lépéseként

az LMP szigorú összeférhetetlenségi szabályok kialakítását kezdeményezi

- közölték.

A Párbeszéd szerint „a korrupt és kormányzásképtelen Fidesz bűneinek az árát megint a diákok fizetik meg”.

„Amíg az Orbán-kormány továbbra is a fideszes haverok irányítása alatt tartja az alapítványi egyetemeket, addig az EU felfüggeszti az alapítványi egyetemeken a magyar diákok külföldi tanulását segítő Erasmus-programokat” - írta közleményében a párt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fűtés és meleg víz nélkül maradhat a 244 milliárdos állami szuperiroda Zuglóban
Egy jelentés nem javasolja a geotermikus engedélyt a Tiborcz-közeli Balázs Attila projektjének. A plázát már megnyitották, hónapokon belül jönne több minisztérium, a NAV és az ÁSZ.


A Népszava cikke szerint az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából tavaly készült jelentés nem javasolja a Bosnyák tér mögötti új irodanegyed és bevásárlóközpont geotermikus hőhasznosításának környezetvédelmi engedélyét. A lap azt írja:

így a kormány által 244 milliárd forintért megvett irodakomplexum könnyen fűtés és meleg víz nélkül maradhat.

A cikkben az áll, hogy az épületet Balázs Attila cége húzta fel, akit közismerten jó viszony fűz Tiborcz Istvánhoz. A következő hónapokban több minisztériumi részleg, valamint a NAV és az Állami Számvevőszék költözne ide, a plázát pedig már megnyitották.

A jelentés szerint a Csömöri–Cinkotai út metszésének közelében lévő termálkutak a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága jelentésében kijelölt piros zóna belsejébe esnek.

Ez a terület a geotermikus hőhasznosítás szempontjából „tiltott terület, ide visszasajtolással se javasolt engedélyt kiadni”.

A projekt kiemelt kormányzati beruházás. A Pest Vármegyei Kormányhivatalnak gyorsított eljárásban kell döntenie az engedélyről.

A Népszava megkeresésére a Bayer Construct nem válaszolt. A lap hozzáteszi: a kormány eddig minden segítséget megadott a cégcsoport sikeres működtetéséhez, Balázs Attila projektjei pedig rendre „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű” státuszt kapnak.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Már több mint 100 település korlátozza a beköltözést: ilyen szabályokat vezettek be
Nem az agglomerációban születnek tömegével a rendeletek, hanem az elnéptelenedő térségekben. Új pénzügyi terhek és szűrők jelentek meg, és ezek egy része alapjogi kockázatokat rejthet a szakemberek szerint.


Alig négy hónap alatt több mint száz település hozott helyi rendeletet a júliusban életbe lépett törvény alapján. A helyi önazonosság védelméről szóló jogszabály célja hivatalosan a túlnépesedés megelőzése volt, de egy szakember szerint a rendeletekbe foglalt feltételek éppen ellentétes hatást váltanak ki.

A törvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy megszabják, kik és milyen feltételekkel költözhetnek a településükre, illetve kik vásárolhatnak ott ingatlant. Az eddig elfogadott rendeletek szinte mind pénzügyi kötelezettségeket, bizonyos végzettséget, meglévő munkaviszonyt és büntetlen előéletet követelnek.

Navracsics Tibor miniszter korábban elismerte, hogy a rendeletek nem feltétlenül azokon a településeken születnek, ahol a kormány agglomerációs nyomásra számított, de a kormányhivatalok jelzik, ha az alapjogok megsértésével találkoznak.

Dr. Szabó Judit Anna ingatlanjogász a Blikknek azt mondta, a legtöbb rendeletből hiányzik, hogy pontosan mit akarnak megőrizni. Egyetlen helyi szabályozás sem fogalmazta meg például, hogy milyen hagyományt, értéket vagy életformát védenének meg a beköltözőktől. Saját példáján keresztül érzékeltette is a problémát: az ő dédszülei véméndiek voltak, ahol régen több nemzetiség élt együtt békésen. Erre most a falu egyik célja a homogenitás fenntartása, ami szerinte érthetetlen.

Azt mondta, eddig több mint száz ilyen döntés született, de volt, ahol már vissza is vonták – például Mezőkeresztesen.

A jogász azt látja, hogy az önazonosság védelméről szóló rendeletek meglepő gyorsasággal terjednek. Arra persze számított, hogy lesz igény a törvényre, de arra nem, hogy szinte minden nap újabb rendelet jelenik meg. Azt mondta, a törvény létjogosultságát elvileg az adta, hogy segítsen olyan településeknek, ahol az infrastruktúra nem bírja a betelepülők számát, ahogy erre jó néhány példa akad a fővárosi agglomerációban és a Balaton környékén.

Mégis, ezek helyett főként más térségekben hoztak új szabályokat.

Dr. Szabó Judit Anna úgy látja, már az elfogadás előtt látszott, hogy ez a törvény a túlnépesedés megfékezésére nem lesz alkalmas, mivel aki állami támogatással vásárol ingatlant, az mentesül is a korlátozások alól.

Döbbenetes továbbá, hogy főleg olyan elnéptelenedő települések alkalmazzák, ahol olcsók az ingatlanok, de a helyiek nem szeretnék, hogy „bárki beköltözhessen”.

A jogász problémásnak tartja azt is, hogy a települések szabadon határozhatják meg a feltételeket, így akadnak olyanok, ahol csak bizonyos bűncselekményekre szűkítik a tiltást. Ez azt a téves üzenetet hordozza, hogy más bűncselekmények az önkormányzatok részéről elfogadhatók.

Úgy véli, a bűncselekmények megelőzése és büntetése az állam feladata, nem az önkormányzatoké.

A jogrend szerint, ha valaki letöltötte büntetését, esélyt kell kapnia a visszailleszkedésre, különben a bűnözés újratermelődik. Jó példa erre az, ha valaki balesetet okoz: bár büntetett előéletű lesz, de az esete semmiképp sem hasonlítható össze súlyos bűntettek elkövetőivel. Mint mondta, a választások közeledtével sokan úgy érezhetik, kontrollt kaptak a kezükbe a népesség összetételének szinte szabad meghatározására, de az államnak nem lenne szabad kiszolgálnia ezt az igényt. Sátoraljaújhely (képünkön) önkormányzata le is nyilatkozta egy médiumnak, hogy azért alkották a helyi rendeletet, hogy ne költözzenek oda a bűnözők - emlékeztetett.

A megkülönböztetés akár alaptörvénybe is ütközhet, de mivel ez a szabályozás újszerű, még nincsenek bírósági döntések vagy joggyakorlat.

A szakember szerint jogszerűtlen, hogy néhány településen – például Rajkán, Balatonföldváron és Győrújbaráton – betelepülési hozzájáruláshoz kötik az ingatlanvásárlást, mert a törvény erre nem ad lehetőséget. Úgy fogalmazott, nem lenne rossz ötlet, ha a hozzájárulást például az óvodai férőhelyek bővítésére szednék, de aki állami támogatással vásárol, annak ezt sem kellene fizetnie.

A legtöbb rendelet egyébként Borsodban és Nógrádban született.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Nagy Mártonék majdnem lenullázták a Milipolt, mielőtt visszakerült a HM-hez
A könyvvizsgálat 682 milliós saját tőkét mutatott ki, a tervezett kivét ezt 22,5 millióra apasztotta volna. A figyelmeztetés után a cég a honvédelmi struktúrába került vissza.


2024-ben kormányrendelet írta elő, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium adja vissza a Milipol nevű fegyverkereskedő céget a Honvédelmi Minisztériumnak. A Magyar Védelmi Exportügynökség az átadás előtt minél több pénzt akart kivenni a cégből, ami akár csődhelyzethez is vezethetett volna, írja a 24.hu.

A hadiipari cégek nagy része 2024-ben az N7 Holdingon keresztül Nagy Márton alá került, év végén pedig bejelentették, hogy a nemzetgazdasági tárca gyakorolja a VEX tulajdonosi jogait. Később új döntés született: a VEX egyetlen komoly bevételt hozó leányvállalata, a Milipol térjen vissza a honvédelmi tárcához.

A Milipol néhány éve még az egyik legsikeresebb hazai fegyverkereskedő magáncég volt. Rendszeresen nyert a honvédség, a rendőrség és az Országgyűlési Őrség pályázatain. 2020-ban kétmilliárd forintos lőszerbeszerzési keretmegállapodást kötött, miközben a kormány kartellgyanúra hivatkozva megpróbálta megakadályozni a tendergyőzelmet. Akkor Székely Herbert és a később elhunyt Ecsedi Ferenc volt a tulajdonos, 8,8 milliárd forintos árbevétel mellett 2,2 milliárd forint nyereséget értek el, amit osztalékként ki is vettek. A kormány ezután a felvásárlás mellett döntött.

2021-ben Maróth Gáspár jelezte, hogy az ügylet folyamatban van. Az állam szerint a cég megkerülése nem sikerült, mert sok külföldi partnerrel volt kizárólagos megállapodása. A Milipol NATO-beszállítói minősítéssel rendelkezett, és nagyjából 90 külföldi gyártó termékeit forgalmazta kizárólagosan Magyarországon.

A Hvg.hu később megírta, hogy az állam 6 milliárd forintot fizetett a vállalatért, és azt várták, hogy 2–2,5 év alatt megtérül a vételár. Az állami tulajdonba kerülés után azonban visszaesett a forgalom, a nyereség pedig annyira csökkent, hogy a befektetés évtizedek alatt sem térült volna meg. A vásárlást a HM EI Zrt. alá tartozó Techimpex Kft. bonyolította 2021 közepén. A céget rövid időre átnevezték, majd 2022-ben megszüntették és beolvasztották egy utódba. Helyette jött létre a VEX, amely a HM EI-ből vált ki, és megörökölte a Milipolt.

A megvásárlás évében még 900 millió forint feletti nyereség keletkezett, utána viszont erős visszaesés jött. A tavalyi eredmény már alig haladta meg az 50 millió forintot. A VEX a csökkenő bevételek ellenére is jelentős osztalékot vett ki: 2024 áprilisában 800 millió forintról döntött, amelyet 2024 végéig több részletben kellett utalni. A VEX 2024-ben 75,7 millió forint bevételt ért el, 2023-ban pedig alig haladta meg az 1 milliót. Ezek az összegek nem fedezték az ügynökség kiadásait.

Időközben kormányhatározat rögzítette, hogy a Milipol a VEX-től a HM EI-hez kerül. 2025 tavaszán elindult a beolvadásos kiválás: elkészült a dokumentáció tervezete és lezárult az átvilágítás. A könyvvizsgáló 682 millió forint saját tőkét állapított meg.

A HM EI vezetése a szétválási szerződés tervezetében talált egy pontot, amely lehetővé tette volna, hogy a VEX további 650 millió forintot vegyen ki a cégből az átadás előtt.

Trembeczki László vezérigazgató 2025. május 7-én levelet írt Barthel-Rúzsa Zsolt államtitkárnak, és segítséget kért. A levél szerint az osztalék után a saját tőke 22,5 millió forintra csökkent volna, ami még a dolgozók negyedéves bérére sem elég. Trembeczki egyeztetést kért, és jelezte, hogy a kormányhatározat alapján a VEX csak a HM egyetértésével hozhat végső döntéseket a Milipolról.

A jelzés után a HM EI igazgatósága és felügyelőbizottsága 2025 májusának végén elfogadta a beolvasztást, és nem merült fel új észrevétel. Barthel-Rúzsa Zsolt júniusban véglegesítette a cégátvételt.

A Milipol ügyében a 24.hu megkereste Pachner Róbertet, a VEX vezérigazgatóját, aki azt írta, hogy az ügynökség nem illetékes a kérdések megválaszolásában. 2024 decemberéig Pachner a Védelmi Beszerzési Ügynökség Zrt.-t is vezette. Tavaly hekkerek elfoglalták a cég szervereit, amelyeken a magyar katonai és rendvédelmi szervek beszerzési adatai voltak, és a visszaadásért több mint másfél milliárd forintot kértek. Az incidens után a honvédelmi miniszter menesztette őt ebből a pozícióból.

A Honvédelmi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium a lap megkeresésére nem válaszolt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Balázs: A La Repubblica olyasmit adott Orbán Viktor szájába, amit soha nem mondott
A politikai igazgató azt írta, a kormányfő a washingtoni egyeztetésre és a magyar energiafüggés kockázataira utalt. Elmondása szerint az olasz újságíró az utcán kérdezte meg a szankciókról.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 28.



Orbán Balázs a Facebookon azt írta:

„A La Repubblica nevű olasz balliberális napilap, majd nyomában a teljes magyar „független-objektív” sajtó olyasmit adott Orbán Viktor szájába, amit a magyar miniszterelnök soha nem mondott”.

Szerinte a kormányfő nem nevezte hibának Trump döntését a szankciókról. Úgy véli, „az eset iskolapéldája annak, hogyan próbálja a fake news média megosztani azokat, akik a háborús logika helyett a párbeszédet és a békét képviselik.”

Orbán Balázs elmondása szerint az olasz újságíró Giorgia Melonival való találkozó előtt az utcán kérdezte meg Orbán Viktort az orosz olajra vonatkozó új amerikai szankciókról: „Úgy gondolja, hogy az Egyesült Államok új orosz olajra vonatkozó szankciói hibát jelentenek Trump részéről? Beszélt erről vele?”

A politikai igazgató szerint a miniszterelnök jelezte, hamarosan Washingtonba utazik, ahol többek között a szankciók kérdését is megvitatja az amerikai elnökkel. A közlés szerint a válasz így hangzott:

„Különösen az érdekel, hogyan tudnánk a magyar gazdaság számára egy működőképes rendszert kialakítani, mivel Magyarország nagymértékben függ az orosz olajtól és gáztól. Nélkülük az árak az egekbe szöknének, és súlyos ellátási hiány alakulhatna ki.”

Bejegyzése alapján a La Repubblica ezt félreértelmezte, „és azt a hamis látszatot keltette, mintha a miniszterelnök Trump döntését hibának nevezte volna, sőt, arról beszélt volna, hogy megpróbálja visszavonatni a szankciókat.” Hangsúlyozta, ilyen kijelentés nem hangzott el.

A poszt végén ezt írta: „Ez nem újságírás, hanem tudatos politikai manipuláció: a cél, hogy a békepárti vezetőket egymás ellen fordítsák, és ezzel gyengítsék a háborúval szembeni józan, felelős álláspontot. Orbán Viktor Washingtonban is a háború mielőbbi lezárását szolgáló erőfeszítéseket fogja képviselni. Várjuk a tárgyalásokat Donald Trumppal, és támogatjuk az Egyesült Államokkal minden olyan kezdeményezésben, amely a béke megteremtését szolgálja.”

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: