Már több mint 100 település korlátozza a beköltözést: ilyen szabályokat vezettek be
Alig négy hónap alatt több mint száz település hozott helyi rendeletet a júliusban életbe lépett törvény alapján. A helyi önazonosság védelméről szóló jogszabály célja hivatalosan a túlnépesedés megelőzése volt, de egy szakember szerint a rendeletekbe foglalt feltételek éppen ellentétes hatást váltanak ki.
A törvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy megszabják, kik és milyen feltételekkel költözhetnek a településükre, illetve kik vásárolhatnak ott ingatlant. Az eddig elfogadott rendeletek szinte mind pénzügyi kötelezettségeket, bizonyos végzettséget, meglévő munkaviszonyt és büntetlen előéletet követelnek.
Navracsics Tibor miniszter korábban elismerte, hogy a rendeletek nem feltétlenül azokon a településeken születnek, ahol a kormány agglomerációs nyomásra számított, de a kormányhivatalok jelzik, ha az alapjogok megsértésével találkoznak.
Dr. Szabó Judit Anna ingatlanjogász a Blikknek azt mondta, a legtöbb rendeletből hiányzik, hogy pontosan mit akarnak megőrizni. Egyetlen helyi szabályozás sem fogalmazta meg például, hogy milyen hagyományt, értéket vagy életformát védenének meg a beköltözőktől. Saját példáján keresztül érzékeltette is a problémát: az ő dédszülei véméndiek voltak, ahol régen több nemzetiség élt együtt békésen. Erre most a falu egyik célja a homogenitás fenntartása, ami szerinte érthetetlen.
A jogász azt látja, hogy az önazonosság védelméről szóló rendeletek meglepő gyorsasággal terjednek. Arra persze számított, hogy lesz igény a törvényre, de arra nem, hogy szinte minden nap újabb rendelet jelenik meg. Azt mondta, a törvény létjogosultságát elvileg az adta, hogy segítsen olyan településeknek, ahol az infrastruktúra nem bírja a betelepülők számát, ahogy erre jó néhány példa akad a fővárosi agglomerációban és a Balaton környékén.
Dr. Szabó Judit Anna úgy látja, már az elfogadás előtt látszott, hogy ez a törvény a túlnépesedés megfékezésére nem lesz alkalmas, mivel aki állami támogatással vásárol ingatlant, az mentesül is a korlátozások alól.
A jogász problémásnak tartja azt is, hogy a települések szabadon határozhatják meg a feltételeket, így akadnak olyanok, ahol csak bizonyos bűncselekményekre szűkítik a tiltást. Ez azt a téves üzenetet hordozza, hogy más bűncselekmények az önkormányzatok részéről elfogadhatók.
A jogrend szerint, ha valaki letöltötte büntetését, esélyt kell kapnia a visszailleszkedésre, különben a bűnözés újratermelődik. Jó példa erre az, ha valaki balesetet okoz: bár büntetett előéletű lesz, de az esete semmiképp sem hasonlítható össze súlyos bűntettek elkövetőivel. Mint mondta, a választások közeledtével sokan úgy érezhetik, kontrollt kaptak a kezükbe a népesség összetételének szinte szabad meghatározására, de az államnak nem lenne szabad kiszolgálnia ezt az igényt. Sátoraljaújhely (képünkön) önkormányzata le is nyilatkozta egy médiumnak, hogy azért alkották a helyi rendeletet, hogy ne költözzenek oda a bűnözők - emlékeztetett.
A szakember szerint jogszerűtlen, hogy néhány településen – például Rajkán, Balatonföldváron és Győrújbaráton – betelepülési hozzájáruláshoz kötik az ingatlanvásárlást, mert a törvény erre nem ad lehetőséget. Úgy fogalmazott, nem lenne rossz ötlet, ha a hozzájárulást például az óvodai férőhelyek bővítésére szednék, de aki állami támogatással vásárol, annak ezt sem kellene fizetnie.
A legtöbb rendelet egyébként Borsodban és Nógrádban született.
