MÚLT

Tíz lelőtt utasszállító

A maláj gép katasztrófája sajnos nem egyedi eset. Olyannyira, hogy még egy rakétával lelőtt Malév-gép is van a Honvédelem.hu listáján.

Kovács Dániel cikke a honvedelem.hu-ról - szmo.hu
2014. augusztus 03.

Az ukrán légtérben lelőtt malajziai utasszállító repülőgép esete sajnos korántsem egyedi: szubjektív tízes listánkba olyan légikatasztrófákat gyűjtöttünk, amelyek során rakétatalálat okozta utasszállító gépek pusztulását.

1. Siberian Airlines 1812-es járat - Krím-félsziget

2001. október 4. - Hetvennyolc ember vesztette életét, amikor az ukrán légvédelem gyakorlat közben kilőtt rakétája a Fekete-tenger fölött eltalált egy Tel-Avivból Novoszibirszkbe tartó Tu−154-es orosz utasszállító repülőgépet, melynek mind a hatvanhat utasa és a személyzet tizenkét tagja meghalt. Az utasszállítót feltehetően tévedésből egy hadgyakorlatok során használt ukrán rakéta lőtte le. A légitársaság követelte, hogy Ukrajna több mint tizenötmillió dollárt fizessen ki bírságként, de a kártérítést megtagadták, mert kijevi szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy az ukrán rakéta nem lőhette le a repülőgépet.

2. Transair Georgia-incidensek - Szuhumi

1993. szeptember 22-23-24. - A grúz-abház háború utolsó napjaiban három egymást követő nap három Tupoljev utasszállítót lőttek le vagy szét az abház lázadók. 21-én a Szocsiból érkező Tu-134-esre indítottak légvédelmi rakétát - a gép a Fekete-tengerbe zuhant, huszonkét utasa és ötfős legénysége szörnyethalt. Másnap egy Tbilisziből érkező - egyébként grúz katonákat szállító, tehát nem annyira civil - Tu-154-est lőttek szét leszállás közben: a mérleg száznyolc halott. 23-án újabb gépet ért tüzérségi tűz, miközben utasai a beszálláshoz készülődtek. Itt „csak" egy fő halt meg, a legénység egyik tagja.

3. Iranian Airlines 655-ös járat - Hormuzi-szoros

1988. július 3. - A Perzsa-(Arab)-öbölben tartózkodó amerikai flotta egyik hajója tévedésből lelőtt egy támadó repülőgépnek hitt iráni Airbus A-300 típusú utasszállító gépet, amely Dubaiból az iráni Bandar Abbasz felé tartott. A gép fedélzetén tartózkodó kétszázkilencven ember életét vesztette. A Perzsa-öböl felett repülő gépet a US Vincennes nevű, Cleveland-osztályú rakétás cirkáló fedélzetéről indított SM-2MR föld-levegő rakéta pusztította el. A helyzetet súlyosbította, hogy a Vincennes iráni felségvizeken hajózott, a 655-ös pedig iráni légtérben repült. A katasztrófát megelőzően iráni csónakokról figyelmeztető lövést adtak le a hajó egyik helikopterére, így a hangulat kellően feszült volt. A hajó IFF, azaz barát-ellenség felismerő rendszereinek kezelője elnézte a monitort, és tévesen F-14-esnek azonosította a gépet, amit csak két ország rendszeresített akkoriban, Irán és az USA.

4. Korean Airlines 007-es járat - Szahalin-szigetek

1983. szeptember 1. - A KAL dél-koreai légitársaság New Yorkból Szöulba tartó Boeing 747 típusú repülőgépe letért útvonaláról és berepült a Szovjetunió légterébe Szahalin területe fölött. A gép valószínűleg a navigációs rendszer hibája miatt sértette meg a szovjet légteret, ennek ellenére a Vojszka PVO (honi légvédelem) Szu-15-ös elfogója lelőtte nem messze a Szahalin-szigetektől a Japán-tenger felett. Mind a kétszáznegyven utas és a teljes legénység, összesen kétszázhatvankilenc fő veszett oda. A gép veszte az lett, hogy éppen egy amerikai felderítő művelet idején volt rossz helyen, ráadásul a szupertitkos kamcsatkai állások fölött is elrepült. A Politbüro eleinte váltig tagadta a felelősségét, majd mikor már nem nagyon volt mit tagadni, kémgépnek nevezte a civil utasszállítót, a berepülést pedig háborús provokációnak.

5. Aerolinee Itavia 870-es járat - Tirrén-tenger

1980. június 27. - Az olasz Itavia belföldi légitársaság Bolognából Palermóba tartó járata Ustica szigetének közelében a tengerbe zuhant, a DC 9-es gép fedélzeten lévő nyolcvanegy ember életét vesztette. A gépet vélhetőleg egy francia vadászgép rakétája találta el, a lövést egy közelben tartózkodó líbiai MiG-gépre adták le, amelyen feltételezések szerint Moammer Kadhafi líbiai vezető tartózkodott. Az eset kapcsán több verzió is szárnyra kapott, a legvalószínűbb szcenárió szerint a légtérben egymással légiharcba bonyolódó líbiai és NATO-vadászok közötti harc során találta el egy francia gépről eredetileg egy líbiai MiG-23-asra indított rakéta. Bizonyos források szerint a radaron látható volt, hogy a líbiai gépek az észlelést elkerülendő szándékosan közel repültek az utasszállítóhoz. Három olasz F-104-es, egy amerikai A-7 Corsair II és a francia gép üldözte őket.

6. Air Rhodesia 825-ös járat - Karoi

1978. szeptember 3. - A Victoria Fallsból Salisburybe repülő, Hunyani nevű Vickers Viscount gépet a ZIPRA fegyveresei lőtték ki egy vállról indítható, szovjet Sztrela-2 föld-levegő rakétával a rodéziai Karoi felett. A kényszerleszállás meglehetősen rázós volt, az ötvenhat utasból harmincnyolcan belehaltak a becsapódásba, a tizennyolc túlélőknek sem volt szerencséjük, mivel közülük tízet a helyszínre érkező gerillák lőttek agyon, a többieknek sikerült elbújniuk.

7. Korean Airlines 902-es járat - Murmanszk

1978. április 20-án a civil gép belépett a szovjet légtérbe és nem válaszolt se a földi irányítás, se a rá felemelt Szu-15 elfogók rádióhívásaira. Az amerikai kémgépnek vélt 707-es ellen felküldött Alekszander Boszov százados jelentette, a gép farkán ázsiai feliratot lát. A parancsnoka ennek ellenére a gép elpusztítására adott parancsot. A százkilenc utasból ketten életüket vesztették, a gép pedig kényszerleszállást hajtott végre a Korpijärvi-tó jegére. Az utasokat pár nap elteltével kiadták Koreának, a Szovjetunió pedig százezer dolláros összeget számlázott ki, a „foglyok" ellátási költségeire hivatkozva.

8. Malév 240-es járat - Bejrút

1975. szeptember 30. − Közvetlenül a leszállás előtt rakétatámadás érte a Malév Budapestről Bejrútba tartó Tu-154-es gépét, amely a tengerbe zuhant, a fedélzetén tartózkodó ötven utas és a tízfőnyi személyzet életét vesztette. A légikatasztrófa oka - hivatalosan legalábbis - a mai napig ismeretlen. A tizenegy magyar és közel ötven külföldi áldozat halála utáni, máig tartó titkolózások megerősíteni látszanak a gyanút, hogy a tisztázatlan összetételű rakománnyal megterhelt TU-154-es háborús cselekmény résztvevője és áldozata lett. Az áldozatok hozzátartozói kegyeleti okokból is ragaszkodnak az ügy újbóli kivizsgálásához és a felelősök törvény elé állításához.

9. Libyan Arab Airlines 114-es járat - Sínai-félsziget

1973. február 21. − A Sínai-félsziget felett az izraeli légierő lelőtt egy líbiai Boeing 727 típusú utasszállító repülőgépet, a katasztrófában száznyolcan vesztették életüket. Izrael a támadást azzal indokolta, hogy a líbiai gép a sivatagban lévő katonai állások felett repült el, s nem tett eleget a leszállásra történt felszólításnak. A Tripoliból Bengázi érintésével Kairóba tartó 727-es a rossz időjárási körülmények és műszaki hiba miatt elnavigálta magát és izraeli légtérbe repült a Sínai-félsziget fölött. Az IAF két F-4 Phantomja elfogta, majd - miután a Líbia és Izrael közötti fagyos diplomáciai viszony miatt a pilóta megtagadta az együttműködést - lelőtték. A száztizenhárom utasból csak öten élték túl a balesetet, közöttük a másodpilóta.

10. El Al 402-es járat - Petrich

1955 július 27. - Az El Al izraeli légitársaság 402-es nemzetközi utasszállító járata Londonból szállt fel, hogy Bécs és Isztambul érintésével jusson el Tel Avivba, ahova azonban már nem érkezett meg. A Lockheed L-049 Constellation útja során eltérve az eredeti útiránytól a bolgár légtérbe tévedt, s ez okozta a fedélzeten lévők vesztét, ugyanis a bolgár légvédelem Mig-15-ös vadászgépei Petrich közelében lelőtték. A katasztrófában meghalt a gép hétfős személyzete, és ötvenöt utas. Az incidens a hidegháború kellős közepén komoly feszültséget okozott a Keleti Blokkba tartozó Bulgária és a Nyugatbarát Izrael között, akiknek a nyomozói nem vehettek részt a helyszíni szemlében, ráadásul mindkét fél másképp magyarázta a repülőgép letérését az útvonalról.

További érdekes top 10-es összeállításokért a Honvédelem.hu-ról katt ide!

Ha érdekes volt, nyomj egy lájkot!

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Gyárfás Tamás reagált a bűnügyi nyelvész szakértő szavaira: Csak a lényeget hallgatta el

A producer szerint a szakértő félrevezette a bíróságot és fontos részleteket hagyott ki a jelentéséből. Gyárfás állítja: sosem adott pénzt, és nem bólintott rá a gyilkosságra.

KÉK HÍREK

Kényszerleszállás után 36 órán át vártak a mentésre aligátorok között az Amazonas mocsarában

A fedélzeten utazók 36 órán át rostokoltak a mocsárban, miközben aligátorok lesték őket néhány méterről. A túlélők végül maniókaliszttel húzták ki a mentésig.

KÉK HÍREK

Egy 49 éves nő holttestét találták meg a pénteki mélygarázstűz után a XI. kerületben

A tűz két autót teljesen kiégetett, további hatot megrongált. Az eset után a rendőrség ismeretlen tettes ellen indított eljárást.

Címlapról ajánljuk

MÚLT

„Hipós vízzel, szinte négykézláb sikáltuk fel ott a véres, csutakos padlót” – 30 éve történt az ország legsúlyosabb vonatbalesete, amiben 31-en haltak meg

1994. december 2-án 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat több kocsija is. 31-en haltak meg, az áldozatok közül a legidősebb 84, a legfiatalabb alig 8 éves volt.

Fartek Patrícia / Fotó: YouTube/Kommentár nélkül - szmo.hu
2024. december 02.

1994. december 2-án szörnyű tragédia rázta meg az országot. 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat második kocsija, majd a kocsik 110 kilométer/órás sebességgel egymásba, illetve az állomásépületbe rohantak.

A balesetben összesen 31-en vesztették életüket, 27-en a helyszínen, négyen a kórházban haltak meg, 52-en pedig megsérültek. Az áldozatok közül a legidősebb 84, a legfiatalabb alig 8 éves volt.

Később kiderült, a balesetet emberi mulasztás okozta. A vonat érkezése előtt negyed órával az első vágányon tolatást végeztek, csakhogy a váltók ekkor már át voltak állítva a második vágányra, amelyen a gyorsvonatnak át kellett volna haladnia. A tolató szerelvény a kerekeivel átállította a váltót az első vágányra.

A gyorsvonat az egyenes haladásnál engedélyezett sebességgel, azaz körülbelül 110 kilométer/órával érkezett az állomás felé, a kitérő állású váltót ebben az állásban viszont legfeljebb 40 kilométer/órás sebességgel közelíthette volna meg a szerelvény. A mozdony és az első kocsi kitért és haladt tovább az első vágányon, viszont a szerelvény többi kocsija leszakadt, majd kisiklott, és egy része az állomásépületbe rohant.

A mentést a baleset után közvetlenül az állomáson szolgálatot teljesítő vasúti dolgozók és az utasok kezdték meg. Aztán megérkeztek a mentők, tűzoltók, és katonák is. Még ők sem láttak még ehhez fogható katasztrófát, de az első újságírók sem tudták eleinte felfogni, mi történt.

Mészáros János a Szoljon.hu fotóriportere az elsők között ért oda, a szirénák hangját követte.

„Láttam, hogy egymáson vannak a vagonok. Akkor már hallottam zajokat, síró, jajveszékelő embereket a roncsok alól. Néhol mozogtak elemlámpák, a tűzoltók és a mentők ekkor már bemásztak a roncsok közé és próbálták megtalálni a túlélőket, sérült embereket”

– mondta a fotós korábban a XXI. Századnak.

Huszonhét ember a helyszínen meghalt, a holttesteket először a váróba fektették.

„Nem kívánom senkinek azt a látványt, érzést, amit az váróterem látványa nyújtott, ahová korábban a holttesteket fektették. Néhány kolléganőmmel hipós vízzel, szinte négykézláb sikáltuk fel ott a véres, csutakos padlót. Az egyik munkatársnőnk épp babát várt, mondtuk neki, ő ne jöjjön, máshol segítsen, ha tud. Borzasztó emlék”

– emlékezett vissza szörnyű tragédiára a Szoljon.hu-nak egy asszony, aki már akkor is a vasútnál dolgozott. Azt mondta, sokan bementek aznap éjjel dolgozni közülük, olyanok is, akik nem voltak szolgálatban.

Kárándi Béla nyugalmazott alezredest is a helyszínre rendelték. Az ő feladatuk a halottak azonosítása volt.

„Csendben dolgoztunk, senkinek nem volt kedve megszólalni. Szavakkal nem is lehet elmondani, milyen érzés volt látni, amikor az egyik fiatal mellé lefeküdt a földre az édesanyja. Átölelte a fiát, és perceken át zokogott. Az áldozatok között volt az ORFK egyik középvezetőjének az anyósa is. Amikor bejött az asszony férje, összetört egy széket. Rajta így jött ki a mérhetetlen düh és fájdalom, hogy elveszítette a feleségét”

– mesélte a tragikus éjszakáról a keleten.hu-nak.

A balesetben hatan életveszélyes, húszan súlyos, tizenketten könnyű sérüléseket szenvedtek. A sérülteket több kórházba szállították. Tizennégy embert elsősegélynyújtás után haza is engedtek, négy ember életét viszont már nem tudták megmenteni. Az áldozatok száma így később harmincegyre nőtt.

A Legfelsőbb Bíróság 1996 februárjában hozott ítéletet a balesetet okozók ügyében. A vasúti közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlan veszélyeztetéséért Szűcs Ferenc váltókezelőt öt és fél év, Farkas István tolatásvezetőt két év, Illyés Ferenc kocsirendezőt pedig másfél év fogházbüntetésre ítélte a bíróság. Szűcs Ferenc három év letöltése után kegyelemmel szabadult.

A MÁV az elhunytak hozzátartozóinak, a sérülteknek és azoknak, akik anyagi veszteséget szenvedtek kártérítést fizetett. Az esetenkénti összeg 20 ezertől 6 millió forintig terjedt.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Óriási trollszobrot húznak fel a szemétből Hódmezővásárhelyen

A híres dán művész, Thomas Dambo különleges trollszobrot készít hulladékból a hódmezvásárhelyi Kása-erdőben. A projekt komoly vitát váltott ki a városi közgyűlésben.

KULT

Félve ajánljuk érzékenyebb nézőknek a borzalmakkal teli dokusorozatot – A Fordulópont: A vietnámi háború története

A Netflix most a vietnámi háború hosszú éveit vette elő, annak minden borzalmával és szörnyűségével, Kendőzetlenül és az archív felvételekkel sokkolva mutatja be a harcokat, persze azért netflixesen.

KÉK HÍREK

Fejbe lőtte volt párját egy magyar férfi Ausztriában, a rendőrség nagy erőkkel keresi

A 34 éves nőt éjjel, egy bolt parkolójában lőtték fejbe Salzburg közelében. A rendőrség szerint volt párjával, P. Krisztiánnal találkozott volna, hogy tisztázzák a kapcsolatukat.

MÚLT

A magyar származású Albrecht Dürer az önmarketing mestere is volt, nemcsak a reneszánszé

Elképzelt orrszarvú, forradalmi sokszorosítási eljárás és botrányos önarckép: a németalföldi festészet zsenije Nürnbergből hódította meg Európát. Bejártuk a házat, ahol élt és dolgozott 20 évig.

Tóth Noémi - szmo.hu
2024. november 18.

Tele a történelemkönyv világhírű magyarokkal: a festő-grafikus-könyvkiadó géniusz Albrecht Dürerről is kevesen tudják, hogy aranyműves apja révén magyar vér csörgedezett az ereiben, bár ő már Németországban született 1471-ben. A festőinasnak szegődött fiúban csak úgy buzogott a tudásvágy és az újítási hajlam, és elképesztően pontosan tudta ábrázolni a természetet vagy az emberi vonásokat. Kortársai megítélése szerint ráadásul Dürer csupa meglepő dologra vetemedett. Például humánus témákat választott – gondoljunk csak ’A nagy nyúl’ című akvarellje és önarcképére –, amelyek akkoriban nem voltak divatosak.

1505-ben elkészítette egyik legismertebb grafikáját egy orrszarvúról, amelynek az a különlegessége, hogy Dürer soha nem látott élőben orrszarvút, és egy leírás alapján készítette el a művet. Ez a grafika rendkívül népszerű lett, és sokan csak ezen keresztül ismerték meg az állatot. Azonban nem minden alkotása lett az ismertségen felül sikeres is: az önarcképeit sok kritika érte, mondván, Dürer túlságosan is egoista – főleg az okozott botrányt, amelyen Krisztusként áldja gyakorlatilag önmagát. Önbizalomban és provokációban nem szűkölködött, az biztos…

Viszont szakmai érdemei elvitathatatlanok:

Dürer egyfajta „művész-influencerként” forradalmasította a művészeti alkotások terjesztését. Fametszeteivel és rézkarcaival felfedezte a sokszorosítás újfajta technikáját, amelynek segítségével képes volt műveit széles körben terjeszteni könyvszerű formában, ezzel növelve a bevételét és a hírnevét szerte Európában.

Munkásságának egyik fontos aspektusa volt a könyvnyomtatás iránti szenvedélye, amelyet nagybátyja, Anton Koberger, Nürnberg egyik vezető nyomdásza segítségével fejlesztett tökélyre. Dürer fametszet-illusztrációi, mint az ’Apokalipszis’, jelentős mértékben hozzájárultak a kor művészetéhez.

A Dürer-ház nem csak múzeum, hanem skanzen is

A művész Nürnbergben található otthona, a Dürer-ház ma múzeumként üzemel a bajor város turisztikai központjában, egy gyönyörű téren a vár aljánál. Dürer már eleve százéves házként vásárolta meg az ingatlant, ahol édesanyjával, illetve feleségével élt és alkotott – utódok nélkül – két évtizedig. A festő 1528-ban bekövetkezett halála után még a felesége lakott benne egy évtizedig, aztán több tulajdonosváltás után visszavásárolta a város, hogy közkinccsé tegye a házat. A Dürer-házon szerencsére a II. világháború sem hagyott akkora nyomot, mindössze a tetőt kellett megjavítani rajta, pedig a város nagy részét lebombázták annak idején. Úgyhogy ma is szinte egykori hangulatában tekinthető meg a jellegzetes stílusú, ötemeletes, és belül kissé puritán berendezésű épület.

A termeket róva az ember úgy érzi, időutazásba csöppent, miközben a korabeli technikákkal is megismerkedhet. A házat korhű bútorokkal rendezték be, és rekonstruálták Dürer műtermét is. Jó érzés úgy barangolni a házban, hogy azon ritka, fennmaradt reneszánsz-kori ház Európában, amely egy művész tulajdonát képezte. Még akkor is, ha sok alkotás a tárlaton csak másolat (élén a botrányos önarcképpel), hiszen az eredeti festményeket a világ nívós múzeumai birtokolják.

Albrecht Dürer élete és művészeti tevékenysége nagyban hozzájárult tehát a nyomtatási technikák és sokszorosított grafikák fejlődéséhez. Polihisztor-voltát az is mutatja, hogy nem csupán mint festő, könyvillusztrátor és grafikus, hanem mint író és irodalmár is tevékenykedett: önéletrajzokat és útinaplókat is írt, valamint elméleti könyveket festészetről, méretezésről és várépítésről, amelyek hosszú ideig szolgáltak alapul a művészeti oktatásban és gyakorlatban egyaránt. Dürer munkássága meghatározó része Európa kulturális örökségének, magyar gyökereiről pedig a városligeti Ajtósi Dürer sor emlékezik meg, amelyet halálának 400. évfordulóján neveztek el róla.

Kapcsolódó

„Pohárba töltetvén szüntelen szénsav buborékokat hány” – a szénsavas üdítőt és a fröccsöt is egy magyarnak köszönheted

Jedlik Ányos találta fel a szódavíz gyártásának módszerét a világon először – ahogyan a dinamóelvet és az elektromotort is. És azt tudtad, mikor jelent meg az első palackozott ásványvíz-márka Magyarországon?

Források: 1, 2, 3

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Radioaktív anyagot szállító kamion borult fel az M3-as autópályán

A fülkében utazó két férfit az arra járók mentették ki a roncsból. A radioaktív anyagot szállító tartály szerencsére nem sérült meg a balesetben.

KÉK HÍREK

Szándékosan ugorhatott a halálba egy brit ejtőernyős a rendőrség szerint

A 32 éves nő több mint 400 ugráson volt túl. Egy mezőgazdasági területen zuhant le Anglia északkeleti részén.

KÉK HÍREK

Halálos vasúti gázolás történt az Újpesti vasúti hídon

A helyszínelés miatt Újpest és Aquincum között nem közlekedhetnek a vonatok, az esztergomi vonalon hosszabb eljutási időre, rövidebb útvonalon közlekedő vonatokra kell számítani.

MÚLT

Jeanne Calment hihetetlen története: 100 évesen még biciklizett, 114 évesen filmezett, 122 évesen halt meg

A francia Jeanne Louise Calment döntötte meg a leghosszabb igazolt emberi élettartam rekordját. 85 évesen kezdett el vívni, 117 évesen szokott le a dohányzásról, és amikor a 120. születésnapján megkérdezték tőle, milyen jövőre számít, azt felelte: „egy nagyon rövidre”.

Tóth Noémi, fotó: Instagram/Wikipédia - szmo.hu
2025. április 26.

Ha bármikor kiejtenéd a szádon, hogy „az én koromban ezt már nem kéne”, gondolj az Arles-ban 1875-ben született Jeanne Louise Calmentre, aki fittyet hányt az efféle sztereotípiákra, és úgy alapvetően az élet törvényeire is, hiszen 122 évet és 164 napot élni nem éppen szokványos. 100 évesen még simán biciklizett, 114 évesen szerepelt az életéről szóló filmben, és 115 évesen rászánta magát egy csípőműtétre is, sőt, a cigiről is majdnem egy évszázad után szokott le – igaz, nem a tüdejével volt gond, hanem csak azért döntött így, mert a megromlott látásával utált tüzet kérni másoktól.

Madame Calment izgalmas korban született Franciaországban, hiszen az Eiffel-tornyot 14 éves korában építették fel, és ezidőtájt találkozott – a nagybátyja boltjában festéket vásárló – Vincent van Gogh-gal, aki a megítélése szerint „koszos, rosszul öltözött és ellenszenves volt”.

A munkahelyi stressz nem rövidített az életén, hiszen 21 éves korában hozzáment másod-unokatestvéréhez (dédnagybátyja unokájához), a dúsgazdag üzlettulajdonos Fernand Calment-hoz, és sosem dolgozott egyetlen percet sem. Helyette leginkább teniszezett, kerékpározott, úszott, görkorcsolyázott, zongorázott és operába járt. Életfilozófiája az volt, hogy amin nem tudsz változtatni, azon ne stresszelj, és soha nem használt szempillaspirált, mert gyakran nevetett sírásig. Híres volt hatalmas életkedvéről, valamint nagy étvágyáról, különösen az édességek iránt.

Jeanne végig megőrizte éles szellemi képességeit, de közben tragikus dolgokat kellett megélnie: hosszú élete során a saját lánya, sőt, unokája is elhunyt. Pedig közeli hozzátartozói is rendkívül hosszú ideig éltek: idősebbik bátyja, François 97, édesapja 93, édesanyja pedig 86 évig.

Amikor Jeanne 90 éves lett, örökös híján leszerződött az akkor 47 éves, André-François Raffray nevű ügyvéddel, aki szerződésben vállalta, hogy havi 2500 frankot fizet az idős hölgynek azzal a feltétellel, hogy a halála után ő örökli a lakást. Raffray azonban a legrosszabb rémálmában sem gondolta, hogy végül nem csak 30 évig fizeti Jeanne-nak az ígért havidíjat, hanem a hölgy még túl is éli őt.

Miután az ügyvéd 77 éves korában meghalt, annak özvegye köteles volt tovább fizetni Calmentnek élete végéig a törvény értelmében.

Jeanne olyan legendás idézeteket hagyott az utókorra, mint például hogy „fiatalnak lenni lelkiállapot, nem a testtől függ. Valójában még mindig fiatal vagyok, csak az elmúlt 70 évben nem néztem ki olyan jól.” Vagy hogy „a mi jó Istenünk elfelejtett engem”. Az egyik interjúja végén az újságíró azt mondta: „Asszonyom, remélem, valamikor jövőre újra találkozunk”. Erre Jeanne azt válaszolta: „Miért ne? Annyira azért nem vagy öreg, még mindig itt leszel!”

Források: 1,2,3

Kapcsolódó

A magyar sztárorvos, aki Einsteint kezelte, és Jászai Marit szerette

Plesch János Európa egyik legmenőbb belgyógyásza volt a 20. század elején, ráadásul Jászai Marival folytatott románcának köszönhetően igencsak előkelő baráti körre tett szert, például Marlene Dietrich és Görgey Artúr személyében.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Holttestet találtak a XI. kerületi mélygarázstűz helyszínén

A tűzben egy kisteherautó és személyautó gyulladt ki, valamint a lángok átterjedtek további hat járműre. A tűz keletkezési körülményeit egyelőre vizsgálják.

KÉK HÍREK

Videó: Élő adásban lőtték le a TikTok-sztárt, aki azonnal szörnyethalt

A 25 éves jamaikai influenszer egy barátjával játszott élőben a TikTokon, amikor hátulról rátámadtak, és több lövést adtak le.

KÉK HÍREK

Több autó kigyulladt egy budai mélygarázsban – el kellett hagynia a lakóknak a társasházat

Péntek hajnalban tűz ütött ki a Hauszmann Alajos utcában egy társasház mélygarázsában. A lángokat két vízsugárral oltották el a tűzoltók.

MÚLT

Új részletek derültek ki a Titanic kapitányáról – annak is híre ment, hogy túlélte a katasztrófát

Egy friss könyv szembemegy a régóta terjedő pletykákkal Smith kapitánnyal kapcsolatban. Feltárult a Titanic első emberének igazi sorsa.

Szerző: GJ, A képen balról: William M. Murdoch, Joseph Evans, David Alexander és Edward Smith kapitány, de még nem a Titanic, hanem az Olympic fedélzetén. Fotó: Wikipedia - szmo.hu
2025. április 20.

Egy új könyv teljesen más képet fest a Titanic tragédiájának egyik legismertebb szereplőjéről, Edward John Smith kapitányról, mint amit a róla terjesztett szóbeszédek, cikkek, dokumentumfilmek vagy a sok esetben pontos mozifilm alapján sejtettünk.

Dan E. Parkes író A Titanic öröksége: A kapitány, a lánya és a kém című – magyar nyelven egyelőre kiadatlan – könyvében azt állítja, hogy Smith nem lőtte főbe magát, ahogy azt sok pletyka sugallta, és nem is a hajóhídon ölte meg a vezetőfülkébe betörő jeges ár, ahogyan azt James Cameron 1997-es sikerfilmjében láthattuk.

A könyv több korabeli pletykát is cáfol, például azt, hogy a kapitány ittasan vezette a hajót, figyelmen kívül hagyta a jéghegyekre vonatkozó figyelmeztetéseket, vagy felelőtlenül siettette az utazást.

Parkes megemlíti a kötetben, hogy a Titanic elsüllyedése után három hónappal egy Baltimore-i férfi azt híresztelte, hogy Smith életben van és Maryland államban bujkál. Később a Life magazin írta meg, hogy egy ohiói hajléktalan férfi Smith kapitánynak vallotta magát. E történetek egyike sem nyert bizonyítást, és lássuk be, nem is valószínű, hogy bármelyik igaz lenne.

Forrás: Wikipedia

A könyv az Unilad szerint felidézi a tragédia utáni újságcikkeket is, amelyek a kapitány öngyilkosságáról számoltak be. A Los Angeles Express 1912. április 18-án például azt írta: „E.J. Smith kapitány főbe lőtte magát”, míg a Daily Mirror egy nappal később hasonló címmel adott ki szenzációnak szánt írást; azt írták, „Smith kapitány főbe lőtte magát a hídon.” Parkes viszont hangsúlyozza, hogy a szemtanúk ugyan hallottak lövéseket, de ezeket azóta sem sikerült a tiszthez kötni.

A könyv inkább a túlélők beszámolóira alapoz: egyikük, a tragédia idején 27 éves Robert Williams Daniel például azt vallotta, látta a kapitányt a hídon, amikor a hajó süllyedni kezdett, és szerinte „hősként halt meg.”

Frederick Hoyt, egy gazdag utas arról számolt be, hogy visszatért a fedélzetre, ahol találkozott Smith-szel, és megosztottak egy italt, mielőtt ő maga a vízbe ugrott.

Isaac Maynard, egy 31 éves szakács azt mondta, látta, „ahogy a kapitányt a hídon elragadja a víz”. Valószínűleg ezt a vallomást vette alapul Cameron is a film forgatókönyvénél, ám nem teljes egészében, mert a férfi később még úszni látta Smith-t, és biztos volt benne, hogy őt, mert felismerte az egyenruháját és a sapkáját. Ezt a verziót más túlélő is megerősítette, valószínűleg az a személy, aki utoljára látta élve.

Egy tutajhoz kapaszkodó férfi próbálta kimenteni a kapitányt: kezet nyújtott neki, de az nem hagyta, csak azt kiáltotta: „Vigyázzatok magatokra, fiúk”. A szemtanú hozzátette: nem tudja, ezután mi lett vele, mert többé nem került a szeme elé, és úgy gondolta, a vízbe fulladt.