TUDOMÁNY
A Rovatból

Titan: ez történik most a vaksötét tengerfenékről felhozott roncsokkal

A merülőhajó maradványaiből megpróbálják kikövetkeztetni a repedés helyét, és rájönni arra, hogy működött-e a valós idejű állapotfigyelő rendszer.
Fotó: OceanGate - szmo.hu
2023. június 29.


Link másolása

Miután a Titan roncsainak elérhető részeit több napos kutatómunkával a tengerfenékről összegyűjtötték, megkeződik a nyomozás a végzetes baleset okainak feltárására, illetve annak kiderítésére, hogy hogyan lehetett volna megelőzni azt.

Mint egy repülőgépszerencsétlenség

A Brit Királyi Haditengerészetnél korábban tengeralattjáró kapitányként dolgozó Ryan Ramsey a BBC-nek elmondta:

„A merülőhajón nincs fekete doboz, vagyis nem lehet rekonstruálni a történteket, de ezt leszámítva a nyomozás olyan, mint egy repülőgépszerencsétlenség esetén.”

Elsősorban repedések nyomát keresik majd, ami nem lesz könnyű, mert a Titan darabokban van, másrészt távvezérelt eszközök segítségével gyűjtöttek be ezekből annyit, amennyit tudtak a vaksötét tengerfenékről.

Monitoring rendszer

Az OceanGate weboldalán még mindig szerepel a Titan leírása, eszerint a merülőhajó „valós idejű állapotfigyelő rendszerrel” volt felszerelve, ami a hajótestet monitorozta. Ez akusztikus érzékelők és nyomásmérők segítségével elvileg képes volt elemezni a nyomásváltozást a merülés során, és „precízen értékelte a szerkezet integritását”.

A jelzőrendszer funkciója az, hogy időben figyelmeztessen a hajótest sérülésére. Ha megfelelően működött volna, a Titan vezetője észlelhette volna a veszélyt, és időben visszatérhetett volna a felszínre. Ha a baleset oka a hajótest sérülése volt, a nyomozók tudni akarják majd, hogy a figyelmeztető rendszer miért nem működött.

Túl innovatív egy hagyományos bevizsgáláshoz

Elemezni fogják a roncsok karbonszál-szerkezetét. Minden egyes darabot mikroszkóppal vizsgálnak meg, megfigyelik a karbonszál rostok irányát. Olyan szakadásokat keresnek, amikből kideríthető, hogy a hajótesten pontosan hol indult a repedés.

Ha bebizonyosodik, hogy valóban repedés volt a tragédia oka, akkor a kérdés az, hogy ez a merülés előtti vizsgálat hiánya miatt maradhatott-e észrevétlen, ahogy néhány szakértő már célzott rá.

A legtöbb kereskedelmi merülőhajót egy külső szervvel hitelesíttetni kell, ilyenkor megvizsgálják, hogy bizonyos szabványok teljesülnek-e. A Titant üzemeltető OcaenGate esetében nem ez volt a helyzet. A cég ezt azzal magyarázta, hogy a Titan egy kísérleti hajó, és annyira innovatív, hogy a jelenlegi módszerekkel értelmetlen bevizsgálni.

„Ez rendben lehet akkor, ha kísérleti járműről van szó, kutatásokhoz – véli David Andrews professzor a Londoni Egyetemről. – De amint elkezdesz pénzt keresni azzal, hogy utasokat szállítasz, az már különös.”

Elfáradhatott az anyag a térfogatváltozástól

Az OceanGate weboldalán még mindig olvasható, hogy „a Titan a világ egyetlen karbonszálas merülőhajója, amely képes öt embert levinni négyezer méteres mélységbe. A modern hajó, amelyet az OceanGate tervezett és konstruált a NASA, a Boeing és a Washintoni Egyetem szakértőinek közreműködésével, 2018-ban indult első mélytengeri útjára. A modern anyagok innovatív használatának köszönhetően a Titan könnyebb, tágasabb és kényelmesebb, mint más mélytengeri merülőhajók.”

Minden alkalommal, amikor a Titan nagy mélységekbe merült, az óriási víznyomás összetömörítette a hajótestet: magyarul kisebb lett, és a felszínre való visszatéréskor visszanyerte normál méretét. Ettől a rendszeres stressztől az anyag elfáradhatott, meggyengülhetett. Azt egyelőre nem tudni, hogy minden egyes merülés után végeztek-e vizsgálatot, és ha igen, az mennyire átfogó volt. Alkalmaztak-e például ultrahangos vagy röntgenvizsgálatot, mikroszkopikus méretű sérülések után kutatva. A cég vezetője mindenesetre már nem lesz felelősségre vonható, mert ő is egyike volt annak az öt embernek, akik életüket vesztették a tragédia során.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
Geomágneses viharra figyelmeztetnek a szakértők, szombaton lesz a legintenzívebb
A csütörtöki napkitörés szele szombaton éri el a Földet. Ha még napkelte előtt ideér, akkor akár szabad szemmel is látható lesz a sarki fény.

Link másolása

A csütörtök reggeli X2.2-es intenzitású napkitörés az előzetes várakozásoknál hevesebb turbulenciákat okozhat majd a Föld mágneses terében. A NOAA űridőjárással foglalkozó osztálya, az SWPC friss előrejelzésében extrém, 8,33-as Kp indexet vár a szombat reggeli órákra – írja az idokep.hu.

G4-es erősségű geomágneses viharra adtak ki figyelmeztetést, amire legutóbb 2005-ben volt példa.

Hazánkból általában 5-6-os Kp index esetén hosszú expozíciós fényképezőgépekkel már látható a sarki fény, ennél magasabb érték esetén nem kizárt, hogy akár szabad szemmel is látható legyen a jelenség.

A legintenzívebb időszak szombaton reggel 8 és 11 óra között várható, de már az azt megelőző három órás időablakban is 7-es értéket várnak a szakemberek. A jelenség megfigyelésében így a korai napkelte lesz a legnagyobb akadály.

Ugyanis holnap Budapesten 5:12-kor kel a Nap, viszont körülbelül már másfél órával korábban világosodni kezd. Az égboltot ráadásul szórványos felhőzet is takarhatja.

Az ideális megfigyelőhely Amerikában lesz, de kis szerencsével már az éjjeli órákban látható lesz a jelenség hazánkból is.

A Nap péntek reggel újabb, X3.98-as kitörést produkált, így további turbulenciák várhatók a következő napokban a Föld mágneses terében.

A kitörésről látványos grafikát készített a HUXt napszél-modellje, amelyet itt lehet megnézni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Napfényből cseppfolyós üzemanyagot állítanak elő szegedi tudósok, a Mol is együttműködik velük
Először áramot termelnek, azzal részeire bontják a vizet, majd szén-dioxidot adnak hozzá – így lesz belőle nyers benzin vagy kerozin. Az olajcég már együttműködési megállapodást kötött a Szegedi Egyetemmel.

Link másolása

Napfényből állítanak elő cseppfolyós üzemanyagot a Szegedi Egyetem energetikai tesztállomásán, amit a napokban adtak át. Először áramot termelnek, azzal részeire bontják a vizet, majd szén-dioxidot adnak hozzá – így lesz belőle nyers benzin vagy kerozin. A Mol már felfigyelt a kísérleteikre, az olajcég együttműködési megállapodást kötött a Szegedi Egyetemmel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Rejtélyes föld alatti építményre találtak a gízai piramisok mellett régészek egy földradarral
A kutatók szerint – bár a radaradatok alapján nem lehet biztosat mondani – feltehetőleg egy sírkamrát rejt a piramisok mellett a föld mélye.

Link másolása

Egyiptomban, a gízai piramisok környékékén a régészek egy L alakú építmény jelenlétét mutatták ki földradarral – írja a Heritage Daily. A kutatók úgy hiszik, hogy a föld alatti építmény megközelítőleg két méter mélyen helyezkedik el, és valószínűleg homokkal van tele.

Az L alakú struktúra csupán egy bejárat lehet – gondolják a kutatók –, amely egy sokkal mélyebbre vezetítő építményhez vezethet. Ezt bizonyítja az is, hogy a kutatók által használt földradar a L alakú struktúra alatt 3,5-11 méter mélyen anomáliákat észlelt.

Ugyanakkor a mérési eredmények szerint nem lehet biztosat mondani, ám a régészek úgy hiszik, hogy a piramisok mellett fekvő föld alatti építmény meglehet, hogy egy mészkőből épült sírkamra lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Megvizsgálták Beethoven hajtincseit, és kiderült, hogy miért süketülhetett meg
A tanulmány szerzői a német zeneszerző két hajtincsének vizsgálatát végeztek el. Az ólom mellett az arzén és a higany is toxikus mennyiségben volt jelen.

Link másolása

Nagy mennyiségben mutattak ki nehézfémeket Ludwig van Beethoven hajszálaiban, kutatók szerint mérgezés okozhatta a zeneszerző süketségét és más betegségeit is – írja a Telex a Clinical Chemistryben közölt tanulmányra hivatkozva.

A tanulmány szerzői a német zeneszerző két hajtincsének vizsgálatát végeztek el, és felfedezték, hogy veszélyesen magas volt

a hajszálaiban az ólomkoncentráció, de emellett az arzén és a higany is toxikus mennyiségben volt jelen.

Az egyik tincsben 380, a másikban 258 mikrogramm per gramm ólmot mutattak ki, miközben ma a 4 mikrogramm vagy kevesebb a határérték. Az arzén a mai normál értékek tizenháromszorosát, a higany a négyszeresét mutatta.

„Ezek a legmagasabb értékek a hajban, amelyeket valaha láttam. A világ minden tájáról kapunk mintákat, és ezek az értékek egy nagyságrenddel magasabbak”

– mondta a New York Timesnak Paul Jannetto, a tanulmány társszerzője, a Mayo Klinika patológusa.

A kutatók úgy hiszik, hogy a zeneszerző szervezetében jelenlévő mérgező fémek magyarázhatják azt, hogy a művész miért szenvedett több betegségben. A hallását a húszas éveiben kezdte elveszíteni, és bő két évtized alatt teljesen megsüketült. Emellett emésztőrendszeri problémái voltak, kétszer sárgaságot kapott, ami a májbetegség egyik tünete.

Az ólom dokumentáltan okozhat gyomor-bélrendszeri és májbetegségeket, és a csökkent halláshoz is hozzájárulhat. Vélemények szerint Beethovennél az ólomszint nem volt annyira magas, hogy önmagában az okozza a zeneszerző halálát.

Az ólommérgezéses elmélete nem új keletű, ugyanis egy korábbi tanulmány is ezt valószínűsítette, azonban ott kiderült, hogy a vizsgált hajminták egy zsidó nőé voltak. A mostani kutatás esetében viszont biztosan Beethoven hajszálaival dolgoztak a kutatók. A kezükre játszott, hogy a korszak szokásaihoz tartozott az, hogy a szerelmesek egymásnak tincseket küldözgettek, és a hírességek fürtjeit a rajongók is gyűjtötték.

Korábbi hajvizsgálatok azt mutatták ki, hogy Ludwig van Beethovennek valószínűleg örökletes hajlama volt a májbetegségekre, hónapokkal a halála előtt pedig hepatitis B fertőző májgyulladásban szenvedett.

Számos feltételezés övezi a zeneszerző halálának okát. Az egyik szerint Beethoven nagyon szerette a bort, gyakorta megivott egy palackkal naponta. A mértékletesség problémája mellett nagyobb gondot jelenthetett az az ólom-acetát, amelyet abban az időben a bor tartósítására és édesítésére használtak. Magából az üvegpalackból is kioldódhatott ólom, mert annak a gyártásához is használták a fémet.

Az arzén és a higany feltételezések szerint a Dunából kifogott halakból kerülhetett Beethoven szervezetébe, hiszen Bécsben a különböző gyárak a folyóba eresztették a mérgező melléktermékeiket.

Az 1827-ben elhunyt Beethoven süketségének okát nemcsak hajtincsek segítségével próbálták megfejteni, hanem koponyájának megmaradt darabjaiból is próbálnak rájönni, mi okozhatta betegségét.

Link másolása
KÖVESS MINKET: