TUDOMÁNY

A Titan összeroppanásakor az áldozatok nem szenvedtek, hirtelen egy Eiffel-toronynyi súly nehezedett minden porcikájukra

A szerencsétlenül járt merülőhajó utasai egy szempillantás alatt megsemmisültek a sokezer tonnányi víznyomás súlya alatt. A testük szétmorzsolódhatott, a csontjaikat kivéve.

Link másolása

A Titan június 18-án kezdett a víz alá merülni, hogy a fedélzetén lévő öt utassal eljusson a Titanic roncsaihoz. Eltűnése után sokáig amiatt aggódtak, hogy a hajó belsejében kifogy az oxigén, később azonban kiderült, hogy a Titan már a merülés közben összeroppant: június 23-án bukkantak néhány maradványára a Titanic roncsaitól mintegy 500 méterre.

Emberi maraványokra kicsi az esély

A Titan maradványai nagyjából 3800 méter mélységben lehetnek. Ez mélyebb annál, mintha a New York-i Empire State Buildingből kilencet pakolnánk egymásra. Ebben a mélységben a víznyomás összegyűri és szétmorzsolja az emberi testet – a csontokat kivéve –, és szétzúz bármilyen olyan tengeralattjárót, amin sérülés vagy repedés van.

Ha egy merülőhajó berobban az emberi testbe, nincs túl sok esély rá, hogy bármilyen emberi maradványt találjanak

– mondta az NBC-nek Nicolai Roterman ökológus. Az elhunytak azonnal meghaltak, és „nem tudtak semmiről”, miután a testük az Eiffel-torony súlyával megegyező nyomásnak volt kitéve.

Hobbibúvárkodás 40 méterig

Bárki, aki már lemerült egy medence aljára, vagy búvárkodott, megtapasztalhatta a testére nehezedő víznyomás változását. Még a kisebb mélységekben is lehet érezni a különbséget a tüdőben, az agyban, a fülben, és más testrészeken. A szabadidős, nem kezdő búvárkodás alsó határa 40 méter mélység körül van, ami csupán töredéke annak a mélységnek, amennyire a Titan lemerült.

A Nagy kékség című, 1988-as Luc Besson-filmet inspiráló mélytengeri búvár, Enzo Maiorca merülési rekordja 101 méter volt.

A Scientific American szerint minden tíz méteres mélység után a testre nehezedő nyomás mintegy 100 kilopascallal növekszik. Összehasonlításképp: a légköri nyomás a tengerszinten nagyjából 100 kilopascal. A napfény mintegy 200 méteres mélységben, vagyis mintegy 2000 kilopascalos nyomáson szűnik meg. Egy rottweiler harapása 2260 kilopascal erősségű, a fehér cápáé 27000-es erősségű lehet.

Mikroszkopikus hiba

Abban a mélységben, ahol a Titanic nyugszik, 38000-41000 kilopascal a nyomás, és ez nehezedett az összeroppanásakor a merülőhajóra és a benne lévő emberekre, testük minden pontjára.

Ez sokezer tonnától akár 10 ezer tonnáig terjedő súlyt is jelenthetett.

Nem is kell túl nagy, látható repedés ahhoz, hogy a Titanic mélységében összeroppanjon egy merülőhajó: egy apró, vagy akár mikroszkopikus méretű hiba is elég hozzá a hajótesten. Ilyenkor a benne lévő levegő egy pontig összenyomódik, majd a víz beáramlik, és az összeomlás hatalmas erejű – mondta Blair Thornton professzor ugyancsak az NBC-nek. Akkora erejű, hogy a merülóhajón tartózkodók egy szempillantás alatt megsemmisültek. Nem tudták, mi történik, és nem is szenvedtek.

Frissítés: a CNN azt írta, hogy „feltehetően emberi maradványokat” találtak a Titan tengerfenékről kiemelt roncsai között, de biztosat csak az orvosszakértői vizsgálat után lehet megállapítani.

(via Grunge)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Geomágneses viharra figyelmeztetnek a szakértők, szombaton lesz a legintenzívebb
A csütörtöki napkitörés szele szombaton éri el a Földet. Ha még napkelte előtt ideér, akkor akár szabad szemmel is látható lesz a sarki fény.

Link másolása

A csütörtök reggeli X2.2-es intenzitású napkitörés az előzetes várakozásoknál hevesebb turbulenciákat okozhat majd a Föld mágneses terében. A NOAA űridőjárással foglalkozó osztálya, az SWPC friss előrejelzésében extrém, 8,33-as Kp indexet vár a szombat reggeli órákra – írja az idokep.hu.

G4-es erősségű geomágneses viharra adtak ki figyelmeztetést, amire legutóbb 2005-ben volt példa.

Hazánkból általában 5-6-os Kp index esetén hosszú expozíciós fényképezőgépekkel már látható a sarki fény, ennél magasabb érték esetén nem kizárt, hogy akár szabad szemmel is látható legyen a jelenség.

A legintenzívebb időszak szombaton reggel 8 és 11 óra között várható, de már az azt megelőző három órás időablakban is 7-es értéket várnak a szakemberek. A jelenség megfigyelésében így a korai napkelte lesz a legnagyobb akadály.

Ugyanis holnap Budapesten 5:12-kor kel a Nap, viszont körülbelül már másfél órával korábban világosodni kezd. Az égboltot ráadásul szórványos felhőzet is takarhatja.

Az ideális megfigyelőhely Amerikában lesz, de kis szerencsével már az éjjeli órákban látható lesz a jelenség hazánkból is.

A Nap péntek reggel újabb, X3.98-as kitörést produkált, így további turbulenciák várhatók a következő napokban a Föld mágneses terében.

A kitörésről látványos grafikát készített a HUXt napszél-modellje, amelyet itt lehet megnézni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Látványos csillaghullás lesz vasárnap hajnalban
2046-ig nem lesz hasonló jelenség. A koránkelők csíphetik el a legszebb látványt.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Az év egyik legszebb meteorraja, az Éta Aquaridák csillaghullása lesz látható vasárnap hajnalban.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleményében azt írja, hogy

idénre a raj egy kisebb kitörését jósolják, amelyhez hasonló nem valószínű, hogy lesz 2046-ig.

A tájékoztatás szerint a leggazdagabb hullást a koránkelők csíphetik el, hajnal 3 és 4 óra között.

via MTI


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Megfejtették a négy lábon járó család titkát
Sokáig senki sem értette, hogy a törökországi Ulas család tagjai miért nem tudnak két lábon sétálni. Voltak tudósok, aki evolúciós visszafejlődésre gyanakodtak, ám kiderült, hogy más az ok.

Link másolása

Sikerült megfejteni, hogy a Törökországban élő Ulas család tagjai miért járnak négy lábon – írja a Unilad. A család rejtélye legalább azóta foglalkoztatja a kutatókat, hogy a BBC 2006-ban bemutatta a róluk szóló, A négy lábon járó család (The Family That Walks on All Fours) című dokumentumfilmet.

Az Ulas család 19 tagjából hat testvér csak négy lábon tudott járni.

Török kutatók úgy spekuláltak, hogy evolúciós visszafejlődésről lehet szó, ugyanakkor a család járása eltért attól, ahogy a főemlősök, vagy az előemberek jártak négy lábon: kezükön ugyanis nem az öklükre, hanem a tenyerükre támaszkodnak. Ilyen járást sehol máshol nem figyeltek még meg, ami csak fokozta a rejtélyt.

Végül az Aarhus Egyetem dán tudósainak sikerült bebizonyítania, hogy a család tagjainak életét egy nagyon ritka, örökletes tünetegyüttes nehezíti meg. A kisagyi ataxia, értelmi fogyatékosság és egyensúlyzavar szindróma (Cerebellar Ataxia, Mental Retardation and Dysequilibrium Syndrome, CAMRQ) kiváltó oka egy genetikai elváltozás, ami a szervezet proteinjeit a zsírok megfelelő elosztásában gátolja. Ennek következménye többek között a rossz egyensúly, ami miatt sokáig nem tudtak felegyenesedve járni a családtagok.

A család négy lábon járó gyerekei közül egy elhunyt, a többiek viszont mostanra fizioterápiás segítséggel megtanultak két lábon sétálni, noha az egyensúlyuk továbbra is rossz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Videóban mutatta be a NASA, milyen lehet átmenni egy fekete lyukon
A szimulációban láthatjuk a spagettizálódás folyamatát is. Az is kiderült, hogy inkább a szupermasszív fekete lyukba lenne jobb belezuhanni.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 08.


Link másolása

Szimulációt készített az amerikai űrhivatal arról, hogy milyen érzés lehet egyenesen egy fekete lyuk közepébe repülni.

Jeremy Schnittman, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának asztrofizikusának videója azt mutatja be, hogyan nézhet ki, ha valaki átrepül a fekete lyuk eseményhorizontján. Ez az a pont, ahonnan már nincs visszaút, ugyanis a gravitációs vonzás már túl erős ahhoz, hogy menekülni lehessen.

A szimuláció során láthatjuk a spagettizálódás folyamatát is, amikor a fekete lyuk által beszippantott tárgy végtelen hosszúra nyúlik, végül pedig darabjaira hullik.

Schnittman azután döntött a videó elkészítése mellett, hogy rengetegen kérdezték arról, mi történhet a fekete lyukba repüléskor.

„Két különböző forgatókönyvet szimuláltam: az egyikben egy kamera - egy vakmerő űrhajós helyettesítője - épphogy csak elkerüli az eseményhorizontot, és visszacsapódik, a másikban azonban átlépi a határt, megpecsételve ezzel a sorsát”

– mondta a kutató.

A tudós kitért arra is, hogy ha már választani lehetne, akkor inkább a szuerpmasszív fekete lyukba lenne érdemes belezuhanni. Ugyan a túlélésre ebben sem lenne esély, de legalább gyorsabban bekövetkezne a vég.

A lenyűgöző szimulációt itt lehet megnézni:

via Unilad


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk