ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Tényleg a perui kovaföld a legújabb csodaszer?

A divatos táplálékkiegészítők rendszerint könnyen hozzáférhető, egyszerű anyagok, amelyekről azt állítják, gyógyítják a rákot, fogyasztó, méregtelenítő, lúgosító hatásúak. Vajon a kovaföld is ilyen? A KÖDPISZKÁLÓ gyógyszerészei utánajártak.


Ködpiszkáló blog gyógyszerész szerzője eloszlatja a tévhiteket a perui kovafölddel kapcsolatban és magyarázatot ad arra, miért megtévesztőek a csomagoláson található feliratok.

A blogon megtaláljátok a gyógynövényekkel, gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos tévhitek, rémhírek oszlatását, a köd piszkálását - szakemberektől. A szerzők célja az elfogulatlan és szakszerű tájékoztatás, mert a helytelenül alkalmazott rossz minőségű termékek használata többet árthat, mint a kezelés elmaradása.

"Jó lenne – ködszurkálóként – fényt hasítani, de legalább agresszív kérdőjeleket vésni ebbe a szélcsendes káoszba."

Latinovits Zoltán.

Valószínűsíthető, hogy a csodaszerek forgalma egyenes arányban növekszik a hirdetésekben szereplő idegen kifejezések előfordulásával, valamint a szerrel összefüggésbe hozott Nobel-díjas tudósok, kutatók vagy tudóscsoportok számával... Bár a kovaföld esetén nem teljesül a felsorolt kritériumok mindegyike, összességében – különösen akkor, ha alkalmazásának hasznait is számításba vesszük – nyugodtan besorolható a divatos "csodaszerek" népes táborába.

A kovamoszatok, a kovaszivacsok és a sugárállatkák vázuk fő alkotójaként használják fel a szilíciumot. A kovaföld ezeknek az állatoknak az elporladása után visszamaradó, majdnem teljes egészében amorf szilícium-dioxidból álló fehér vagy agyagszínű finom por. Az utóbbi időben kiemelkedő népszerűségre tett szert a perui kovaföld, ami jelentős részben szilícium dioxid, azonban hogy a perui jelzőt miért kapta, rejtély. Az egyik lehetséges magyarázat az lehet, hogy az egzotikus áruk eleve vonzóbbnak tűnnek.

Lássuk az ígéreteket és a tudományosan is igazolt hatásokat:

A szilícium-dioxid (SiO2), a szervezet szinte összes részének egyik fő alkotóeleme.

Az emberi szervezetben nagyjából 1-1,5 g szilícium található, döntően a csontokban, kötőszövetben, a bőrben, a hajban és a körömben. Nyomelemként feltételezhetően szerepet játszik a szervezet egészséges működésének a fenntartásában, ugyanakkor pontos élettani szerepe nem tisztázott, és nélkülözhetetlensége sem bizonyított. A szilícium napi ajánlott bevitele nem meghatározott, egyes vizsgálatok alapján egy 70 kg-os felnőtt naponta 1750 mg szilíciumot fogyaszthat mellékhatások nélkül. A kiegyensúlyozott európai étrend 20-50 mg/nap szilíciumot tartalmaz. Általában a növények (gabonafélék, zab, árpa, rizs) nagyobb mennyiségű szilíciumot tartalmaznak, mint az állati eredetű élelmiszerek, ugyanakkor a szilícium számos ásványvízben is megtalálható.

gabona

Számos feldolgozott élelmiszerben is előfordul a szilícium szilícium-dioxid, szilikátok, és dimetil-polisziloxán formában csomósodásgátló és habzásgátló adalékanyagként. Az élelmiszerekkel felvett szilícium gyomor-bélrendszerből történő felszívódása kérdéses, mivel a növényekben leginkább a vízben nem oldódó szilícium-dioxid található meg. (Azok az anyagok, amelyeket szájon át elfogyasztunk, de nem oldódnak vizes közegben, jellemzően változatlan formában kiürülnek a szervezetből.)

A szilícium egyik vízoldékony formája az orto-kovasav, melyből az ásványvizek literenként 2-5 mg-ot, egyes sörfélék 9-39 mg-ot is tartalmazhatnak. A legjobb biológiai hasznosulása a kolinhoz kötött orto-kovasavnak van.

A szilíciumot már számos betegséggel és állapottal (csontritkulás, érelmeszesedés, Alzheimer-kór) összefüggésbe hozták, a hatás pontos mechanizmusa azonban egyik esetben sem egyértelműen meghatározott. Időskorban a táplálkozási szokások megváltozása miatt a felvett szilícium mennyisége lecsökken, azonban nem állapítható meg ok-okozati összefüggés az időskori betegségek és a csökkent szilíciumbevitel között.

A megfelelő és tiszta szilícium mennyiséget igen nehéz a napi táplálkozással bevinni, azonban a Perui kovaföldben koncentrált mennyiségben van jelen.

Habár a szilícium-dioxid vízben nem oldódik, és ebből adódóan fel sem szívódik a gyomor-bélrendszerből, a forgalmazók biztosítanak róla, hogy az ő termékükben lévő szilícium-dioxid nem ismeri a fizikát és a kémiát, és oldódni fog vízben. (Aki már készített homoksütit a játszótéren, az házi kísérlete során megfigyelhette a szilícium-dioxid víz oldhatatlanságát.) Érdekes, hogy a hatások egy részét a felszívódott szilíciumnak ("értisztítás"), míg más részét a bélrendszerben maradó szilícium-dioxidnak ("méregtelenítés") tulajdonítják.

csontok

A szilícium-dioxid hiánya gyengíti a csontokat és az ízületeket.

A szilícium csontokra gyakorolt hatásával több humán vizsgálat is foglalkozott, azonban ezen tanulmányok nagy része, a megfelelő dokumentáció és a kontrollcsoport hiánya miatt nem szolgáltat értékelhető adatokat. A szilícium csontképződésben betöltött szerepére utalhat, hogy szilíciumban szegény mesterséges (parenterális) táplálás mellett a csontok ásványianyag-tartalma csökkent.

A kalcium és D-vitamin önmagában nem biztosítja a csontok megfelelő- növekedését, sűrűségét, szilárdságát és a rugalmasságát.

Egy placebókontrollos, kettős vak vizsgálat során a napi 3, 6 illetve 12 mg szilícium, egyidejű kalcium- (1000 mg/nap) és D-vitamin- (20 μg/nap) bevitel mellett, 12 hónap alatt nem volt szignifikáns hatással a menopauzán átesett nők csontsűrűségére, és a csontképződést jelző markerek szintje sem változott. Tehát sajnos azt lehet mondani, hogy a vizsgált mennyiségben a kalcium és a D-vitamin szilíciummal kiegészítve sem biztosított megfelelő védelmet a csontritkulás ellen.

Ellentmondásos következtetéssel zárult egy közel 3000 fő bevonásával készült keresztmetszeti populációs vizsgálat is. A szilíciumbevitel jótékony hatással volt a férfiak és menopauza előtti nők csípőcsontjának a sűrűségére, ugyanakkor nem volt hatással a menopauzán átesett nők csípőcsontsűrűségére, és egyik csoportban sem befolyásolta az ágyéki gerinc csontsűrűségét. A szilícium csontképződésben játszott szerepének lehetséges hatásmechanizmusa nem ismert. Habár állatkísérletek igazolták a szilícium D-vitamintól független csontképződést elősegítő hatását, a szilícium csontokra kifejtett hatásait ez idáig emberekben nem erősítették meg.

dvit_kalc

Tény, hogy a kalcium nem képes felszívódni a szilícium-dioxid jelenléte nélkül.

Érdekes kijelentés, de erről sem az élettan, sem a farmakológia tankönyvek nem tesznek említést.

Tudományos kutatások azt mutatják, hogy a szilícium-dioxid képes átalakulni transz-mutáció során kalciummá, ha a szervezetnek szüksége lenne rá, de nincs más forrása. Ez a tény önmagában is elegendő ok arra, hogy a kovaföldet rendszeresen fogyasszuk.

A transzmutáció során egy elemből egy másik jön létre. Természetes transzmutáció a radioaktív bomlás, mely során radioaktív elemek alakulnak át stabil elemekké. Mesterséges transzmutációt tudunk létrehozni részecskegyorsító berendezések segítségével. De az atomerőművekben is transzmutáció történik a magreakciók során, amikor két atommag összeütközik, és ennek eredményeképp új atommag jönnek létre, miközben elképesztő mennyiségű energia szabadul fel. Az atomreaktorokban a magreakciók kontrollált körülmények közt zajlanak, ha azonban az emberben, ez akkor jönne létre, amikor épp nincs elég kalcium, akkor mindenkit a legszigorúbban el kellene tiltani a kovaföld fogyasztásától, a spontán atomkatasztrófák megelőzése érdekében.

A kollagén (amely főként szilícium-dioxid) a ragasztó, mely összetartja szervezetünket.

A szilícium kollagénszintézisre gyakorolt hatása, valamint a kötőszövetetek és ízületek egészségében betöltött szerepe tisztázatlan. Habár a kötőszövetben kimutathatóan jelen van a szilícium, a kollagén aminosavakból felépülő fehérje.

kollagen

A szilícium-dioxid tehát a neurológiai egészség fontos támogatója.

Szilícium-tartalmú étrend-kiegészítőket gyakran ajánlanak Alzheimer-kórban szenvedőknek. A feltételezések szerint a szilícium csökkenti az Alzheimer-kór kialakulásában feltételezetten szerepet játszó alumínium felvételét és agyi koncentrációját. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) értékelése alapján azonban nem megalapozott az a kijelentés, hogy a szilícium csökkenti az alumínium lerakódását az agyban. Habár több vizsgálatot is végeztek ennek igazolására, az EFSA az értékelés során a vizsgálatokat azokat nem megfelelő módszertana és kivitelezése miatt nem vette figyelembe.

A salakanyagok kitisztulása kizárólag a nyirokrendszeren keresztül történhet, melyet Perui kovafölddel és mozgással érhetünk el.

Sem a kovaföld, sem a szilícium nyirokrendszerre vagy testsúlyra kifejtett hatása nem ismert.

A véráramba felszívódott szilícium-dioxid elvégzi az érrendszer tisztítását is.

Bár a szilícium szív- és érrendszerre kifejtett jótékony hatására is gyakran hivatkoznak, a hatás pontatlan meghatározása és a humán vizsgálatok hiánya miatt az erre való utalás tudományosan nem alátámasztott.

veraram

Az apró hengerek erős negatív töltésükkel vonzzák és elnyelik a baktériumokat, gombákat, vírusokat, endotoxinokat, gyógyszer- és növényvédőszer-maradványokat, drogokat, nehézfémeket.

A negatívan töltött anyag kifejezés tudományosan nem értelmezhető. A szilícium bélrendszerben kifejtett antimikrobiális (baktérium-, gomba- és vírusellenes) hatásait nem vizsgálták. A szilícium-dioxid alapú szorbensek (nagy folyadékfelvevő-képességű anyagok) széleskörű felhasználása nem jelent bizonyítékot a kovaföld kedvező gyomor-bélrendszeri hatásaira. A szilícium-dioxid fogyasztása nem ajánlott mérgező anyagok bélrendszerből való felszívására. Az idézett szövegben található gyógyszermolekulákat elnyelő hatás különösen káros lenne, mivel ez által csökkenne azok felszívódása, amely a várt hatás elmaradásával járna.

A kolloid szilícium-dioxidot egyébként gyógyszeripari segédanyagként is felhasználják egyes hatóanyagok tablettázáskor, hogy javítsák azok biológiai hasznosulását. A szilíciumtartalmú készítményeket gyakran ajánlják a gyomor-bélrendszer egészségének a megőrzésére is, mivel az közömbösítheti a gyomorsavat, azonban a szilícium-tartalmú gyomorsavlekötők alkalmazása nem szükséges mindenki számára.

haj_bor

Hajra, bőrre, körömre is kiváló...

Gyakran állítják a szilíciumról, hogy hozzájárul a bőr normális megjelenéséhez és elaszticitásához. Több vizsgálat is foglalkozott a kolin által stabilizált orto-kovasav hajra, körömre és bőrre gyakorolt hatásával, ezek a vizsgálatok azonban nem megfelelően voltak kivitelezve, ezért az eredmények alkalmazhatósága erősen megkérdőjelezhető.

Az EFSA álláspontja szerint a szilícium hatásai nem hozhatók egyértelmű ok-okozati összefüggésbe a bőr funkciójával, valamint a normális haj- és körömképződéssel. A szilikát sók immunstimuláló hatását állatkísérletekben tanulmányozták, azonban ez idáig emberen ezt a hatást nem vizsgálták.

Összefoglalásként elmondható,

hogy az igen népszerű perui kovaföldet az internetes ajánlások alapján számtalan célra alkalmazhatnánk, azonban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) egyetlen szilíciummal kapcsolatos egészségre vonatkozó állítást sem engedélyezett. A szilícium nem elhanyagolható jelentőségű anyag az emberi szervezet számára, ugyanakkor a jótékony hatásairól szóló ajánlásokat eddig tudományosan nem igazolták, ezért nem hagyta azokat jóvá az európai hatóság.

Mivel nem ismert olyan hiánybetegség, amely a szilíciumszegény táplálkozással lenne összefüggésben, ezért a cikk szerzője a szilícium pontos élettani és terápiás hatásainak felderítéséig nem ajánlja a kiegyensúlyozott táplálkozáson felüli, ellenőrizetlen forrásból származó, nagy mennyiségű szilíciumbevitelt.

Ha tetszett a cikk, kattints a megosztásra!

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A Bridgerton sminkese most elárult néhány komoly beauty-titkot a forgatásról – köztük azt is, mitől olyan hibátlan Sophie bőre
Nic Collins, a sorozat sminkmestere, végre megmutatta, hogyan érik el Sophie Baek irigylésre méltó, ragyogó bőrét. A trükk egy egyszerű keverési technika.


A szereplők ragyogása nem csak kosztüm kérdése: a Bridgerton 4. évadában Sophie Baek hibátlan bőre mögött fegyelmezett előkészítés, visszafogott textúrák és egy profi keverési trükk áll – közvetlenül a sorozat sminkfőnökétől. A Netflix nemrég tette elérhetővé a sorozat negyedik évadának első négy epizódját, amely Benedict Bridgerton és az új hősnő, Sophie Baek történetére fókuszál. A Daily Mail szerint a karakter szépsége a történetmesélés szerves része, ami a két világ közötti különbséget is hangsúlyozza.

Nic Collins, a sorozat haj- és sminktervezője elárulta, Sophie sminkjét szándékosan visszafogottra tervezték.

„A kedvenc részem Sophie megjelenésének megalkotásában az egész »lenti« világ felépítése volt, és annak biztosítása, hogy egyértelmű különbség legyen a két világ között.

Sophie sminkjének nagyon természetesnek és letisztultnak kellett lennie ahhoz képest, ahogyan a »fenti« szereplőket látjuk” – magyarázta a szakember.

A friss hatás elérése már jóval az alapozó felvitele előtt elkezdődött. „A bőrelőkészítés nagy része volt a reggeli rutinnak. A legtöbb napon nagyon korán voltak a sminkes hívások, ezért

egyenesen a hűtőből kivett cryo golyókat használtunk egy nyirokelvezető masszázshoz, hogy felébresszük az arcot. Ez egy annyira egyszerű dolog, de valóban meghatározza, hogyan néz ki a bőr egész nap”

– mondta Collins. Ezt követte a hidratálás egy Caudalie Beauty Elixir permettel és egy réteg Tatcha Dewy Skin Creammel. „Együtt hibátlan, »belülről ragyogó« alapot hoztak létre, ami azt jelentette, hogy a természetes smink erőfeszítés nélkülinek és valódinak tűnt a kamerán. Az egész arról szól, hogy megteremtsük azt a finom ragyogást, ami egyáltalán nem tűnik sminknek.”

Sophie legdrámaibb sminkje a maszkabálon látható, ahol az arcának nagy részét maszk takarja. „Mivel az arcának nagy része takarásban volt, igazán arra koncentráltam, hogy a szemek és az ajkak kiugorjanak.

Lágy definíciót adtunk a szemek köré, az ajkakat pedig hidratáltan és ragyogóan tartottuk”

– részletezte a sminkes. Az ajkak különösen központi szerepet kaptak. „Yerinnek már eleve gyönyörű ajkai vannak, ezért csak egy áttetsző színnel emeltem ki őket.”

A kulisszák mögött azonban akadtak nehézségek, különösen a maszkok helyén tartásával. „Határozottan alábecsültük, milyen trükkös lesz a maszkot pont jónak beállítani. Egy kis komédiává vált a forgatáson” – nevetett Collins.

Ahogy a szezon halad előre, Sophie sminkje is finoman átalakul, követve érzelmi útját.

„Annyit elárulhatok, hogy Sophie sminkje valóban átalakul a szezon során, követve a karakterívét.

A megjelenése tükrözi, hol tart érzelmileg, de ez mind nagyon finom. Apró változásokat fogtok észrevenni a színben, az intenzitásban és a ragyogásban, ahogy a magabiztossága nő.”

Ami pedig a tökéletes bőrt illeti, Collins egyetlen bevált technikára esküdött.

„A kedvenc módszerem a gyönyörű bőr létrehozására Sophie-n az volt, hogy összekevertem az alapozót egy ragyogásfokozó primerrel.”

Ezt a kombinációt a „hibátlan, természetes bőrhöz minden alkalommal bevethető” párosnak nevezett.

Via Daily Mail


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kutatók belenéztek az agyba ásítás közben, és nem hittek a szemüknek
Ausztrál kutatók azt hitték, tudják, mi történik ásításkor, de egy MRI-vizsgálat mindent a feje tetejére állított.


MRI-felvételek leplezték le: egyetlen ásítás teljesen más irányba tereli az agyat védő folyadékot, mint egy mély lélegzetvétel. Ausztrál kutatók jöttek rá a meglepő jelenségre egy friss tanulmány alapján, írta a ScienceAlert. A kutatócsoport 22 egészséges résztvevő fejét és nyakát vizsgálta MRI-vel, miközben ásítottak, mélyeket lélegeztek, vagy épp megpróbálták elfojtani az ásítást.

A felvételek kimutatták, hogy ásításkor az agy-gerincvelői folyadék (CSF) a koponyától a gerinc felé mozdult el.

Ez pont az ellenkezője annak, ami egy mély belégzésnél történik.

Mindkét cselekvés, az ásítás és a mély légzés is, fokozta az agyból kiáramló vér mennyiségét, helyet csinálva a friss vérnek. Az ásítás kezdeti szakaszában azonban az agyba áramló artériás vér mennyisége nagyjából egyharmadával megugrott. A kutatók azt is észrevették, hogy minden résztvevőnek volt egy rá jellemző, egyedi ásítási mintázata, ami minden alkalommal ismétlődött.

„Az ásítás a cerebrospinális folyadékot az ellenkező irányba mozgatta, mint egy mély lélegzetvétel” – mondta Adam Martinac idegtudós a New Scientist magazinnak. „És mi csak ültünk ott, hogy hűha, erre egyáltalán nem számítottunk.”

A nagy kérdés, hogy miért van ez a különbség.

A kutatók szerint az ásításnak különleges szerepe lehet az agy „kitakarításában”, vagyis a salakanyagok eltávolításában. Egy másik elmélet szerint az agy hűtését szolgálhatja.

Az agyhűtés elméletét korábbi adatok is alátámasztják, amelyek kapcsolatot találtak a környezeti hőmérséklet és az ásítások gyakorisága között. Az agyi salakanyag-eltávolítás, az úgynevezett glymphatikus rendszer kutatása egyre fontosabb terület, és más vizsgálatok már kimutatták, hogy

alvás közben a folyadékáramlás felerősödik az agyban.

A kutatók ugyanakkor óvatosságra intenek. A tanulmányt még nem bírálták el független szakértők, és a megfigyelt hatás nem jelentkezett mindenkinél, a férfiaknál például ritkábban. Ezt azonban részben a mérőeszköz zavaró hatása is okozhatta. Az ásítás tehát jóval több lehet egy egyszerű reflexnél. Egy bonyolult, velünk született idegrendszeri program, amelynek pontos szerepét további kutatásoknak kell tisztáznia.

„Az ásítás egy rendkívül adaptív viselkedésnek tűnik, és élettani jelentőségének további kutatása gyümölcsöző lehet a központi idegrendszer homeosztázisának megértésében” – írják a szerzők.

Már csak az a kérdés, hogy amíg ezt cikket olvastad, hányszor kellett ásítanod?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Itt a krónikus hazudozók lebuktatásának új, alattomos módszere – kiderült, mit árul el a szenvedély
Egy friss brit kutatás trükkös, de zseniális módszert dolgozott ki a notórius hazudozók kiszűrésére: nem azt figyeli, mit mondanak, hanem hogyan.


A hazugságkutatás a kommunikációpszichológia Szent Grálja. Mindenki hazudik – ezt rég tudjuk, de nem mindegy, milyen gyakran, és milyen típusban. Van az apró, szociálisan elfogadott hazugság: „Nagyon jól áll ez az ing!”, „Sajnálom, aznap nem érek rá…” Ezek a kis füllentések valójában kenegetik az emberi kapcsolatokat. A másik véglet viszont a krónikus hazudozó:

aki úgy és olyan gyakran ferdít, hogy már-már a valóság is csak egy lehetőség neki a sok közül.

Ők azok, akiknek a szavában már senki sem bízik, és akikkel kapcsolatban egyre inkább az a kérdés: mitől ilyen kórosan allergiásak az igazságra?

Most a University of Portsmouth kutatói – élükön Sharon Leel pszichológussal – egy újfajta kísérleti módszert dolgoztak ki arra, hogy a krónikus hazudozók mikor és hogyan buknak le. A módszer neve: az Ördög ügyvédje-teszt. Az alapötlet annyira egyszerű, hogy szinte fáj: kérj meg valakit, hogy előbb érveljen a saját véleménye mellett, majd érveljen az ellenkezője mellett is. És nézd meg, mikor mondja szenvedélyesebben. Na, ott lesz az igazság.

Nem mindegy, milyen hazugságról beszélünk

A klasszikus hazugságvizsgálatok – például a poligráf vagy a szemmozgás-elemzés – mindig azt feltételezték, hogy valaki vagy igazat mond, vagy nem. A Portsmouth-i kutatás viszont egy finomabb réteghez nyúlt: az identitás szintjén lévő véleményhazugságokhoz, azaz ahhoz, amikor valaki a politikai, erkölcsi vagy társadalmi nézeteiről nem mond igazat. Tipikus helyzet: beszélgetsz valakivel, nem ismered jól, és a téma átcsúszik kényes terepre – mondjuk politikára. Először csak óvatosan puhatolózol, majd esetleg bele is mész egy kis hazugságba, nehogy összezördüljetek. De vajon ki az, aki csak udvariasságból „csúszik meg”, és ki az, aki alaptermészeténél fogva hajlamos a hazugságra?

Az ördög ügyvédje: egy új hazugságcsapda

Leel és munkatársai 170 résztvevővel dolgoztak, akiket videós Zoom-interjúkon keresztül kérdeztek meg véleményes kérdésekről – például, hogy bízhatunk-e a kormányban, vagy hogy a közterületi kamerák megsértik-e a magánszférát. A résztvevőket két csoportra osztották: egyik fele mondhatott igazat, a másiknak viszont hazudnia kellett.

Ezután mindenkitől azt kérték, hogy mondja el az álláspontját, majd érveljen az ellentétes nézőpont mellett is, mintha ő is azt vallaná.

Később megkérték őket, értékeljék, mennyit hazudtak, és mennyire gondolták, hogy az interjúztató elhitte nekik.

Az interjúkat hang- és videófelvétel alapján értékelték: hány érvet tudtak felsorakoztatni, mennyire voltak világosak, eredetiek, szenvedélyesek, és mennyire tűnt az egész hitelesnek. A legérdekesebb mérőszám: a szenvedély – azaz az, hogy valaki mennyire hisz abban, amit mond. Ez lett a legfontosabb különbség a hazudozók és az igazmondók között.

A lebukás kulcsa: a szenvedély hiánya

A kutatás azt találta, hogy a krónikus hazudozók meglepően simán eljátsszák az ördög ügyvédjét – tehát könnyen és folyékonyan tudnak az ellenkező vélemény mellett érvelni. Az igazmondóknak ez sokkal nehezebben ment, különösen akkor, ha részletes, példákkal alátámasztott magyarázatot kellett adniuk.

A különbség ott jelent meg igazán, amikor a szenvedélyességet mérték. A hazudozók, amikor nem az igazi nézetüket mondták, látványosan elvesztették a lendületüket. Nem világosan, nem meggyőzően, és legfőképp: nem szenvedéllyel beszéltek. Ahogy a kutatók fogalmaztak:

„Ha valaki olyan véleményt mond, amit igazán vall, abba szenvedélyt is visz. A hazudozók viszont, akik nem hisznek abban, amit mondanak, nem mutatnak szenvedélyt.”

A leglátványosabb különbségek akkor jelentkeztek, amikor bővebb kifejtést kértek: ilyenkor a krónikus hazudozók még inkább lebuktak – nem volt elég az ékesszólás, ha hiányzott mögüle az elhivatottság.

Így ismerhetsz fel te is egy hazudozót

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy nem kell többé mikrokifejezéseket figyelned, nem kell szemmozgást vagy gesztusokat elemezned – elég, ha hallgatod, ahogy a másik beszél.

A szenvedély az, ami nem hamisítható: ha valaki igazat mond, az felizzik. A hangja, a testtartása, a szóhasználata is átmegy egy másik regiszterbe.

Ha pedig kényszerből a másik oldal mellett kell érvelnie, egyből megtorpan, dadogni kezd, ismétli magát, vagy unott lesz. A szenvedély nem hazudik.

Éppen ezért a kutatás azt is javasolja, hogy ha tudni akarod, mit gondol valaki valójában – például egy párkapcsolat elején –, csak kérd meg, hogy játsszon ördög ügyvédjét. Érveljen az ellenkező vélemény mellett is. És csak figyelj: hol lobban fel a láng. Mert ott lesz az igazság.

A Leel-féle tanulmány új korszakot nyithat a hazugságkutatásban: nem a szándékos lebuktatásról szól, hanem arról, hogyan kényszeríthető ki az igazság egy olyan helyzetben, ahol nem lehet hazudni. Mert nem a konkrét tények érdekelnek, hanem az, hogy valaki miben hisz igazán. És erre nem feltétlenül az a válasz, amit mond – hanem az, ahogyan mondja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kátyúba hajtottál és defektet kaptál? Ezt kell tenned, különben bukhatod a kártérítést
Összegyűjtöttük azokat a lépéseket és buktatókat, amelyek döntően befolyásolják a kárrendezés kimenetelét.


Egyetlen rossz pillanat, egy tompa puffanás, és máris kész a baj: defekt, sérült futómű, több tízezer forintos kár. Pedig kátyúkárnál nem csak az számít, mekkora volt a gödör – hanem az is, mit csinálsz az első percekben. Mutatjuk, hogyan növelheted drasztikusan az esélyedet arra, hogy valóban kifizessék a kárt.

A szokatlanul hideg, jeges időjárás idén különösen kegyetlen volt az utakhoz: országszerte látványosan megszaporodtak a kátyúk, velük együtt pedig a kellemetlen – és gyakran költséges – autós meglepetések.

Bár sokan nem tudják, a kátyúk okozta sérülések után lehet kártérítést igényelni, a gyakorlatban a legtöbb autós már az első lépésnél elbukja az ügyet.

A MABISZ adatai szerint a kátyúkár-bejelentések közel fele adminisztratív okok miatt kerül elutasításra. Vagyis nem azért, mert nem volt kár, hanem mert rosszul, hiányosan vagy nem a megfelelő helyen indult el az ügy. Bokros Máté Levente, biztosítási szakértő, az Atervező.hu alapítója szerint a siker kulcsa a felkészültség és a helyszíni precizitás – nem az, hogy mennyire volt mély a kátyú.

Nem a kátyú méretét nézik

Jogilag a kátyúkár a közút kezelőjének felelősségi körébe tartozik, de ez messze nem jelenti azt, hogy automatikusan fizetnek is. A felelősségbiztosító nem a kátyú méretét vagy formáját vizsgálja, hanem azt, hogy:

  • az úthiba valóban alkalmas volt-e a konkrét sérülés okozására,
  • és mindez egyértelműen bizonyítható-e.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy az út kezelője mentesülhet a felelősség alól, ha az úthibára figyelmeztető tábla volt kint, vagy ha a kátyút ideiglenesen jelölték. Emellett a vezetési körülmények is fókuszba kerülnek: nem az a kérdés, ki lehetett-e kerülni a kátyút, hanem az, hogy a sofőr ésszerűen járt-e el az adott forgalmi, időjárási és látási viszonyok között. Bokros Máté Levente elmondása szerint a károk jelentős részét a nem megfelelő sebesség okozza, ezért a vezetési körülmények vizsgálata a kárrendezés része.

Ezért kulcsfontosságú, hogy a kárbejelentéskor részletesen és pontosan írd le a történteket. Minden a felkészültségen és a helyszíni precizitáson múlik.

Mi az első dolgod, ha kátyúba hajtasz?

A biztosítási szakértő kiemelte: kátyúkárnál célszerű rendőrt hívni, még akkor is, ha nincs személyi sérülés, mert a hatósági jegyzőkönyv kulcsfontosságú bizonyíték. Ennek hiánya komoly nehézséget okozhat a kár rendezésében.

A kárt első körben nem a biztosítónál, hanem a közút fenntartójánál kell írásban bejelenteni. A rosszul megcímzett kárigény eljárási okból is elbukhat, még akkor is, ha a károsodás ténye nem vitatott. Magyarországon az útkezelői rendszer nem egységes, ezért kiemelt körültekintés szükséges.

Autópályák és gyorsforgalmi utak: MKIF Zrt.

Országos fő- és mellékutak: Magyar Közút Nonprofit Kft.

Településeken belül: jellemzően az önkormányzat

Budapesten: Budapest Közút Zrt. és a kerületi önkormányzatok

Dokumentálás: itt nem lehet félmunkát végezni

A sikeres kárrendezéshez komplex dokumentációra van szükség:

  • rendőrségi jegyzőkönyv,
  • tanúnyilatkozat (ha van, és jobb, ha van),
  • részletes kárigény,
  • több, beazonosítható fénykép a kátyúról és az autóról,
  • javítási számlák a kár összegének igazolására.
A fotóknál nem elég egy közeli kép a gödörről: látszania kell a helyszínnek, a környezetnek, sőt az utcatáblának is, lehetőleg több szögből.

Bár videót egyelőre nem kérnek a biztosítók, egy későbbi jogvita esetén aranyat érhet.

A szakértő külön kiemeli: ilyenkor nincs „okosba megoldjuk”. A javításról szóló számlákat meg kell őrizni, a cserélt alkatrészeket érdemes megtartani, személyi sérülésnél pedig az orvosi dokumentáció is elengedhetetlen. Továbbá hasznos lehet néhány szemtanú is, akik alátámaszthatják, hogy a sofőr nem lépte túl a megengedett sebességet. Ha nem tudod egyértelműen bizonyítani, hogy az úthiba okozta a kárt, a fenntartó nem fog felelősséget elismerni, és a biztosító sem fizet.

Van könnyebb út? Igen, de nem mindenkinek

Ha rendelkezel CASCO-val vagy kötelezőhöz kötött kátyúkár-kiegészítéssel, a biztosító átvállalja az ügyintézést, segít az útkezelő azonosításában, és megtéríti a kárt. Sőt, a regresszt – vagyis a kár behajtását az útkezelőn – is intézi.

Adminisztratív szempontból ez jelentősen egyszerűbb megoldás, mint a közvetlen igényérvényesítés az útkezelőnél. Fontos azonban, hogy a biztosítás ilyenkor sem fedezi az esetet, ha az úthibára figyelmeztető jelzés ki volt helyezve.

Milyen alkatrészekre terjed ki általában a kiegészítő kátyúkár biztosítás?

Bokros Máté Levente elmondta: jellemzően a gépjármű gumiabroncsai, keréktárcsái, tengelycsonkjai, kerékagyai, csonkállványai, gólyalábai és lengéscsillapítói tartoznak a biztosított alkatrészek közé. Emellett a fényezési és egyéb apróanyag költségek is téríthetők. Érdemes számolni azzal, hogy ha egy alkatrészt az ellenoldali párjával együtt kell cserélni, a biztosító csak a sérült darabot téríti, a párját nem.

A szakértő szerint a kátyúkár biztosítások éves díja alacsony, így könnyen kedvet kaphatunk a szerződéskötésre. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a CASCO bónusz fokozata csökken, amikor a biztosító kifizeti a kárt, mivel ez kárrendezésnek minősül, és a következő évek díja emelkedhet. Jó hír, hogy ha a kifizetett összeg visszatérül a biztosítónak, a bónusz fokozat visszaállítható. Ez azonban nem automatikus, külön ügyintézést igényel, és könnyen el lehet felejteni.

A legjobb védekezés még mindig a figyelem

A szakértő szerint a legtöbbet továbbra is azzal tehetjük, ha körültekintően vezetünk, és alkalmazkodunk az útviszonyokhoz. Ha mégis bekövetkezik a baj, a türelmes, alapos dokumentálás a legjobb befektetés.

Akár a biztosító, akár az útkezelő felé indítjuk az igényt, a gondos nyilvántartás adja majd a sikeres kártérítés alapját. Ne felejtsük: a kár pontos dokumentálására szánt idő mindig kevesebb, mint amit egy esetleges jogvita során a bíróságon kellene eltölteni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk