ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Tényleg a perui kovaföld a legújabb csodaszer?

A divatos táplálékkiegészítők rendszerint könnyen hozzáférhető, egyszerű anyagok, amelyekről azt állítják, gyógyítják a rákot, fogyasztó, méregtelenítő, lúgosító hatásúak. Vajon a kovaföld is ilyen? A KÖDPISZKÁLÓ gyógyszerészei utánajártak.


Ködpiszkáló blog gyógyszerész szerzője eloszlatja a tévhiteket a perui kovafölddel kapcsolatban és magyarázatot ad arra, miért megtévesztőek a csomagoláson található feliratok.

A blogon megtaláljátok a gyógynövényekkel, gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos tévhitek, rémhírek oszlatását, a köd piszkálását - szakemberektől. A szerzők célja az elfogulatlan és szakszerű tájékoztatás, mert a helytelenül alkalmazott rossz minőségű termékek használata többet árthat, mint a kezelés elmaradása.

"Jó lenne – ködszurkálóként – fényt hasítani, de legalább agresszív kérdőjeleket vésni ebbe a szélcsendes káoszba."

Latinovits Zoltán.

Valószínűsíthető, hogy a csodaszerek forgalma egyenes arányban növekszik a hirdetésekben szereplő idegen kifejezések előfordulásával, valamint a szerrel összefüggésbe hozott Nobel-díjas tudósok, kutatók vagy tudóscsoportok számával... Bár a kovaföld esetén nem teljesül a felsorolt kritériumok mindegyike, összességében – különösen akkor, ha alkalmazásának hasznait is számításba vesszük – nyugodtan besorolható a divatos "csodaszerek" népes táborába.

A kovamoszatok, a kovaszivacsok és a sugárállatkák vázuk fő alkotójaként használják fel a szilíciumot. A kovaföld ezeknek az állatoknak az elporladása után visszamaradó, majdnem teljes egészében amorf szilícium-dioxidból álló fehér vagy agyagszínű finom por. Az utóbbi időben kiemelkedő népszerűségre tett szert a perui kovaföld, ami jelentős részben szilícium dioxid, azonban hogy a perui jelzőt miért kapta, rejtély. Az egyik lehetséges magyarázat az lehet, hogy az egzotikus áruk eleve vonzóbbnak tűnnek.

Lássuk az ígéreteket és a tudományosan is igazolt hatásokat:

A szilícium-dioxid (SiO2), a szervezet szinte összes részének egyik fő alkotóeleme.

Az emberi szervezetben nagyjából 1-1,5 g szilícium található, döntően a csontokban, kötőszövetben, a bőrben, a hajban és a körömben. Nyomelemként feltételezhetően szerepet játszik a szervezet egészséges működésének a fenntartásában, ugyanakkor pontos élettani szerepe nem tisztázott, és nélkülözhetetlensége sem bizonyított. A szilícium napi ajánlott bevitele nem meghatározott, egyes vizsgálatok alapján egy 70 kg-os felnőtt naponta 1750 mg szilíciumot fogyaszthat mellékhatások nélkül. A kiegyensúlyozott európai étrend 20-50 mg/nap szilíciumot tartalmaz. Általában a növények (gabonafélék, zab, árpa, rizs) nagyobb mennyiségű szilíciumot tartalmaznak, mint az állati eredetű élelmiszerek, ugyanakkor a szilícium számos ásványvízben is megtalálható.

gabona

Számos feldolgozott élelmiszerben is előfordul a szilícium szilícium-dioxid, szilikátok, és dimetil-polisziloxán formában csomósodásgátló és habzásgátló adalékanyagként. Az élelmiszerekkel felvett szilícium gyomor-bélrendszerből történő felszívódása kérdéses, mivel a növényekben leginkább a vízben nem oldódó szilícium-dioxid található meg. (Azok az anyagok, amelyeket szájon át elfogyasztunk, de nem oldódnak vizes közegben, jellemzően változatlan formában kiürülnek a szervezetből.)

A szilícium egyik vízoldékony formája az orto-kovasav, melyből az ásványvizek literenként 2-5 mg-ot, egyes sörfélék 9-39 mg-ot is tartalmazhatnak. A legjobb biológiai hasznosulása a kolinhoz kötött orto-kovasavnak van.

A szilíciumot már számos betegséggel és állapottal (csontritkulás, érelmeszesedés, Alzheimer-kór) összefüggésbe hozták, a hatás pontos mechanizmusa azonban egyik esetben sem egyértelműen meghatározott. Időskorban a táplálkozási szokások megváltozása miatt a felvett szilícium mennyisége lecsökken, azonban nem állapítható meg ok-okozati összefüggés az időskori betegségek és a csökkent szilíciumbevitel között.

A megfelelő és tiszta szilícium mennyiséget igen nehéz a napi táplálkozással bevinni, azonban a Perui kovaföldben koncentrált mennyiségben van jelen.

Habár a szilícium-dioxid vízben nem oldódik, és ebből adódóan fel sem szívódik a gyomor-bélrendszerből, a forgalmazók biztosítanak róla, hogy az ő termékükben lévő szilícium-dioxid nem ismeri a fizikát és a kémiát, és oldódni fog vízben. (Aki már készített homoksütit a játszótéren, az házi kísérlete során megfigyelhette a szilícium-dioxid víz oldhatatlanságát.) Érdekes, hogy a hatások egy részét a felszívódott szilíciumnak ("értisztítás"), míg más részét a bélrendszerben maradó szilícium-dioxidnak ("méregtelenítés") tulajdonítják.

csontok

A szilícium-dioxid hiánya gyengíti a csontokat és az ízületeket.

A szilícium csontokra gyakorolt hatásával több humán vizsgálat is foglalkozott, azonban ezen tanulmányok nagy része, a megfelelő dokumentáció és a kontrollcsoport hiánya miatt nem szolgáltat értékelhető adatokat. A szilícium csontképződésben betöltött szerepére utalhat, hogy szilíciumban szegény mesterséges (parenterális) táplálás mellett a csontok ásványianyag-tartalma csökkent.

A kalcium és D-vitamin önmagában nem biztosítja a csontok megfelelő- növekedését, sűrűségét, szilárdságát és a rugalmasságát.

Egy placebókontrollos, kettős vak vizsgálat során a napi 3, 6 illetve 12 mg szilícium, egyidejű kalcium- (1000 mg/nap) és D-vitamin- (20 μg/nap) bevitel mellett, 12 hónap alatt nem volt szignifikáns hatással a menopauzán átesett nők csontsűrűségére, és a csontképződést jelző markerek szintje sem változott. Tehát sajnos azt lehet mondani, hogy a vizsgált mennyiségben a kalcium és a D-vitamin szilíciummal kiegészítve sem biztosított megfelelő védelmet a csontritkulás ellen.

Ellentmondásos következtetéssel zárult egy közel 3000 fő bevonásával készült keresztmetszeti populációs vizsgálat is. A szilíciumbevitel jótékony hatással volt a férfiak és menopauza előtti nők csípőcsontjának a sűrűségére, ugyanakkor nem volt hatással a menopauzán átesett nők csípőcsontsűrűségére, és egyik csoportban sem befolyásolta az ágyéki gerinc csontsűrűségét. A szilícium csontképződésben játszott szerepének lehetséges hatásmechanizmusa nem ismert. Habár állatkísérletek igazolták a szilícium D-vitamintól független csontképződést elősegítő hatását, a szilícium csontokra kifejtett hatásait ez idáig emberekben nem erősítették meg.

dvit_kalc

Tény, hogy a kalcium nem képes felszívódni a szilícium-dioxid jelenléte nélkül.

Érdekes kijelentés, de erről sem az élettan, sem a farmakológia tankönyvek nem tesznek említést.

Tudományos kutatások azt mutatják, hogy a szilícium-dioxid képes átalakulni transz-mutáció során kalciummá, ha a szervezetnek szüksége lenne rá, de nincs más forrása. Ez a tény önmagában is elegendő ok arra, hogy a kovaföldet rendszeresen fogyasszuk.

A transzmutáció során egy elemből egy másik jön létre. Természetes transzmutáció a radioaktív bomlás, mely során radioaktív elemek alakulnak át stabil elemekké. Mesterséges transzmutációt tudunk létrehozni részecskegyorsító berendezések segítségével. De az atomerőművekben is transzmutáció történik a magreakciók során, amikor két atommag összeütközik, és ennek eredményeképp új atommag jönnek létre, miközben elképesztő mennyiségű energia szabadul fel. Az atomreaktorokban a magreakciók kontrollált körülmények közt zajlanak, ha azonban az emberben, ez akkor jönne létre, amikor épp nincs elég kalcium, akkor mindenkit a legszigorúbban el kellene tiltani a kovaföld fogyasztásától, a spontán atomkatasztrófák megelőzése érdekében.

A kollagén (amely főként szilícium-dioxid) a ragasztó, mely összetartja szervezetünket.

A szilícium kollagénszintézisre gyakorolt hatása, valamint a kötőszövetetek és ízületek egészségében betöltött szerepe tisztázatlan. Habár a kötőszövetben kimutathatóan jelen van a szilícium, a kollagén aminosavakból felépülő fehérje.

kollagen

A szilícium-dioxid tehát a neurológiai egészség fontos támogatója.

Szilícium-tartalmú étrend-kiegészítőket gyakran ajánlanak Alzheimer-kórban szenvedőknek. A feltételezések szerint a szilícium csökkenti az Alzheimer-kór kialakulásában feltételezetten szerepet játszó alumínium felvételét és agyi koncentrációját. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) értékelése alapján azonban nem megalapozott az a kijelentés, hogy a szilícium csökkenti az alumínium lerakódását az agyban. Habár több vizsgálatot is végeztek ennek igazolására, az EFSA az értékelés során a vizsgálatokat azokat nem megfelelő módszertana és kivitelezése miatt nem vette figyelembe.

A salakanyagok kitisztulása kizárólag a nyirokrendszeren keresztül történhet, melyet Perui kovafölddel és mozgással érhetünk el.

Sem a kovaföld, sem a szilícium nyirokrendszerre vagy testsúlyra kifejtett hatása nem ismert.

A véráramba felszívódott szilícium-dioxid elvégzi az érrendszer tisztítását is.

Bár a szilícium szív- és érrendszerre kifejtett jótékony hatására is gyakran hivatkoznak, a hatás pontatlan meghatározása és a humán vizsgálatok hiánya miatt az erre való utalás tudományosan nem alátámasztott.

veraram

Az apró hengerek erős negatív töltésükkel vonzzák és elnyelik a baktériumokat, gombákat, vírusokat, endotoxinokat, gyógyszer- és növényvédőszer-maradványokat, drogokat, nehézfémeket.

A negatívan töltött anyag kifejezés tudományosan nem értelmezhető. A szilícium bélrendszerben kifejtett antimikrobiális (baktérium-, gomba- és vírusellenes) hatásait nem vizsgálták. A szilícium-dioxid alapú szorbensek (nagy folyadékfelvevő-képességű anyagok) széleskörű felhasználása nem jelent bizonyítékot a kovaföld kedvező gyomor-bélrendszeri hatásaira. A szilícium-dioxid fogyasztása nem ajánlott mérgező anyagok bélrendszerből való felszívására. Az idézett szövegben található gyógyszermolekulákat elnyelő hatás különösen káros lenne, mivel ez által csökkenne azok felszívódása, amely a várt hatás elmaradásával járna.

A kolloid szilícium-dioxidot egyébként gyógyszeripari segédanyagként is felhasználják egyes hatóanyagok tablettázáskor, hogy javítsák azok biológiai hasznosulását. A szilíciumtartalmú készítményeket gyakran ajánlják a gyomor-bélrendszer egészségének a megőrzésére is, mivel az közömbösítheti a gyomorsavat, azonban a szilícium-tartalmú gyomorsavlekötők alkalmazása nem szükséges mindenki számára.

haj_bor

Hajra, bőrre, körömre is kiváló...

Gyakran állítják a szilíciumról, hogy hozzájárul a bőr normális megjelenéséhez és elaszticitásához. Több vizsgálat is foglalkozott a kolin által stabilizált orto-kovasav hajra, körömre és bőrre gyakorolt hatásával, ezek a vizsgálatok azonban nem megfelelően voltak kivitelezve, ezért az eredmények alkalmazhatósága erősen megkérdőjelezhető.

Az EFSA álláspontja szerint a szilícium hatásai nem hozhatók egyértelmű ok-okozati összefüggésbe a bőr funkciójával, valamint a normális haj- és körömképződéssel. A szilikát sók immunstimuláló hatását állatkísérletekben tanulmányozták, azonban ez idáig emberen ezt a hatást nem vizsgálták.

Összefoglalásként elmondható,

hogy az igen népszerű perui kovaföldet az internetes ajánlások alapján számtalan célra alkalmazhatnánk, azonban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) egyetlen szilíciummal kapcsolatos egészségre vonatkozó állítást sem engedélyezett. A szilícium nem elhanyagolható jelentőségű anyag az emberi szervezet számára, ugyanakkor a jótékony hatásairól szóló ajánlásokat eddig tudományosan nem igazolták, ezért nem hagyta azokat jóvá az európai hatóság.

Mivel nem ismert olyan hiánybetegség, amely a szilíciumszegény táplálkozással lenne összefüggésben, ezért a cikk szerzője a szilícium pontos élettani és terápiás hatásainak felderítéséig nem ajánlja a kiegyensúlyozott táplálkozáson felüli, ellenőrizetlen forrásból származó, nagy mennyiségű szilíciumbevitelt.

Ha tetszett a cikk, kattints a megosztásra!

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk