SZEMPONT
A Rovatból

Tálas Péter: Az áldozatok számában Izrael már úgy is elérte az arányos válaszadást, hogy még be sem mentek Gázába

A biztonságpolitikai szakértő szerint hatalmas a nyomás az izraeli politikai vezetésen, hogy ne a bosszú dominálja a választ. Európában nőtt a terrorveszély, de az unió terrorelhárítása is sokat fejlődött az utóbbi években.


Izrael több mint egy hete adott 24 órát a Gázai övezetben élő palesztinoknak, hogy délre húzódjanak, mert csak így lehetnek biztonságban a meginduló szárazföldi támadásnál. Csakhogy a szárazföldi támadás azóta sem indult meg. Közben kedden rakétatalálat ért egy gázai kórházat. A Hamász azonnal Izraelre mutogatott, ám a zsidó állam nem sokkal később bizonyítékokat mutatott be arra vonatkozóan, hogy a tragédiát valójában az Iszlám Dzsihád eltévedt rakétája okozhatta. Gázába ugyan szombaton eljutott 20 kamionnyi segélyszállítmány, de az ENSZ szerint ez csak csepp a tengerben, a több mint 2 millió ember által lakott térségben nincs elég élelem, tiszta víz, egészségügyi felszerelés és üzemanyag. Londonban szombaton százezren tüntettek a Gázát ért légicsapások ellen, miközben érezhetően nőtt a terrorveszély Európában, és emiatt újra határellenőrzést vezettek be számos európai ország között, például a szlovén-magyar határon is.

Tálas Péterrel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetőjével az elmúlt hét fejleményeiről beszélgettünk.

– Számít-e egyáltalán a közvéleménynek, hogy mi az igazság a kórházi robbanással kapcsolatban?

– Minden érintett félnek erős érdeke fűződik ahhoz, hogy a saját javára döntse el ezt a kérdést. A Hamász azt szeretné, ha a világ többsége legalábbis kétkedne abban, amit Izrael állít, miközben Izraelnek nagyon fontos lenne bizonyítani azt, hogy nem az ő rakétájuk ölt meg rengeteg civilt a kórháznál. De összességében ezt érzelmi alapon közelíti meg a közönség, az emberek pedig a politikai vezetőiken vagy a nem minden esetben elfogulatlan médián keresztül tájékozódnak.

– Lehet ez az incidens egyfajta fordulópont az igazán még el sem kezdődött háborúban?

– Szerintem nem erről van szó. A gázai kórház lebombázása arra jó a Hamásznak, hogy megpróbálják amortizálni az Izraellel szembeni szimpátiát. Azt gondolom, hogy

Izrael valójában azért nem indította még meg a beharangozott szárazföldi akciót, mert nem voltak felkészülve arra, hogy az október 7-ihez hasonló méretű támadás érheti őket, ahogy arra sem, hogy be kell hatolniuk a Gázai övezetbe, ami hosszas tervezést és előkészítést igényel.

Láthatóan van egy hatalmas nyomás az izraeli politikai vezetésen, hogy ne a bosszú dominálja a választ, hanem a Hamász megsemmisítésre, de legalábbis meggyengítésére vonatkozó jogos törekvés. Nagyon fontos, hogy a válasznak arányosnak kellene lennie, ami már csak azért is nehezen valósítható meg, mert már most több a palesztin civil áldozatok száma, mint ahány izraeli meghalt a két héttel ezelőtti támadás következtében. Vagyis

az áldozatok számában Izrael már úgy is elérte az arányos válaszadást, hogy a Hamászt igazán még meg sem gyengítette, még be sem mentek az enklávé területére.

Egyes politikai szereplők óva intik Izraelt attól, hogy hasonló hibát kövessenek el, mint az Egyesült Államok a szeptember 11-i támadások után. Az akkori terrortámadást követően szintén óriási volt az együttérzés az amerikaiakkal, amit az ország vezetése három éven belül – elsősorban az iraki háborúval – szinte teljesen leamortizált. Mindezt azért, mert a terrorizmus elleni küzdelembe csomagolták Irakkal kapcsolatos politikai céljaikat.

– Mekkora változást okozhat Izrael és a környező arab országok viszonyában a gázai kórházat ért tragikus rakétatalálat?

– Szerintem az arab országok politikai vezetése nem érdekelt abban, hogy eszkalálódjon a konfliktus. Nem állítom, hogy ezek az országok különösebben demokratikusak lennének, de mindenféleképpen figyelembe kell venniük, hogy mit gondol az eset kapcsán a társadalom.

A társadalmak pedig kiállnak a palesztinok mellett, ezért is fontos, hogy Izrael két dolgot minél inkább hangsúlyozzon: ez nem a palesztinokkal, hanem a Hamásszal szembeni fellépés – ezt meg is teszik, valamint azt, hogy mi a tervük a Gázai övezettel a konfliktust követően – erre vonatkozóan jóval kevesebbet tudunk.

Azt gondolom, hogy Irán az Izrael és arab államok viszonyának normalizálására törekvő Ábrahám-megállapodásokkal megindult folyamatok megakasztásában érdekelt. Ugyanis a térség négy nagyhatalma, vagyis Irán, Izrael, Szaúd-Arábia és Törökország közül az utóbbi három az amerikai érdekeknek megfelelően tudná a Közel-Keletet alakítani.

– Mindenképpen beszélnünk kell Kínáról és Oroszországról is, akiknek az álláspontja leginkább egy Palesztina melletti távolságtartásnak tűnik. Milyen szerepe lehet ennek a két országnak a jelenlegi helyzetben?

– Szerintem is részben visszafogottak. Kína nem a Hamász, hanem a palesztinok mellett áll ki, közben pedig mindennek örül, ami lefoglalja az Egyesült Államokat és elvonja a figyelmét Ázsiáról, de különösen Tajvanról.

Kína legfőbb érdeke az lenne, hogy Amerikának vissza kelljen térnie a Közel-Keletre, és ne rájuk figyeljen. Ugyanebben bízik Oroszország is,

ami azt jelentené, hogy nagyobb esélyük kínálkozik az orosz-ukrán háború megnyerésére, vagy egy számukra kedvező tűzszünet kikövetelésére, amit valószínűleg a hadsereg megerősítésére használnának fel. Kína és Oroszország kívülről figyeli a közel-keleti történéseket, semmiképp sem főszereplők, de amikor csak tehetik, saját érdekeik mentén beletrollkodnak az eseményekbe.

– A gázai kórházat ért rakétatalálat után érezhetően máris megszaporodtak a terrorcselekmények Európában. Belgiumban két svéd fociszurkolót lőttek le, a Louvre-t kiürítették bombafenyegetés miatt, és több francia repteret is le kellett zárni hasonló okokból. Várható, hogy a következő időszakban újabb terrorhullám éri el Európát?

– Amikor a Közel-Keleten valamilyen nagyobb politikai esemény vagy háború alakul ki, akkor Európában a dzsihadisták és az iszlamista szélsőségesek szolidaritásból megmozdulnak, és képesek terrorcselekményeket végrehajtani. Így volt az iraki háború 2003-as kezdete után, amikor Madridban és Londonban voltak robbantások. Ezt követően az Iszlám Állam 2014 és 2016 közötti felemelkedésével összefüggésben jött például a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni támadás, majd a Bataclan klubban történt vérengzés. Utána Nizza, Berlin, Barcelona, Manchester, London... Egyes vélemények szerint, ha ez a mostani konfliktus nagyon elhúzódik, vagy sok civil palesztin áldozata lesz, akkor szó lehet egy újabb terrorhullámról. De ennek már csak azért sem túloznám el a lehetőségét, mert főleg

a madridi és londoni támadások után az Európai Unió tagállamainak terrorelhárítása óriási fejlődésen ment keresztül.

2021-ben az Europol összesítése szerint összesen három ember halt meg az EU-ban terrortámadás során, miközben 15 ilyen cselekmény vált ismertté, melyek közül csak 3 volt befejezett merénylet, a többit pedig megakadályozták vagy sikertelen volt.

– Kik követik el főképp ezeket a támadásokat az Európai Unióban?

– A keddi, brüsszeli támadás elkövetője egy olyan illegális migráns volt, aki nem kapott menedékjogot. Napjainkban

azok az illegális menekültek jelentik az egyik legkomolyabb kockázatot, akik nem kapnak menedékjogot és akiket nem tudunk visszatoloncolni.

Gondoljunk bele: megérkeztek Európába, de nem telepedhetnek le, haza szintén nem mehetnek, vagy nem akarnak menni, hiszen felszámolták ottani életüket, vagy esetleg számon kérhetik őket valamilyen tettük miatt.

– Magyarországon kell attól tartani, hogy egy esetleges újabb európai terrorhullám esetén hazánkban is lesznek támadások?

– Az iszlamista terrorizmus elsősorban azokat a társadalmakat fenyegeti, ahol jelentős muszlim kisebbség van, ami hazánkra nem jellemző. Minél nagyobb a muszlim kisebbség, annál nagyobb eséllyel lehetnek köztük szélsőségesek. A terrorszervezetek ezeket keresik, illetve célozzák meg propagandájukkal. A terrorizmus ugyanis nem úgy működik, hogy több ezer kilométert gyalogol menekültként egy terrorista, majd minden helyismeret nélkül rábízzák például egy épület felrobbantását.

Sokkal egyszerűbb és hatékonyabb keresni és radikalizálni egy olyan, már Európában élő embert, akinek van helyismerete, beszéli a nyelvet, emiatt jóval könnyebben szervezi meg és hajtja végre az akciót.

A kelet-közép-európai társadalmak félelme a dzsihadista terrorizmustól egészen más jellegű, mint mondjuk a britek, a franciák vagy a németek félelme. Utóbbiak ismerik a jelenséget, tudják mi ez, és jellemzően kevésbé félnek a dzsihadista terrorizmustól, mint azok, akik csak a médián és a politikai közbeszéden keresztül találkoztak a terrorizmusnak ezzel a fajtájával. Vagyis a kelet-közép-európaiak, köztük a mi félelmünk is azért erős, mert az ismeretlentől félünk, ami mindig erősebb, mint az ismert dolgoktól tartani.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Hiba a mátrixban? Az Origo Matolcsy Ádám ingatlanügyletéről szóló 444-cikket szemlézett
Szokatlan témaválasztás ez a Fidesz-közeli laptól, ami eddig igyekezett inkább csak a hivatalos MNB-ről szóló közleményeket és véleményeket átvenni. A lap kiadója, a Mediaworks eközben tömegesen küldi el a dolgozókat.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 20.



A 444.hu cikkét szemlézte az Origo, amely szerint Matolcsy Ádám dubaji érdekeltségéhez került egy több milliárd forint értékű Vörösmarty téri ingatlan. A cikk ismertette az ingatlan tulajdonosi változásait, valamint idézte a 444 és a Portfolio által korábban közölt információkat.

Az Origo az elmúlt években ugyan foglalkozott Matolcsy Györggyel és a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos hírekkel, a megjelent írások többsége azonban intézményi eseményekről, kinevezésekről vagy gazdaságpolitikai kérdésekről szólt, Matolcsy fiát, vagy épp az MNB alapítványokkal kapcsolatos dolgokat kevésbé érintették.

A Matolcsy György címke alatt az elmúlt két évben megjelent cikkek között szerepelt például az MNB centenáriumi rendezvénye, Varga Mihály jegybankelnöki kinevezése, illetve Matolcsy György kitüntetése a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

Ehhez képest figyelemre méltó, hogy a portál most egy olyan témát is bemutatott, amely Matolcsy Ádám üzleti érdekeltségeit érinti, és amelyet eredetileg a 444.hu dolgozott fel.

Bár az Origo nem saját oknyomozó anyagot közölt, és a 444-re „balliberális portálként” hivatkozik, de az ilyen jellegű szemlék a korábbi gyakorlat alapján ritkán jelentek meg a felületen.

Hogy egyszeri kivételről vagy egy szélesebb körű változás első jeléről van-e szó, azt a jövő eldönti.

Az viszont tény, hogy a korábbi kormánypárti médiában nagy átrendeződés zajlik. A Mediaworksnél - mely az Origót is kiadja - történt elbocsájtásokkal, lapbezárásokkal, és terjesztés beszüntetésekkel a lent található cikkünkben foglalkoztunk. Azóta még annyi derült ki a konglomerátum körüli problémákról, hogy a Pesti Srácok is megszűnik, és a Magyar Nemzettől is küldenek el embereket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk