SZEMPONT

Tábor Áron a Kirk-merényletről: Ha túl sokat és nem elég felelősen beszélünk a politikai erőszakról, az tovább gerjesztheti azt

Egyértelműen nőtt a politikai erőszak szintje a mélyen megosztott Egyesült Államokban - mondja az elemző. Kirk elvesztése Trumpnak nagy veszteség, mert ő megtalálta a hangot a fiatalokkal.

Fischer Gábor, Címlapkép: Jacek Boczarski/Getty Images - szmo.hu
2025. szeptember 12.

Az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb hajtóvadászata folyik Charlie Kirk gyilkosa után, akit még mindig nem sikerült kézre keríteni, sőt, azonosítani sem. Mindez egyre kínosabb Kash Patelnek, az FBI igazgatójának, aki az elmúlt időszakban komoly tisztogatásokat hajtott végre a nyomozóirodán belül, hogy megfeleljen Trump elvárásainak. Kirköt a Utah Valley Egyetem kampuszán, egy nyílt fórumon érte a lövés a nyakán, amibe nem sokkal később belehalt. Merénylője egy közeli épület tetejéről tüzelt, majd nyoma veszett. A fegyverét később egy erdőben találták meg.

Kirk halála megrázta az amerikai politikát. A konzervatív Turning Point USA 31 éves vezetőjeként Trump egyik személyes szövetségese volt, aki akkor is kiállt mellette, amikor első ciklusa után csak kevesen. Az elnök szerint az influenszer „az igazság és a szabadság mártírjává” vált. Trump a szélsőbaloldalt hibáztatta a merényletért, a gyilkosság szerinte annak a következménye, hogy démonizálják azokat, akikkel valaki nem ért egyet. A politikai merénylet következményeiről Tábor Áront, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatóját, Amerika-szakértőt kérdeztük.

– Őszintén szólva eddig nem hallottam Charlie Kirkről, de utánanéztem: 18 évesen egy komoly mozgalmat indított el a trumpi ideológiát támogatva. Ki az áldozat, miért volt ennyire fontos Amerikában és mennyire volt ismert egyáltalán?

– Pontos adatokat nem tudok, de biztos, hogy a legfiatalabb generáció, tehát az egyetemisták és a 30 év alattiak körében elég ismert személyiség volt. Volt egy podcastja, különböző egyetemi szervezeteket hozott létre, eredetileg egy egyetemistákat tömörítő ifjúsági szervezetet, és ennek hatása nemcsak az Egyesült Államokon belül, hanem külföldön is érződött. Ezekből az ifjúsági szervezetekből valamiféle hálózatot épített. A nagy jelentősége az lehetett, hogy

megtalálta a hangot a fiatalokkal, miközben alapvetően ugyanazokat a politikai nézeteket képviselte, mint Donald Trump.

Hozzátartozik, hogy Trump és a republikánusok a korábbi választásokon, még 2020-ban is, elég gyengén szerepeltek a fiatalok között. Ehhez képest 2024-re a republikánus jelölt, Donald Trump a 30 év alattiak között már majdnem megközelítette Kamala Harris szavazatarányát, ha jól emlékszem, nagyjából 52-46 lehetett végül is Harris javára. Ez még mindig nagy különbség, de jóval kisebb, mint 4 vagy 8 évvel korábban. Nyilván nem lehet kizárólag a Kirk-féle mozgalom számlájára írni, de sok hozzáértő, és maga a Trump-kampány is úgy gondolta, hogy az ő szervezetének ebben komoly szerepe volt. Az is fontos, hogy a 2024-es kampányban Trump nem a hagyományos, hanem az internetes médiára támaszkodott, elment például a Rogan-podcastba is, amely a Kirk-féle közeg a fiatalabb generáció számára fontos mozzanat volt. Természetesen megosztó személy volt: a fiatalok között is sokan ismerték, de mivel erősen republikánus álláspontot képviselt, voltak, akik egyetértettek vele, és voltak, akik nem.

– Trump elnök úgy fogalmazott, hogy ide vezet a gyűlölet, a démonizálás. Nyilván arra célzott, hogy a közbeszéd egyre erőszakosabbá válik, és ez magával hozza az erőszakos cselekményeket is. Tényleg szignifikánsan erőszakosabb lett a közbeszéd az elmúlt években, és maga Kirk milyen stílusban kommunikált?

– A kérdés első részére azt mondanám, hogy egyértelműen látszik: a politikai erőszak az elmúlt években megemelkedett az Egyesült Államokban. Ezt többféle mércével lehetne alátámasztani, de biztos, hogy több ilyen incidenst tudunk felsorolni. Lényegében már a Covid-lezárások idején is beszéltünk a bűnözés és a lezárások kapcsolatáról. Akkor is volt egy élénkülés, és az erőszakos megnyilvánulások a lezárások elleni tiltakozások formájában kezdtek megjelenni. Ezek részben elégedetlenségből fakadtak, többnyire erőszakmentesen, de voltak erőszakos formái is. Akkor történt egy lefülelt kísérlet a michigani kormányzó, Gretchen Whitmer elrablására, a 2020-as választások után pedig a választási eredmény körüli viták tovább élezték a feszültséget. Maga 2021 január 6-a is erőszakos politikai incidensnek tekinthető, amikor Trump hívei megpróbálták megakadályozni a választási eredmények érvényesítését. És aztán ez az elmúlt években is folytatódott. Emlékezhetünk Nancy Pelosi házelnök férje elleni támadásra, vagy a tavalyi kampányban a Trump ellen elkövetett merényletre is. Idén is volt több incidens: például megpróbálták felgyújtani a pennsylvaniai kormányzó házát, illetve Minnesotában a törvényhozás demokrata képviselői ellen követtek el merényleteket, egyikük meg is halt. Látszik, hogy a politikai erőszak mindkét oldalt érinti: republikánusok és demokraták is elszenvedői.

Ez nyilván ahhoz az atmoszférához kapcsolódik, amelyben az amerikai társadalom nemcsak végletekig polarizálódott, a hatalmon lévők is egyre erősebb, időnként erőszakosabb nyelvet használnak, még ha nem is buzdítanak kifejezetten ilyen cselekedetekre.

Persze ez nem elég: biztosan kell hozzá egyéni motiváció vagy mentális állapot is, nem tudjuk, mi az indíték az adott elkövetőnél. Ha jól emlékszem, egy tavalyi felmérés szerint az amerikai társadalomban nagyjából 4–5% azok aránya a meggyőződéses republikánusok és demokraták körében, akik valamilyen erőszakos cselekményt is támogatnának pártpolitikai ellenfelekkel szemben. A 4–5% nyilván nem többség, de ha az egész társadalomra vetítjük, ez milliós nagyságrend. A nagy részük soha nem fog cselekedni, de elég egyvalaki, aki bizonyos körülmények között úgy gondolja, saját kezébe veszi az ügyet. Ami Kirket illeti: nem láttam tőle kifejezetten provokatív, erőszakra uszító megnyilatkozásokat. Kamala Harris-t kommunistának nevezte, a demokratákat marxistának, voltak bevándorlókkal és kisebbségekkel kapcsolatos erős állításai, de erőszakra való felhívást nem olvastam tőle. Arra volt büszke, hogy a hagyományosan liberálisabb egyetemi közegben meghonosította a konzervativizmus melletti kiállást, és ezt vitával akarta megvalósítani. Ugyanakkor voltak olyan megjegyzései, amelyeket egyes kisebbségek súlyosan sértőnek éreztek.

– Kik lehettek rá dühösek? Volt-e valamilyen különleges ügy körülötte, ami felkavarta a személye körüli vitákat?

– A szervezetével sok egyetemi kampuszra elment, és ezek a megjelenések rendszerint nagy vitákat váltottak ki. Az egyetemi kampuszok körüli politika amúgy is feszültséggel teli kérdés az Egyesült Államokban, amit a gázai háború csak tovább növelt: kiállhat-e bárki, meg lehet-e hívni provokatív nézeteket valló szereplőket, meddig terjed a szólásszabadság? Kirk ebben élesen a konzervatív oldalon állt, és a „woke” ideológia nagy ellenfeleként írta le magát, azzal vádolva az egyetemi közegeket, hogy elnyomják az ellenvéleményt. Hajlandó volt általa ellenségesnek gondolt környezetbe is elmenni. Pont azon a helyszínen, a Utah-i Egyetemen, ahol a merénylet történt, indítottak is egy petíciót (ilyen máskor is előfordult). A retorikáját az LMBTQ-közösséget sértőnek tartották, a nőkkel kapcsolatban hagyományosabb családi szerepeket javasolt, voltak olyan megjegyzései, amelyeket rasszistának értékeltek. Ezekre hivatkozva kérték, hogy ne lépjen fel, de az egyetem ennek ellenére is meghívta.

Álláspontja a fegyvertartás jogában is egyértelmű volt, tudjuk, hogy ez volt a téma abban a pillanatban is, amikor eldördült a lövés. Nem tudjuk, van-e ennek köze a merénylethez, de régóta amellett érvelt, hogy az Egyesült Államok második alkotmánykiegészítése korlátozhatatlan még akkor is, ha időnként lövöldözések történnek.

A fegyvertartást úgy ítélte meg, hogy az olyan alapvető jog, amelyet hatósági eszközökkel nem lehet korlátozni.

– Ilyenkor elindulnak a keretezések: hogyan építi fel a történetet a republikánus és hogyan a demokrata oldal?

– A republikánus narratívát részben már hallottuk: Trump szerint ez a republikánusok démonizálásának következménye. Ha valaki Hitlert kiált, akkor lesznek, akik úgy gondolják, hogy a „Hitlert” mindenáron meg kell állítani, tehát a hithű támogatói ellen is minden eszköz megengedett.

A republikánus keretezés szerint a demokraták fűtötték túl a Trump-ellenes indulatokat, és ez ilyen következményekhez vezetett.

A másik oldal kevésbé egyértelmű: a demokrata politikusok eddig leginkább azt hangsúlyozták, hogy a politikai erőszak nem vezet sehova, elítélték a támadásokat. Alexandria Ocasio-Cortez demokrata politikus például lemondta az egyik aznapi rendezvényét: egyrészt hogy tiszteletet adjon Kirk emlékének, és ne politizáljon ezen a napon, másrészt biztonsági megfontolások miatt is, hiszen most mindenhol felmerül, megfelelően biztosítottak-e a rendezvények. A demokraták részéről az üzenet inkább az, hogy mindkét oldalnak vissza kell vennie a retorika hevességéből. Én is azt látom, hogy nem lehet azt mondani, hogy a politikai erőszak csak az egyik oldalt érintette volna. Ahogy a politikai diskurzus „hőmérséklete” emelkedett és a feszültség éleződött, mindkét oldalon akadtak, ilyen-olyan okokból, akik erőszakhoz nyúltak. Idén demokrata áldozatai is voltak ennek. Időnként nem is egyértelmű az elkövetők politikai identitása: a tavaly nyári, Trump elleni merényletet elkövető fiatal nézetei sem voltak könnyen behatárolhatók. Mivel Trump megkerülhetetlen szereplő, könnyebben válik célponttá, de

ezek az elkövetők nem mindig koherens ideológia alapján cselekszenek, gyakran a politikai rendszerrel szembeni dühüket vezetik le.

Sokszor olyan embereket találnak meg, akikről tudják, hogy ha velük történik valami, az nagyot szól.

– Még messze vannak a félidős választások, de lehet-e lélektani hatása ennek a merényletnek? Trump ellen történt merénylet után is hozott neki pár százalékot a szimpátiahullám.

– Ezt most nagyon nehéz megmondani. Érdekes, hogy a Kirk-féle mozgalom és a podcastvilág hozzájárult ahhoz, hogy Trump sokat javított a fiatalok körében, a korábban többségében liberális fiataloknál kiegyenlítettebb lett a kép. Igen ám, de idei kutatások szerint épp ez az a része a Trump-támogatóknak, amely a leghamarabb lemorzsolódott. Ebből arra következtetnék, hogy ezek a fiatalok nem koherens ideológia miatt szavaztak Trumpra, hanem általános elégedetlenségből: ez az a generáció, amely a Covid idején járt iskolába vagy egyetemre; voltak ellenérzéseik a lezárásokkal szemben, elégedetlenek az amerikai gazdaság állapotával, és a fiatalok életlehetőségeivel kapcsolatban. Részben Trump karcos retorikája nyerte meg őket, de inkább az elégedetlenségüket fejezték ki azzal, hogy a fennálló rend legmarkánsabb bírálójára szavaztak. A kérdés az, hogy most, egy ilyen esemény hatására visszatérnek-e a republikánusokhoz. A fiatalok kevésbé konzisztensen szavaznak, és kevésbé biztos, hogy részt vesznek-e a választásokon. Szerintem hónapok múlva lehet majd feltenni a kérdést, amikor a félidős választásokra a készülés igazán beindul, hogy ennek a generációnak a részvételét mennyire befolyásolják ezek az események. Most még nagyon messze vagyunk ettől.

– Van-e a Kirk-mozgalomban olyan személy, aki át tudja venni az ő szerepét?

– Nem tudom; ennyire nem tanulmányoztam őket. Azt tudom, hogy nem ő az egyetlen a fiataloknak szóló podcastvilágban, sokan próbálkoznak hasonlóval. Kirknek volt egy sajátos személyisége, karaktere, amely a fiatalabb közönség számára megnyerő volt, nem biztos, hogy ezt könnyű átvenni. Biztos lesznek próbálkozások, hogy valaki hasonló szerepet töltsön be.

– A merénylőről egyelőre nem tudni semmit, csak annyit, hogy valószínűleg elég profi volt: egyetlen, nagyon pontos lövést adott le messziről. A puskát megtalálták, egy egyetemista korú elkövetőt keresnek. Közzétettek egy fotót is, de a rajta szereplő napszemüveges férfit egyelőre nem sikerült azonosítani. Van-e más információ?

– Egyelőre nem sokkal több. A puskát valóban megtalálták, és egy egyetemista korú merénylőt keresnek. Annyit tudunk, hogy nagyjából fél órával az esemény kezdete előtt jelent meg a helyszínen. Valószínűleg a hatóságok jóval több információval rendelkeznek, csak a nyomozás érdekei miatt még nem hozzák nyilvánosságra. A meglévő felvételek alapján próbálták különféle technikákkal beazonosítani, és gondolom ez nem sikerült, ezért hozták nyilvánosságra a képét. Arra számítok, hogy a következő napokban sokkal többet megtudunk róla.

– A politikai erőszakról óvatosan kell fogalmazni. Könnyű „erőszakhullámot” vizionálni, mert Szlovákiában rálőttek Ficóra, most Babiš kapott fenyegetést, vagy akár a magyar közbeszédben is vannak nagyon erőszakos beszólások. De ennyi után beszélhetünk-e valódi politikai erőszakhullámról?

– Nehéz kérdés. A politikai erőszakról, mint a terrorizmusról beszélni, megérteni, kutatni muszáj, de nem szabad abba a végletbe esni, hogy úgy tálaljuk, mintha ez lenne a legsúlyosabb és egyetlen probléma, vagy úgy, hogy ezzel akár újabb cselekményeket is inspiráljunk. Szeptember 11. évfordulója van éppen, ami az amerikai történelmet súlyosan meghatározó esemény volt: az ikertornyok ledőlése és a több ezer áldozat jelentősége óriási. A kérdés az, hogy az amerikai politika 9/11-re adott reakciója nem rontott-e a helyzeten, nem generált-e további terrorizmust. Hasonló hatás lehet most is:

ha túl sokat és nem elég felelősen beszélünk a politikai erőszakról, az tovább gerjesztheti. Ugyanakkor, ahogy több példát is felsoroltam, az Egyesült Államokban ez nem elszigetelt jelenség.

Azt is mondtam, hogy 4–5% körüli azok aránya, akik elfogadhatónak tartják az erőszakot, ami azt is jelenti, hogy a két nagy párt támogatóinak túlnyomó többsége viszont elutasítja azt. Ezt kell tudatosítani, és arra lenne szükség, hogy mindkét oldalon, és a világ más részein is, hogy a politikai vezetők felelősen beszéljenek az ilyen esetekről, hangsúlyozva: ha valaki erőszakhoz nyúl a politikában, olyan lángot gyújthat, amit utóbb már nem lehet kontrollálni.

Kapcsolódó

Charlie Kirk-merénylet: nyilvánosságra hozták a feltételezett elkövető fotóját

Két képet hoztak nyilvánosságra a lehetséges elkövetőről. A fekete pólós férfi mindkét fotón napszemüveget és baseball-sapkát visel.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Őrizetbe vették a Nemzeti Vagyonkezelő volt főigazgatóját

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori főigazgatóját csütörtökön vették őrizetbe különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. Az ügy egy 2014-es, 8,15 millió eurós kölcsön körül forog, amit egy soha meg nem valósult romániai naperőmű-projektre adtak.

KULT

Még be sem mutatták, de az HBO máris berendelte a Harry Potter második évadát

A könyvsorozat adaptációja még a karácsonyi premier előtt megkapta a zöld lámpát a folytatásra. A készítők a lendület fenntartásával indokolták a lépést, és egy új társ-showrunnert is kineveztek.

KULT

Hátsó kertből indult, mára az „ország legkedvesebb minifesztiválja lett” - Zalában bulizva segíthetsz az állatokon

Egy hátsókertes házibuliból két év alatt nőtt ki az "ország legkedvesebb fesztiválja" Zalában. A Pankkutya Fesztivál három nap alatt 40 fellépőt és 50 programot ígér, miközben minden profitját egy állatmenhelynek adja.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi

Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. május 07.

Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.

Kapcsolódó

Megszűnik a Tények a TV2-n, vége a Naplónak is – jelentette be Vaszily Miklós

Vaszily Miklós, a TV2 vezérigazgatója megerősítette, hogy vége a Tényeknek. Közlése szerint a cél az, hogy „a tanulságok levonását követően”, „az elvárt szakmai sztenderdeknek megfelelő hírszolgáltatást” nyújtsanak.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Tiniként lebénult az arca, női cipőket árult, Magyarországon forgatta az első filmjét, és majdnem meghalt a motorján… kétszer is – George Clooney 65 éves

Egy jókora grizzly miatt érkezett a ’80-as évek elején hazánkba, de csalódnia kellett. Később Hollywood legnagyobb sztárja és legkelendőbb agglegénye lett… míg nem „szelídítették”.

KÉK HÍREK

Nyomozás indult a „fekete pufajkások” ellen az Orbán Viktor győri kampányeseményén történtek miatt

A rendőrség eljárást indított Pintér Bence győri polgármester feljelentése alapján ismeretlen tettesek ellen. Az ügy azokat a biztonságiakat érinti, akik Orbán Viktor márciusi kampányeseményén léptek fel a tüntetőkkel szemben.

KÉK HÍREK

Angolóráról rohant ki egy 15 éves budapesti diák, hogy megmentse egy férfi életét

A fiú a SzívCity alkalmazás riasztására hagyta el a tantermet, hogy egy közeli parkban segítsen egy eszméletlen férfin. A beteg keringése kétszer is összeomlott, de a fiú a mentők kiérkezéséig folytatta az újraélesztést.

SZEMPONT

Kitálalt az NKA-botrányról egy bennfentes: állítja, Hankó Balázs adott utasítást arra, hogy eltitkolják a 17 milliárdos támogatási keret részleteit

Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő munkatársa Molnár Áronnak beszélt az intézménynél tapasztalt szabálytalanságokról. Elmondása szerint miután az első információk kiszivárogtak a színész-aktivistán keresztül, őt a párját és a barátját a főigazgató utasítására kitiltották a céges rendszerekből.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. május 07.

Névvel és arccal vállalta az interjút Molnár Áronnal Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) projektmenedzsere, aki Molnár szerint a legfőbb forrása volt a kirobbant NKA-botránynak.

Papp Gergely a „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” elmondta, 2014 óta dolgozik az intézménynél, jelenlegi feladata az ePer pályázati rendszer felhasználóbarátabbá tétele. Azért döntött a nyilvánosság mellett, mert a belső szabályzat szerint a szabálytalanságokat a főigazgatónak kellene jelenteni, aki viszont szerinte maga is érintett az ügyben.

Papp Gergely azt mondta, a botrány kirobbanása után az intézményen belül több kollégáját, köztük a legjobb barátját és a szintén ott dolgozó párját is meggyanúsították.

„Például a legjobb barátomat meggyanúsították, és szankcionálták, kitiltották mindenhonnan több napra. Holott igazából sokáig azt sem tudta, hogy mire készülök” – mondta, hozzátéve, hogy eleget akar tenni a Molnár Áronnal kötött megállapodásának, miszerint ha a főigazgató nem áll a nyilvánosság elé a megfelelő információkkal, ő maga fogja ezt megtenni. Papp szerint a műsor utáni napon valószínűleg felmondanak neki, de ezt vállalja.

„Inkább rúgjanak ki, mint hogy szégyenben kelljen leélni az életemet, hogy tudtam erről az egészről, és nem szóltam.”

A projektmenedzser felszólította a felelősöket, köztük Krucsainé Herter Anikó főigazgatót és Hankó Balázs leköszönő minisztert, hogy tegyék közzé a telefonszámukat, és nézzék meg, mi a magyar emberek véleménye az ügyről. Mint mondta, elsődleges célja az volt, hogy a törvényi kötelezettségnek megfelelően nyilvánosságra kerüljenek a 17 milliárd forintos keret döntései és a döntéshozó testület tagjainak kiléte. Később azonban tudomására jutott, hogy további kifizetéseket terveznek.

„Sőt, én úgy tudom, hogy már van olyan döntés is, amit a miniszter aláírt, csak a te megszólalásod után ez végül nem került további ügyintézésre”

– mondta Molnár Áronnak, hozzátéve, hogy innentől a további kifizetések megállítása lett a cél.

Papp Gergely tisztázta, hogy a sajtóban emlegetett 790-es és 447-es listák valójában nem listák, hanem belső kódok. A 790-es a Kiemelt Kulturális Programok ideiglenes kollégiumának kódja, amely a 17 milliárd forintot elosztotta, a 447-es pedig a miniszteri keret belső azonosítója. Elmondása szerint 2023 nyarán vonták be a 790-es kódú kérelmek feldolgozásába, ahol olyan, a kultúrától távol álló programokat talált, mint a „somlói szépségverseny és evőverseny”. A pályázatokhoz mindössze ezer forintos nevezési díjat kellett fizetni, míg a miniszteri keretnél ilyen díj egyáltalán nem volt.

Beszélt egy nem nyilvános e-mail címről is, ahová az egyedi zenei programok kérelmei érkeztek. Itt találkozott egy olyan levéllel, amelyben egy pályázót a minisztérium értesített, hogy nyújtson be kérelmet az NKA-hoz. Ezt az e-mailt később letörölte a fiókjából, de szerinte az üzenetnek még meg kell lennie a rendszerben és közérdekű adatigényléssel megszerezhető.

Részletesen beszámolt a Krucsainé Herter Anikó főigazgatóval folytatott konfrontációjáról is, miután őt, a párját és a barátját minden előzmény nélkül kitiltották a céges rendszerekből. Az informatikai osztályon azt a tájékoztatást kapta, hogy a főigazgató utasítására történt a tiltás.

Amikor ezzel szembesítette, a főigazgató először technikai problémára hivatkozott. „De ezt olyan pikírt stílusban adta elő, hogy azt hittem, hogy lefordulok a székről” – mesélte. Később, egy négyszemközti beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy ő rendelte el a kitiltást, mert gyanakodott rájuk.

Papp Gergely szerint ezen a beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy a döntések közzétételének elmaradása nem az ő döntése volt. „Erre azt felelte, hogy okos fiú vagy, ki tudod te találni” – idézte fel a beszélgetést, majd hozzátette, amikor rákérdezett, hogy Hankó Balázsra gondol-e, a főigazgató igennel felelt.

„Hankó Balázs volt az, aki erre utasította.”

Papp szerint a főigazgató arról is beszélt, hogy nem adott megfelelő utasítást a kérelmek céljainak átírására, és állítólag nem is tudott arról, hogy a pályázati rendszerben erre lehetőség van. Ezt Papp Gergely képtelenségnek tartja, mivel szerinte a főigazgató rendelte meg és felügyelte a rendszer fejlesztését. Sőt, állítása szerint személyesen is részt vett olyan megbeszélésen, ahol a főigazgató a kérelmek céljainak átírásáról egyeztetett. Egy másik értekezleten a somlói szépségverseny kapcsán mindenki nevetett, egy dartsegyesület kérelménél pedig a főigazgató azzal viccelődött, hogy „biztos Magyar Péter képére dobálják a nyilakat”.

A projektmenedzser szerint a pályázatok feldolgozásánál szóbeli utasítás volt, hogy ne írjanak ki hiánypótlást, holott a kérelmek hemzsegtek a hiányosságoktól. A támogatói okiratokból pedig szándékosan kikerült a reklám- és PR-kötelezettségre vonatkozó rész, így a támogatott szervezeteknek nem kellett feltüntetniük, hogy az NKA-tól kaptak pénzt.

„Vajon kifejezetten csak ezekből az okiratokból került ki a PR kötelezettség? Itt miért nem kellett az NK-t mint támogatószervet feltüntetni?” – tette fel a kérdést.

A Fásy Ádám családjának cégével kapcsolatos ügyről elmondta, több tanú van rá, hogy a család személyesen járt bent az NKTK-nál, és a kollégákkal adatták be a Munkácsi Art Kft. kérelmeit, noha papíron semmi közük a céghez. Meghatalmazás sem volt náluk. Az elszámolásnál pedig kiderült, hogy a kifizetések olyan cégekhez mentek, amelyek Fásy feleségéhez és lányához köthetők.

A Városliget Zrt. ügyében, amelynek felügyelőbizottsági elnöke maga Krucsainé Herter Anikó, Papp Gergely azt állította, hogy a cég egy 1,25 milliárd forintos támogatás visszafizetésekor nem fizette meg az ügyleti kamatot. A főigazgató ezt tagadta, és az elszámoltatási osztályvezetőre próbálta hárítani a felelősséget. Papp szerint azonban írásos bizonyítékuk van arról, hogy az osztályvezető jelezte a főigazgatónak, hogy a kamat elengedése törvénytelen. „Ehhez képest a főigazgató még aznap délután levélben értesítette a Városliget Zrt-t, hogy a támogatás összegét utalják vissza” – mondta, kiemelve, hogy a levélben nem szerepelt az ügyleti kamat.

A miniszteri keretből finanszírozott támogatások elszámolásáról elmondta, hogy sok esetben a szakmai beszámoló egyetlen papírlapból áll, és nincs érdemi szakmai ellenőrzés.

Példaként a Zenei Kör Kft. félmilliárd forintos támogatását említette, ahol szintén csak egy ilyen „fecnit” kellett benyújtani. A főigazgató négyszemközt elismerte neki, hogy nem ért egyet ezzel a gyakorlattal, de azzal védekezett, hogy ez már korábban is így volt.

Papp Gergely éles kontrasztba állította a főigazgató számára vásárolt új céges autót, iPhone-t és irodabútort a többi iroda áldatlan állapotával, ahol a falak penészesek, a székek pedig szétszakadtak. Elmondta azt is, hogy a választások előtt beígért, bérbe beépülő fizetésemelésből végül csak egy 2026 végéig szóló keresetkiegészítés lett, bizonytalanságban tartva a dolgozókat.

Végül a támogatások aránytalanságát szemléltette: míg a többnapos, nagy múltú Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) fesztivál 12,5 millió forintot kapott szigorú feltételekkel, addig Tóth Gabi és párja, Papp Máté Bence összesen 19 milliót, Pataky Attila pedig 150 milliót egyetlen Aréna-koncertre.

„Miniszter úr, nem lehet, hogy ilyen és ehhez hasonló nívós fesztiválra vagy fesztiválokra kellett volna többek között ezt a 17 milliárd forintot elkölteni?” – tette fel a kérdést az interjú végén Hankó Balázsnak címezve.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:

Kapcsolódó

„Az életet nem lehet legyőzni soha” - Pataky Attila tényleg életigenlő pályázatot adott be az NKA-s milliókért

A 444.hu birtokába került a dokumentum, amelyből kiderül, milyen szöveggel kapott állami támogatást az EDDA frontembere. A nyelvezet olyan, mintha kifejezetten Hankó Balázs művészeti elvárásainak kielégítésére íródott volna.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Megtörtént az első letartóztatás” - Nagy Ervin feljelentése után házkutatást tartottak és elfogtak egy férfit

A TISZA Párt képviselője arról írt, hogy a Fejér vármegyei rendőrség gyanúsítottként hallgatott ki egy férfit. A politikus a választási kampányban tett feljelentést szavazatvásárlás gyanúja miatt.

KÖZÖSSÉG

128 millió forintot nyert pókeren egy magyar üzletember, az egészet eladományozza

Nagygyörgy Tibor nyerte meg kedden az EPT Monte-Carlo egyik pókerversenyét, 352 ezer euróval lett gazdagabb. A teljes összeget a hátrányos helyzetű gyerekeket támogató Biggeorge Alapítvány az Esélyekért kapja.

KÉK HÍREK

Sírva fakadt Curtis a bíróságon, amikor döntöttek a gyilkossággal vádolt testvére ügyében

A rapper és családja könnyekben tört ki a tárgyalóteremben, miután a bíróság döntést hozott. Az ügy most visszakerül a Fővárosi Törvényszékre, új eljárásban, egy másik bírói tanács előtt folytatódik a bizonyítás.

SZEMPONT

Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett

Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.

M.M. / Fotó: Klubrádió/YouTube - szmo.hu
2026. május 07.

Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Rákay Philipék a választás után visszaléptek a mohácsi csatáról szóló filmhez kért támogatástól

Rákay Philip csapata visszavonta a film támogatási kérelmét. A 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket. A forgatókönyv első változatára már kaptak korábban 5 milliót.

KÉK HÍREK

Londonban fogták el a magyar férfit, aki felrobbantotta volna a pesti amerikai követséget

A magyar rendőrség terrorizmus gyanúja miatt körözi Juhász Mihályt, akit a Blikk szerint már le is tartóztattak Angliában. A férfit azzal gyanúsítják, hogy 2023 és 2025 között háromszor is megfenyegette a budapesti amerikai nagykövetséget.

SZEMPONT

Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom

A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.

M.M. / Fotó: YouTube - szmo.hu
2026. május 07.

„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.

Kapcsolódó

Hajós András is reagált a Tények megszűnésére

Hajós András egy ironikus megjegyzéssel kommentálta a TV2 Tények című hírműsorának megszüntetését. A zenész-műsorvezető évek óta tartó konfliktusban állt a csatorna hírműsorával, amit korábban hányingernek nevezett.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk