Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) június 11-én hivatalosan is bejelentette az El Niño éghajlati jelenség kezdetét. Molnár László meteorológus szerint azonban ezúttal nem a megszokott esemény vár ránk: a melegedés mértéke az eddigi rekordnak is közel a duplája lehet, amire évszázadok, sőt talán évezredek óta nem volt példa - mondta el a 24.hu-nak.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy míg a legerősebb, 2015–2016-os El Niño 2,6 °C-os melegedést hozott a Csendes-óceán kulcsfontosságú területén, az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ modellje most decemberre legalább 3 °C-os eltérést valószínűsít, sőt, akár a 4,1 °C-ot is elérheti. Az átlagos előrejelzés 3,6–3,7 °C-os melegedést mutat, ami egy fokkal haladja meg az eddigi csúcsot.
A szakértő szerint: „Ez már jóval meghaladja a szuper-El Niñót, egy új szintről beszélhetünk. Ez nem szuper-El Niño, hanem inkább hiper-El Niño”.
A követkemények között lehet például, hogy Afrikában komoly hidegbetörések jöhetnek. Európában viszont az átlagosnál melegebb télre lehet számítani, meglepetésszerű hidegbetörésekkel. De előfordulhatnak árvizek, gyors felmelegedések és hirtelen lehűlések is.
A meteorológus szerint az lesz az alapállapot, hogy két-három éves La Niña-időszakokat nagyon erős, akár szuper-El Niñók fognak megszakítani.
A következő La Niña-esemény pedig akár két-három évig is eltarthat, így 2027 júliusától rendkívül száraz időszak lehet majd Közép- és Nyugat-Európában.
Annyira alacsony a Velencei-tó vízszintje, hogy bizonyos részein át lehet sétálni a túlpartra - amit semmiképpen sem javaslunk, ez még a profik számára is egy rendkívül veszélyes manőver.
Egy kedvezőtlen, de reális forgatókönyv szerint – havi 6-8 centiméteres vízveszteséggel számolva – ősz elejére akár 30 centiméter körüli vízállás is kialakulhat. Ez a tó több kisebb medencére szakadását, újabb halpusztulást és
Habár a tó nagyjából száz évente kiszárad, a klímaváltozás begyorsítja a tó változékonyságát a szakértők szerint.
Képeken a rekordalacsony vízszint:
„Küszöbön áll az El Niño” – figyelmeztetett kedden az ENSZ, miután a Meteorológiai Világszervezet (WMO) közölte:
– írta a ScienceAlert.
Guterres szerint az egyetlen hatékony válasz a válsággal arányos klímavédelem, ami magában foglalja „a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség megszüntetését, a megújulókra való átállás felgyorsítását, a legsebezhetőbbek védelmét és a mindenki számára elérhető korai előrejelző rendszerek kiépítését”.
Az ENSZ aggodalmait alátámasztják a Csendes-óceán középső és keleti, egyenlítői részén már zajló folyamatok: a tengerfelszín hőmérséklete megközelítette a küszöbértékeket, a felszín alatti vizek pedig több mint 6 Celsius-fokkal voltak melegebbek az átlagnál - mindez az El Niño-jelenség kialakulására utal.
Az El Niño egy természetes éghajlati jelenség, amely 2–7 évente jelentkezik, és a Csendes-óceán egyenlítői vidékének felszíni felmelegedésével jár. Ez világszerte megváltoztatja a szél-, nyomás- és csapadékviszonyokat, és ellentétével, a hűtő hatású La Niñával váltakozik.
A Meteorológiai Világszervezet szerint arra nincs bizonyíték, hogy a klímaváltozás növelné az El Niño-események gyakoriságát vagy intenzitását. Az ügynökség ugyanakkor úgy véli, a globális felmelegedés felerősíti a jelenséggel járó hatásokat, mivel a melegebb óceán és légkör több hőt és csapadékot biztosít a szélsőséges időjárási eseményekhez.
Az Euronews arra figyelmeztet, hogy a valószínűleg bekövetkező jelenség hatására Európában is extrém hőhullámokra kell számítani idén nyáron. Egyes területeken fokozott aszály- és az árvízveszély lehet.
A regionális előrejelzések szerint a Afrika Szarvának északi részén az átlagosnál kevesebb esőre, Dél-Ázsiában gyengébb monszunra, Közép-Amerikában pedig szárazabb és melegebb nyárra kell készülni. A jelenség a trópusi viharok eloszlását is átrendezi: a Csendes-óceánon táplálhatja a hurrikánokat, miközben az Atlanti-óceánon gátolhatja azok kialakulását.
Nagyjából egy évig. Erőssége általában november és február között éri el csúcspontját, és a globális hőmérsékletre gyakorolt hatása gyakran a kialakulását követő második évben a legerősebb.
Múlt szombaton 52 centiméterre apadt a Velencei-tó vízszintje Agárdnál, ami új történelmi mélypontot jelent, és a nyári intenzív párolgási időszak még csak most kezdődik. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy kedvezőtlen, de reális forgatókönyv szerint – havi 6-8 centiméteres vízveszteséggel számolva –
A probléma azonban túlmutat a puszta vízhiányon; a jelenlegi helyzet egy teljes használati és fejlesztési modell válságát jelzi – mutat rá a Másfélfok cikkében Dr. Boromisza Zsombor okleveles tájépítészmérnök, élővilágvédelmi és tájvédelmi szakértő.
A MATE Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszékének docense emlékeztet, hogy a Velencei-tó egy természeténél fogva változékony, sekély, szikes tó, amelynek működéséhez a vízszintingadozás, sőt, szélsőséges években az időszakos kiszáradás lehetősége is hozzátartozik. A klímaváltozás ezeket a kisvizes állapotokat teszi gyakoribbá. Bár az alacsony vízállásnak vannak negatív következményei, a tó ökológiai szempontból vegyesen reagál.
Míg a nyugati medence kiszáradó nádasai egyes gémfélék költőhelyeit veszélyeztetik, a sekély, iszaposabb parti zónák kedveznek bizonyos partimadaraknak. A fokozottan védett gólyatöcs idén ismét nagy számban megjelent, és a gulipán számára is kedvezőbbek a feltételek. A szakértő szerint a mocsári növényzet terjedése és a madárvilág átalakulása a tó természetes regenerációs folyamatait mutatja.
A megoldás hosszú távon nem a mindenáron való vízpótlás, hanem az alkalmazkodó tájhasználat. Ez magában foglalja a vízgyűjtőn történő vízmegtartás erősítését, a part menti zónák ökológiai állapotának javítását, a strand- és horgászati használat kockázattudatosabb tervezését, valamint egy olyan turisztikai kínálat kialakítását, amely nem kizárólag a magas vízállású tó képére épül.
A mostani rekordmélypontot egy évek óta tartó folyamat előzte meg. 2021 nyarán már tömeges halpusztulás jelezte a bajt, és a vízpótlást a közeli Pátkai-víztározóból sem lehetett megoldani annak rossz vízminősége miatt. 2022 nyarára a helyzet tovább romlott, augusztus közepére a vízszint rekordközelbe, 58 centiméter alá süllyedt, majd szeptember 23-án 53 centiméterrel beállt a korábbi negatív rekord. A csapadékosabb időszak után 2024 elejére a vízszint látványosan megemelkedett, de ez a javulás csak a tó szélsőséges ingadozásokra való hajlamát bizonyította.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
Ne maradj le a legfrissebb, legérdekesebb hírekről! Töltsd le a mobil alkalmazásunkat!
