SZEMPONT
A Rovatból

Szabó Tímea: Mindent alárendelnek a hatalom megtartásának, most 200 ezer bántalmazott nőt aláztak meg

Fizetésmegvonással büntetik Szabó Tímeát, amiért egy bizottsági ülésen felmutatta az összevert Orosz Bernadett fotóját. A képviselő szerint ez abszurd. Pedig csak annyit javasolt, hogy a bántalmazott nők hozzátartozói is kérhessenek távoltartást.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. szeptember 18.



Szerdán az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága javaslatot tett Szabó Tímea fizetésének megvonására. A Párbeszéd képviselőjét azért büntetik, mert a nők elleni erőszakról szóló vita közben felmutatta az összevert Orosz Bernadettről készült fotót. „Nem a bántalmazott nők mellett állnak ki, hanem azt a képviselőt büntetik, aki szembesíti őket a tragédiával” - kommentálta mindezt a képviselő.

Miért nem működik hatékonyan ma a bántalmazott nők védelme Magyarországon, mit javasolt ennek orvoslására, és vajon mi lehet az oka annak, hogy a Fidesz ennyire ellenáll? Erről beszélgettünk Szabó Tímeával.

– Meglepődött?

– A 15 éves parlamenti pályafutásom alatt ilyen még nem történt. Ilyet még Kövér László sem csinált. Egy nagyon konkrét ügy kapcsán nyújtottam be határozati javaslatot a parlamentnek, a nők elleni erőszak visszaszorításáról. Ezt éppen ismertettem a bizottságban. Megjegyzem, négy és fél hónapja nyújtottam be, csak most tűzték napirendre. A javaslatot Orosz Bernadett ügye ihlette. Ugyanis

májusban enyhítették négy hónappal annak a férfinak a büntetését, aki őt a felismerhetetlenségig megverte. A büntetés enyhítésének az indoka az volt, hogy a férfi elvesztette az állását.

Ez annyira abszurd volt, hogy azonnal újra benyújtottam a határozati javaslatot: benne van az Isztambuli Egyezmény ratifikálása, és több, bántalmazott nőket érintő fontos kérdés, például hogy a távoltartást ne csak az áldozat kérhesse, hanem a közeli hozzátartozó is, hiszen sokszor megfélemlítik az áldozatokat. Tudjuk, volt olyan eset, amikor a távoltartás elmulasztása egy kisgyerek halálához vezetett, mivel az anya félt kérni, a nagymama lépett, aztán a férfi megölte a gyereket.

– Kik kérhetnék most a távoltartást? A gyámügy, a családvédelem nem kérhet?

– Kérhet, de ez általában már a büntetőeljárás szakaszához kötődik; ott van szerepe a családvédelemnek, és ők is kérhetik. A jelen jogszabály szerint azonban csak az érintett áldozat kérheti. Én kibővíteném: kérhesse hatóság, illetve közeli hozzátartozó.

– Térjünk vissza a történtekhez.

– Egy politikamentes, pártoktól független javaslatot nyújtottam be. Ennek szemléltetésére, mivel Orosz Bernadett ügye kapcsán íródott a javaslatom, felmutattam az ő fotóját: egy képet arról, hogyan néz ki valójában, és mellé tettem azt, hogy hogyan nézett ki a brutális verés után.

Ezt Vejkey Imre, az Igazságügyi Bizottság KDNP-s elnöke úgy értelmezte, hogy tiltott „szemléltető eszközt” használtam.

Ez vicc: csupán megmutattam, kiről is szól többek között a javaslat. A videón látszik, hogy a felszólítás után le is tettem a papírt, de ha nem teszem le, akkor sem lenne helyénvaló ilyen büntetést kiszabni. Vejkey ugyanis azt javasolta, hogy mivel megszegtem az országgyűlésről szóló törvényt, vonják le a fizetésemet, amit a Fidesz–KDNP egyhangúlag megszavazott. Engem már sokszor büntettek az elmúlt tíz évben, összesen több mint 10 millió forintra, de ilyen még nem fordult elő. Ez az abszurditás csúcsa, a szervilizmus mintapéldája.

– Ott azonnal döntés született, jogorvoslat nélkül?

– Ez az Igazságügyi Bizottság érvényes döntése, elküldik Kövér Lászlónak, és ő határozza meg a mértékét.

– Önnek egy szava sem lehetett?

– Nincs érdemi jogorvoslat. A mentelmi bizottságban is többségben van a Fidesz, másodfokon pedig az Országgyűlés szavaz, ahol kétharmaduk van. Szó sincs a tisztességes eljárásról, amit az európai jog is előír.

– Ezután a javaslatról esett még szó, vagy ezzel le is zárult a téma?

– Esély volt vitázni róla, de teljesen abszurd állítások hangzottak el. Csak a szokásos: az Isztambuli Egyezmény „gender-migráns-Brüsszel”, és különben is minden rendben van Magyarországon. Nagyjából ez volt az mondandójuk.

Ki fogom tenni a vita teljes videóját, hogy látszódjon, mennyire nem értik, és mennyire nem akarnak kiállni a bántalmazott nők mellett.

A bizottság egyetlen fideszes női tagja például Varga Juditot hozta fel, hogy mi van vele? Úgy tett, mintha a javaslatunk épp ne védené őt is. Elmondtam: ez is az ő szégyenük, hiszen Bayer Zsolt maga mondta egy műsorban, hogy több mint tíz éve tudnak arról, hogy Varga Juditot szerinte bántalmazta a férje. Ha így volt, akkor tíz évig nem tettek semmit, hogy megvédjék az egyetlen női miniszterüket? Ez róluk állít ki szegénységi bizonyítványt. Közben pontosan tudjuk, hogy a hivatalos statisztikák szerint is minden héten meghal egy nő, minden hónapban egy gyermek családon belüli erőszak miatt, és évente összesen 200 ezer nőt ér valamilyen bántalmazás.

Szerencsére nem mind halállal végződik, de bántalmazáson esnek át.

– Végül a javaslatát az Országgyűlés elé engedték?

– Beszélgettek róla, majd leszavazták. Az összes fideszes és KDNP-s képviselő leszavazta a javaslatot. Szerintük minden rendben van, rengeteget tettek az elmúlt években, az Isztambuli Egyezmény pedig „úgy hülyeség, ahogy van”.

– Tegye a szívére a kezét: amikor bement ezzel a javaslattal, számított másra?

– Arra nem feltétlenül, hogy átmegy és megszavazzák. De arra sem, hogy ekkora cirkusz lesz abból, amikor egy fotóval szembesítem őket azzal, hogy az elmúlt 15 évben nem tettek érdemben semmit a bántalmazott nők védelmében. Arra pedig végképp nem számítottam, hogy egy fotó bemutatása után a fizetésemből vonnak le. Ezt ott el is mondtam: akár az egész fizetésemet elvehetik, nem érdekel. De ezzel nem engem bántottak, hanem a 200 ezer bántalmazott nőt, köztük Orosz Bernadettet, a hatgyerekes édesanyát alázták meg, aki továbbra sem számíthat az állam segítségére.

– Ha úgy gondolta, hogy úgysem kerül be a parlament elé, akkor csak a jegyzőkönyv kedvéért futotta le az ügyet? Durvábban is fogalmazhatnék: mi értelme ennek?

– Az, hogy felhívjuk a figyelmet, és a nyilvánosságon keresztül bemutassuk a problémát. A tapasztalatom az, hogy ha valamit elégszer, szemléletesen mutatunk be a kormánypártoknak, nem feltétlenül a mi javaslatunkat fogadják el, de a háttérben lépnek. Volt ilyen. Amikor a mentők fizetésemelését hónapokig követeltem, többször benyújtottam a javaslatomat, leszavazták, majd mégis megemelték a mentők bérét. Egy ilyen parlamentben, ahol csekély az esély a javaslataink elfogadására, az a feladatunk, hogy felhívjuk a kormánypárti képviselők figyelmét a problémára. Meghallják, látják. Például nagyon konkrét kérdés:

Miért ne kérhetné a távoltartást egy közeli hozzátartozó, ha az áldozat retteg a hatóságokhoz fordulni? Ez nem „Soros-Brüsszel-migráns” ügy.

Nyugodtan betehetnék a következő csomagjukba. Ezeket az ügyeket fel lehet építeni úgy, hogy ne feltétlenül a mi javaslatunk alapján, de a társadalmi nyomás miatt foglalkozzanak velük.

– Ha félretesszük a politikai ítéleteket, mi lehet a valódi oka ennek a makacsságnak?

– Szerintem a szívük mélyén tudják, hogy iszonyúan problémás, amit a kormány évek óta művel, és szégyellik is. De nincs megengedve nekik, hogy elismerjék a hibát, hogy kiszavazzanak, hogy mellénk álljanak. Marad az, hogy „csak azért is” beleállnak, és

magukat is próbálják meggyőzni, hogy igazuk van, különben elviselhetetlenné válik az életük.

Ha valaki tudja, hogy ilyen bűnöket követnek el, azzal nehéz együtt élni. Marad, hogy magukat is meggyőzzék arról, hogy minden rendben van. Más okot nem tudok elképzelni.

– De mi az igazi ok, amiért ennyire ellenállnak ennek a témának?

– Szerintem mindig kell egy külső ellenség, és mindent ennek rendelnek alá. Ha ez az LMBTQ-közösség vagy Brüsszel, akkor mindenre ráteszik ezt a címkét. Az Isztambuli Egyezményt is erre hasznják, mert így el lehet terelni a figyelmet a probléma valódiságáról, és a törzsközönségük számára hihető magyarázatot adhatnak az elutasításra. Azt nem mondhatják, hogy „csak”, vagy azt sem, hogy nincs nők elleni erőszak, nincsenek áldozatok. Valamit ki kell találni.

Mindent alárendelnek a propagandagépezetnek és a hatalom megtartásának.

Az ő világképükbe nem fér bele egyetlen társadalmi csoport valódi, érdemi védelme sem.

– Mik voltak a konkrét érvek a bizottságban? Valamit csak kellett mondaniuk.

– A Fidesz női képviselője, Hegedűs Barbara nőként a leggyalázatosabb dolgokat mondta. Azt, hogy minden jogszabály a helyén van, védett házakat hoztak létre. Erre elmondtam: a védett ház lényege a titkosság, hogy ezáltal védjék meg az elrejtőzni képtelen áldozatokat. Egy fideszes vidéki polgármester viszont videóban mutatta be a védett házat, amivel gyakorlatilag megmutatta az összes bántalmazónak, hová menekítik a nőket, hol kell keresni őket. Látszik, hogy nem értik a lényeget. A képviselőasszony számokat emlegetett Németországból és Belgiumból az Isztambuli Egyezmény ratifikálása után, forrás megjelölése nélkül. Elmondtam neki, hogy nem érti, mi a célja az egyezménynek.

Nem azért kell ratifikálni, mert attól egyik napról a másikra megszűnik a családon belüli erőszak, ahogy a Btk. sem szünteti meg a gyilkosságokat, hanem azért, mert az az államot kötelezi konkrét lépésekre: hogyan védje a nőket, milyen intézkedéseket és jogszabály-változtatásokat kell meghozni.

Ahogy beszéltek, látszott, hogy nem értik a problémát, miközben papolnak a család szentségéről. Szerintem ez igazán alávaló.

– Itt leszavazták. Hogyan tovább? Annyiban hagyja, fut még egy kört két hónap múlva, más adja be? Mi a folytatás?

– Beadtam egy másik javaslatot is, három hete, amikor Renner Erika másik zaklatóját kiengedték. Ott is jogszabályi vagy végrehajtási hiányosság látszik. A bizottsági ülés előtt elmondtam: a képviselő feladata nem kizárólag a jogalkotás. Benne van a munkaköri leírásunkban az is, hogy figyeljük az elfogadott jogszabályok gyakorlati megvalósulását, monitorozzuk, hogy elérik-e a célt. Ha kiderül, hogy jó szándékkal elfogadtunk valamit, de nem javított a helyzeten, kötelességünk javítani rajta. Lehet, hogy hoztak pozitív intézkedéseket, de láthatóan nem elég, vagy nem éri el a célt. Azt a javaslatot azért adtam be, mert augusztus végén kiderült, hogy Renner Erikának, a „lúgos orvos” áldozatának másik zaklatója, aki halálosan fenyegette őt, börtönbe került, majd néhány hónap után kiengedték arra hivatkozva, hogy elmeállapota miatt nem tartható bent.

Maga az elkövető mondta, hogy meg akarja ölni a nőt, mert nem tartja helyesnek a bírósági döntést. Ehhez képest kiengedték, az áldozatot pedig nem értesítették.

A következő tárgyaláson megjelent, és nekitámadt Renner Erikának. Ez augusztus 20. körül történt. Ekkor nyújtottam be a javaslatot. A rendőrség két hétig nem értesítette az áldozatot, hogy a támadója szabadlábon van. Ilyenkor kötelességük lenne valamilyen védelmet biztosítani. Mérő Vera posztjában olvastam, hogy a kerületi kapitányságról valaki cinikusan felhívta őt. hogy „most azonnal mondják meg telefonban, milyen védelmet kérnek, különben nem kapnak”. Nyilvánvaló, hogy jogszabályi hézag vagy végrehajtási probléma van. Képviselőként, törvényhozóként, ezzel kezdenünk kell valamit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Hámenei és az iráni vezetők végzetes hibát követtek el, amikor fényes nappal egy helyre gyűltek össze, de most Trump sem tudja, hogyan tovább
Még az amerikai és izraeli katonákat is meglepte, milyen hatékonyan fejezték le az iráni vezetést. Most azonban nem világos, hogy a keményvonalas vagy a pragmatikus politikusok veszik át az uralmat. A piacok idegesek, és az sem kizárt, hogy Irán teljes káoszba süllyed.
Címlapkép: MTI/AP - szmo.hu
2026. március 02.



Szombat reggel 9 óra 40 perckor Izrael egy háromhullámos támadássorozatban megölte Irán legfőbb vezetőjét, Hámenei ajatollahot. Ezzel átléptek egy újabb Rubicont: egy szuverén ország államfőjét likvidálták.

Pedig az iráni kormány állítólag fájdalmas tanulságokat vont le a tavaly júniusi, 12 napos háborúból, amikor Izrael mélyen a föld alatt is bemérte katonai parancsnokait, miután rájöttek, hogy a testőreik mobiltelefonokat hordanak maguknál. Az akkori kudarcok állítólag feldühítették Hámeneit. Az Irán által ezen a hétvégén elkövetett végzetes hibák ennek ellenére még súlyosabbak voltak a tavaly júniusinál, ami különösen halálossá tette az izraeli-amerikai csapást.

Szombaton Irán legmagasabb rangú katonai és hírszerzési tisztviselői közül többen fényes nappal gyűltek össze egy magas szintű értekezletre az ország Nemzetbiztonsági Tanácsának irodáiban. Még a legfőbb vezető is a korántsem titkos, hivatalos rezidenciáján volt, pedig ő előtte bunkerről bunkerre költözött – írta a The New York Times.

Azt maguk az amerikai és izraeli tisztviselők sem értik, az iráni vezetők hogyan lehettek ennyire vakmerőek.

A hónapokig tervezett támadást három hullámban hajtották végre. Az első, vezetést célzó csapás a meglepetés erejére épített, mivel a szokásostól eltérően nem éjjel, hanem reggel indították. A második hullámban Izrael Irán föld-levegő rakétaütegeit támadta, különösen a Teheránt védőket. A harmadik hullámban Izrael történetének legnagyobb légi armadáját vetette be, mintegy 200 repülőgéppel. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag a teljes izraeli légierőt Iránba küldték.

A támadás egyik kulcseszköze egy F-15-ös vadászgépekről indítható ballisztikus rakéta, a Black Sparrow volt, amellyel nagy távolságból, az iráni légvédelem hatósugarán kívülről is csapást mérhettek. A hadművelethez az amerikaiak is csatlakoztak: az iráni vezetés elleni első csapások után körülbelül fél órával Kelet-Iránban lévő célpontokra összpontosítottak, míg Izrael az ország nyugati felét támadta.

Vasárnap délig izraeli katonai tisztviselők már arról számoltak be, hogy megszerezték a légi fölényt, és vadászgépeik szabadon repülnek Teherán felett. „Irán jelenleg teljesen ki van téve a légicsapásoknak. Csak az amerikai erők és az izraeli légierő dönti el, hol, mikor és hogyan. Szinte képtelenek ellenállni” – mondta Amir Eshel, az izraeli légierő egykori parancsnoka.

Az amerikai és izraeli gépek azóta is Irán nagy hatótávolságú ballisztikus rakétáinak indítóállásaira vadásznak..

Az amerikai erők az iráni flottát is támadták. Donald Trump elnök vasárnap azt írta: „Most értesítettek, hogy megsemmisítettünk és elsüllyesztettünk 9 iráni hadihajót, köztük néhány meglehetősen nagyot is. A többire is vadászunk – hamarosan azok is a tenger fenekére kerülnek!”

Az amerikai támadás a következő hetekben folytatódhat.

„Nos, mi négy-öt hétre terveztük” – közölte Donald Trump elnök vasárnap azzal kapcsolatban, hogy az amerikai hadsereg meddig képes fenntartani ezt az intenzitást.

Trump szerint a Pentagon bőséges erőkkel, rakétákkal és bombákkal rendelkezik a katonai támadás fenntartásához. „Hatalmas mennyiségű lőszerünk van. Tudja, a világ különböző országaiban, mindenfelé tárolunk lőszert” – tette hozzá. Arról azonban nem beszélt, hogy a Pentagon aggodalmai szerint a konfliktus tovább apaszthatja azokat a stratégiai készleteket, amelyek elengedhetetlenek lennének például egy Tajvan körüli háborúban vagy ha az oroszok betörnének Európába.

A New York Timesnak adott rövid telefonos interjújában az amerikai elnök ugyanakkor további amerikai áldozatok lehetőségére is figyelmeztetett.

Arról több, egymásnak ellentmondó elképzelést vázolt fel arról, hogyan alakulhatna ki új kormány Iránban azután, hogy Ali Hamenei ajatollahot megölték. Az egyik lehetőségként a venezuelai modellt említette, ahol csak a legfelső vezetőt távolították el, a kormány többi része pedig a helyén maradt, és hajlandó volt együttműködni az Egyesült Államokkal. „Amit Venezuelában tettünk, szerintem az a tökéletes forgatókönyv” – mondta.

Tanácsadói ugyanakkor arra figyelmeztették, hogy a két ország közötti kulturális és történelmi különbségek miatt a venezuelai stratégia szinte biztosan nem lenne alkalmazható Teheránban.

Trump közölte, hogy „három nagyon jó választása” is van arra, ki vezethetné Iránt, de a neveket nem árulta el. Arra a kérdésre nem válaszolt, hogy a Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, Ali Laridzsanit el tudná-e képzelni az ország élén.

Percekkel később azután az amerikai elnök egy teljesen ellentétes forgatókönyvet vázolt fel, amelyben az iráni nép döntené meg a fennálló kormányt. „Ez rajtuk múlik, hogy megteszik-e vagy sem. Évek óta beszélnek róla, így most nyilván lesz rá lehetőségük” – fogalmazott. Egy harmadik elképzelés szerint Irán elit katonai erői, köztük az Iszlám Forradalmi Gárda tisztjei egyszerűen átadnák fegyvereiket a lakosságnak. „Tulajdonképpen megadnák magukat a népnek” – mondta Trump.

Erre azonban nagyon kevés az esély. A szakértők többsége kizártnak tartja, hogy pusztán légicsapásokkal felszámolható lenne a mély gyökereket eresztő iráni rendszer.

Az országban jelenleg teljes a bizonytalanság, amit jól mutat, hogy Hámenei halála után egyszerre jelentek meg ünneplő és gyászoló tömegek az utcákon.

Sokan énekkel és tánccal ünnepeltek, de amikor megjelentek a Forradalmi Gárdához kötődő önkéntes milícia, a Baszidzs felfegyverzett tagjai, gyorsan szétszéledtek. Az egymilliósra becsült milíciát már mozgósították a főváros körül. „A januári tüntetők brutális lemészárlása azt sugallja, hogy a belső nyugtalanságot vasököllel fogják leverni” – fogalmaz Ellie Geranmayeh, az Európai Külkapcsolatok Tanácsa Közel-Kelet és Észak-Afrika programjának helyettes vezetője.

A rezsim közben a folytonosságot hangsúlyozza. A hivatalos közlemények az alkotmányos rend betartását ígérik az új vezető kiválasztásakor, és ideiglenes vezetői tanácsot hoznak létre. Ali Laridzsáni, a Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács vezetője televíziós nyilatkozatában egységre szólított fel: „A történelem során az iráni nemzet még nagyobb kihívásokkal is szembenézett; még a mongolok is végigszántották az egész országot, mégis a nép rendíthetetlen maradt és megvédte földjét. Az efféle mártíromságok ellenállóvá és szilárddá teszik az embereket” - jelentette ki.

Laridzsáni pragmatikusnak tartják, aki akár alkut is köthetne Washingtonnal a szankciók enyhítéséért cserébe. De megerősödhetnek a keményvonalasok is.

Erre utalhat, hogy a hírek szerint Ahmad Vahidi tábornokot nevezték ki a Forradalmi Gárda élére, akit „hihetetlenül brutális emberként” jellemeznek, aki egy percig sem habozna szélsőséges erőszakot alkalmazni.

A hatalmi harcokon túl az országot a szétszakadás is fenyegeti. A meggyengült állammal szemben fegyveres csoportok léphetnek fel, különösen az etnikai kisebbségek, például a kurdok lakta területeken. Mustafa Hijri, az Iráni Kurdisztáni Demokrata Párt vezetője már most arról beszél, hogy „szükség esetén küzdelmük részeként fegyveres ellenállásba kezdhetnek”. Ezt a feszültséget tovább szítja, hogy Naser Makarem Shirazi ajatollah, egy befolyásos klerikus dzsihádra szólított fel Izrael és az Egyesült Államok ellen.

Mindez egy irakihoz hasonló, elhúzódó felkelés kockázatát veti fel egy 90 milliós, hét országgal határos államban.

Közben a piacok is egyre idegesebbek. A Washingon Post szerint az olajárak emelkedésnek indultak Ázsiában hétfőn, miután a befektetők először reagálhattak az Egyesült Államok és Izrael vezette közel-keleti konfliktusra. Az olaj ára 8 százalékkal nőtt, és a japán Nikkei is 2 százalékkal esett a korai kereskedésben.

Az olajszállítások szempontjából létfontosságú Hormuzi szorosban három hajót is támadás ért, ami jól mutatja, miért lehetetlenül el a szállítás abban az irányban.

A konfliktus következményei attól függenek, hogy meddig tart és milyen messzire terjed. De az üzleti elemzők attól tartanak, az emelkedő olajárak csak a kezdetet jelentik. A szállítási fennakadások más árukat is megdrágíthatnak, ami világszerte súlyosan érintheti a növekedési kilátásokat és növelheti az infláció kockázatát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Hámeneit a CIA segítségével ölték meg, az országot 30 éve vaskézzel irányító vezető halála káoszt okozhat Iránban
A támadás előre tervezett időpontján is módosítottak, amikor információt kaptak arról, éppen hol tartózkodik Irán legfőbb vezetője - írja a New York Times. Izraelből azonnal felszálltak a gépek, majd két órával később megsemmisítő csapást mértek az épületre.


Hámeneit halála előtt hónapokig megfigyelés alatt tartották az amerikaiak - írja a New York Times. Közvetlenül a szombat reggeli támadás előtt a CIA kulcsfontosságú információhoz jutott egy teheráni csúcstalálkozóról, amelyen Irán legfőbb vezetője is részt vett. Az Egyesült Államok és Izrael kimondottan emiatt módosította a támadás időzítését, amit eredetileg éjszakára terveztek. De a csapásmérő gépek már szombat reggel elindultak, majd nem sokkal későbbb lebombázták azt a komplexumot, ahol az ajatollah és több másik, magas rangú iráni tisztviselő is tartózkodott.

Az akció a New York Times szerint az amerikai és izraeli hírszerzés szoros együttműködésének eredménye volt. A CIA adta a hozzá szükséges „nagy pontosságú” információkat, Izrael pedig végrehajtotta a hónapok óta tervezett műveletet.

Az akcióhoz szükséges hírszerzési képességek a tavalyi 12 napos háború után javultak jelentősen. Akkor az Egyesült Államok sokat tanult arról, hogyan kommunikál és mozog nyomás alatt Hámenei és az Iszlám Forradalmi Gárda. Tavaly júniusban Donald Trump elnök már azt állította, hogy az Egyesült Államok tudja, hol rejtőzik az ajatollah, és akár meg is ölethette volna. Egy volt amerikai tisztviselő szerint az akkori értesülések ugyanazon a hírszerző hálózaton alapultak, amelyre a mostani művelet is támaszkodott.

Az izraeli vadászgépek helyi idő szerint reggel 6 órakor szálltak fel bázisaikról. Két óra öt perccel később, teheráni idő szerint 9:40-kor a nagy hatótávolságú rakéták becsapódtak az épülettömbbe, ahol az iráni elnöki hivatal, a legfőbb vezető irodája és a Nemzetbiztonsági Tanács is található.

A csapás idején az iráni nemzetbiztonsági vezetők az egyik épületben, Hámenei pedig egy közeli másik épületben tartózkodott.

Izraeli információk szerint a gyűlésen jelen volt többek között Mohammad Pakpour, az Iszlám Forradalmi Gárda főparancsnoka, Aziz Nasirzadeh védelmi miniszter, Ali Shamkhani admirális, a Katonai Tanács vezetője és Mohammad Shirazi, a hírszerzési miniszterhelyettes is.

„A mai reggeli csapást Teherán több pontján hajtották végre egyidejűleg; az egyik helyszínen Irán politikai–biztonsági vezetésének magas rangú tagjai gyűltek össze” – írta erről később egy izraeli védelmi tisztviselő, aki szerint az iráni háborús előkészületek ellenére sikerült „taktikai meglepetést” elérniük.

A vezetői komplexum elleni támadás után további csapásokat mértek azokra a helyszínekre, ahol iráni hírszerzési vezetők tartózkodtak. Bár Irán legfőbb hírszerzési vezetője elmenekült, a hírszerző szolgálatok felső vezetését megtizedelték.

Hámenei halála után hatalmas tömegek özönlöttek Teherán és Irán más városainak utcáira, hogy megünnepeljék az ajatollah halálát. Mások gyászolni kezdték. Az Iszlám Forradalmi Gárda megfogadta, hogy bosszút áll a történtek miatt.

Az ajatollah halála káoszt okozhat Iránban. A 86 éves Hámenei 30 éven át vasököllel uralkodott.

Ő volt a Közel-Kelet leghosszabb ideje hatalmon lévő vezetője. 1939. július 17-én született Meshedben. A sah uralma alatt a titkosrendőrség többször letartóztatta és megkínozta.

Az 1979-es iszlám forradalom győzelme után azonban karrierje meredeken ívelt felfelé. Homeini legfelsőbb vezető beválasztotta őt az újonnan létrehozott Forradalmi Tanácsba, majd kinevezte a teheráni pénteki imák vezetőjévé. Ebben a pozíciójában gyakran egy puskával a kezében ostorozta a forradalom ellenségeit, elsősorban a „Nagy Sátánt”, az Egyesült Államokat.

1981 júniusában túlélt egy merényletkísérletet, amikor egy magnóba rejtett bomba robbant mellette; jobb karja használhatatlanná vált.

Alig négy hónappal később Irán elnökévé választották, és két cikluson át töltötte be a tisztséget az irak-iráni háború évei alatt. Khomeini ajatollah 1989-es halála után választották meg legfőbb vezetővé.

Ehhez külön módosítani kellett az alkotmányt, hogy alacsonyabb vallási rangú pap is betölthesse a tisztséget.

Első beszédében önmagát egy „sok hibával és hiányossággal rendelkező, kis képzettségű szeminaristának” nevezte. Hatalma ugyanakkor felülírta a választott elnökét is: ő felügyelte a fegyveres erőket, a belbiztonságot, az igazságszolgáltatást, az állami médiát és a külpolitikát.

Döntő szava volt a 2015-ös, hat nagyhatalommal kötött, mérföldkőnek számító nukleáris megállapodásban is. Bár mélyen bizalmatlan volt az amerikai szándékokkal szemben, és a keményvonalasok hevesen ellenezték, végül mégis áldását adta az egyezményre, amely korlátozta Irán nukleáris programját a bénító gazdasági szankciók enyhítéséért cserébe.

Döntését később láthatóan megbánta, amikor Donald Trump 2018-ban egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat a megállapodásból és újra bevezette a súlyos szankciókat. Válaszul Irán fokozatosan felhagyott az egyezményben foglalt korlátozások betartásával, de továbbra is tagadta, hogy atomfegyverre törne.

Hámeneit személyes sértésként érte és különösen feldühítette Kászim Szulejmáni iráni parancsnok 2020. januári meggyilkolása, amelyet Trump rendelt el. A dróncsapást „gyáva tettnek” nevezte, Trumpot pedig „bohócnak” nevezte.

A Washington Post jellemzése szerint ősz szakállával, visszafogott mosolyával barátságosabb figurának tűnhetett, mint örökké komor mentora, Homeini. Ismert volt a perzsa költészet és a klasszikus nyugati irodalom iránti rajongásáról; kedvenc műve Victor Hugo „A nyomorultak” című regénye volt. Azonban kérlelhetetlenül leszámolt ellenségeivel.

Uralma alatt végig blokkolta a mérsékelt reformokra tett kísérleteket, „lázadásnak” minősített minden ellenállást, a más nézeteket vallókat pedig kivégeztette.

Szövetséges milíciákat képzett ki és fegyverzett fel Gázában, Irakban, Libanonban és Jemenben, kiterjesztve Irán befolyását, amely fenyegetést jelentett Izraelre, és Iránt a térség meghatározó szereplőjévé tette. Az Egyesült Államokat „a nagy Sátánnak” nevezte, Izraelt pedig „egy eltávolításra váró rákos daganatnak”. 2022-ben drónszállításokkal segítette Putyin háborúját Ukrajna ellen, 2023-ban pedig teljes mellszélességgel támogatta az Izrael ellen terrortámadást indító Hamászt.

Ezzel párhuzamosan azonban az ország egyre inkább elszigetelődött, gazdasága a szankciók súlya alatt roskadozott, a társadalmi elégedetlenség pedig egyre nőtt. Hámenei maga is egyre népszerűtlenebbé vált, különösen a 2009-es, vitatott elnökválasztást követő tömegtüntetések brutális leverése után.

A rezsim az elmúlt években egyre gyakrabban nyúlt az erőszakhoz, hogy fenntartsa hatalmát. A legutóbbi, decemberi tüntetéshullámot is brutális eszközökkel fékezték meg, a jelentések szerint több mint 6800 tüntetőt öltek meg, és több tízezret tartóztattak le. Ali Hámenei a vérengzésért egyértelműen Trumpot tette felelőssé, „bűnözőnek” nevezve az amerikai elnököt, aki szerinte „nyíltan bátorította” a tüntetőket azzal, hogy katonai támogatást ígért nekik.

Hámeneinek hat gyermeke született feleségétől, Khodzastehtől.

Egyik fia, a keményvonalas nézeteket valló Modzstaba Hámenei, a háttérben komoly befolyással bír a biztonsági erők felett, és sokan lehetséges utódként tekintenek rá, bár a dinasztikus öröklés ellentmondana a köztársaság elveinek.

Hogy most mi vár Iránra, az nem egyértelmű. Elképzelhető, hogy utódlási harc kezdődik a különböző keményvonalas frakciók között, de az sem kizárt, hogy az elégedetlen tömegek valóban megdöntik a rendszert, ahogy azt Trump reméli.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor az Orbán–Magyar-csatáról: Kibírhatatlan, de szakmailag színvonalas a kampány
A politikai elemző szerint mindenki veszít agysejteket és türelmet a mostani hetekben. Szerinte mégis a magyar politikatörténet egyik legkiélezettebb meccse zajlik.


Török Gábor politológus kedden a Facebookon fejtette ki véleményét a jelenlegi választási kampányról. Bejegyzését azzal kezdi, hogy bárhol jár,

azt hallja az emberektől: „csak lenne már vége, mert ez a kampány kibírhatatlan”. Azt írja, sokszor ő is úgy gondolja, hogy ezekben a hetekben mindenki veszít valamit, legyen az agysejt, türelem, hajszál vagy hitelesség.

Szerinte azonban lehet ezt másképp is nézni. Úgy véli, ha kicsit messzebbről tekintünk a helyzetre, észrevehető, hogy egy olyan választási kampányban vagyunk, ahol újra valós küzdelem zajlik. Úgy véli, „minden kétségtelenül meglévő aszimmetria ellenére sok tekintetben összemérhető erők harcolnak az emberek bizalmáért és a kormányzás lehetőségéért”.

Török Gábor szerint gondolhatunk bármit a felekről, azt nem lehet eltagadni, hogy politikai munkában és tudásban mindkét oldal magas szinten teljesít.

„Bizonyára sokan elborzadva olvassák majd ezt, de bizony szakmai szempontból ez egy kifejezetten színvonalas kampány, nem a mondanivalók esztétikai minősége vagy emelkedettsége okán, hanem abból a szempontból, ahogy felépítik, menedzselik és végrehajtják” – fogalmazott. Az elemző úgy látja,

„a magyar politikatörténet egyik legérdekesebb és leginkább kiélezett választási meccsét figyeljük, nyilván aki labdának érzi magát közben, az kevésbé boldog ettől, de ha kicsit felülünk a lelátóra, akkor akár ezt is észrevehetjük”.

A politológus a bejegyzéshez két képet is mellékelt: az egyiken Orbán Viktor, a másikon Magyar Péter látható focizás közben.

A poszt végén hozzáteszi, a politika nem foci, és a küzdelem eredménye sem csak három pont. „De attól még ez is egy harc, amelyet sokféle módon meg lehet vívni. Amit most látunk, az bizony az érdekesebbek közé tartozik. Ezért is vagyunk annyira idegesek tőle, és ezért is várjuk annyira már a végét” – zárja gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Kuncze Gábor: Vereség esetén a Fidesz szétesik, Orbán karrierjének vége, Magyar Péternek pedig egy kis időre bizalmat szavazna
Az egykori belügyminiszter szerint a Fideszt a pénz fogja szétrobbantani egy vereség után. Magyar Péternek addig hisz, amíg ki nem derül, melyik táborát vezette félre.


Személyes kapcsolatok miatt, nem pedig politikai aktivizmusból szólalt fel a Demokratikus Koalíció kampánynyitóján Kuncze Gábor, az SZDSZ egykori elnöke, aki a Népszavának adott interjúban beszélt arról is, mit gondol Magyar Péter felemelkedéséről és a Fidesz jövőjéről.

Az egykori politikus szerint a magyar politikai élet súlyos betegsége, hogy mindent pártalapon ítélnek meg, de ő többre értékeli a személyes kapcsolatokat. Egyértelművé tette, hogy nem indul a párt listáján, és nem is kérték erre. Kuncze Gábor kifejtette, azért állt a DK mellé, mert más pártok nem jöhettek szóba. A Fidesszel nincsenek emberi kapcsolatai, a Mi Hazánk szintén kizárt,

a Tisza Pártról pedig azt mondta: „szerintük én egy becsomagolásra váró múmia vagyok, tehát az sem játszik”. A DK ezzel szemben megkereste, ő pedig igent mondott a felkérésre.

Az SZDSZ volt elnöke elismerte, hogy a Tisza Párt és Magyar Péter felemelkedése jogos, mert jól éreztek rá a közhangulatra. Szerinte az emberek azért figyeltek fel Magyarra, mert „belülről jön, ismeri a fideszeseket, és olyan kritikát fogalmazott meg, ami sokaknak tetszett, miközben őt nem tették felelőssé az elmúlt tizenakárhány évért”. Hozzátette ugyanakkor, hogy a jelenlegi helyzetért a korábban együttműködésre képtelen ellenzék és a Fidesz által kialakított, antidemokratikus szabályrendszer is felelős.

Kuncze úgy látja, a Tisza Párt egyik nagy mutatványa, hogy visszavette a nemzeti szimbólumokat a Fidesztől, amit a korábbi ellenzéki pártok, köztük az SZDSZ sem vettek észre.

Azt is megjegyezte, hogy a szavazók erre igényt tartottak, „de nem úgy ahogy ezt a Fidesz csinálta, amikor 2002-ben kisajátította a kokárdát – ami mindannyiunké volt – vagy felavatnak egy lóistállót, eléneklik a himnuszt, és szertartás keretében még meg is áldják”.

Nem zavarja, hogy egy Fideszből jött ember tarolja le az országot, de feltételekkel. „Engem nem, abban az esetben, ha az lesz a programja, amit most valószínűsít magáról, és nem az, amit most esetleg elfed magáról” – fogalmazott. Ungár Péter felvetésére, miszerint egy kormányváltás után Pető Iván, az SZDSZ másik egykori elnöke hamar megírná a „Nem ilyen lovat akartam” című cikkét, Kuncze Gábor ironikusan reagált: „Nem úgy ismerem a Petőt, hogy várna vele augusztusig”.

Az egykori belügyminiszter szerint ugyanakkor több nyitott kérdés is van Magyar Péterrel kapcsolatban, például a szabadságjogok, az EU jövője vagy Ukrajna kérdésében, amelyekben a Tisza Párt alelnöke szerinte szándékosan nem foglal egyértelműen állást.

„Én látom, hogy ezt miért teszi, hiszen ha mondjuk elutasítja a Pride-ot vagy az azonos neműek házasságát, örökbe fogadását, elveszti azokat a szavazóit, akiket az ellenzéktől szipkázott el, ha pedig kiáll mellette, azokat veszti el, akik a Fidesztől jöttek” – elemezte a helyzetet. Kuncze szerint ez rendben van, de a végén ki fog derülni, hogy

„valamelyik közönségét félre kellett vezetnie a jó szereplés érdekében, és nem tudjuk, melyiket” - fogalmazott Magyarról.

Azt erőltetettnek tartaná, ha párhuzamot vonna Orbán Viktor és Magyar Péter között, de elismerte, hogy Magyar sok olyan kampányelemet használ, amit Orbántól látott.

A választás kimenetelét nehéz kérdésnek tartja. Bár a felmérések a Tisza előnyét mutatják, szerinte „az emberek a korábbi tapasztalataik alapján mégis azt hiszik, Orbán nem adja át a hatalmat, esetleg valami még történni fog; vagy a választásokkal, vagy Magyar Péterrel, esetleg a mi agyunkkal”.

Ennek ellenére egyetért Török Gáborral abban, hogy a jelenlegi állás szerint a Tisza győzelme tűnik valószínűnek.

Kuncze Gábor némileg a 2010-es helyzethez hasonlította a mostanit, de fontos különbségnek tartja, hogy akkor a koalíció elleni érzelmek domináltak, „most szerintem inkább a Fideszben való hit fogyott el”.

Úgy véli, ha Orbán Viktor nagy arányban kikap, a kora miatt valószínűleg vége a politikai karrierjének. A Fidesz szétesésére is számít egy vereség esetén.

„Igen, mert azon túl, hogy a tábort és a szervezetet a hit tartotta össze, a súlyos gazdasági holdudvart a személyes gazdasági érdek, és ez fog legelőször felbomlani.” Figyelmeztetett arra is, hogy Magyar Péternek sok gondja lesz a fékek és ellensúlyok helyreállításával a Fidesz által kinevezett intézményvezetők miatt.

Arra a kérdésre, hogy örülne-e egy Tisza-kétharmadnak, azt válaszolta, már a Fideszének sem örült.

„Én most azt mondom, hogy ha véletlenül Magyar Péternek lenne kétharmada, egy kis időre bizalmat kapna tőlem. Egyébiránt támogatni fogom Pető Iván már említett cikkét.”

Azzal kapcsolatban, hogy ő maga kire szavaz, titokzatos maradt: „Fogalmazzunk úgy: nem mondom meg, hogy listán a DK-ra szavazok, és azt sem, hogy egyéniben kire fogok”.


Link másolása
KÖVESS MINKET: