HÍREK
A Rovatból

Spanyolország, Írország és Norvégia elismerte a Palesztin Államot – Izrael tiltakozik

A zsidó állam visszahívta nagyköveteit az említett államok fővárosaiból. A világon már 146 ország elismeri a palesztinok államiságát, aminek végső célja a közel-keleti háborús helyzet megszüntetése.


Spanyolország, Írország és Norvégia hivatalosan elismerték Palesztinát kedden, ami heves reakciót váltott ki Izraelből, amely több mint hét hónap gázai konfliktus után egyre inkább elszigetelődött – jelentette a Reuters.

Madrid, Dublin és Oslo közölték, hogy céljuk a tűzszünet elérése Izrael és a Gázai övezetet irányító Hamasz közötti háborúban. A három ország reméli, hogy döntésük más európai uniós országokat is ösztönöz majd hasonló lépések megtételére.

„Ez az egyetlen módja annak, hogy előrelépjünk a mindenki által elismert egyetlen lehetséges megoldás felé, amely egy békés jövőt biztosít, ahol a palesztin állam Izrael mellett él békében és biztonságban” – mondta Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök egy televíziós beszédében.

Spanyolország egységes palesztin államot ismer el, beleértve a Gázai övezetet és Ciszjordániát, a Palesztin Nemzeti Hatóság irányítása alatt, Kelet-Jeruzsálem fővárossal – tette hozzá.

Jose Manuel Albares spanyol külügyminiszter szerint ezzel az ENSZ 193 tagállama közül már 146 ismeri el a palesztin államot.

A Palesztin Hatóság, amely korlátozott önrendelkezést gyakorol Ciszjordániában izraeli katonai megszállás alatt, üdvözölte a döntést.

Sanchez elmondta, hogy Madrid nem ismeri el az 1967 előtti határok megváltoztatását, hacsak azt mindkét fél nem hagyja jóvá.

Az ír külügyminisztérium a múlt héten közölte, hogy Ramallahban, Ciszjordániában található képviseleti irodáját nagykövetséggé fejleszti, nagykövetet nevez ki oda, és a palesztin misszió státuszát nagykövetséggé emeli Írországban.

„A békefolyamat végén szerettük volna elismerni Palesztinát. Most Spanyolországgal és Norvégiával együtt léptünk, hogy életben tartsuk a béke csodáját” – mondta Simon Harris ír miniszterelnök kedden kiadott nyilatkozatában.

Izrael többször is elítélte a döntést, mondván, hogy az erősíti a Hamaszt, azt a militáns iszlamista csoportot, amely a halálos október 7-i támadást vezette Izrael ellen, amely a Gázai övezetben folyó háborút kiváltotta.

„Sanchez, amikor elismered a palesztin államot, bűnrészes vagy a zsidó nép elleni népirtásra való felbujtásban és háborús bűnökben” – írta Jiszráel Katz izraeli külügyminiszter kedden az X-en.

Az Európai Unió 27 tagállama közül Svédország, Ciprus, Magyarország, a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária már elismerte a palesztin államot. Szlovénia várhatóan csütörtökön fogadja el az elismerést, és Málta is követheti.

Nagy-Britannia és Ausztrália szintén fontolgatja az elismerést, de az EU tagja, Franciaország közölte, hogy most nem alkalmas az idő, míg Németország Izrael legszorosabb szövetségesével, az Egyesült Államokkal együtt elutasítja az egyoldalú megközelítést, ragaszkodva ahhoz, hogy a kétállami megoldás csak párbeszéd útján érhető el.

A dán parlament kedden elutasította a palesztin állam elismerését célzó törvényjavaslatot.

Norvégia, amely a palesztinoknak szánt nemzetközi adományozói csoportot vezeti, nemrégiben még az Egyesült Államok álláspontját követte, de már elvesztette bizalmát abban, hogy ez a stratégia működni fog.

A spanyolok hagyományosan a palesztinok felé hajlanak. Amióta Izrael megkezdte offenzíváját Gázában az október 7-i támadásra válaszul, a spanyolok között a kétállami megoldás támogatottsága 2021-ben 40%-ról 2024 áprilisára 60%-ra emelkedett a Real Instituto Elcano felmérése szerint.

Kushtrim Istrefi, a hollandiai Utrechti Egyetem jogi professzora szerint ez a lépés része annak a szélesebb körű erőfeszítésnek, amelynek célja, hogy összehangolt nyomást gyakoroljanak Izraelre a gázai konfliktus befejezése érdekében. „A jövőben újabb elismerési hullámot láthatunk” – mondta Istrefi. „Minél több elismerést kap Palesztina, annál közelebb kerülünk ahhoz a valósághoz, ahol a kétállami megoldás nemzetközi jogi szempontból valósággá válik.”

A konfliktus több mint 36 ezer palesztin életét követelte, a gázai egészségügyi minisztérium szerint. Izrael szerint az október 7-i támadás, amely a 75 éves története legrosszabbja volt, 1200 embert ölt meg, és több mint 250 túszt ejtettek.

„Örülünk a három országnak, amelyek kiálltak mellettünk és elismertek minket, elismerték a palesztin államot” – mondta Falastin Al-Mansi, egy kitelepített palesztin Deir al-Balah-ban, Gázában. „Reméljük, hogy nagyobb nyomást gyakorolnak Izraelre, mert elegünk van.”

Izrael az elismerési lépésre válaszul visszahívta nagyköveteit Madridból, Oslóból és Dublinból, valamint behívta a három ország nagyköveteit, hogy nézzék meg a Hamasz fegyveresei által elrabolt izraeliek videóit.

Sanchez kedden igyekezett enyhíteni a feszültséget a Hamasz elítélésével és a túszok szabadon bocsátására való felhívással.

„Ez nem egy Izrael elleni döntés” – mondta Sanchez. „A lehető legjobb kapcsolatot szeretnénk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Megszólalt egy belső ember az NKA-botrányról – videón a beszélgetésük Molnár Áronnal
Molnár Áron színész-aktivista egyik informátora névvel és arccal vállalta, hogy kamera előtt beszél a Nemzeti Kulturális Alap által kiosztott támogatásokról.


Molnár Áron a „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” beszélgetett Pap Gergellyel, aki 2014 óta dolgozik Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőnél, jelenleg projektmenedzserként.

Azt, hogy pontosan miről beszélt, ebben a cikkünkben foglaltuk össze.

A beszélgetést itt nézheted vissza:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„5 és fél éves jogtiprás ért véget” – Lázár meghátrált a Pázmány Campus ügyében
Az Építési és Közlekedési Minisztérium érvénytelenítette a Pázmány Campus megépítésére kiírt közbeszerzést. A lépésre azután került sor, hogy egy bíróság a folyamatban lévő per idejére felfüggesztette a projekt építési engedélyét.


Váratlan fordulattal, több mint öt évnyi vita és a 2024-ben megkezdett bontási munkálatok után érvénytelenítette Lázár János leköszönő építési- és közlekedési miniszter a Pázmány Campusra kiírt közbeszerzési eljárást – tudta meg a Telex.

A lap szerint a jogi bizonytalanság miatt nem tudják megkötni a kivitelezési szerződést. Az építési engedélyt ugyanis korábban bíróságon megtámadták, a folyamatban lévő per idejére pedig felfüggesztették annak hatályát. Mivel nem látható előre, meddig tart a pereskedés, és annak kimenetele alapvetően befolyásolhatja a beruházás jövőjét, nem lehet megkötni a kivitelezési szerződést sem.

Pikó András józsefvárosi polgármester a Facebook-oldalán üdvözölte a fejleményt, amely szerinte egy hosszú, a helyiek érdekeit figyelmen kívül hagyó folyamat végére tesz pontot.

„A helyi lakosok érdekeit és az őket képviselő önkormányzat egyeztetési igényét figyelmen kívül hagyó 5 és fél éves jogtiprás ért ezzel véget.

Ha nem küzdöttünk volna, ha nem tettük volna, amit a közösségünkért meg kellett tennünk, már lehet, hogy elindult volna az építkezés, amit a rendszerváltás sem tudott volna semmissé tenni”

– írta. „Így viszont tiszta lappal indulhat a Pázmány Campus jövőjéről szóló egyeztetés és munka” – tette hozzá a polgármester.

A tenderen korábban komoly vita alakult ki. Az Építési és Közlekedési Minisztérium érvénytelenítette a Kész Építő Zrt. ajánlatát, amely a sajtóinformációk szerint több mint 11 milliárd forinttal volt olcsóbb, mint a végül győztesnek kihozott, a West Hungária Bauval, a Bayer Constructtal és a Laterexszel felálló konzorcium.

A kormány még 2020-ban döntött arról, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Piliscsabáról a főváros VIII. kerületébe, a Palotanegyedbe költözik. Az egyetem ingyen kapta meg a Magyar Rádió több egykori épületét, köztük a Pollack Mihály téri központot és a szomszédos Esterházy- és Károlyi-palotákat. A beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánították. A projekt azonban heves ellenállásba ütközött. A helyiek egy része a rádió régi épületeinek elbontását kifogásolta, másokat az építkezéssel járó zaj és forgalom zavart.

A bontási törmeléket egy éven át, nyolcpercenként szállították teherautók a sűrűn lakott negyeden keresztül.

A tiltakozások, tüntetések és közigazgatási perek ellenére a bontást a kerület és a lakók egyetértése nélkül is megkezdték. 2024 szeptemberében Lázár János személyesen jelent meg a helyszínen, hogy a tiltakozókkal egyeztessen, és kompenzációt ajánlott a környéken élőknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Semmi megbánás: hátborzongató sorokat írt halála előtt búcsúlevelébe Jeffrey Epstein
A bírósági aktába került feljegyzés a hatósági vizsgálatot kritizálja, miszerint a nyomozók semmit sem találtak ellene. A „NEM EGY MÓKA, NEM ÉRI MEG!!” szavakkal záruló szöveget egy képregényben fedezték fel.


„Külön élvezet, ha az ember maga választhatja meg, mikor mond búcsút” – egyebek mellett ez áll abban a kézzel írt, Jeffrey Epsteinnek tulajdonított feljegyzésben, amelyet tegnap este hozott nyilvánosságra egy amerikai szövetségi bíró.

A feljegyzést Kenneth M. Karas bíró tette közzé szerdán, miután a New York Times múlt csütörtökön kérte a dokumentum titkosításának feloldását. A bíró az újság kérelmének helyt adva tette a jegyzetet a bírósági aktába, amely itt nyilvánosan elérhető. Az ügyészek a közérdekre hivatkozva nem tiltakoztak a nyilvánosságra hozatal ellen.

A jogi jegyzettömbből kitépett sárga lapra írt, aláíratlan és dátum nélküli feljegyzés azzal kezdődik, hogy „Egy hónapig vizsgáltak — SEMMIT SEM TALÁLTAK!!!”, majd azzal folytatódik, hogy „Mit akarsz, mit tegyek — kezdjek el bőgni!!”. A szöveg aláhúzott szavakkal zárul: „NEM EGY MÓKA, NEM ÉRI MEG!!”.

A dokumentum hitelességét eddig nem igazolták, de a szövegben felbukkan két olyan jellegzetes fordulat – a „bust out cryin” (kb. „kezdjek el bőgni”) és a „No fun” (kb. „nem egy móka”) –, amelyeket Epstein korábban már használt e-mailekben, illetve egy másik, a halálakor a cellájában talált feljegyzésben is.

A feljegyzést állítása szerint Epstein egykori cellatársa, Nicholas Tartaglione találta meg. Az egykori rendőr, akit később egy négyszeres gyilkossági ügyben ítéltek el, azt mondta, 2019 júliusában, Epstein első, sikertelen öngyilkossági kísérlete után bukkant a papírra egy képregényben.

„Kinyitottam a könyvet, hogy olvassak, és ott volt”

– idézte fel a történteket.

Az amerikai Igazságügyi Minisztérium szóvivője közölte, a tárca korábban soha nem látta ezt a feljegyzést, és az sem volt része annak a több millió oldalnyi Epstein-dokumentumnak, amelyet egy új törvény értelmében nemrég nyilvánosságra hoztak.

A szexuális bűncselekményekkel vádolt milliárdos halálának körülményeivel kapcsolatban a hivatalos álláspont szerint öngyilkosság történt, ezt azonban a közvélemény egy jelentős része és egyes politikusok is kétségbe vonják.

Jeffrey Epsteint 2019 júliusában eszméletlenül találták a cellájában, egy szövetcsíkkal a nyaka körül, de az életét akkor még meg tudták menteni. Néhány héttel később, 2019. augusztus 10-én holtan találtak rá a manhattani Metropolitan Correctional Centerben. A halál hivatalos oka öngyilkosság volt.

Via Associated Press


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Anita is Rómába utazott Magyar Péter és Giorgia Meloni találkozójára
A leendő külügyminiszter csatlakozik a beiktatására váró kormányfőhöz, aki az olasz miniszterelnökkel tárgyal csütörtökön Rómában. Reggel a repülőtérről jelentkezett be egy fotóval, mely szerint a Wizz Air járatával repült.


Magyar Péter szerdán közölte Facebook-oldalán, hogy csütörtökön az olasz miniszterelnökkel találkozik Rómában. Giorgia Meloni 10 órakor fogadja a szombaton hivatalba lépő kormányfőt a római Palazzo Chigiben fogadja. Mint ismert, Meloni korábban Orbán Viktor egyik fontos európai szövetségesének számított.

Csütörtök reggel kiderült, hogy Orbán Anita is elkíséri a Tisza elnökét az egyeztetésre. A leendő külügyminiszter a Facebook-oldalán posztolt egy fotót arról, hogy a Wizz Air római járatának indulására vár.

„Csatlakozom a leendő miniszterelnök Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel folytatandó tárgyalásához. Úton Rómába”

– írta a képhez.

Magyar Péter még kedden utazott Olaszországba, hogy részt vegyen a Riviera Filmfesztiválon, ahol bemutatták a Tavaszi szél – Az ébredés című, róla szóló dokumentumfilmet. A tervek szerint csütörtökön este tér vissza Magyarországra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk