HÍREK
A Rovatból

Spanyolország, Írország és Norvégia elismerte a Palesztin Államot – Izrael tiltakozik

A zsidó állam visszahívta nagyköveteit az említett államok fővárosaiból. A világon már 146 ország elismeri a palesztinok államiságát, aminek végső célja a közel-keleti háborús helyzet megszüntetése.


Spanyolország, Írország és Norvégia hivatalosan elismerték Palesztinát kedden, ami heves reakciót váltott ki Izraelből, amely több mint hét hónap gázai konfliktus után egyre inkább elszigetelődött – jelentette a Reuters.

Madrid, Dublin és Oslo közölték, hogy céljuk a tűzszünet elérése Izrael és a Gázai övezetet irányító Hamasz közötti háborúban. A három ország reméli, hogy döntésük más európai uniós országokat is ösztönöz majd hasonló lépések megtételére.

„Ez az egyetlen módja annak, hogy előrelépjünk a mindenki által elismert egyetlen lehetséges megoldás felé, amely egy békés jövőt biztosít, ahol a palesztin állam Izrael mellett él békében és biztonságban” – mondta Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök egy televíziós beszédében.

Spanyolország egységes palesztin államot ismer el, beleértve a Gázai övezetet és Ciszjordániát, a Palesztin Nemzeti Hatóság irányítása alatt, Kelet-Jeruzsálem fővárossal – tette hozzá.

Jose Manuel Albares spanyol külügyminiszter szerint ezzel az ENSZ 193 tagállama közül már 146 ismeri el a palesztin államot.

A Palesztin Hatóság, amely korlátozott önrendelkezést gyakorol Ciszjordániában izraeli katonai megszállás alatt, üdvözölte a döntést.

Sanchez elmondta, hogy Madrid nem ismeri el az 1967 előtti határok megváltoztatását, hacsak azt mindkét fél nem hagyja jóvá.

Az ír külügyminisztérium a múlt héten közölte, hogy Ramallahban, Ciszjordániában található képviseleti irodáját nagykövetséggé fejleszti, nagykövetet nevez ki oda, és a palesztin misszió státuszát nagykövetséggé emeli Írországban.

„A békefolyamat végén szerettük volna elismerni Palesztinát. Most Spanyolországgal és Norvégiával együtt léptünk, hogy életben tartsuk a béke csodáját” – mondta Simon Harris ír miniszterelnök kedden kiadott nyilatkozatában.

Izrael többször is elítélte a döntést, mondván, hogy az erősíti a Hamaszt, azt a militáns iszlamista csoportot, amely a halálos október 7-i támadást vezette Izrael ellen, amely a Gázai övezetben folyó háborút kiváltotta.

„Sanchez, amikor elismered a palesztin államot, bűnrészes vagy a zsidó nép elleni népirtásra való felbujtásban és háborús bűnökben” – írta Jiszráel Katz izraeli külügyminiszter kedden az X-en.

Az Európai Unió 27 tagállama közül Svédország, Ciprus, Magyarország, a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária már elismerte a palesztin államot. Szlovénia várhatóan csütörtökön fogadja el az elismerést, és Málta is követheti.

Nagy-Britannia és Ausztrália szintén fontolgatja az elismerést, de az EU tagja, Franciaország közölte, hogy most nem alkalmas az idő, míg Németország Izrael legszorosabb szövetségesével, az Egyesült Államokkal együtt elutasítja az egyoldalú megközelítést, ragaszkodva ahhoz, hogy a kétállami megoldás csak párbeszéd útján érhető el.

A dán parlament kedden elutasította a palesztin állam elismerését célzó törvényjavaslatot.

Norvégia, amely a palesztinoknak szánt nemzetközi adományozói csoportot vezeti, nemrégiben még az Egyesült Államok álláspontját követte, de már elvesztette bizalmát abban, hogy ez a stratégia működni fog.

A spanyolok hagyományosan a palesztinok felé hajlanak. Amióta Izrael megkezdte offenzíváját Gázában az október 7-i támadásra válaszul, a spanyolok között a kétállami megoldás támogatottsága 2021-ben 40%-ról 2024 áprilisára 60%-ra emelkedett a Real Instituto Elcano felmérése szerint.

Kushtrim Istrefi, a hollandiai Utrechti Egyetem jogi professzora szerint ez a lépés része annak a szélesebb körű erőfeszítésnek, amelynek célja, hogy összehangolt nyomást gyakoroljanak Izraelre a gázai konfliktus befejezése érdekében. „A jövőben újabb elismerési hullámot láthatunk” – mondta Istrefi. „Minél több elismerést kap Palesztina, annál közelebb kerülünk ahhoz a valósághoz, ahol a kétállami megoldás nemzetközi jogi szempontból valósággá válik.”

A konfliktus több mint 36 ezer palesztin életét követelte, a gázai egészségügyi minisztérium szerint. Izrael szerint az október 7-i támadás, amely a 75 éves története legrosszabbja volt, 1200 embert ölt meg, és több mint 250 túszt ejtettek.

„Örülünk a három országnak, amelyek kiálltak mellettünk és elismertek minket, elismerték a palesztin államot” – mondta Falastin Al-Mansi, egy kitelepített palesztin Deir al-Balah-ban, Gázában. „Reméljük, hogy nagyobb nyomást gyakorolnak Izraelre, mert elegünk van.”

Izrael az elismerési lépésre válaszul visszahívta nagyköveteit Madridból, Oslóból és Dublinból, valamint behívta a három ország nagyköveteit, hogy nézzék meg a Hamasz fegyveresei által elrabolt izraeliek videóit.

Sanchez kedden igyekezett enyhíteni a feszültséget a Hamasz elítélésével és a túszok szabadon bocsátására való felhívással.

„Ez nem egy Izrael elleni döntés” – mondta Sanchez. „A lehető legjobb kapcsolatot szeretnénk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid kiakadt: Egy nappal a halálos gázolás után még mindig véres homok borította a Bartók Béla utat
A Podmaniczky Mozgalom vezetője szerint ez kegyeleti és higiéniai okokból is elfogadhatatlan. Egy ekkora városban egy ilyen eset utáni takarításnak automatizmusnak kellene lennie.


Vitézy Dávid kedd esti Facebook-posztjában bírálta a fővárosi közterületek takarításáért felelős Budapesti Közműveket. A Podmaniczky Mozgalom vezetője bejegyzésében egy előző napi, Bartók Béla úti halálos villamosgázolás utóéletére hívta fel a figyelmet. Leírta, hogy

a tragédia helyszínén, ahol egy nőt halálra gázolt a 49-es villamos, a vértócsákra szórt homokot még 24 órával a baleset után sem takarították el.

Vitézy Dávid szerint „nem is a rendőrök vagy a mentők dolga ennél többet tenni”, azonban úgy véli, a Budapesti Közművek nem végezte el a feladatát. Posztjában szó szerint ezt írta: „a láthatóan véres homokhalmok emlékeztetnek a tragédiára még ma este is. Részvétem az áldozat minden hozzátartozójának és a villamos vezetőjének is.

Nem tudok ugyanakkor elképzelni olyan európai várost, ahol a város kellős közepén, egy tízezrek által naponta látott helyen egy ilyen baleset után 24 órával is ez a látvány fogadja az embereket - már csak alapvető kegyeleti és higinéiai okból sem.”

A főpolgármester-jelölt szerint nem az a kegyeletsértő, ha ezt valaki észreveszi, hanem az, ha a főváros üzemeltetéséért felelősök nem végzik el a dolgukat. Vitézy Dávid hozzátette, hogy bár ő maga is jelzi a problémát, egy ekkora városban egy ilyen eset utáni takarításnak automatizmusnak kellene lennie.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Lehullott az álarc, a magyar tisztviselők már nem titkolják a zsarolást” – reagált az ukrán külügyminiszter Lázár János nyilatkozatára
Magyarország nyíltan beismerte, hogy a lefoglalt ukrán készpénz- és aranyszállítmányokat Kijev zsarolására használta. Ezt Andrij Szibiha nyilatkozta a magyar miniszter megszólalása kapcsán.


„Magyarország nyíltan beismerte, hogy a lefoglalt ukrán készpénz- és aranyszállítmányokat Kijev zsarolására használta” – közölte Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter, miután a magyar hatóságok lefoglaltak egy ukrán állami banki szállítmányt. Az ügy hátterében a Barátság kőolajvezeték leállása miatti feszültség áll, a magyar kormány pedig egy frissen elfogadott törvénnyel hatvan napra visszatartja a vagyont.

A Terrorelhárítási Központ múlt csütörtökön csapott le a szállítmányra, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig pénzmosás gyanújával indított eljárást. A hét ukránt látványos akció keretében fogták el, a földre teperték őket, és símaszkot adtak rájuk. Az ukrán külügy szerint oroszul hallgatták ki őket, és telefonálni sem tudtak. Végül pénteken elengedték és kitoloncolták őket, egyikük ügyvédje szerint senkit nem gyanúsítottak meg. Az ukrán külügy is azt közölte, a pénzszállítókat tanúként hallgatták ki.

Lázár János egy gödöllői fórumán nyíltan összekötötte a lefoglalást a kőolajvezeték ügyével, amikor azt mondta: „nyilván a kőolajvezeték elzárásától nem volt független a lépésünk. Mert ha megzsarolnak minket, mégse lehetünk olyan hülyék, hogy hagyjuk magunkat.”

Később hozzátette, hogy „minél tovább tart a kőolajvezeték újranyitása, annál alaposabb vizsgálatra van szükség az ilyen kérdésekben.” A parlament eközben kedden elfogadott egy, az ukrán pénzszállítók ügyére szabott törvényjavaslatot. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatvan napot kapott a pénz hátterének vizsgálatára, addig a vagyon lefoglalva marad.

A Kyiv Independent tudósítása szerint Szibiha úgy reagált:

„Lehullott az álarc, a magyar tisztviselők már nem titkolják a zsarolást.”

Az ukrán külügyminiszter szerint „nyíltan beismerik, hogy túszokat ejtenek és pénzt lopnak azzal a céllal, hogy váltságdíjat követeljenek.” Szibiha a kezdetektől túszejtésről beszélt a hét ukrán előállítása kapcsán.

A pénzszállítók az ukrán Oscsedbank munkatársai voltak, a pénzt Ausztriából, a Raiffeisen Banktól hozták. Mindkét bank közölte, szabályosan jártak el, és az ukrán külügyminiszter is visszautasította a vádakat. A magyar kormány ugyanis azt állítja, Zelenszkij politikai döntése miatt nem működik még mindig a Barátság kőolajvezeték. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hétfőn nem válaszolt azokra a sajtómegkeresésekre, amelyek a pénzmosás gyanújának alapját, a gyanúsítottak hiányát és a pénz visszatartásának jogalapját firtatták.

Via kyivindependent.com


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos: A Fidesz az eddigi csalással már verhető, de az oroszokkal újabb határokat léphetnek át
A független képviselő a közösségi oldalán vázolta fel a választás tétjét. Úgy látja, az ellenzéknek van esélye, de egy durvább orosz beavatkozás mindent felülírhat.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 10.



Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon reagált Magyar Péter egy korábbi megnyilvánulására, miszerint a Fidesz rájött, csak orosz segítséggel és választási csalással tud nyerni. Hadházy szerint a helyzetet másképp kell megfogalmazni.

Úgy látja,

„hogyha csak az eddigi szinten csalna a Fidesz, akkor most úgy tűnik, legyőzhető, de ha az oroszok besegítenek (besegítenek) és a hatalom újabb határokat lép át (átlép), akkor sajnos még előfordulhat, hogy magukat hirdetik ki győztesnek”.

A képviselő szerint az orosz beavatkozás ténye egyre nyilvánvalóbb, bár ebben nincs semmi meglepő. Állítja, az ellenzék elfogadta, hogy ilyen játékszabályokkal is vállalja a meccset, és szerinte a győzelem nem is lehetetlen. Hadházy posztja végén egy üzenetet fogalmazott meg.

„De az oroszoknak is meg kell üzenni, ahogyan Orbánnak is, de legfőképpen magunknak: ha az orosz kavarás és a már most is zajló választási csalás (állami propaganda) eredményeként a Fidesz mégis “győztesnek” hirdetné ki magát, azt egyszerűen nem lehet elfogadni”

– írta a képviselő.

Az elmúlt napokban Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke nyilvánosan felszólította Oroszországot, hogy tartózkodjon a 2026. április 12-i magyarországi országgyűlési választások befolyásolásától. A felhívás előzménye a VSquare oknyomozó portál cikke volt, amely európai nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, a Kreml egy háromfős, GRU-hoz köthető csapatot küldött a budapesti orosz nagykövetségre Orbán Viktor hatalmon tartásának segítésére. A budapesti orosz nagykövetség ezt hivatalosan tagadta, a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté pedig valótlan híresztelésnek nevezte az értesüléseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Telex: Éveken át Garancsi István cége szállította Magyarországon át az Ukrajnának szánt pénzt, ezt a hatóságok is tudták
A NAV pénzmosás gyanúja miatt foglalt le egy ukrán pénzszállítmányt az alacskai pihenőnél. Az akció egy eddig legális, a magyar hatóságok által is ismert milliárdos üzletágat sodorhat veszélybe.


Miközben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás gyanújával nyomoz a március 6-án az M0-s autóúton megállított ukrán pénzszállítók ügyében, kiderült, hogy évek óta a magyar hatóságok tudtával és közreműködésével zajlott rendszeres, legális készpénz- és aranyszállítás Ausztriából Ukrajnába, amelynek kulcsszereplője a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Criterion Készpénzlogisztikai Kft. volt – írta a Telex.hu.

Március 6-án a magyar hatóságok két ukrán rendszámú pénzszállító autót kapcsoltak le az M0-s körgyűrű M4-es és M5-ös közötti szakaszán, az alacskai pihenőhelynél. A NAV pénzmosás bűncselekményének gyanújával indított eljárást, a kormány pedig pár nappal később rendeletbe foglalta, hogy a helyszínen nem volt tisztázható a vagyon jogcíme. Az ukrán állami Oscsadbank és az osztrák Raiffeisen ugyanakkor azt állítja, hogy egy teljesen legális, dokumentált bankközi szállításról volt szó Ausztriából Kijevbe.

A Telex szerint a háború 2022-es kitörése óta az ehhez hasonló pénzszállítmányok rendszeresen haladtak át Magyarországon. A Criterion általában hetente, de volt, hogy hetente többször is vitt nagy értékű szállítmányokat Bécsből az ukrán-magyar határhoz, mindezt a rendőrség és a NAV tudtával, sőt, közreműködésével.

Egy, a szállítások részleteit ismerő forrás így írta le a bejáratott gyakorlatot: „A Criterion munkatársai általában hajnalban mentek Bécsbe a pénzintézethez. Ők pakolták meg az autókat, aztán Budapestre jöttek és a cég központi telephelyén megint átpakolták a pénzt, és vitték Záhonyba, a határhoz. Oda mentek az ukránok és védett helyen pakolták át a pénzt és vitték tovább Kijevbe”.

A szállítmányokat fegyveres őrök és profi figyelők biztosították, esetenként az osztrák rendőrség segítségével. A NAV adatai szerint csak idén már 900 millió dollár, 450 millió euró és 146 kilogramm arany haladt át az országon ezen a módon.

Azt nem tudni, hogy a most lefoglalt szállítmányt miért nem a Criterion vitte. Az ágazatra rálátó források szerint elképzelhető, hogy a Raiffeisen nem kizárólag egy céggel dolgozott, így kerülhettek képbe az ukrán rendszámú járművek.

A hétfős személyzet egyik tagja Hennagyij Kuznyecov nyugalmazott vezérőrnagy volt, az Ukrán Biztonsági Szolgálat egykori tisztje.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, a jobbikos Sas Zoltán „rendkívül szokatlannak” nevezte, hogy volt titkosszolgálati tisztek egy másik ország területén „ilyen méretű készpénzt és aranyat” szállítanak. Arató Gergely DK-s politikus azt a kérdést tette fel, hogy ha pénzmosás miatt nyomoz a NAV, akkor miért utasították ki az ukránokat. Farkas Örs polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős államtitkár közölte, a NAV-os nyomozást az ügyészség rendelte el,

a szállítókat pedig csak tanúként hallgatták ki, mert a pénzmosás esetében nem maga a pénz mozgatása a bűncselekmény.

A kialakult helyzet miatt a jövőben az ukrán bankok valószínűleg más útvonalat keresnek majd a készpénzszállítmányoknak, ami azt jelenti, hogy a magyarországi készpénz- és aranyszállítási üzletág potenciális bevételektől eshet el.


Link másolása
KÖVESS MINKET: