A Miniszterelnöki Kabinetiroda, vagyis Rogán Antal fennhatósága alá kerül a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) - derül ki a kedden este megjelent Magyar Közlönyből. Az Orbán Viktor által jegyzett rendelet szerint a kormányiroda a közigazgatási államtitkár, Bordás Gábor útján gyakorolja majd hatásköreit.
A Kehi a kormány kormányzati ellenőrzési intézménye,
a hivatal feladata, hogy ellenőrizzék a közpénzek felhasználását a kormány alá rendelt szerveknél,
illetve a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást, a közfeladatok hatékony, gazdaságos és eredményes ellátását vizsgálja. Feladatai között van még többek között
a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzése,
az európai uniós forrásból, illetve az állam nevében kötött nemzetközi szerződés alapján finanszírozott egyéb programból nyújtott támogatás felhasználásának ellenőrzése,
a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások felhasználásának ellenőrzése,
illetve a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó és állami tulajdonban álló, valamint az olyan gazdasági társaságok ellenőrzése, amelyekben az állam többségi befolyással rendelkezik.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda, vagyis Rogán Antal fennhatósága alá kerül a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) - derül ki a kedden este megjelent Magyar Közlönyből. Az Orbán Viktor által jegyzett rendelet szerint a kormányiroda a közigazgatási államtitkár, Bordás Gábor útján gyakorolja majd hatásköreit.
A Kehi a kormány kormányzati ellenőrzési intézménye,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Halálfélelme volt sok embernek, rengetegen sírtak is” – gyalog menekült Ománba a magyar család Dubajból a rakéták elől
Muravölgyi Dániel a medencénél pancsolt a gyerekeivel, amikor a becsapódások hangjára lettek figyelmesek. A pánik közepette a külügy segítségével hoztak sorsfordító döntést, de a határnál váratlan akadályba ütköztek.
Két dörrenés, majd sorozatban érkező rakéták hangja törte meg a medence melletti nyugalmat – egy budapesti család dubaji nyaralása így vált percek alatt rémálommá. A háborús helyzetbe csöppent családapa, Muravölgyi Dániel, állapotos feleségével és két gyermekével végül kalandos és stresszes út után, március 2-án, hétfőn este érkezett haza Budapestre.
A családfő, Muravölgyi Dániel a Blikknek mesélte el, hogy a medencénél értesültek a támadásról.
„A gyerekekkel a medencében pancsikoltunk, amikor két pukkanást hallottunk, aztán folyamatosan jöttek a rakéták. Azonnal felmentünk a szobába, és a televízióból értesültünk arról, hogy Irán rakétatámadást indított Dubaj ellen is. Minden csatornán ez ment.”
Rövidesen egy közeli hotel találatot kapott, a város felett füstfelhő gomolygott, a szálloda aulájában pedig kitört a pánik.
„Halálfélelme volt sok embernek, rengetegen sírtak is, a mi gyerekeinket közben a feleségem nyugtatgatta” – közölte a férfi.
A káosz közepette gyors döntésre volt szükség. Muravölgyi felvette a kapcsolatot a magyar külügyminisztériummal, ahol megkapta a dubaji és az ománi konzulátus telefonszámát. A konzuli munkatársakkal egyeztetve úgy döntöttek, a biztonságosabbnak ítélt Ománba menekülnek át. „Átbeszéltem velük, hogy mi legyen, és abban maradtunk, hogy Omán biztonságosabb: ez az ország a térség Svájca, amellyel szemben Iránnak nem érdemes támadást indítania.” Az első támadás után hat-hét órával már autóban ültek Omán felé.
A 160 kilométeres út a határig félelemben telt, miközben rakéták húztak el az autópálya felett, és a telefonra folyamatosan érkeztek a riasztások. „Én meg mondtam a sofőrnek, hogy ‘Go! Go!’, nehogy megálljon.”
Útközben telefonon egyeztetett Fodor Barnabással, Magyarország ománi nagykövetével, aki jelezte érkezésüket a hatóságoknak. A határátkelő azonban újabb akadályt jelentett. „Amikor odaértünk, közölték velünk, hogy a kocsikat nem engedik át. Mindenkinek ki kellett szállnia, és a csomagjainkkal gyalog mentünk át a határon.” Innen egy busszal jutottak el az ománi fővárosba, Maszkatba.
Maszkatban sikerült jegyet szerezniük egy március 5-i milánói járatra, de a bizonytalanság nem múlt el. „Mindenki azon stresszelt, hogy az ománi repülőteret is bezárják” – jegyezte meg Muravölgyi Dániel. A szállodában töltött éjszaka után újabb riadalom következett: egy hatalmas durranás után sűrű gázolajszag terjengett a levegőben, ami később egy találatot kapott tankerhajó miatt borította be a várost.
A fordulatot Fodor Barnabás telefonhívása hozta másnap reggel. „Azonnal induljunk a repülőtérre, mert egy isztambuli járatra megnyitottak még tizenöt helyet, és akik előbb odaérnek, azok szállhatnak fel a repülőgépre.” A nagykövet autójával jutottak ki a reptérre, ahol szerencséjükre még volt öt jegy.
A hatórás, Szaúd-Arábia felett vezető repülőút után Isztambulból egy budapesti járattal érkeztek haza. Történetük egy epizódja annak a válságnak, amely február 28-a óta tartja fogságban a térséget. Az iráni rakéta- és dróntámadások miatt légiközlekedési káosz alakult ki, több ezer utazó rekedt a repülőtereken. Az Öböl-menti államok szuverenitásuk megsértésének és a nemzetközi jog megsértésének minősítették a támadásokat, míg Irán azzal védekezett, hogy a csapások a térségben lévő amerikai katonai létesítmények ellen irányultak.
Két dörrenés, majd sorozatban érkező rakéták hangja törte meg a medence melletti nyugalmat – egy budapesti család dubaji nyaralása így vált percek alatt rémálommá. A háborús helyzetbe csöppent családapa, Muravölgyi Dániel, állapotos feleségével és két gyermekével végül kalandos és stresszes út után, március 2-án, hétfőn este érkezett haza Budapestre.
A családfő, Muravölgyi Dániel a Blikknek mesélte el, hogy a medencénél értesültek a támadásról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Súlyos árat fizet Spanyolország, amiért nemet mondott Trumpnak: teljesen leállhat a kereskedelem
Donald Trump bejelentette a kereskedelem teljes leállítását Spanyolországgal, mert az megtagadta az iráni műveletekhez szükséges bázishasználatot. A lépés a világ 12. legnagyobb gazdaságát, egy EU- és NATO-tagállamot sújtana.
„Szóval most elvágunk minden kereskedelmet Spanyolországgal. Nem akarunk semmit Spanyolországtól többé” – ezzel a kijelentéssel jelentette be Donald Trump amerikai elnök, hogy az Egyesült Államok teljesen megszakítja a kereskedelmet Spanyolországgal.
A Portfolio cikke szerint a döntés oka, hogy Madrid nem engedte az amerikai légierőnek, hogy a spanyolországi bázisokról indítsanak támadásokat Irán ellen.
„Spanyolország szörnyű volt. Megkértem Scottot, hogy vágjuk el a kereskedelmet Spanyolországgal”
– mondta az elnök, Scott Bessent pénzügyminiszterre utalva.
Trump szerint az egyik sérelem az volt, hogy Spanyolország nem akarta a GDP 5 százalékára emelni a védelmi költségvetését, holott állítása szerint minden más európai ország ebbe boldogan belement. A bejelentés közvetlen előzménye azonban az volt, hogy az Irán elleni műveletekre készülve Spanyolország megtiltotta Amerikának, hogy a bázisaikat a perzsa állam megtámadására használják.
„Spanyolország azt mondta, nem használhatjuk a bázisaikat, ennyi. Nem is akarjuk. Használhatnánk, ha akarnánk. Berepülhetnénk, használhatnánk. Senki nem fogja azt mondani, hogy ne használjuk, de nekünk nem is kell. De amúgy barátságtalanok voltak”
– taglalta az amerikai elnök.
A bejelentés súlyát adja, hogy Spanyolország az Európai Unió és a NATO tagja, és nominális GDP alapján a világ 12. legnagyobb gazdasága.
„Szóval most elvágunk minden kereskedelmet Spanyolországgal. Nem akarunk semmit Spanyolországtól többé” – ezzel a kijelentéssel jelentette be Donald Trump amerikai elnök, hogy az Egyesült Államok teljesen megszakítja a kereskedelmet Spanyolországgal.
A Portfolio cikke szerint a döntés oka, hogy Madrid nem engedte az amerikai légierőnek, hogy a spanyolországi bázisokról indítsanak támadásokat Irán ellen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Szoktak nevetgélni, hogy az ő lányát is ugyanúgy hívják” – a Szőlő utca volt igazgatója gyakran hivatkozott Orbán Viktorra, a kormány szerint nem álltak személyes kapcsolatban
Az RTL Babák című dokumentumfilmje szerint a volt javítóintézeti igazgató lakásában egy újévi üdvözlet is volt Orbán Viktor aláírásával, de a Kormányzati Tájékoztató Központ szerint a Fidesz több tízezer embernek küldött ilyet. Megszólalt a benti felvételek kiszivárogtatója is.
„Mondott konkrét nevet, hogy a legmagasabb politikussal is jóban van” – állítja a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatójának egyik áldozata, Lili az RTL kedd este bemutatott, Babák című dokumentumfilmjében. A Telex által szemlézett film nem csupán a Szőlő utcában történt visszaéléseket tárja fel, hanem azt is bemutatja, hogy a gyermekotthonokban rendszerszintű jelenség a szexuális és testi erőszak.
Lili elmondása szerint a volt igazgató még szociális munkásként, 2006-ban hálózta be őt, miután szülei súlyosan elhanyagolták. A férfi később tudományos kutatásnak álcázott szexuális ajánlatokat tett neki, majd hatalmával visszaélve többször is szexuális cselekményekre kényszerítette.
Az áldozat szerint mindig a befolyásos, nagy hatalmú ember látszatát keltette; az „Ihi” becenév is azért ragadt rá, mert az az „Isten helyett Isten” rövidítése.
Miután a Szőlő utcai javítóintézet igazgatója lett, rendszeresen beszélt Lilinek arról, hogy politikusokkal van jóban, sőt, azt állította: „a legmagasabb politikussal is jóban van”.
Amikor az RTL riportere rákérdezett, hogy Orbán Viktorra utalt-e, Lili igennel felelt. „Hát mondta, hogy szoktak nevetgélni, hogy az ő lányát is ugyanúgy hívják, mint az ő örökbe fogadott lányát.” Lili azt is állította, hogy ő vette ki a férfi postaládájából Orbán Viktor újévi képeslapját, amire az igazgató úgy reagált: „a barátja küldte neki”.
Az RTL megkeresésére a Kormányzati Tájékoztatási Központ azt közölte, hogy a volt igazgató és Orbán Viktor között „személyes kapcsolat nem volt”, és „a Fidesz az ünnepek alkalmával több tízezer embernek küld üdvözlőlapot”.
A filmben megszólal egy másik áldozat, Ádám is, akit már a Szőlő utcai intézet igazgatójaként zaklatott. A férfi elmondta: az intézmény korábbi vezetője tudott arról, hogy gyerekként szexuálisan bántalmazták, és miután ezzel kapcsolatban kezdetben nyugtatgatta, később pontosan ugyanazt tette vele.
Az aktusokért cserébe ruhákat és rózsafüzért kapott tőle.
A dokumentumfilm legmegdöbbentőbb állításai egy merevlemezhez kötődnek. Lili elmondta, hogy a volt igazgató még 2018-ban, egy ellene indult rendőrségi nyomozás idején bízta rá a bántalmazásokról készült videókat tartalmazó adathordozót, hogy semmisítse meg. A nyomozás akkor sikertelenül zárult, a felvételek azonban Lilinél maradtak. A volt igazgató 2025. májusi letartóztatása után, július 16-án adta át a merevlemezt a Nemzeti Nyomozó Irodának.
Az anyagon szerepelt az a felvétel is, amelyen a férfit váltó megbízott főigazgató brutálisan bántalmaz egy fiút.
Lili szerint a hatóságoknál tehát már nyáron ott voltak a bizonyítékok, ezért is sokkolta, hogy az új intézményvezető egészen december elejéig, a videó nyilvánosságra kerüléséig az intézet élén maradhatott.
Az RTL filmje a Szőlő utcai eseményeken túlmutatva a gyermekvédelem rendszerszintű problémáira is rávilágít. Ennek kapcsán felidézik a bicskei gyermekotthonban történt pedofil bűncselekményeket és az azt eltussolni próbáló kegyelmi ügyet, amely Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit igazságügyi miniszter lemondásához vezetett.
A két fő történetszálat, a javítóintézeti és a gyermekotthoni bántalmazásokat a Szőlő utcai intézet oktatási veztőjének személye köti össze, aki később pedig a fóti gyermekotthon igazgatója lett. Februárban azért függesztették fel, mert a gyanú szerint megvert egy gyereket, aki kórházba is került. A film szerint ugyanazt a fiatalt bántalmazta, akit korábban egy videó tanúsága szerint egy nevelő fojtogatott.
A Babák az RTL streamingplatformján tekinthető meg.
„Mondott konkrét nevet, hogy a legmagasabb politikussal is jóban van” – állítja a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatójának egyik áldozata, Lili az RTL kedd este bemutatott, Babák című dokumentumfilmjében. A Telex által szemlézett film nem csupán a Szőlő utcában történt visszaéléseket tárja fel, hanem azt is bemutatja, hogy a gyermekotthonokban rendszerszintű jelenség a szexuális és testi erőszak.
Lili elmondása szerint a volt igazgató még szociális munkásként, 2006-ban hálózta be őt, miután szülei súlyosan elhanyagolták. A férfi később tudományos kutatásnak álcázott szexuális ajánlatokat tett neki, majd hatalmával visszaélve többször is szexuális cselekményekre kényszerítette.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Závecz Research: Már 12 százalékpont a Tisza Párt előnye a Fidesz előtt a legaktívabbak körében, megnyerték a februárt
A februári mérés szerint a biztos szavazó pártválasztók 50%-a a Tiszát, 38%-a a Fidesz–KDNP-t támogatja. A Mi Hazánk 7%-kal bejutna a parlamentbe, a DK és az MKKP a küszöb alatt maradna.
A Tisza Párt nemcsak megtartotta, de növelte is előnyét a Fidesszel szemben februárban, miközben mindkét nagy párt a bizonytalanok rovására erősödött. A Závecz Research friss, a 24.hu által ismertetett felmérése szerint a Tisza Párt támogatottsága a teljes választókorú népességen belül 36-ról 38 százalékra, a Fidesz–KDNP-é 31-ről 32 százalékra emelkedett. A kutatócég becslése szerint a Tisza tábora így már meghaladja a 3 millió, a Fideszé a 2,5 millió főt. A Mi Hazánk is erősödött, 3-ról 5 százalékra, a Demokratikus Koalíció támogatottsága 3 százalékon stagnált, míg a Kétfarkú Kutyapárté 3-ról 2 százalékra csökkent. A pártnélküliek aránya 23-ról 20 százalékra esett vissza.
A puszta számoknál többet mond a szavazói aktivitás, ami a kampányhajrá kulcskérdése lehet. A választópolgárok 74 százaléka mondta, hogy biztosan elmenne szavazni. A Tisza Párt támogatói jelenleg valamivel aktívabbnak tűnnek: körükben 86 százalék menne el biztosan voksolni egy most vasárnapi választáson, míg a Fidesz–KDNP híveinél ez az arány 80 százalék.
A Fidesznek leginkább a községekben élő híveit kell meggyőznie a részvétel fontosságáról, körükben ugyanis az átlagosnál alacsonyabb, 72 százalékos a biztos részvételi szándék. A Tisza Pártnak eközben az alacsonyabb iskolázottságú támogatóit kell mozgósítania, ahol a részvételi hajlandóság 78 százalékos.
A pártot választók csoportjában a Tisza Párt 48, a Fidesz–KDNP 40 százalékot ér el. A biztos elmenetelt ígérők és pártot is választók körében a Tisza Párt 50 százalékon áll, a Fidesznek 38 százaléka van. Ebben a legaktívabb választói csoportban a Mi Hazánk 7 százalékkal parlamenti párt lenne, míg a DK 3, a Kétfarkú Kutyapárt 2 százalékot kapna. A mozgósítás mellett az is döntő, mennyire stabilak a jelenlegi pártkötődések. A Fidesz aktuális támogatóinak 84, a Tiszásoknak 82 százaléka teljesen biztos abban, hogy pártjára fog szavazni a választás napján is. A Mi Hazánk hívei is elkötelezettek, 83 százalékuk biztos a voksában. Ezzel szemben a DK és a Kétfarkú Kutyapárt támogatói jóval bizonytalanabbak: a DK-sok 14, a Kutyapárt-szimpatizánsok 22 százaléka fontolgatja, hogy végül más pártra adja a voksát.
A hivatalos kampányidőszak február 21-én vette kezdetét az április 12-i országgyűlési választásra. A kormányoldal a kampányban a nemzeti szuverenitás és a biztonság kérdéseit helyezi előtérbe, míg a Tisza Párt a „rendszerváltás” ígéretével, a jogállamiság helyreállításával és az uniós források megszerzésének lehetőségével kampányol.
Korábbi, 2025-ös és idei januári felmérések, köztük a Závecz Research mérései is, már tartós Tisza-előnyt jeleztek a biztos szavazók körében. A mostani felmérés 1000 fős, az ország felnőtt népességét reprezentáló mintán készült, telefonos és online kérdezés együttes alkalmazásával. Az ekkora mintán végzett kutatások hibahatára jellemzően ±3,2 százalékpont körül mozog.
A Tisza Párt nemcsak megtartotta, de növelte is előnyét a Fidesszel szemben februárban, miközben mindkét nagy párt a bizonytalanok rovására erősödött. A Závecz Research friss, a 24.hu által ismertetett felmérése szerint a Tisza Párt támogatottsága a teljes választókorú népességen belül 36-ról 38 százalékra, a Fidesz–KDNP-é 31-ről 32 százalékra emelkedett. A kutatócég becslése szerint a Tisza tábora így már meghaladja a 3 millió, a Fideszé a 2,5 millió főt. A Mi Hazánk is erősödött, 3-ról 5 százalékra, a Demokratikus Koalíció támogatottsága 3 százalékon stagnált, míg a Kétfarkú Kutyapárté 3-ról 2 százalékra csökkent. A pártnélküliek aránya 23-ról 20 százalékra esett vissza.
A puszta számoknál többet mond a szavazói aktivitás, ami a kampányhajrá kulcskérdése lehet. A választópolgárok 74 százaléka mondta, hogy biztosan elmenne szavazni. A Tisza Párt támogatói jelenleg valamivel aktívabbnak tűnnek: körükben 86 százalék menne el biztosan voksolni egy most vasárnapi választáson, míg a Fidesz–KDNP híveinél ez az arány 80 százalék.
A Fidesznek leginkább a községekben élő híveit kell meggyőznie a részvétel fontosságáról, körükben ugyanis az átlagosnál alacsonyabb, 72 százalékos a biztos részvételi szándék. A Tisza Pártnak eközben az alacsonyabb iskolázottságú támogatóit kell mozgósítania, ahol a részvételi hajlandóság 78 százalékos.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
