Závecz Research: Már 12 százalékpont a Tisza Párt előnye a Fidesz előtt a legaktívabbak körében, megnyerték a februárt
A februári mérés szerint a biztos szavazó pártválasztók 50%-a a Tiszát, 38%-a a Fidesz–KDNP-t támogatja. A Mi Hazánk 7%-kal bejutna a parlamentbe, a DK és az MKKP a küszöb alatt maradna.
A Tisza Párt nemcsak megtartotta, de növelte is előnyét a Fidesszel szemben februárban, miközben mindkét nagy párt a bizonytalanok rovására erősödött. A Závecz Research friss, a 24.hu által ismertetett felmérése szerint a Tisza Párt támogatottsága a teljes választókorú népességen belül 36-ról 38 százalékra, a Fidesz–KDNP-é 31-ről 32 százalékra emelkedett. A kutatócég becslése szerint a Tisza tábora így már meghaladja a 3 millió, a Fideszé a 2,5 millió főt. A Mi Hazánk is erősödött, 3-ról 5 százalékra, a Demokratikus Koalíció támogatottsága 3 százalékon stagnált, míg a Kétfarkú Kutyapárté 3-ról 2 százalékra csökkent. A pártnélküliek aránya 23-ról 20 százalékra esett vissza.
A puszta számoknál többet mond a szavazói aktivitás, ami a kampányhajrá kulcskérdése lehet. A választópolgárok 74 százaléka mondta, hogy biztosan elmenne szavazni. A Tisza Párt támogatói jelenleg valamivel aktívabbnak tűnnek: körükben 86 százalék menne el biztosan voksolni egy most vasárnapi választáson, míg a Fidesz–KDNP híveinél ez az arány 80 százalék.
A Fidesznek leginkább a községekben élő híveit kell meggyőznie a részvétel fontosságáról, körükben ugyanis az átlagosnál alacsonyabb, 72 százalékos a biztos részvételi szándék. A Tisza Pártnak eközben az alacsonyabb iskolázottságú támogatóit kell mozgósítania, ahol a részvételi hajlandóság 78 százalékos.
A pártot választók csoportjában a Tisza Párt 48, a Fidesz–KDNP 40 százalékot ér el. A biztos elmenetelt ígérők és pártot is választók körében a Tisza Párt 50 százalékon áll, a Fidesznek 38 százaléka van. Ebben a legaktívabb választói csoportban a Mi Hazánk 7 százalékkal parlamenti párt lenne, míg a DK 3, a Kétfarkú Kutyapárt 2 százalékot kapna. A mozgósítás mellett az is döntő, mennyire stabilak a jelenlegi pártkötődések. A Fidesz aktuális támogatóinak 84, a Tiszásoknak 82 százaléka teljesen biztos abban, hogy pártjára fog szavazni a választás napján is. A Mi Hazánk hívei is elkötelezettek, 83 százalékuk biztos a voksában. Ezzel szemben a DK és a Kétfarkú Kutyapárt támogatói jóval bizonytalanabbak: a DK-sok 14, a Kutyapárt-szimpatizánsok 22 százaléka fontolgatja, hogy végül más pártra adja a voksát.
A hivatalos kampányidőszak február 21-én vette kezdetét az április 12-i országgyűlési választásra. A kormányoldal a kampányban a nemzeti szuverenitás és a biztonság kérdéseit helyezi előtérbe, míg a Tisza Párt a „rendszerváltás” ígéretével, a jogállamiság helyreállításával és az uniós források megszerzésének lehetőségével kampányol.
Korábbi, 2025-ös és idei januári felmérések, köztük a Závecz Research mérései is, már tartós Tisza-előnyt jeleztek a biztos szavazók körében. A mostani felmérés 1000 fős, az ország felnőtt népességét reprezentáló mintán készült, telefonos és online kérdezés együttes alkalmazásával. Az ekkora mintán végzett kutatások hibahatára jellemzően ±3,2 százalékpont körül mozog.
A Tisza Párt nemcsak megtartotta, de növelte is előnyét a Fidesszel szemben februárban, miközben mindkét nagy párt a bizonytalanok rovására erősödött. A Závecz Research friss, a 24.hu által ismertetett felmérése szerint a Tisza Párt támogatottsága a teljes választókorú népességen belül 36-ról 38 százalékra, a Fidesz–KDNP-é 31-ről 32 százalékra emelkedett. A kutatócég becslése szerint a Tisza tábora így már meghaladja a 3 millió, a Fideszé a 2,5 millió főt. A Mi Hazánk is erősödött, 3-ról 5 százalékra, a Demokratikus Koalíció támogatottsága 3 százalékon stagnált, míg a Kétfarkú Kutyapárté 3-ról 2 százalékra csökkent. A pártnélküliek aránya 23-ról 20 százalékra esett vissza.
A puszta számoknál többet mond a szavazói aktivitás, ami a kampányhajrá kulcskérdése lehet. A választópolgárok 74 százaléka mondta, hogy biztosan elmenne szavazni. A Tisza Párt támogatói jelenleg valamivel aktívabbnak tűnnek: körükben 86 százalék menne el biztosan voksolni egy most vasárnapi választáson, míg a Fidesz–KDNP híveinél ez az arány 80 százalék.
A Fidesznek leginkább a községekben élő híveit kell meggyőznie a részvétel fontosságáról, körükben ugyanis az átlagosnál alacsonyabb, 72 százalékos a biztos részvételi szándék. A Tisza Pártnak eközben az alacsonyabb iskolázottságú támogatóit kell mozgósítania, ahol a részvételi hajlandóság 78 százalékos.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Így likvidálták az iráni diktátort: Éveken át figyelték Teherán minden kameráján, majd 30 bombával lecsaptak Ali Hámeneire
A Moszad és a CIA segítségével dobtak néhány tonna bombát az iráni legfőbb vezetőre teheráni irodájában. A támadást többéves adatgyűjtés és egy beépített ember utolsó pillanatos megerősítése tette lehetővé.
Évekig tartó, aprólékos hírszerzői munka, Teherán szinte összes térfigyelő kamerájának feltörése, a mobilhálózat megbénítása és egy CIA-informátor is kellett ahhoz, hogy Izrael likvidálja Ali Hámenei iráni legfőbb vezetőt – derül ki a Financial Times részletes háttércikkéből. A Moszad éveken át állított össze részletes dossziékat Hámenei teljes biztonsági személyzetéről. Megszerezték a testőrök lakcímét, beosztását, bejáratott útvonalait, és azt is feltérképezték, kit védenek a legfőbb vezető mellett.
Az izraeli hírszerzés szinte mindegyik térfigyelő kamerát feltörte Teheránban, a felvételeket pedig titkosítva továbbították Tel-Avivba és más dél-izraeli városokba. Egy kamera kulcsfontosságúnak bizonyult: a felvételei alapján az izraeli elemzők meg tudták állapítani, hol parkol Hámenei biztonsági személyzete, és betekintést nyertek a legfelsőbb vezető komplexumának mindennapjaiba.
„Jóval azelőtt, hogy az első bombák becsapódtak volna, úgy ismertük Teheránt, ahogy Jeruzsálemet. És ha olyan jól ismersz egy helyet, mint azt az utcát, ahol felnőttél, észreveszel olyan dolgot is, ami nincs a helyén” – mondta egy izraeli hírszerzési tisztviselő.
A Moszad munkáját a 8200-as számú felderítőegység, helyi kémek, valamint a katonai hírszerzés napi jelentései is támogatták. A több száz különböző információs csatornáról beérkező óriási adatmennyiséget egy matematikai módszerrel dolgozták fel, így azonosították az új megfigyelési célpontokat. „Az izraeli hírszerzési kultúrában a célpont-meghatározás a legfontosabb taktikai kérdés – ez teszi lehetővé a stratégia megvalósítását” – mondta Itai Sapira dandártábornok, katonai hírszerző, majd hozzátette: „Ha a döntéshozó úgy dönt, hogy valakit likvidálni kell, Izraelben az a kultúra: »Mi biztosítjuk a célmeghatározási információkat.«”
Az izraeli katonai doktrína szerint két, egymástól független hírszerzői forrásnak kell megerősítenie, hogy a célpont valóban a támadásra kijelölt helyszínen tartózkodik, és azt is, hogy kik vannak vele. Ebben az esetben a végső megerősítést az Egyesült Államoktól kapták: a CIA-nak volt egy beépített embere Ali Hámenei környezetében, aki megerősítette, hogy a vezető február 28-án, szombat reggel a Pasteur utca melletti irodájában tart megbeszélést Irán felső vezetésének nagy részével.
A támadás előtt Izrael körülbelül egy tucat mobiltelefon-tornyot is megbénított a környéken. A készülékek foglaltat jeleztek, ha valaki hívást kezdeményezett, ezzel pedig megakadályozták, hogy a testőrök riasztást kapjanak. A megerősítés után az izraeli repülőgépek mintegy 30 precíziós bombát dobtak le a helyszínre. A hadsereg szerint a reggeli támadás taktikai előnyt biztosított számukra, amellyel meglepetést okoztak az iráni vezetésnek.
Szakértők szerint ha a konfliktus hamarabb eszkalálódik, sokkal nehezebb lett volna megtalálni a legfelsőbb vezetőt, mert olyan bunkerekbe vitték volna, amelyek ellen Izraelnek nincsenek megfelelő bombái. Hámenei a Hezbollah vezérével, Hasszán Naszrallahhal ellentétben sosem bujkált. A libanoni szervezet vezetője éveket töltött föld alatti bunkerekben, és több izraeli merényletkísérletet is túlélt egészen 2024 szeptemberéig, amikor izraeli vadászgépek lebombázták bejrúti rejtekhelyét. Ezzel szemben Ali Hámenei a szakértők szerint mártírhalálra készült.
Évekig tartó, aprólékos hírszerzői munka, Teherán szinte összes térfigyelő kamerájának feltörése, a mobilhálózat megbénítása és egy CIA-informátor is kellett ahhoz, hogy Izrael likvidálja Ali Hámenei iráni legfőbb vezetőt – derül ki a Financial Times részletes háttércikkéből. A Moszad éveken át állított össze részletes dossziékat Hámenei teljes biztonsági személyzetéről. Megszerezték a testőrök lakcímét, beosztását, bejáratott útvonalait, és azt is feltérképezték, kit védenek a legfőbb vezető mellett.
Az izraeli hírszerzés szinte mindegyik térfigyelő kamerát feltörte Teheránban, a felvételeket pedig titkosítva továbbították Tel-Avivba és más dél-izraeli városokba. Egy kamera kulcsfontosságúnak bizonyult: a felvételei alapján az izraeli elemzők meg tudták állapítani, hol parkol Hámenei biztonsági személyzete, és betekintést nyertek a legfelsőbb vezető komplexumának mindennapjaiba.
„Jóval azelőtt, hogy az első bombák becsapódtak volna, úgy ismertük Teheránt, ahogy Jeruzsálemet. És ha olyan jól ismersz egy helyet, mint azt az utcát, ahol felnőttél, észreveszel olyan dolgot is, ami nincs a helyén” – mondta egy izraeli hírszerzési tisztviselő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Aranykoporsóban temették el a 15 millió dolláros drogbárót – Mexikó lángokban áll a bosszú miatt
A Jalisco Új Nemzedék kartell vezetője, Nemesio Oseguera Cervantes, vagyis El Mencho egy február végi katonai rajtaütés után halt meg. Halálát követően a kartell erőszakhullámot indított, amiben több mint hetvenen haltak meg.
Aranykoporsóban, drogkartelleket éltető zenére és hatalmas katonai készültség mellett temették el március 2-án, hétfőn Mexikó egyik legkeresettebb és legerőszakosabb drogbáróját, az El Mencho néven ismert Nemesio Oseguera Cervantest – írta a BBC. A Guadalajara melletti Zapopan temetőjébe öt teherautóra volt szükség, hogy elszállítsák a több száz virágcsokrot, köztük egy hatalmas, kakast ábrázoló kompozíciót, ami a drogbáró kakasviadalok iránti szenvedélyére utalt. A gyászolók közül sokan maszkokkal takarták el az arcukat, miközben a menetet kísérték.
A Jalisco Új Nemzedék kartell 59 éves vezetőjét február 22-én egy katonai rajtaütés során sebesítették meg súlyosan Jalisco állam Tapalpa nevű településén. A mexikói hadsereg amerikai hírszerzési információk alapján csapott le rá, a tűzharc után pedig légi úton akarták Mexikóvárosba szállítani, de belehalt sérüléseibe.
„Ez jelentős csapás Mexikó egyik legerőszakosabb bűnszervezetére” – nyilatkozta Luis Cresencio Sandoval védelmi miniszter a sikeres akciót követően.
El Mencho halálhírére a kartell azonnal lángba borította Közép-Mexikót. Közel húsz államban indult erőszakhullám, a fegyveresek utakat zártak le, járműveket gyújtottak fel és fegyveres támadásokat indítottak. A megtorlásokban több mint hetvenen vesztették életüket, köztük a Nemzeti Gárda legalább huszonöt tagja. A kialakult káosz miatt az Egyesült Államok arra kérte az érintett területeken tartózkodó állampolgárait, hogy maradjanak biztonságos helyen.
A hatóságok a holttestet Mexikóvárosban DNS-vizsgálattal azonosították, majd ezt követően adták át a családnak, akik megszervezték a temetést. A vezér halálával hatalmi vákuum keletkezett a kartell élén, ami elemzők szerint belső harcokhoz és az erőszak további eldurvulásához vezethet. „Az amerikaiaknak nagyon óvatosnak kell lenniük, ha most Mexikóba utaznak. A kartell bosszút fog állni, és nem érdekli őket, ki kerül a kereszttűzbe” – figyelmeztetett Derek Maltz, az amerikai kábítószer-ellenes hivatal korábbi különleges műveleti vezetője.
Nemesio Oseguera Cervantes a 2010-es évek elején emelkedett fel a Jalisco Új Nemzedék kartell élén, amely azóta Mexikó egyik legkiterjedtebb és legbrutálisabb hálózatává nőtte ki magát.
A szervezet kegyetlen módszereiről és komoly fegyverzetéről volt ismert; 2015-ben például egy rakétavetővel lőttek le egy katonai helikoptert. Az Egyesült Államok 15 millió dolláros nyomravezetői díjat tűzött ki El Mencho fejére.
Aranykoporsóban, drogkartelleket éltető zenére és hatalmas katonai készültség mellett temették el március 2-án, hétfőn Mexikó egyik legkeresettebb és legerőszakosabb drogbáróját, az El Mencho néven ismert Nemesio Oseguera Cervantest – írta a BBC. A Guadalajara melletti Zapopan temetőjébe öt teherautóra volt szükség, hogy elszállítsák a több száz virágcsokrot, köztük egy hatalmas, kakast ábrázoló kompozíciót, ami a drogbáró kakasviadalok iránti szenvedélyére utalt. A gyászolók közül sokan maszkokkal takarták el az arcukat, miközben a menetet kísérték.
A Jalisco Új Nemzedék kartell 59 éves vezetőjét február 22-én egy katonai rajtaütés során sebesítették meg súlyosan Jalisco állam Tapalpa nevű településén. A mexikói hadsereg amerikai hírszerzési információk alapján csapott le rá, a tűzharc után pedig légi úton akarták Mexikóvárosba szállítani, de belehalt sérüléseibe.
„Ez jelentős csapás Mexikó egyik legerőszakosabb bűnszervezetére” – nyilatkozta Luis Cresencio Sandoval védelmi miniszter a sikeres akciót követően.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Súlyos árat fizet Spanyolország, amiért nemet mondott Trumpnak: teljesen leállhat a kereskedelem
Donald Trump bejelentette a kereskedelem teljes leállítását Spanyolországgal, mert az megtagadta az iráni műveletekhez szükséges bázishasználatot. A lépés a világ 12. legnagyobb gazdaságát, egy EU- és NATO-tagállamot sújtana.
„Szóval most elvágunk minden kereskedelmet Spanyolországgal. Nem akarunk semmit Spanyolországtól többé” – ezzel a kijelentéssel jelentette be Donald Trump amerikai elnök, hogy az Egyesült Államok teljesen megszakítja a kereskedelmet Spanyolországgal.
A Portfolio cikke szerint a döntés oka, hogy Madrid nem engedte az amerikai légierőnek, hogy a spanyolországi bázisokról indítsanak támadásokat Irán ellen.
„Spanyolország szörnyű volt. Megkértem Scottot, hogy vágjuk el a kereskedelmet Spanyolországgal”
– mondta az elnök, Scott Bessent pénzügyminiszterre utalva.
Trump szerint az egyik sérelem az volt, hogy Spanyolország nem akarta a GDP 5 százalékára emelni a védelmi költségvetését, holott állítása szerint minden más európai ország ebbe boldogan belement. A bejelentés közvetlen előzménye azonban az volt, hogy az Irán elleni műveletekre készülve Spanyolország megtiltotta Amerikának, hogy a bázisaikat a perzsa állam megtámadására használják.
„Spanyolország azt mondta, nem használhatjuk a bázisaikat, ennyi. Nem is akarjuk. Használhatnánk, ha akarnánk. Berepülhetnénk, használhatnánk. Senki nem fogja azt mondani, hogy ne használjuk, de nekünk nem is kell. De amúgy barátságtalanok voltak”
– taglalta az amerikai elnök.
A bejelentés súlyát adja, hogy Spanyolország az Európai Unió és a NATO tagja, és nominális GDP alapján a világ 12. legnagyobb gazdasága.
„Szóval most elvágunk minden kereskedelmet Spanyolországgal. Nem akarunk semmit Spanyolországtól többé” – ezzel a kijelentéssel jelentette be Donald Trump amerikai elnök, hogy az Egyesült Államok teljesen megszakítja a kereskedelmet Spanyolországgal.
A Portfolio cikke szerint a döntés oka, hogy Madrid nem engedte az amerikai légierőnek, hogy a spanyolországi bázisokról indítsanak támadásokat Irán ellen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Berobbant a háború, 381-ig ugrott az euró – az ING szerint a forint lehet a helyzet legnagyobb vesztese
Az ING Bank friss elemzése a hétvégi közel-keleti konfliktus gazdasági hatásait vizsgálja a közép-kelet-európai régióban. A dráguló energia megtorpedózhatja a kamatvágásokat és 0,45 százalékponttal dobhatja meg a magyar inflációt.
A hétvégén kirobbant közel-keleti konfliktus hétfő reggelre azonnal az egekbe lökte az olaj és a földgáz árát, az euró jegyzése pedig 381 forintig ugrott. Ha a feszültség tartós marad, a közép-kelet-európai gazdaságokat több csatornán keresztül is komoly sokk érheti, az ING Bank friss elemzése szerint pedig hosszabb távon is a forint lehet a helyzet legnagyobb vesztese. A cikket a 24.hu kivonatozta.
Az ING elemzői szerint a háború alapvetően három csatornán keresztül rontja a régió gazdasági kilátásait: a megugró energiaárak begyűrűznek az inflációba, a jegybankok óvatosabbá válnak a kamatcsökkentésekkel, a devizapiacon pedig a kockázatkerülés miatt gyengülhetnek a feltörekvő piaci fizetőeszközök.
A hatások mértéke attól függ, meddig eszkalálódik a háború, mivel az áremelkedés viszonylag lassan gyűrűzik be a gazdaságba. A Világbank egy korábbi elemzése szerint egy súlyos közel-keleti kínálati sokk akár 140–157 dollárig is emelheti a Brent hordónkénti árát.
A hatás elsősorban az energiaimportra szoruló országokat érintheti. Egy tízszázalékos tartós olajár-emelkedés Romániában 0,5, Magyarországon pedig 0,45 százalékponttal emelheti meg az inflációt. Magyarország helyzetét súlyosbítja az erős importkitettség, emellett az inflációs várakozások is emelkedhetnek.
A háború a régiós jegybankok döntéseire is hatással lehet. A lengyel jegybank szerdán tart kamatdöntő ülést. A konfliktus előtt még 25 bázispontos vágást várt a piac, most viszont valószínűbb a tartás. A cseh jegybank legközelebb március 19-én dönt, de a szakemberek szerint a következő napokban nyilatkozatokkal hűthetik a kamatcsökkentési várakozásokat.
A Magyar Nemzeti Bank a múlt héten csökkentette 6,25 százalékra az alapkamatot, és az elemzők márciusban újabb lazításra számítottak, azonban az ING szerint „a várhatóan gyengébb forint és magasabb energiaárak ezt megtorpedózhatják”.
Az elemzés szerint a devizapiacon a forint lehet a legsebezhetőbb. A globális kockázatvállalási hajlandóság gyengülése a feltörekvő piacokat sújtja, de a régió megítélése nem egységes. A forint sérülékenységét az adja, hogy az elmúlt egy évben a magas kamat és a közelgő parlamenti választásokkal kapcsolatos várakozások miatt nagyon komoly carry trade-pozíciók épültek fel a forint javára. Az elemzők szerint „ezek a pozíciók most nyomás alá kerülhetnek, így újra 380 fölé gyengülhet vissza a forint az euróval szemben”.
Az ING elemzői a Brent olaj esetében első lépcsőben 80–90 dollár közötti árfolyamra számítanak, de akár a 100 dolláros olajár is eljöhet. A legrosszabb forgatókönyv szerint pedig 140 dollárig is rakétázhat a világpiaci ár, ha komolyabb fennakadások lesznek a szállításokban.
A hétvégén kirobbant közel-keleti konfliktus hétfő reggelre azonnal az egekbe lökte az olaj és a földgáz árát, az euró jegyzése pedig 381 forintig ugrott. Ha a feszültség tartós marad, a közép-kelet-európai gazdaságokat több csatornán keresztül is komoly sokk érheti, az ING Bank friss elemzése szerint pedig hosszabb távon is a forint lehet a helyzet legnagyobb vesztese. A cikket a 24.hu kivonatozta.
Az ING elemzői szerint a háború alapvetően három csatornán keresztül rontja a régió gazdasági kilátásait: a megugró energiaárak begyűrűznek az inflációba, a jegybankok óvatosabbá válnak a kamatcsökkentésekkel, a devizapiacon pedig a kockázatkerülés miatt gyengülhetnek a feltörekvő piaci fizetőeszközök.
A hatások mértéke attól függ, meddig eszkalálódik a háború, mivel az áremelkedés viszonylag lassan gyűrűzik be a gazdaságba. A Világbank egy korábbi elemzése szerint egy súlyos közel-keleti kínálati sokk akár 140–157 dollárig is emelheti a Brent hordónkénti árát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
