Hatalmas fordulat a választás előtt: a szuperjósok szerint már 56 százalék az esélye, hogy a Fidesz nem szerez többséget

Hatalmas tűzgömb söpört végig a világ egyik legnagyobb olajfinomítóján Szaúd-Arábiában hétfőn, miután dróntámadás érte a létesítményt. A szaúdi Aramco olajóriás ras tanurai telepét iráni drón találta el, ezért a hatóságok azonnal leállították az üzemet – írta a New York Post. Megrázó felvételek örökítették meg, ahogy sűrű füst gomolygott az égbe.

A Szaúdi Védelmi Minisztérium megerősítette, hogy a létesítményt célzó két drónt elfogtak és megsemmisítettek. Sérültekről nem érkezett jelentés.

Az üzem – a világ egyik legnagyobbja – naponta körülbelül 550 000 hordót állít elő, és létfontosságú a királyság energiaszektora számára.

A támadás egy szélesebb, a Közel-Kelet olajinfrastruktúráját célzó hullám része volt. Hétfőn korábban a kuvaiti Ahmadi olajfinomítónál is volt egy incidens: ott a lelőtt drónok lehulló törmeléke sebesített meg legalább két munkást a KUNA állami hírügynökség szerint.

Eközben a katari kormány is bejelentette, hogy a QatarEnergy egyik létesítményét szintén két iráni drón támadta meg. A hatóságok már felmérik a károkat.

Németország repülőgépeket küld Szaúd-Arábiába és Ománba, hogy kimenekítse a Közel-Keleten rekedt állampolgárait, akiknek a száma a hírek szerint elérheti a harmincezret is.

Johann Wadephul külügyminiszter bejelentése szerint a Szaúd-Arábia fővárosába, Rijádba, és az ománi Maszkatba induló járatokkal elsősorban a leginkább veszélyeztetetteket: a gyermekeket, a betegeket és a várandós nőket hozzák haza – írja a Magyar Nemzet. A kormány kommunikációja ugyanakkor óvatos: Wadephul hozzátette, hogy a térségi légtérzárak miatt jelenleg nem reális egy általános „visszahozatali akció”, ezért a kormány inkább információval és konzuli támogatással próbál segíteni.

A helyzetet súlyosbítják a térségi légtérzárak, amelyek globális torlódást okoztak. A régió számos országában, köztük Iránban, Izraelben és Irakban is korlátozások voltak érvényben, ami miatt több ezer járatot kellett törölni vagy átirányítani. A Lufthansa már február 28-án bejelentette, hogy legkorábban március 8-ig felfüggeszti több közel-keleti járatát. Bár a Perzsa-öböl több légitársasága március 2-án részlegesen újraindította egyes járatait, a menetrend továbbra is akadozik. A helyzet miatt a szövetségi kormányra tartományi szintről is nyomás nehezedik: Schleswig-Holstein miniszterelnöke, Daniel Günther gyors és egyértelmű tájékoztatást kért Berlintől a visszatérés lehetőségeiről.

A dpa német hírügynökség kormánytisztviselőkre hivatkozó becslése szerint a Közel-Keleten jelenleg tartózkodó német turisták száma akár a harmincezret is elérheti.

Mindeközben Szijjártó Péter magyar külügyminiszter videókonferenciát tartott, és ezt írta a Facebookján:

"Sajnos eszkalálódik a helyzet a Közel-Keleten, ezért ma videokonferenciát tartottunk az összes térségben működő nagykövetség vezetőjével"

Hogy mire jutottak, azt több pontban ismertette a posztban.

Például ezt:

Izraeli magyaroknak pedig ezt ajánlotta:

"Izraelben március 4-ig hosszabbították meg a légtérzárat, így Egyiptom és Jordánia irányába is csak a szárazföldi határátkelőkön lehet eljutni."

Végül ezzel zárta:

"A helyzet tehát sajnos nem mutatja a javulás jeleit és a harci cselekmények is egyre aktívabbak. Arra kérek minden magyart a térségben, hogy kövessék a helyi hatóságok figyelmeztetéseit! Természetesen a nagykövetségeinken folyamatos a munkavégzés és a konzuli részlegeink is rendkívüli ügyeletben működnek."

Letétbe helyezte felmondását 27 orvos, köztük 16 szakorvos és 11 rezidens a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetben – írta a Telex. Ha Ézsi Robin főigazgató csütörtökig, március 5-ig nem mond le, másnap elindul a felmondási idejük. Az intézmény működése ezzel gyakorlatilag ellehetetlenülhet, mert az Országos Kórházi Főigazgatóság átvezénylésekkel nem tudna ennyi orvost pótolni.

Az orvosok nyilatkozatukban azzal indokolták a lépést, hogy szolgálati jogviszonyuk „fenntarthatatlanná vált a folyamatos túlterheltség és a nem megfelelő orvoslétszám” miatt, ami „folyamatos stresszhelyzetet” okoz. Azt is írták, hogy a problémák „jelentős mértékben a munkáltató főigazgatójának, dr. Ézsi Robinnak nem megfelelő szakmai kompetenciájával állnak összefüggésben”. Követelik, hogy a munkáltató azonnali hatállyal mentse fel a főigazgatót, és nevezzen ki olyan megbízott vezetőt, akinek van pszichiátriai szakvégzettsége. Világossá tették, hogy megsemmisítik a felmondásukat, ha Ézsi Robint március 5-ig felmentik, és helyére pszichiáter végzettségű megbízott főigazgatót neveznek ki. Egyikük szerint a kórházban „rendkívül paprikás a hangulat”.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság erre átvezénylésekkel reagált, ami után a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Orvosok Szakszervezete is kiállt a nyírős orvosok mellett. Hogy nyomást helyezzenek a döntéshozókra, február 17-én a budapesti pszichiáterek bejelentették, hogy április 1-től nem vállalnak több ügyeletet a törvényileg meghatározott mennyiségen felül. Kezdeményezésüket több mint 500 magyar pszichiáter is támogatta.

A helyzet rendezésére az Országos Kórházi Főigazgatóság vizsgálóbizottságot állított fel a budapesti pszichiátriai ellátás állapotának áttekintésére. A kamara ezt időigényesnek nevezte, és kifogásolta, hogy a lépés nem reagál érdemben a főigazgatót ért szakmai kritikákra. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára február végén egy írásbeli kérdésre azt válaszolta, hogy a kórházban minden rendben van, és sok fejlesztés valósult meg Ézsi Robin főigazgatósága alatt.

Rákapcsoltak a kisebb pártok a jelöltállítási hajrában: míg a Fidesz és a Tisza Párt már az első napokban végzett az ajánlásgyűjtéssel, a Demokratikus Koalíció, a Mi Hazánk és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt hétfőn jelentette be tömegével a jelöltjeit.

A Nemzeti Választási Iroda hétfő délutáni összesítése szerint a DK 57, a Mi Hazánk 30, az MKKP pedig 10 jelöltjét jelentette be március 2-án. Ez a státusz azt jelenti, hogy a pártok már leadták a szükséges mennyiségű ajánlást, de azokat még nem ellenőrizte a helyi választási bizottság – írta a 444.hu. A bejelentés azonban még nem jelent jogerős indulást, a pártok pedig eltérő helyzetből várják a hivatalos döntéseket.

Az országos lista állításához legalább 71 egyéni jelöltet kell indítani Budapesten és 14 megyében. A pártok mellett ismert politikusok is most adták le az íveiket: Csárdi Antal országgyűlési képviselő Budapesten, Szabó Sándor pedig Szegeden lett bejelentve március 2-án, több független jelölttel együtt. Ezzel szemben a Fidesz és a Tisza Párt már a folyamat első napjaiban végzett a munkával.

Az egyéni képviselőjelölteknek március 6-án 16 óráig kell leadniuk az induláshoz szükséges 500 érvényes ajánlást. A választási irodáknak négy napjuk van az ellenőrzésre, de a gyakorlat szerint csak addig vizsgálják az aláírásokat, amíg az 500 érvényes ajánlás össze nem gyűlik. Éppen ezért a pártok által gyűjtött összes ajánlás számáról nem készül hivatalos statisztika. Ezt a Nemzeti Választási Iroda is megerősítette egy korábbi megkeresésre.

– közölték.

A kampány elején a Tisza Párt alelnöke, Magyar Péter a gyorsaságukkal büszkélkedett.

„Egy óra kellett ahhoz, hogy mind a 106 választókerületben összegyűljön a minimum szükséges ötszáz aláírás” – mondta. A kormánypárti kommunikáció erre reagálva, a leadott ívek számára hivatkozva vonta kétségbe a Tisza Párt adatait, és a saját szervezettségüket hangsúlyozta.