HÍREK
A Rovatból

Paks II. beruházás: 11 év után sincs építkezés, de már 700 milliárd forintba került, az oroszokat pedig nem sürgeti semmi

Az Országos Atomenergia Hivatal még nem adott ki építési engedélyt. Közben a projekt uniós jogi háttere is bizonytalanná vált. A Roszatom pedig tovább számláz, és ők még nem vonultak ki önként egy projektből sem.


A Paks II. atomerőmű építésének előkészítése több mint 11 éve tart, de az építkezés valójában még nem indult el, írta elemzésében a hvg.hu. Az Országos Atomenergia Hivatal 2025 elején engedélyezte a korábban leállított munkák folytatását, de a tényleges építéshez szükséges engedélyt továbbra sem adta ki.

A tereprendezésre és a kiszolgáló létesítményekre eddig mintegy 700 milliárd forintot költöttek.

Szeptember 11-én

az Európai Bíróság megsemmisítette az Európai Bizottság 2017-es döntését, amely engedélyt adott a beruházás elindítására.

Az ítélet indoklása szerint a Bizottság nem vizsgálta kellően, hogy a közvetlen szerződéskötés összhangban áll-e az uniós közbeszerzési szabályokkal. A testület indoklása nem bizonyult elégségesnek, mivel nem magyarázta meg, hogy a megállapodás miért nem ütközik az uniós versenyjogba.

A kormány szerint az ítélet nem akadályozza a beruházást.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, hogy az ítélet „semmilyen mértékben nem korlátozza vagy lassítja a Paks II.-beruházást”.

Bóka János unióügyi miniszter hozzátette, a bíróság nem mondta ki, hogy a projekt ne felelne meg a szabályoknak. Jávor Benedek volt európai parlamenti képviselő ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy a bíróság ugyanarra a következtetésre jutott, amelyet ő már 2015-ben is jelezett panaszában. Tordai Bence ellenzéki politikus szerint új eljárásra van szükség, és hangsúlyozta: „a bírósági döntésből az következik, hogy amíg nincs új engedély, addig nincs építkezés”.

Aszódi Attila, a projekt korábbi kormánybiztosa szerint az eljárásban szinte minden rendben volt, mert a bíróság csak egy ponton talált problémát. Ugyanakkor elismerte, hogy

2025. szeptember 11. óta a projekt nem rendelkezik uniós versenyjogi jóváhagyással, így az állami támogatás jogsértőnek számít mindaddig, amíg az Európai Bizottság nem ad ki új határozatot.

Az Energiaklub szakértője, Perger András szerint a Bizottságnak gyorsan kellene lépnie, mert jelenleg sem a magyar kormány, sem az EB nem tudja megmondani, hogy a projektben szerepel-e tiltott állami támogatás. Tordai arra számít, hogy a vizsgálat során több ország és szervezet is panaszt nyújt majd be, és úgy véli, a folyamat idejére az építkezést fel kell függeszteni.

A nemzetközi helyzet is változott az elmúlt években.

Brüsszel döntése értelmében 2027-ben véget ér az orosz nukleáris üzemanyag exportja az Európai Unióba.

A Roszatom több országban is akadályokba ütközött, például Finnországban, Csehországban és Lengyelországban. Más térségekben ugyanakkor továbbra is épít erőműveket, többek között Törökországban, Egyiptomban és Indiában.

Az Egyesült Államok energiaügyi minisztere, Chris Wright felszólította Magyarországot és Szlovákiát, hogy csökkentsék az orosz energiától való függőségüket, és keressenek más megoldásokat.

Szlovákia már francia és brit cégekkel kötött szerződést az üzemanyag-ellátásra, és a jövőbeli új blokkok építésében sem számol orosz részvétellel.

A magyar kormány tavaly novemberben megemelte a projekt költségkeretét, így a 2014-ben még 12,5 milliárd euróra tervezett összeg akár a kétszeresére is nőhet, az orosz állami vállalat ugyanis minden hatályban lévő szerződés esetén folytatja a munkát és számláz. A lap szerint a Paks II.-beruházásnak van olyan olvasata is, hogy az oroszoknak már nem annyira sürgős a magyar atomerőmű megépítése. Valószínű, hogy a beruházást nem ők fogják felmondani, mert az orosz állami óriás még egyetlen projektről sem vonult le önként.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Nem ismerek nálad becsületesebb, szakmaibb és alázatosabb embert” - Radnai Márk is üzent a jelöltséget visszaadó Melléthei-Barna Mártonnak
A Tisza Párt alelnöke Radnai Márk is megszólalt arról, hogy Melléthei-Barna Márton visszaadja miniszteri jelöltségét. Azt írja, hogy szavakban nem lehet kifejezni mindazt, amit a jogász tett a rendszerváltásért


„Minden bizalmam és támogatásom melletted szólt. Végigcsináltuk együtt ezt a két évet és őszintén mondhatom: nem ismerek nálad becsületesebb, szakmaibb és alázatosabb embert. Amit ebben a posztban leírsz, az ugyancsak ezt bizonyítja. Mindaz, amit jelentesz a közösségnek, amit te tettél a rendszerváltásért, amit tettél a szervezetért és benne mindannyiunkért ebben az időszakban… azt szavakban nem lehet kifejezni” - írja Radnai a Facebookon.

Szavait Magyar Péter sógorának, Melléthei-Barna Mártonnak címezte, aki csütörtök este jelentette be, hogy visszaadja jelöltségét az igazságügyi miniszter pozícióra, mert nem szeretné, hogy a közte és Magyar Péter között fennáló rokoni-baráti kapcsolat árnyat vessen a rendszerváltás ügyére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Ugyanazon a napon távozik a METU vezérigazgatója, amikor az Állami Számvevőszék feljelentést tett az egyetem gazdálkodása miatt
Az Állami Számvevőszék bűncselekmény gyanúja miatt tett feljelentést a Budapesti Metropolitan Egyetem gazdálkodása miatt. A bejelentés napján mondott le Czene Gréta, Matolcsy György korábbi kabinetfőnöke, aki az intézményt vezette.


Miközben az Állami Számvevőszék bűncselekmény gyanúja miatt tett feljelentést, csütörtökön bejelentették, hogy távozik a Budapesti Metropolitan Egyetem éléről Czene Gréta elnök-vezérigazgató. A Telexen megjelent hír szerint a vezető személyes okokkal indokolta a döntését.

Az egyetem közleménye szerint az intézmény továbbra is „a hazai felsőoktatás dinamikusan fejlődő és innovatív szereplőjeként halad a kijelölt úton, szem előtt tartva az intézmény hosszú távú stratégiai céljait”.

Czene Gréta korábban Matolcsy György kabinetfőnökeként dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál, így személye összeköti az egyetemet a jegybank körüli ügyekkel.

A vezetőváltás bejelentésével egy napon derült ki, hogy az Állami Számvevőszék lezárta az egyetem gazdálkodásának ellenőrzését, és feljelentést tesz. A vizsgálat szerint 2021 és 2024 között jelentősen átalakult az egyetem kiadási szerkezete, az anyagjellegű és személyi jellegű kifizetések pedig az összes ráfordítás növekedési ütemét meghaladóan nőttek.

Különösen egy tétel emelkedett ki: 2022 és 2024 között az intézmény 2,14 milliárd forintot fizetett ki a SkyGreen Buildings Kft.-nek az Infoparkban található irodák bérleti díjára, üzemeltetésére és átalakítására.

A SkyGreen Buildings Kft. tulajdonosi hátterében magántőkealapok állnak, amelyek befektetési jegyeit végig a Magyar Strat-Alfa Befektetési Zrt. birtokolta. Ennek a cégnek Matolcsy Ádám, a jegybankelnök fia a százszázalékos tulajdonosa. A Telex szerint most fordul elő először, hogy ezt a tényt egy állami szerv is leírja hivatalos dokumentumban.

Az állami számvevőszék a mai napon átadta az MNB-botránnyal kapcsolatos iratait a Központi Nyomozó Főügyészségnek egy „házkutatás” (más jogi aktus büntetőügyben iratok átadására nincs) keretében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lemondott az országos kórházi főigazgató, esélyt adna Magyar Péterék jelöltjének
Révész János 2026. május 8-i hatállyal távozik az Országos Kórházi Főigazgatóság éléről. Döntését azzal indokolta, hogy az új kormánynak lehetőséget akar adni a saját vezetőjének kiválasztására.


A kormányváltás küszöbén, 2026. május 8-i hatállyal benyújtotta lemondását Révész János, az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetője. Főigazgatói munkaviszonya június végén szűnik meg.

A csütörtök este bejelentett döntést Révész azzal indokolta, hogy az új kormányzatnak lehetőséget kíván adni a saját elképzeléseinek megfelelő vezető kinevezésére.

„Május 9-ét követően mind a miniszter, mind a miniszterelnök személye változik. Úgy gondolom etikusnak és támogatónak, ha lehetővé teszem, hogy az ágazat új vezetése az általa legalkalmasabbnak ítélt vezetőt mihamarabb megbízza feladatának ellátásával” – írta.

A leköszönő főigazgató üdvözölte azt is, hogy tizenhat év után ismét miniszteri szinten képviseltetik magát az egészségügyi ágazat. Szerinte ez történelmi jelentőségű lehetőség.

„A betegellátás ügye erős politikai támogatottságot kap, a lehetőségkörnyezet bővül. Ez az új keretrendszer – reményem szerint – a valódi strukturális reformok és fejlődés irányába tud hatni” – fogalmazott.

Révész Jánost 2023 decemberében nevezték ki az Országos Kórházi Főigazgatóság élére, miután elődjét, Jenei Zoltánt, valamint az intézmény több más vezetőjét is menesztették.

A vezetőcseréket egy szélesebb körű átszervezés követte, amelynek során a belügyminiszter egyszerre 24 kórházigazgatót mentett fel.

Révész már kinevezése előtt országos ismertségre tett szert, amikor 2023 júniusában a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház főigazgatójaként írásban utasította az intézmény orvosait, hogy a reggeli értekezleteken felállva köszöntsék őt.

Hivatali ideje alatt komoly politikai támadások is érték. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy Facebook-posztban bírálta, amiért irodájában működött a klíma, miközben a kórházakban sokszor embertelenek a körülmények. Magyar Péter azt is állította, hogy Révész megtiltja az egészségügyi dolgozóknak a nyilatkozattételt, és nem ad engedélyt a sajtónak a kórházakban való forgatásra.

A főigazgatóságnak emellett súlyos szakmai konfliktusokkal is szembe kellett néznie. A Magyar Orvosi Kamara élesen bírálta az intézményt a budapesti pszichiátriai ellátás válsága miatt, miután a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetben több orvos is felmondott a vállalhatatlan munkaterhek miatt. A helyzet odáig fajult, hogy márciusban az intézmény főigazgatója, Ézsi Robin is benyújtotta lemondását, és további orvosok is távoztak.

A hatályos jogszabályok szerint az országos kórházi főigazgatót az ágazatért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, így az utódlásról az új kormányzati felállásban születhet döntés.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
OnlyFans-oldalt indított a Kutyapárt volt igazgatója
Nagy Dávid, a párt volt listavezetője a felnőtt tartalmairól ismert platformon gyűjt pénzt a szervezetnek. Az MKKP-nak a választási eredmény miatt kell visszafizetnie a kampánytámogatást, ami 90 jelöltet is érinthet.
F O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 08.



„Magamat és a pártot fogom szidni pénzért, hogy ne menjünk csődbe. Egy-két lábkép bele tud férni” – ezzel a leírással indított OnlyFans-oldalt Nagy Dávid, az MKKP volt listavezetője és lemondott pártigazgatója. A pártnak a korábbi hírek szerint 686 millió forintot kellett volna visszafizetnie, de a legfrissebb kampányelszámolásuk szerint a pontos összeg 643 853 143 forint, így a gyűjtési célt is erre módosították.

A profil indulásakor egy kép volt elérhető, az egy hónapos előfizetés 30 dollárba (körülbelül 9 ezer forintba), a három hónapos kedvezményes csomag pedig 81 dollárba (nagyjából 25 ezer forintba) került.

A szokatlan pénzgyűjtési akciót a Népszava vette észre.

A lépés hátterében az MKKP 2026-os parlamenti választáson elért, 1 százalék alatti eredménye áll, ami miatt a pártnak vissza kell fizetnie a teljes kampánytámogatást.

A Magyar Államkincstár felszólítását követően 15 napjuk lesz a tartozás rendezésére. Nagy Dávid múlt szerdán azt közölte, hogy a felszólítást még nem kapták meg.

A pénzügyi nyomás személyi következményekkel is járt. Nagy Dávid már a választás éjszakáján jelezte, hogy lemond, ha a párt nem jut be a parlamentbe, és a kudarc után távozott is a pártigazgatói posztról.

„Amikor valami nem sikerül, azt el kell ismerni, felelősséget kell vállalni” – indokolta döntését.

Egy későbbi interjúban a párt stratégiai hibáiról is beszélt, szerinte rosszul mérték fel, hogy az embereknek már nem elég az „ne Orbán legyen a miniszterelnök” típusú üzenet.

A kampányhajrát külső konfliktusok is nehezítették, különösen a Tisza Párttal éleződött ki a viszony. Nagy Dávid élesen bírálta Magyar Pétert, amiért szerinte az folyamatosan ellenük uszít, miközben ők éppen a Tisza Pártot próbálták védeni a kormány háborús propagandájával szemben.

„Azért az kurva kemény” – fogalmazott a pártigazgató, amiért szerinte Magyar Péter fideszes szövetséggel vádolta őket.

A külső támadások mellett a pártnak belső feszültségekkel is szembe kellett néznie, miután megjelent Mérő Vera „Ebek ura” című dokumentumfilmje. Ebben volt tagok pénzügyi visszaélésekkel és a belső demokrácia hiányával vádolták a pártvezetést, „megélhetési pártnak” nevezve a szervezetet. Nagy Dávid a filmet a fekete kampány csúcsra járatásának nevezte.

A párt adománygyűjtése a hatalmas összeghez képest lassan halad. Egy május eleji becslés szerint nagyjából 240 millió forintjuk lehetett, vagyis akkor még körülbelül 446 millió forint hiányzott a kasszából. A kampánypénzből finanszíroztak olyan költéseket is, mint egy ajkai kocsma felújítása 1,2 millió forintból, amelyet kampányközpontként és közösségi térként írtak le.

Amennyiben a párt nem tud fizetni, felszámolási eljárás is indulhat ellene. Ilyen esetben a vezető tisztségviselők, valamint a 90 listás és egyéni jelölt egyetemleges helytállási kötelezettsége is felmerülhet.

Kovács Gergely pártelnök ugyanakkor azt mondta, ha kell, „nulla pénzből” dolgoznak tovább.


Link másolása
KÖVESS MINKET: