KULT
A Rovatból

Osvárt Andrea itthon tervezi a jövőt

Meghódította Olaszországot, de úgy érzi, máshol sose lesz otthon.
SZM-interjú - szmo.hu
2014. február 10.



Külföldön már nagy sikereket aratott, itthon azonban a Megdönteni Hajnal Tímeát című filmmel még csak most kapta meg első főszerepét a gyönyörű Osvárt Andrea, aki többek között azt állítja magáról: nem elég kedves. Az interjú alatt ezt a kijelentését nem éreztük megalapozottnak. Az biztos, hogy nem egy behízelgő típus, viszont cserébe határozott, profi és lényegre törő.

Ez az első magyarországi főszereped. Mindenképpen elvállaltad volna, csak azért mert itthonról hívnak?

– Nem. Azért vállaltam el, mert tudtam, hogy jól meg tudom formálni ezt a karaktert, és meg is akartam csinálni ezt a filmet, tetszett a forgatókönyv. Többször előfordult már, hogy nemet mondtam egy felkérésre, mert nem tetszett a könyv, mert úgy éreztem, hogy nem nekem való a figura, illetve, hogy adott esetben más is meg tudja csinálni, nem kellek hozzá feltétlen én. Ennél a szerepnél viszont azt éreztem, hogy itt tényleg rám van szükség, mert az életem egészen hasonlóan alakult, mint Hajnal Tímeáé. Ő is egy sikeres, ismert ember, modell, aki küzd azért, hogy ne csak a sztereotípiákban gondolkodjanak vele kapcsolatban az emberek. Többször felkacagtam miközben a könyvet olvastam. Pont jókor jött a felkérés, mert már szerettem volna egy kicsit hosszabb időt itthon tölteni.

jelenetfoto3

Osvárt Andrea 1979-ben született, gyermekkorát két testvérével együtt Tamásiban töltötte. Ma is ezt tekinti otthonának, bár a munkája elsősorban Los Angeleshez, Rómához és Budapesthez köti.

Világhírű pályafutását modellként kezdte. Fotózták már a világ szinte minden földrészén, de képei Róma, Párizs és Milánó divatmagazinjaiban jelentek meg. Számos reklámfilm arca is volt.

2003-ban Rómába költözött, hogy színésznő lehessen. 2007-ben Olaszországban ő kapta az év felfedezettjének járó Afrodite-díjat. 2009-ben az Il rabdomante című filmben nyújtott teljesítményéért megkapta a Filmspray-díjat, a Legjobb Női Főszereplő díját. A partnere volt már Robert Redford, Brad Pitt, Heath Ledger, Jeremy Irons, Clive Owen és Julia Roberts is.

2013-ban producerként és főszereplőként működött közre M. Tóth Géza, Oscar-díjra jelölt animációs filmrendező kisfilmje, a Yes elkészítésében.

Díjai:

Olasz Arany Glóbusz díj 2012

Olasz Biraghi díj 2012

Nemzetközi Arany Nimfa díj

Nemzetközi Arany Pegazus díj

Nem sztereotíp, hogy téged kértek fel erre a szerepre?

- Az lehet, hogy ők sztereotípiában gondolkodtak, hiszen biztos, hogy volt rólam egy elképzelésük. Ennek ellenére én döntöttem, és tudtam azt, hogy ismerem az adott élethelyzetet, át tudom érezni Timi problémáit. Tisztában vagyok vele, milyen az, amikor az ember nem mehet ki smink nélkül, zsíros hajjal az utcára, nem vehet fel bármit, mert felismerik, megbámulják, összesúgnak mögötte.

Mi az, amiben mégis más Timi, mint Te vagy?

– Kedvesebb. Jobban kimutatja az érzelmeit. Én ma már kevésbé adom ki a lelkemet, ha fájdalom ér, bezárkózom, ő pedig kimutatja, ha fáj neki valami, egy kicsit kiszolgáltatja magát.

Érdekes. Fényképek alapján téged mindenki kedves lánynak gondol.

– Szerintem nem mindig vagyok elég kedves. Sokszor türelmetlen vagyok, ingerült is, ha valami nem úgy sikerül, ahogy én szeretném. Az emberi butaság kihoz a sodromból. Mindemellett annyira sok emberrel találkozom, annyi dolgom van, hogy ma már kihagyom a kedves formulákat és lényegre törően működöm. Tudod: „Jó, nincs erre időm, kérem a lényeget.”

jelenetfoto4

Megdönteni Hajnal Tímeát

Bemutató: február 13.

Rendező: Herczeg Attila

Főszereplők: Osvárt Andrea, Simon Kornél, Szabó Simon

MHT_OsvartA_2

A vígjáték sztorija szerint mindenki Hajnal Tímeát (Osvárt Andrea), a gyönyörű, szexi, híres és gazdag fotómodellt akarja. A 15 éves érettségi találkozóján belebotlik Daniba (Simon Kornél), a gimis haverjába, akivel néhány ital után a ruhatárban futólag egymásra találnak. Nem nagy ügy. Mindenkivel előfordul az ilyesmi. A baj csak az, hogy az esetet levideózza Bögöcs (Szabó Simon), a tapló, nagyszájú, fukszos + susogó mackós pornóproducer, és a felvétel segítségével megzsarolja Danit. De valami nagyon furcsát kér cserébe a felvételért: hogy megdönthesse Hajnal Tímeát...

Aki nemzetközi filmes karrierre vágyik általában Amerikába vagy Angliába megy. Te miért Olaszországot választottad?

– A nemzetközi filmpiacot úgy kell elképzelni, mint egy phd-oktatást. A posztgraduális képzésre sem az óvodából megyünk. Magyarországról Amerikába menni túl hatalmas ugrás. Itthon az egész filmes rendszer nem úgy működik, mint Hollywoodban, meg kell tanulni minden apró részletet, mire oda megy az ember. Olaszországban a színészet mellett megtanultam, miként működnek a castingok, hogy működik a sajtótájékoztató, milyen egy premier és így tovább, minden apró részletet, ami a szakmához tartozik. Öt-tíz év volt mire beletanultam. Szerintem nekem azért sikerült, mert minden lépcsőfokot végigjártam, nem hagytam ki semmit sem.

Volt, amikor azt gondoltad, hogy feladod?

– Ó, sokszor. Ezek azonban egy napig tartanak, aztán másnap felszívom magam és folytatom. Ha kidobtak az ajtón, másnap visszamásztam az ablakon.

VKF_7446

Mi a legemlékezetesebb pillanata a karrierednek?

– Nagy sztárokkal dolgozni óriási élmény volt. Olyankor mindig halálra izgultam magam előtte nap, meg persze a forgatás alatt is. Utólag sokszor gondoltam így is azt, hogy hülyén viselkedtem vagy hogy buta voltam, hogy nem kérdeztem meg valamit, esetleg idegesített, hogy nem kértem közös fotót. Annak nagyon örülök, hogy Heath Ledgertől kértem, mert az örök emlék marad. (Heath Ledger – 2008-ban hunyt el – a szerk.)

És, ha nem jött volna össze a színészet?

– Ilyen opció nem létezett. Nem volt B-terv.

A színpad is vonz?

– Kicsit. De még nem érzem elég érettnek magam hozzá, szerintem majd 5-10 év múlva. Szeretnék még néhány dolgot a filmiparban megcsinálni, még túl sokat utazom ahhoz, hogy megnyugodjak. Még a gyerekvállalás is odébb van. A színházi munka helyhez kötöttebb, nekem pedig még van utazgatós dolgom.

jelenetfoto

Egy interjúdban azt olvastam, hogy volt egy időszak, amikor rádöbbentél, a családodon és a régi barátokon kívül mindenki csak azért hív fel, mert akar tőled valamit. Hogy lehet ezt feldolgozni, kezelni?

- Nehezen. Találni kell valamit, amiből táplálkozni tud az ember, ami feltölti. Egy idő után úgy éreztem, hogy mindenki csak elvesz tőlem. Az újságírónak az információ kell, a fotósnak az arcom, a cégnek a megjelenésem, a rendezőnek az alakításom, a lelkem. Mindenkinek kellett belőlem egy darab, és akkor felmerült bennem a kérdés, hogy „Jó, de nekem mi marad?” Nem volt könnyű ezt megtanulni kezelni, meg kellett találnom annak a módját, hogy az én lelkem is kapjon valamit.

Egy ilyen nap után, amikor sorra adod az interjúkat, hogy töltődsz fel?

- Ma este például elmegyek moziba a húgommal és a párommal, aki ráadásul civil és egyáltalán nem érdekli a körülöttem lévő hercehurca. Neki én csak az Andi vagyok, ami nagyon jó érzés.

El tudod teljesen engedni magad? Tudsz fesztelen lenni?

- Teljesen kikapcsolni csak külföldön tudok, ahol nem ismernek fel. Itthon zavar, hogy bámulnak, nem tudom kezelni a helyzetet. Így például egy hip-hop órára, ami teljesen kikapcsol, csak külföldön megyek el, ahol senki nem törődik vele, hogy én ki vagyok. Sokszor előfordul, hogy utazom a villamoson és megbámulnak az emberek. Az kellemetlenül érint. Nehezen kezelem a helyzetet, nem tudom, hogy mit kéne csinálnom. Ezért általában vagy kifelé bámulok az ablakon vagy nyomkodom a telefonom.

jelenetfoto2

Mi az, ami hiányzik Magyarországról, amikor nem vagy itthon?

– Sok minden. A szeretteim, a barátaim, a családom. A Duna, a körút, a villamos. Egy ideig izgalmas az, hogy az ember külföldön él, de aztán egyszer csak rájössz, hogy ott sose leszel otthon. Hiába van lakásod, hiába vannak barátaid. Amikor külföldön éltem mindig azon járt az agyam, hogy mikor megyek haza. Az otthon nekem mindig itt volt. Eleinte két-három havonta jöttem Magyarországra, később két-három hetente. Elkövettem azt a hibát, hogy túl gyakran jártam vissza, így nem tudtam érzelmileg elszakadni.

Hol tervezed a jövődet?

– Magyarországon. Most már lassan egy éve elég stabilan itthon élek, boldog vagyok, jól érzem itt magam.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk