HVG: Egy nagy közétkeztető cég tulajdonosa is rács mögé került az óbudai korrupciós ügyben
A parkfenntartási korrupciós ügyből országos hálózat rajzolódik ki: már a közétkeztetésben is nyomot hagyott a bűncselekmény-sorozat, a hatóságok szerint vádalkuk sora köthetett, és újabb 12 gyanúsítottal 32-re nőtt az ügy szereplőinek száma.
A gyanú szerint vesztegetéssel biztosították, hogy cégük továbbra is elnyerje az önkormányzati megbízásokat – írta a HVG.
A nyomozók több tízmilliós nagyságrendben foglaltak le készpénzt és értékes ingóságokat, és ezzel párhuzamosan vagyon-visszaszerzési eljárást is indítottak.
Az ügy egyik fő vonala a már ismert parkfenntartás, ahol a gyanú szerint egy céghálózat politikai oldaltól függetlenül, több önkormányzatnál is túlárazott munkákat végzett alvállalkozókkal, a hasznot pedig készpénzben vették fel és osztották vissza.
A második szál a most előállított vállalkozókhoz kötődik: a nyomozók szerint egy közétkeztetési cégcsoport vezetői vesztegettek meg önkormányzati döntéshozókat a szerződéseikért. A korrupcióval szerzett pénzt a gyanú szerint számlagyárakkal és költségvetési csalással mosták tisztára; ebben a pécsi szálban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön eljárást folytat. Negyedikként pedig felmerült az is, hogy a hálózat kenőpénzt fizetett helyi építési szabályzatok módosításáért, hogy az általuk favorizált vállalkozók beruházásai kedvezőbb feltételekkel valósulhassanak meg.
Vallomása alapján gyanúsították meg többek között Őrsi Gergely II. kerületi polgármestert, elődjét, Láng Zsoltot, Puskás Pétert, a III. kerület volt fideszes alpolgármesterét és több momentumos politikust is. A hatóságok a hírek szerint egyezséget köthettek Czeglédy Gergő volt óbudai alpolgármesterrel is, aki elsősorban a kerületet érintő ügyekben tett terhelő vallomást.
Z. Zsolt korábban letartóztatásban volt, de már szabadlábon védekezik. A sajtóban megjelent információk szerint a túlárazást és a fiktív számlázást elismerte, de a bűnszervezeti minősítést és a visszaosztott pénz nagyságát tagadta.
A nyomozás során vizsgált szerződések alapján a csalási módszerek változatosak voltak. Előfordult, hogy a pályázaton kiválasztott vállalkozó a nyereségből utólag osztott vissza, máskor kifejezetten egy cégre írták ki a tendert, de olyan eset is akadt, ahol a megbízás mögött semmilyen valós teljesítés nem történt, csak a pénzt vették fel érte.