Bolsonaro elnök úrral mi a béke követei vagyunk - mondta Novák Katalin köztársasági elnök a Jair Bolsonaro brazil elnökkel folytatott megbeszélés után adott sajtónyilatkozatában Brazíliavárosban.
Brazília békeszerető ország, ahol az elmúlt száz évben nem volt háború, és azt szeretné mindenki, hogy ez a jövőben is így maradjon
- mondta Novák Katalin, hozzátéve: azt szeretnénk, ha Magyarországot sem érintené a háború.
A brazil elnök azt hangsúlyozta, hogy fő célja megvédeni a család értékeit, kiállni a sajtószabadság és a demokrácia mellett. Azt mondta, hogy Novák Katalinnal kereskedelmi kérdésekről, a jövőbeli együttműködésről, a gazdasági kapcsolatokról is beszélgettek, amelyek folyamatosan bővülnek, hasonlóan a hadiiparhoz.
Bolsonaro úgy fogalmazott:
"100 ezer magyar él köztünk, és mi olyan ország vagyunk, ahol mindannyian békében élünk.
Jelenleg konfliktus van Magyarország szomszédságában - az orosz-ukrán háborúra gondolok. Volt egy nagy beszélgetésem a háború előtt Putyin elnökkel. Az igazság sokszor fáj, de nincs más út, csak a békés együttélés."
A brazil elnök kiemelte: hatalmas megtiszteltetés számára Novák Katalin látogatása. Hangsúlyozta, hogy
Magyarországot és Brazíliát a haza, a család és a szabadság védelme köti össze.
Bolsonaro elnök úrral mi a béke követei vagyunk - mondta Novák Katalin köztársasági elnök a Jair Bolsonaro brazil elnökkel folytatott megbeszélés után adott sajtónyilatkozatában Brazíliavárosban.
Brazília békeszerető ország, ahol az elmúlt száz évben nem volt háború, és azt szeretné mindenki, hogy ez a jövőben is így maradjon
- mondta Novák Katalin, hozzátéve: azt szeretnénk, ha Magyarországot sem érintené a háború.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Aranykonvojügy: Terrorcselekményben való részesség merülhet fel Sulyok Tamásnál az ügyvéd szerint
Dr. Horváth Lóránt, az ukrán felet képviselő ügyvéd szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök büntetőjogi felelőssége is felvethető. Az államfő egy olyan törvényt hirdetett ki, amelyet a vád szerint külpolitikai nyomásgyakorlásra használt a kormány.
„Ha a köztársasági elnök felismerte a célzatot, akkor bűnrészes, ha nem, akkor pedig alkalmatlan” – ezzel a súlyos dilemmával foglalkozik az aranykonvojügyben érintett ukrán állampolgárokat és az Oscsadbankot képviselő ügyvédi iroda vezetője. Dr. Horváth Lóránt közleményében azt vezeti le, hogy Sulyok Tamás államfő esetében akár terrorcselekményhez kapcsolódó részesség gyanúja is felmerülhet. Az érvelés alapja, hogy a kormányzat részéről elhangzottak olyan nyilatkozatok, amelyek szerint a lefoglalt vagyon visszatartása valójában külpolitikai nyomásgyakorlás eszköze volt Ukrajna felé.
Az ügyvéd szerint a 2026. évi II. törvény kihirdetése már nem egy vitatható büntetőeljárásról szólt, hanem arról, hogy egy állami kényszerítő intézkedést nyíltan külpolitikai célra használtak fel, összekapcsolva a pénz visszatartását a Barátság kőolajvezeték újranyitásának követelésével. Horváth szerint Sulyok Tamás szakmai múltja miatt különösen nagy a felelőssége.
„Egy volt alkotmánybírósági elnöktől különösen elvárható lett volna annak felismerése, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárás, és a titkos információgyűjtést lehetővé tevő, rendkívüli vagyonvisszatartást legitimáló törvényi vizsgálat együttesen nem alkalmazható és nem használható fel külpolitikai nyomásgyakorlás eszközeként anélkül, hogy súlyos jogszabályi problémák ne merüljenek fel benne.”
A döntő kérdés az, bizonyítható-e, hogy az államfő a törvény kihirdetésekor tisztában volt annak valódi funkciójával. Ha ez igazolható, akkor az ügyvéd szerint a büntetőjogi felelősség is felvetődhet.
„Ha ez bizonyítható, akkor elméletileg már nemcsak hivatali visszaélés, hanem akár terrorcselekményhez kapcsolódó részesség kérdése is felmerülhetne, mint a terrorcselekményhez nyújtott bűnsegély, szélsőséges esetben társtettesség” – írta a 24.hu.
Az államfő és a kormányfő viszonya az elmúlt hetekben kiéleződött: Magyar Péter többször is az államfő távozását sürgette, mellette pedig szimpátiatüntetést tartottak a Sándor-palotánál. Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordult az elmozdítására tett kísérletek miatt.
Az aranykonvojügyben a kormány a nemzetbiztonsági és bűnügyi kockázatokra hivatkozott, míg az ukrán fél jogszerű banki műveletre. A lefoglalt vagyont május elején a magyar hatóságok végül visszaadták.
„Ha a köztársasági elnök felismerte a célzatot, akkor bűnrészes, ha nem, akkor pedig alkalmatlan” – ezzel a súlyos dilemmával foglalkozik az aranykonvojügyben érintett ukrán állampolgárokat és az Oscsadbankot képviselő ügyvédi iroda vezetője. Dr. Horváth Lóránt közleményében azt vezeti le, hogy Sulyok Tamás államfő esetében akár terrorcselekményhez kapcsolódó részesség gyanúja is felmerülhet. Az érvelés alapja, hogy a kormányzat részéről elhangzottak olyan nyilatkozatok, amelyek szerint a lefoglalt vagyon visszatartása valójában külpolitikai nyomásgyakorlás eszköze volt Ukrajna felé.
Az ügyvéd szerint a 2026. évi II. törvény kihirdetése már nem egy vitatható büntetőeljárásról szólt, hanem arról, hogy egy állami kényszerítő intézkedést nyíltan külpolitikai célra használtak fel, összekapcsolva a pénz visszatartását a Barátság kőolajvezeték újranyitásának követelésével. Horváth szerint Sulyok Tamás szakmai múltja miatt különösen nagy a felelőssége.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
3,6 milliárdot költ a kormány a kórházak hűtésére: kiderült, mely intézmények kapnak a forrásból
A kormány célja az elavult kórházi hűtőrendszerek ütemezett, teljeskörű megújítása. A hűtés-rekonstrukciós program kiterjed több fővárosi és vidéki nagyvárosi kórházra is.
Kórházi hűtés-rekonstrukciós programról döntött a kormány, amellyel több mint 3,6 milliárdból javítják és fejlesztik a kórházi hűtőberendezéseket – jelentette be Köböl Anita kormányszóvivő a csütörtöki kormányzati tájékoztatón.
A cél az elavult kórházi hűtőrendszerek ütemezett, teljeskörű megújítása. Konkrét intézkedések is elhangzottak:
megjavítják a budapesti Szent László Kórház hibás folyadékhűtőjét,
új hőcserélőket telepítenek a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetben,
helyreállítják a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház hőszivattyúit,
javítják a budapesti Szent Imre Kórház hűtési és épületfelügyeleti rendszereit.
A program kiterjed a Heim Pál Gyermekkórház, az Országos Onkológiai Intézetre, a Honvédkórházra, Miskolc, Győr és Kaposvár kórházaira is.
Köböl Anita elmondása szerint országszerte olyan korszerű technológiákat vetnek be, amelyek a műtők, az intenzív osztályok, a szülészetek és az onkológiai részlegek biztonságos működését szolgálják.
Magyar Péter elmondta, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) főigazgatójától megtudták, hogy bőven alultervezték a költségvetést. Takács Péter, az Orbán-kormány egészségügyi államtitkára ugyan „nagy számokat durrogtatott”, amikor a költségvetés növeléséről beszélt, ám valójában 30-40-50 milliárdos hiány volt. A kormányfő szerint az előző vezetés nulla forintot szánt idén a klimatizálásra.
Kórházi hűtés-rekonstrukciós programról döntött a kormány, amellyel több mint 3,6 milliárdból javítják és fejlesztik a kórházi hűtőberendezéseket – jelentette be Köböl Anita kormányszóvivő a csütörtöki kormányzati tájékoztatón.
A cél az elavult kórházi hűtőrendszerek ütemezett, teljeskörű megújítása. Konkrét intézkedések is elhangzottak:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fontos döntést hozott a kormány a babaváróról: újabb haladékot kapott 24 ezer pár
A Tisza-kormány meghosszabbítja a babaváró hitelre vonatkozó moratóriumot. A 24 ezer érintett párnak így 2026. november 1-jéig van idejük a gyermekvállalásra, elkerülve a büntetést.
Meghosszabbította a kormány a babaváró hitel moratóriumát – jelentette be Köböl Anita kormányszóvivő csütörtökön a kormány sajtótájékoztatóján.
Ismertette, hogy a 2019-ben bevezetett 11 millió forintos babaváró hitelt az elmúlt hét év alatt 270 ezren vették igénybe, de a gyermekvállalási feltételt nem mindenki teljesítette. Közlése szerint a 2026-os határidőre a párok egyötöde nem vállalt gyermeket. Esetükben, mint mondta, a babaváró sima piaci hitellé alakul a kamattámogatást pedig egy összegben kellene visszafizetniük. A szóvivő emlékeztetett, hogy az Orbán-kormány moratóriumot hirdetett a visszafizetésre, amelynek határidejét többször meghosszabbították, legutóbb 2026 júniusának végéig.
A Tisza-kormány úgy döntött, hogy ők is meghosszabbítják a fizetési haladék határidejét egy újabb intervallummal, amíg a Pénzügyminisztérium ki nem dolgoz egy enyhébb, de jogkövető rendszert a rendezés érdekében.
Azt is közölte, hogy 24 ezer szerződést érint a probléma, összesen 182 milliárdos hitelállományról van szó. A kérdést pedig társadalmi egyeztetésre is bocsátják, a kormány célja egy méltányosabb eljárásrend kialakítása.
A sajtótájékoztatón szintén részt vevő Magyar Péter kormányfő a bejelentést azzal egészítette ki, hogy
a határidőt egészen 2026. november 1-jéig tolják ki.
Mint mondta, eddig van idő a gyermekáldás érdekében is tevékenykedni és abszolválni a feladatot. Az intézkedés szükségességét azzal indokolta, hogy a párokat meg kell védeni a hirtelen rájuk zúduló anyagi terhektől.
Kitért arra a problémára is, hogy sokan nem a meghatározott célra használják a támogatást, ezért hangsúlyozta, hogy a visszaéléseket meg kell akadályozni. Gazdaságpolitikai célként jelölte meg, hogy a kamatkörnyezet kedvezőbb legyen mind a cégeknek, mind a magánszemélyeknek.
Meghosszabbította a kormány a babaváró hitel moratóriumát – jelentette be Köböl Anita kormányszóvivő csütörtökön a kormány sajtótájékoztatóján.
Ismertette, hogy a 2019-ben bevezetett 11 millió forintos babaváró hitelt az elmúlt hét év alatt 270 ezren vették igénybe, de a gyermekvállalási feltételt nem mindenki teljesítette. Közlése szerint a 2026-os határidőre a párok egyötöde nem vállalt gyermeket. Esetükben, mint mondta, a babaváró sima piaci hitellé alakul a kamattámogatást pedig egy összegben kellene visszafizetniük. A szóvivő emlékeztetett, hogy az Orbán-kormány moratóriumot hirdetett a visszafizetésre, amelynek határidejét többször meghosszabbították, legutóbb 2026 júniusának végéig.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Itt vannak a kormány bejelentései: benyújtották a jogállamisági törvénycsomagot
Magyar Péter és a három kormányszóvivő több bejelentést is tett a csütörtöki sajtótájékoztatón. Döntöttek a Diákhitel1 kamatstopjának év végéig történő meghosszabbításáról, a szifilisz-fertőzésekkel kapcsolatos adatkezelési szabályok módosításáról, és arról is, hogy Budapest újabb haladékot kap a szolidaritási adó befizetésére.
A kormány csütörtök délelőtti sajtótájékoztatóján Szondi Vanda kormányszóvivő bejelentette, hogy az Igazságügyi Minisztérium benyújtotta a jogállamisági törvénycsomagot.
A szóvivő szerint ezzel „óriási lépést tettünk afelé, hogy Magyarország teljesítse a jogállamisági és intézményi feltételeket”. Szondi Vanda kiemelte, hogy „ez elengedhetetlen az uniós források felszabadításához”.
A tájékoztatón elhangzott az is, hogy a kormány visszavonja a Nemzeti Hitvallás közintézményekben való kötelező kihelyezését. Mint mondták, ezt még a 2010-2014 közötti Orbán-kormány alatt vezették be az állami intézményekben.
A sajtótájékoztatón szintén részt vevő Magyar Péter miniszterelnök fel is mutatott egy táblát, amin a hitvallás volt látható. Ennek eltávolítása az intézményvezetők feladata.
Döntöttek a Diákhitel1 kamatstopjának év végéig történő meghosszabbításáról is. Ezzel kapcsolatban Magyar Péter arról beszélt, hogy „amikor leköszönt a Diákhitel Központ éléről, még 1,99 százalék volt a Diákhitel1 kamatja, most ez majdnem 10 százalék”. A kormányfő hozzátette, hogy „utasították a Magyar Fejlesztési Bankot, hogy vizsgálja meg a forrásbevonás működési költségeit, hogy jelentősen csökkenthető legyen a diákhitel kamatja”.
A kormány döntött arról is, hogy meghosszabbítja Budapest számára a szolidaritási hozzájárulás megfizetésére adott határidőt.
A lépést azzal indokolták, hogy Karácsony Gergely a napokban arról beszélt, a főváros fizetésképtelenné válhat, ha nem kap haladékot. Az újabb határidő október 15. Hozzátették, a cél, hogy tartós megoldás szülessen az anyagi helyzet rendezésére, ezért a kormány egyeztetésbe kezd a fővárossal. Magyar Éva szóvivő tájékoztatása szerint korábban összesen nyolc önkormányzat kapott fizetési haladékot, öt település azóta már rendezte a tartozását.
Módosítják a szifilisz-fertőzésekkel kapcsolatos adatkezelési szabályokat is.
Lehetővé teszik, hogy más egészségügyi szolgáltató által kiszűrt adatokat a kezelő orvos is megismerhesse. Eddig ugyanis az volt a jellemző, hogy kizárólag a szűrést végző orvos férhetett hozzá ezekhez.
A kormány szerint a cél a halálos kimenetelű esetek elkerülése, mivel a szifilisz akár halállal is végződhet. Magyar Péter ezzel kapcsolatban azt mondta, azért került a téma a kormány napirendjére, mert „az utóbbi években évente több mint tíz csecsemő halt meg szifilisz-fertőzés miatt azért, mert a szülés előtt a szülészorvos nem tudott arró, hogy az édesanya szifilisszel fertőzött”.
Azt is bejelentették, hogy a kormány meghosszabbította a lakossági napelempályázatok elszámolási határidejét (június 15.) szeptember 30-ig.
Cikkünket frissítjük...
A kormány csütörtök délelőtti sajtótájékoztatóján Szondi Vanda kormányszóvivő bejelentette, hogy az Igazságügyi Minisztérium benyújtotta a jogállamisági törvénycsomagot.
A szóvivő szerint ezzel „óriási lépést tettünk afelé, hogy Magyarország teljesítse a jogállamisági és intézményi feltételeket”. Szondi Vanda kiemelte, hogy „ez elengedhetetlen az uniós források felszabadításához”.
A tájékoztatón elhangzott az is, hogy a kormány visszavonja a Nemzeti Hitvallás közintézményekben való kötelező kihelyezését. Mint mondták, ezt még a 2010-2014 közötti Orbán-kormány alatt vezették be az állami intézményekben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
