Újra lángokban a Közel-Kelet: Amerikai csapások után Irán rakétákkal lőtte Bahreint, Kuvaitot és Jordániát
Második napja csap le egymásra az Egyesült Államok és Irán a Közel-Keleten, miután az amerikai hadsereg csütörtök hajnali „önvédelmi” támadásaira Teherán újabb rakéta- és dróncsapásokkal válaszolt. Az iráni támadások amerikai katonai célpontokat értek Bahreinben, Kuvaitban és Jordániában is. A feszültség miatt Kuvait ma reggel ideiglenesen lezárta a légterét, Bahrein fővárosában pedig légiriadók szóltak – írja a BBC.
Az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága (CENTCOM) közölte, hogy befejezett egy csapáshullámot, amely Dél-Iránban katonai, megfigyelő és radarállomásokat célzott. Az iráni válaszcsapások a térségben állomásozó amerikai erőket érték.
Az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda azt közölte, hogy 12 ballisztikus rakétát lőtt ki egy jordániai amerikai parancsnoki központra, a Muwaffaq Salti légibázisra. Állításuk szerint „nagy számú” amerikai vadászgépet és létesítményt semmisítettek meg, de ezt az információt független források egyelőre nem erősítették meg.
Bahrein belügyminisztériuma arról számolt be, hogy az elfogott iráni drónok lehulló repeszdarabjai házakat és járműveket rongáltak meg a fővárosban, Manamában és Hamad városban. A minisztérium közlése szerint egy 11 éves kislányt „kisebb sérülés” miatt kezeltek, az iráni csapásokat pedig „bűnösnek” nevezték.
Kuvait hadserege megerősítette, hogy légvédelmi rendszerei „ellenséges légi célokat” fogtak el, az ország légterét pedig átmenetileg le kellett zárni.
A válaszcsapások előtt Donald Trump elnök kemény hangú üzentben jelezte a Truth Socialön, hogy folytatják a katonai nyomásgyakorlást.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerint Irán kapott esélyt a megegyezésre, de nem élt vele, ezért bombák fognak „kulcsfontosságú létesítményekre” hullani az országban.
Teherán a maga részéről elszántságot mutat. Maszúd Pezeskián iráni elnök kijelentette: „Irán szilárdan ellenáll minden nyomásnak vagy fenyegetésnek.”
António Guterres, az ENSZ főtitkára a teljes eszkaláció veszélyére hívta fel a figyelmet.
Az oda-visszacsapások előtt a héten egy amerikai helikopter lelövése okozott konfliktust, amiért Washington Iránt tette felelőssé.
A feszültség a gazdaságra is azonnal kihatott. Az iráni Forradalmi Gárda bejelentette, hogy két olajszállító tankert is eltaláltak a létfontosságú Hormuzi-szorosban, bár ezt az amerikai Középső Parancsnokság cáfolta, mondván, a kereskedelmi hajók forgalma zavartalan. Az olajárak a hírekre emelkedni kezdtek, a Brent hordónkénti ára 95 dollár környékére ugrott.
A két ország között áprilisban jött létre egy ingatag tűzszünet, amely eredetileg két hétig tartott volna. Bár azóta a felek többször is vívtak szórványos tűzpárbajokat, a teljes körű ellenségeskedéshez nem tértek vissza. Az elmúlt hetekben azonban a tárgyalások megrekedtek, a támadások pedig felerősödtek.
