HÍREK
A Rovatból

„Nem látom, hogy ez a befolyásos politikus pár hét múlva a semmibe hullana” - Ceglédi Zoltánt kérdeztük a Tóth Csaba-Hadházy Ákos-párharcról

Aligha kétséges, hogy nincsen még egy olyan megosztó személyiség az ellenzéki előválasztásban, mint Tóth Csaba Zuglóban. Ellenfeléről és a többi párttal való viszonyáról, valamint személye hosszabb távú lehetséges hatásairól kérdeztük a politikai elemzőt.


A papíron egy hete, a technikai nehézségek miatt gyakorlatban hétfő óta folyó ellenzéki előválasztásról számtalan cikkben tudósítottunk már – ezeket az #előválasztás hashtagre kattintva mind vissza lehet olvasni.

Lezajlott már két miniszterelnök-jelölti és számtalan képviselőjelölti vita is. Ezek nagy részén a szereplők csak kis különbséget mutattak egymáshoz képest, a helyi vitákon gyakran nagyítóval kellett keresni a különbséget két jelölt programja között.

Ilyen helyzetben kifejezetten kiélezett, sőt lényegében az egyetlen igazán izgalmas csörtét hozta a budapesti 8-as számú választókerület (Zugló) sorsa, ahol a Momentum által indított, eddig jobbára korrupcióellenes akcióval kitűnő Hadházy Ákos csap össze az eredetileg az ellenzék több pártja (MSZP, DK, Jobbik) által támogatott Tóth Csabával, a körzet jelenlegi parlamenti képviselőjével. Tóth eddigi viszonylag nagy arányú győzelmeinek köszönhetően erős esélyese lett volna Zuglónak, ám régi állítólagos korrupciós (sőt a pletykák szerint még súlyosabb) ügyei, és részben a Magyar Kétfarkú Kutya Párt akciói miatt sokan elfordultak tőle, a kampányban ellenfelei pedig a szokásosnál jóval komolyabb mértékben támadták.

A Jobbik etikai vizsgálatot kezdeményezett a Hadházy Ákos által kirobbantott gyártelep-ügyben. Végül ilyen vizsgálat nem folyt, de akkor már látszott, hogy a Jobbiknak nem fűlik a foga Tóth támogatásához, lényegében kihátráltak mögüle, végül ezt szombaton be is jelentették.

A pénteki miniszterelnök-jelölti vitán Karácsony Gergely kijelentette, hogy nem szavazna Tóthra, ha Zuglóban élne, ezzel a főpolgármester is kiszállt Tóth mögül, ami a korábbi rossz viszonyukat tekintve nem volt váratlan, inkább a késői időpont lepett meg sokakat. Ekkor már csak a DK (és a jelölő MSZP) állt mögötte, a DK először attól tette függővé a támogatás megvonását, hogy Karácsony hivatalosan is jelzi, hogy nem áll Tóth mögött. Ez nem történt ugyan meg, de a DK nem akart utolsó támogatója lenni a vállalhatatlanná vált zuglói képviselőnek, és ők is bejelentették, hogy kiszállnak.

Megkérdeztük Ceglédi Zoltán politikai szakértőt, mi a véleménye Tóth Csaba szerepéről az előválasztásban, illetve a képviselő és a többi párt viszonyáról.

(Az interjú azelőtt zajlott, hogy a mögötte álló pártok megvonták volna a támogatást Tóth Csabától, ám úgy érezzük, a képviselőjelölt szerepe így sem elhanyagolható az előválasztási folyamatban, így azt eredeti formájában közöljük.)

– Az ellenzéki előválasztási vitákban a legkülönbözőbb helyeken került elő Tóth Csaba neve. Az őt nem támogató pártok jelöltjei nem hagyták ki a ziccert, hogy a mögötte álló baloldali pártok orra alá dörgöljék a zuglói képviselő támogatását. A sajtóban a miniszterelnök-jelölti kampányra olykor használt „összegyurcsányozni” kifejezés mintájára mondhatjuk azt, hogy az egész előválasztási kampány „összetóthcsabázódott”? Mennyire befolyásolhatja Tóth Csaba – legfinomabban szólva – ellentmondásos személyisége és politikai múltja az egész előválasztás folyamatát?

– Láttunk már olyat, hogy egy személy körüli botrány a mögötte álló pártokra, sőt, az e pártok által máshol támogatott indulókra is hatással volt. Borkai ügye nem Győrben ütötte a legnagyobbat. A konfliktus alapja ott is az volt, hogy ami a jelöltről kiderült, az éles ellentétben áll a politikai közössége által vallott ideológiával, nézetekkel. Ez a Fidesznél a „keresztényi életmód”, az ellenzéknél a korrupció elleni küzdelem jelszavát jelenti. Ha Tóth Csabát nem pusztán vádak érik, de az Egyesült Ellenzék meggyőződik róla, hogy valóban korrupt, onnantól valóban tehertétel lesz az előválasztás során, és pláne, ha győz, és őt kell támogatnia minden ellenzékinek.

– Tóth Csaba és a nevéhez tapadó kérdéses események lehetőséget adnak-e arra, hogy legnegatívabb esettel számolva akár az egész ellenzéki előválasztás hitelességét megkérdőjelezzék?

– Ettől nem tartanék az ellenzék helyében. Tóth Csabáról a zuglóiak fognak dönteni. Ha megválasztják, az azt jelenti, hogy helyben az aktív ellenzéki szavazók körében neki nagyobb a támogatottsága, mint Hadházy Ákosnak. Ez nem az előválasztás hitelességét kérdőjelezi meg, ahogy Trump előválasztási sikere sem az előválasztás „hibája” volt, hanem egy rosszul taktikázó republikánus pártelit bűne. Itt is azt kell inkább ebben az esetben megkérdőjelezni, hogy milyen ellenjelöltet és milyen kampánnyal indítottak ellene.

Egy hete megnéztük, hogy a helyi lakosok melyik jelöltet részesítik előnyben:

– Nem látunk a színfalak mögé, de lehet-e egyáltalán elképzelésünk arról, mi a valódi oka, hogy a számos negatív kontextusban, gyakran korrupciós ügyekben felmerülő Tóth Csabához ilyen sokáig foggal-körömmel ragaszkodtak az őt jelölő pártok (és azok prominensei) – még az ellenzéki oldalon sokkal jobb reputációval rendelkező Hadházy Ákossal szemben is?

– Egyfelől hatékonysági szempontok: a focit gólra játsszák, a politikát mandátumra. Tóth Csaba kétszer is nyert egyéniben, Hadházy Ákos egyszer sem. Másfelől pedig ezek a győzelmek és a helyi pártépítés, az országosan is kiemelkedően erős zuglói szocialista szervezet Tóth Csabát erős politikussá teszik, aki az MSZP-t és személyesen Karácsony Gergelyt is „fogja” ezzel az erővel. Hadházy Ákosnak bár a külső, korrupcióellenes reputációja valóban jó, de az ellenzéki pártok élménye inkább az vele kapcsolatban, hogy nehéz természete van, és nem lojális a közösségéhez. A Fideszből az LMP-be, onnan Márki-Zay Péter mozgalmába, majd a Momentumhoz ülni azt eredményezi, hogy nem lesz stabil hátországod.

– Tóth Csaba láthatóan fontos ember volt a kampányban az őket jelölő pártok számára. Mi várható egy esetleges kudarcos szereplése esetén? Vajon Hadházy Ákos potenciális győzelme után (várhatóan a többi képviselőjelölthöz hasonlóan), meghajol a választói akarat előtt, esetleg még be is áll ellenfele mögé? Vagy – személyes véleménye szerint – ebben a sztoriban „lehet-e még valami” az ellenzéki képviselőjelöltek előválasztása után is?

– Ha nem Tóth Csaba nyeri az előválasztást, akkor a következő kérdés az, hogy (dacára annak, hogy ezt előzetesen például Fekete-Győr András kizárta) kap-e befutó helyet a közös listán. Ha igen, akkor nem számítok további konfliktusra. Ha nem, azt egyelőre akkor sem látom, hogy ez a befolyásos politikus pár hét múlva a semmibe hullana.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A benzinkutasok feljegyezhetik a rendszámot, eltörölték a benzinkutak árrését – újabb részletek a védett árról
A rendelet pontosan rögzíti, milyen esetekben jár védett áron az üzemanyag, és hogyan büntetik azokat, akik megszegik a szabályokat. Az árstop lenullázza a kiskereskedelmi árrést, ami a kisebb, tőkeszegényebb kutakat hozza nehéz helyzetbe.
DKA – Fotó: SZMO - szmo.hu
2026. március 10.



A kormány egy nap alatt teljesen átszabta az üzemanyagpiac működését: védett árat vezetett be a benzinre és a dízelre, a kutasokat gyakorlatilag hatósági feladatokkal ruházta fel, a szabályszegő kutakat pedig akár másik üzemeltetővel is lecserélheti – mindezt a fogyasztói ár rögzítésének érdekében.

Hétfőn három kormányrendeletben tették közzé a szabályozás részleteit a Magyar Közlönyben, melyekről a Portfolio számolt be. Az egyikben rögzítik, hogy

a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi védett ár literenként azonos, és az értékesítő nem számíthat fel egyéb költséget. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy

a kútoszlop kijelzőjén továbbra is a piaci ár jelenik meg, a jogosult vevő azonban a kedvezményes árat fizeti, amelyről egy külön, jól látható magyar és angol nyelvű tájékoztatón tájékozódhat.

A védett ár viszont nem jár mindenkinek. Nem alkalmazható, ha a tankolás külföldi rendszámú járművet érint, vagy ha az üzemanyagot nem a töltőállomáson, közvetlenül a jármű tankjába töltik. Kivételt képeznek azok a külföldi autósok, akiknek a hazájában szintén létezik hasonló árszabályozás. A rendelet szerint „védett áras üzemanyaggal tölthető a külföldi rendszámú gépjármű, ha a külföldi rendszámú gépjármű államjelzése szerinti országban az üzemanyag védett áras termék, és a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben megállapítja, hogy ezen országban a magyar rendszámú gépjármű – a védett ár mértékét ide nem értve – legfeljebb a magyar szabályozás szerinti korlátozásokkal, védett áras üzemanyaggal tölthető”.

A jogosultság ellenőrzése a benzinkutas feladata, aki e tevékenysége során közfeladatot ellátó személynek minősül. Köteles ellenőrizni a rendszámot, a forgalmi engedély alapján pedig legalább a jármű gyártmányát, típusát, színét és üzembentartóját.

A kedvezményes tankolásnál a forgalmi vonalkódját is leolvashatja, vagy a rendszámot feljegyezve a bizonylathoz visszakereshetően tárolhatja.

Ha a jogosultság nem igazolható hitelt érdemlően, a kutas nem adhat védett árat.

A kormány az ellátás folyamatosságát is kikényszeríti. Ha egy kút az elmúlt három hónapban forgalmazott egy üzemanyagtípust, most is köteles azt árulni, vagy ha az nincs, akkor egyenértékű minőségűt kell adnia ugyanazon a védett áron. A nyitvatartást sem rövidíthetik.

Ha egy kút hét napon belül összesen 48 órán át nem tudja kiszolgálni a vevőket, üzemszünetet kell hirdetnie és bejelentenie, de ilyenkor az állomáson semmilyen más kereskedelmi tevékenység sem folytatható.

A szabályok betartását a NAV ellenőrzi. A bírság alapesetben 100 ezer és 3 millió forint között mozog, ismételt jogsértésnél pedig egy naptól fél évig terjedő eltiltás is jöhet.

Súlyosabb esetekben a bírság 6-15 millió forint is lehet, a határozat ellen pedig nincs fellebbezés. Ha egy kút kiesik vagy megbukik az ellenőrzésen, az állam másik üzemeltetőt jelölhet ki a helyére, aki átveheti az épületet, az eszközöket és értékesítheti a meglévő árukészletet is.

A szankciók nemcsak a kutakat, hanem a fogyasztókat is érintik: aki védett áron tankol, nem adhatja át az üzemanyagot jogosulatlan személynek. Ennek megszegése esetén nemcsak bírság szabható ki, hanem az ügylethez használt eszközök és az érintett jármű is elkobozható.

A rendelkezés legfontosabb piaci hatása, hogy a kiskereskedelmi árrést lenullázza.

Mivel a kutak ugyanazon az áron adják el az üzemanyagot, mint amennyiért megveszik, az eladáson nem keletkezik klasszikus árrésük, amiből a működési költségeiket – béreket, bérleti díjakat – fedezhetnék. Ez elsősorban a kisebb, tőkeszegényebb kutakat hozza nehéz helyzetbe, jelezve, hogy a kormány a fogyasztói ár rögzítését fontosabbnak tartja a kiskereskedelmi egységek nyereségességénél.

A védett árral kapcsolatban további részleteket alábbi cikkünkben olvashatsz:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A Fidesz vezetése már látja, hogy ezt a választást összehangolt csalások és orosz beavatkozás nélkül nem nyerhetik meg
A TISZA Párt elnöke szerint Orbánéknak már csak az uszítás és a fenyegetőzés maradt. Úgy látja, vidéken már a legkisebb településen is „árad a TISZA”, a március 15-i Nemzeti Menetet pedig „a Holdról és Moszkvából is lehet majd látni”.


„33 nappal a választások előtt, mára elérkeztünk a politikai hangulat teljes megbillenéséhez. A magyar vidék egyértelműen fellázadt Orbánék korrupt és dilettáns kormánya ellen” – írta keddi Facebook-bejegyzésében Magyar Péter. Szerinte „a kormányzati döntéseket is a TISZA diktálja már”, példaként azt hozta fel, hogy a kormány csökkentette az üzemanyagok jövedéki adóját, amire egy hete szólította fel őket.

„A Fidesz vezetése már pontosan látja, hogy ezt a választást összehangolt csalások és orosz beavatkozás nélkül nem nyerhetik meg. Vidéken a legkisebb településen is árad a TISZA”

– írta a TISZA Párt elnöke, hozzátéve, hogy Orbánéknak ezért szerinte az uszítás, a fenyegetőzés és a „dedós hazudozás aranyrudakról és külső finanszírozásról” marad. A politikus szerint a valóságban a TISZA az egyetlen olyan párt, amely semmilyen állami vagy külföldi finanszírozást nem kap.

„Minket majd 50 ezer honfitársunk támogat legálisan és nekünk van a legerősebb és legszervezettebb önkéntes közösségünk is” – olvasható a bejegyzésben, amelyben azt is megüzente, hogy március 15-én a Nemzeti Menetet „a Holdról és Moszkvából is lehet majd látni”.

Magyar Péter szerint a TISZA készen áll a kormányzásra, és 33 nap múlva győzni fognak, ahogy fogalmazott, „nem kicsit, hanem nagyon”. Ehhez szerinte az kell, hogy mindenki apait-anyait beleadjon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fekete-Győr András a március 15-i dróntilalomról: Akkora pánikban vannak, hogy legszívesebben az egész légteret elzárnák a magyar nyilvánosság elől
A Momentum alapítója szerint a kormány retteg, hogy ismét kiderül az igazság a tömeg méretéről. A politikus úgy látja, Orbánék nem értik, hogy ez a „gyáva, cenzúrázó trükközés nem fog működni”.


Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója Facebook-posztban bírálta a kormányt, miután Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke azt állította hétfőn, hogy a kormány meg akarja tiltani, hogy drónfelvételeket készítsenek a március 15-i Nemzeti Meneten. Fekete-Győr egyenesen Orbán Viktornak címezte szavait:

„Miniszterelnök »úr«, ha végzett a nemlétező kazincbarcikai Tisza-jelölt feletti fényes győzelmének megünneplésével, megosztaná esetleg a magyarokkal, mégis miben reménykedik, amikor adminisztratív trükkökkel próbálja megakadályozni, hogy a sajtó, illetve a Tisza drónjai felszálljanak a március 15-i Nemzeti Meneten?”

Fekete-Győr szerint „egészen szánalmas, ugyanakkor sokatmondó, hogy miközben a teljes propagandagépezete két teljes napja a mellét döngeti, és egy olyan választáson próbál diadalt hirdetni, ahol a Tisza el sem indult, a valóságban akkora pánikban vannak, hogy legszívesebben az egész légteret elzárnák a magyar nyilvánosság elől.” Úgy véli, a kormány fél, és nem érti, hogy ez a „gyáva, cenzúrázó trükközés nem fog működni”.

A politikus párhuzamot von egy korábbi, október 23-i eseménnyel, amikor állítása szerint szintén nem tudták útját állni az igazságnak.

„A magasból készített akkori felvételek kíméletlenül megmutatták a brutális kontrasztot a Fidesz buszoztatott, kivezényelt, hitehagyott biodíszlete és a változásra vágyó magyarok hatalmas, elsöprő erejű, szabad nemzeti menete között. A Rogán-művek pillanatok alatt omlott össze, mert onnan fentről kristálytisztán látszott a különbség egy végóráit élő, a saját népétől is rettegő maffiaállam és a változást követelő, ébredő magyar nemzet között” – írja.

Fekete-Győr szerint ez március 15-én is pontosan így fog történni. Mint írja, hiába a „mondvacsinált légtérzár” és a „hatósági fenyegetőzés”, a valóságot nem lehet eltüntetni, a drónok és a kamerák működni fognak, az ország pedig látni fogja „a rezsim bukásának megállíthatatlan közeledtét”.

A posztot így zárja: „Élvezzék tehát csak ki a kazincbarcikai fantomgyőzelmüket. Szívják csak magukba az alternatív valóság minden cseppjét, mert ki kell, hogy ábrándítsuk önöket: a magyarok mindent meg fognak tenni, hogy ez legyen az utolsó alkalom, amikor »okuk« lehet az ünneplésre.”

Ahogy megírtuk, Tisza Párt elnöke, Magyar Péter hétfőn arról posztolt a Facebookon, hogy a kormány dróntilalommal próbálja korlátozni a párt által március 15-re meghirdetett Nemzeti Menet légi felvételeinek készítését Budapesten. Állítása szerint a honvédelmi miniszter nevében határozatot kaptak arról, hogy nem szállhatnak fel drónok a Tisza rendezvényén, amelyen a szervezők „minden idők legnagyobb magyar tömegére” számítanak.

Március 15-ére két nagyrendezvényt szerveznek: a kormánypárti Békemenetet és a Tisza Párt „Nemzeti Menetét”. A Tisza Párt korábbi felvonulásairól készült drónvideók bejárták a sajtót, és a szervezők ezúttal is ígérnek légi felvételeket, ami magyarázza, miért vált szimbolikus üggyé a drónrepülés korlátozása.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vidéki Prókátor: Orbán és Sobri Jóska között az a különbség, hogy utóbbi nem tudott utólag valamilyen »jogszabályt« firkantani arról, hogy előzőleg jogszerűen követett el útonállást és fegyveres rablást
A kegyelmi botrányt kirobbantó ügyvéd szerint a kormányfő útonállóként járt el a TEK akciója után. A lefoglalt 40 millió dollár és arany ügyében kedden kormányrendelet is született.


A kegyelmi botrányt kirobbantó Vidéki prókátor a 19. századi betyárvezérhez, Sobri Jóskához hasonlította Orbán Viktort az ukrán pénzszállítmánnyal kapcsolatos kormányzati lépések miatt – írta a 24.hu. Az ügyvéd szerint

a kormányfő és az útonálló között az a különbség, hogy utóbbi „nem tudott utólag valamilyen »jogszabályt« firkantani arról, hogy előzőleg jogszerűen követett el útonállást és fegyveres rablást.”

A kijelentés egy diplomáciai és jogi viharrá duzzadt ügy legújabb fejezete, amelyben az ukrán fél „állami terrorizmust” emleget, a magyar kormány pedig nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozik.

Újabb fordulatot hozott az ügyben egy kedd este 23 órakor hatályba lépett kormányrendelet, amely nemzetbiztonsági okokra hivatkozva a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladatává teszi, hogy kivizsgálja a lefoglalt 40 millió dollár, 35 millió euró és kilenc kilogramm arany eredetét, célját, és esetleges kapcsolatait politikai pártokkal vagy civil szervezetekkel.

Az ügy előzménye, hogy a Terrorelhárítási Központ március 5-én, az M0-s autóút környékén feltartóztatott két páncélozott járművet, amelyek Ausztriából tartottak Ukrajnába. A NAV lefoglalta a szállítmányt, az ukrán Oschadbank pedig azóta is hivatalosan visszaköveteli a vagyont. A konvoj személyzetét előállították, majd később kiutasították az országból.

Horváth Lóránt, az ukrán állami bank jogi képviselője szerint a lefoglalásnak eddig nem volt jogalapja, a hatóságok ugyanis külön bírósági határozat nélkül tekintették lefoglaltnak a szállítmányt. Az ügyvéd úgy véli, Lázár János miniszter nyilvános nyilatkozataival legalább két bűncselekményt ismert el: a hivatali visszaélést és a Büntető Törvénykönyvben megfogalmazott terrorcselekményt.

A magyar lépést Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter is élesen bírálta, aki szerint a kormány egy új jogszabállyal „legalizálná” az ukrán állami pénzek visszatartását. A miniszter a magyar hatóságok eljárását „állami terrorizmusnak” nevezte, és kifogásolta a hét ukrán állampolgárral szembeni, szerinte brutális bánásmódot is, amely megsértette az Emberi Jogi Egyezmény és a Bécsi Konzuli Egyezmény rendelkezéseit.

A kormányzati álláspont szerint az akció indokolt volt. Lázár János elismerte, hogy a pénzkonvoj feltartóztatása „nem volt független” a Barátság kőolajvezeték szállításának korábbi leállásától, és hozzátette: „nem véletlenül csináltuk, amit csináltunk.” A kormány pénzmosás, szervezett bűnözés és politikai finanszírozás gyanúját is felvetette. A Terrorelhárítási Központ közlése szerint január óta összesen 900 millió dollár, 420 millió euró és 146 kilogramm arany haladt át Magyarországon Ukrajna felé.

A Barátság kőolajvezeték leállásának okairól már teljesen mást mond a két fél. Míg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ukrán fél lépését „nyilvánvaló zsarolásnak” nevezte, addig az ukránok szerint a szállítás egy orosz támadás okozta infrastrukturális kár miatt állt le, és technikai okokból indult újra a vártnál lassabban. Az ügy tágabb kontextusát adja, hogy Magyarország nem vesz részt abban a 90 milliárd eurós uniós támogatási keretben, amelyet a tagállamok többsége Ukrajna számára hozott létre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk