'Muszlim dagályról' és a magyarok küldetéséről beszélt Orbán Viktor a Mathias Corvinus Collegium évnyitóján
A magyarok soha nem vesztették szem elől a küldetésüket - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten, a Mathias Corvinus Collegium évnyitóján.
Beszédében a kormányfő kijelentette: az a tény, hogy a 21. század Ázsia százada lesz, "egyáltalán nem ördögtől való", ugyanakkor "lelkileg megviseli a szellemi elsőségére oly büszke Európát", illetve a világ gazdasági és katonai vezetéséhez szokott Egyesült Államokat is.
Úgy vélekedett: amögött, hogy 400 évig a Nyugat járt a világ előtt, mindvégig ott volt a Nyugat kivételesség- és küldetéstudata is, amely inspirációt és önbizalmat adott neki. Azonban - folytatta - valami megváltozott a 21. század elejére, mára súlyos kihívások érik a nyugati civilizációt. Ide sorolta, hogy Amerikában a woke-nak nevezett neomarxizmus veszi át a gondolat- és gondolkodásformáló intézmények irányítását,
„Mi, közép-európaiak röviden úgy véljük, hogy a Nyugat fokozatosan elveszítette a hitét a saját küldetésében” - fogalmazott a miniszterelnök. Úgy folytatta: a Nyugat nem keres többé értelmet a saját történelmében, inkább arról beszél, hogy az nemsokára véget ér, egyes időszakokat átértelmez vagy kitöröl, egyenesen szégyell, kiiktatandónak ítél, és közben semmit sem tud a helyébe állítani. Hozzátette: akik pedig nem bénultak, hanem nagyon is aktívak, azok olyan "dekonstruktív, szétbontó erők", amelyek "jobb lenne talán, ha bénultak lennének".
Felidézte Karl Popper a nyílt társadalom ideológiáját megalapozó művének azon megállapítását, miszerint aki saját nemzetének vagy politikai közösségének különleges értéket és történelmi küldetést tulajdonít, az a nyílt társadalom ellensége és valójában zsarnokságot épít. Ez a nézet a II. világháború utáni nyugati gondolkodás talán legnagyobb hatású és leginkább romboló hatású megállapítása - mondta, jelezve: a nyílt társadalom koncepciója ugyanis megfosztotta a Nyugatot saját értékeibe és történelmi küldetésébe vetett hitétől, és ezzel most "a muszlim dagály", illetve Ázsia felemelkedésének idején meggátolja a Nyugatot, hogy saját küldetését állítsa szembe a felemelkedő szellemi és politikai erőközpontokkal.
A kormányfő arra hívta fel a figyelmet: a közép-európaiak úgy gondolják, hogy küldetés nélkül kudarcra vannak ítélve. „Aki elveszíti a hitét a saját kiválóságában és küldetésében, az elveszíti az inspirációt, a jobbra törekvés motivációját is, és végül eljelentéktelenedik” - fogalmazott.
„Sok száz éven át a független Kárpát-medence védelme jelentette a mi küldetésünket és hivatásunkat, az, hogy ne engedjük, hogy beillesszenek bennünket” a német vagy az ottomán világ politikai, kulturális és állami kereteibe
- mondta.
Amikor genderről, migrációról, nemzeti szuverenitásról, "Brüsszel veszélyes birodalmi hajlamairól" beszélget a nyugat-európai országok vezetőivel, ők úgy értelmezik a vitákat és a véleménykülönbségeket, mint fejlődésbeli fáziskéséseket - mondta a miniszterelnök.
- tette hozzá.
Orbán Viktor szavai szerint a magyar ember hajlamos úgy tekinteni a munkájára, mint saját személyes hivatásra, amelyen az élete múlik, és ez "von bennünket rejtélyes módon össze egy közös sorsba". Ebből fakad az a szinte végtelen önérzet, hogy a magyar ember a legjelentéktelenebb szellemi vitákba is beleáll, és
- fogalmazott.
