HÍREK
A Rovatból

„Mondtam, hogy ezt nem szabad” – Ruszin-Szendi Romulusz beszélt konfliktusáról a honvédelmi miniszterrel, és elmondta, miért csatlakozott a Tiszához

A volt vezérkari főnök úgy nyilatkozott: „Ha hívnak, szolgálom a hazámat”. A Magyar Infóban válaszolt az elmúlt napokban vele kapcsolatban megfogalmazódott vádakra is.


Hétfőn este Magyar Péter Magyar Infó című műsorában jelent meg Ruszin-Szendi Romulusz, aki hétvégén már felszólalt a Tisza Párt nagygyűlésén. A volt vezérkari főnök döntését a kormányoldal éles kritikával illette, a Honvédelmi Minisztérium szerint a Magyar Honvédség korábbi parancsnokai és vezérkari főnökei is elhatárolódtak tőle. Ruszin-Szendi viszont azt állítja, az állományban sokan támogatják, és szerinte a nyilatkozat nem minden érintett egyetértésével készült el – ezt állítólag volt, aki személyesen közölte vele.

„Ha hívnak, akkor én szolgálom a hazámat” – indokolta döntését Ruszin-Szendi, aki elmondása szerint rengeteg pozitív visszajelzést kapott a katonaságtól és más egyenruhás szervezetektől is. A volt vezérkari főnök szerint Magyarországon sem példa nélküli, hogy katonai vezetők politikai szerepet vállalnak, más országokban pedig kifejezetten megszokott, hogy egykori tisztek vezető politikai pozícióba kerülnek.

A Honvédelmi Minisztérium közleményével kapcsolatban – amelyben volt vezérkari főnökök nevében ítélték el az ő politikai szerepvállalását – azt mondta, hogy egyes aláírók később személyesen jelezték neki: ők nem adták nevüket a nyilatkozathoz. Ruszin-Szendi szerint az állomány egy része elégedetlen a jelenlegi rendszerrel, de fél kinyilvánítani a véleményét, mert attól tartanak, hogy ez a karrierjük végét jelentheti. „Senki nem írta alá” – fogalmazott a névtelen nyilatkozatról.

Magyar Péter a beszélgetés során szembesítette a volt vezérkari főnököt az ellene felhozott vádakkal. Az egyik ilyen, hogy egy luxusrepülővel vitette ki magát Amerikába egy honvédségi kiküldetés során. Ruszin-Szendi szerint a protokoll nem engedte volna, hogy egy civil járatra üljön fel, és az utazás során olyan szenzitív információkat szállítottak, amelyek miatt biztonsági okokból nem használhattak menetrend szerinti járatot. Szerinte ezt nem lehetett volna egy WizzAir gép üléséből végrehajtani.

Ruszin-Szendi az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban is kifejtette véleményét. Szerinte az európai hadseregek együttműködése hatékonyabb, mint az európai politikai vezetőké, és ez az egyik oka annak, hogy Oroszország nem mer szembeszállni a NATO-val.

„Putyin pontosan tudja, hogy nem támadhatja meg Európát, mert az európaiak legyőznék őket egy háborúban”

– jelentette ki.

Amikor Magyar Péter megkérdezte tőle, hogy nem tartja-e oroszpártinak a korábbi nyilatkozatait, Ruszin-Szendi úgy válaszolt, hogy a háború elején közölték az ukrán vezetéssel: tiszteletben tartják az ország területi integritását, és támogatják az önvédelemhez való jogukat. Hozzátette: katonaként neki a hadszíntéri realitásokat kell elemeznie, és abból indul ki, hogy milyen erőforrásai vannak a konfliktusban részt vevő feleknek. „Az ukránok heroikusan küzdenek, de fáradnak, fáradtak már az elején is, és a mostani erőviszonyok mellett megjósolható a konfliktus végeredménye” – mondta, hozzátéve, hogy reméli, Ukrajna nem marad egyedül a küzdelmében, mint Magyarország 1956-ban.

A beszélgetés során szóba került a honvédségben végrehajtott fiatalítási program is, amely során sok tapasztalt katonát elbocsátottak. Ruszin-Szendi szerint a fiatalítás szükséges volt, mert az állomány elöregedett, de azt javasolta, hogy a távozók továbbra is hasznosíthatóak legyenek például az oktatásban vagy a hadiiparban. Úgy véli, a rendőrségnél és a tűzoltóságnál is hasonló rendszert kellene bevezetni.

Elmondása szerint kapott egy listát Szalay-Bobrovniczky Kristóftól, amelyen azok neve szerepelt, akiket el kellett volna bocsátani, és azon például az összes légierős tábornok neve rajta volt.

„Mondtam, hogy ezt nem szabad, a mi szakmánkban 20 év tapasztalatot 20 év alatt lehet megszerezni”

– emlékezett vissza.

A Covid-időszak alatt elbocsátott katonákról is beszélt, akik azért vesztették el állásukat, mert nem oltatták be magukat. Ruszin-Szendi szerint az akkori tudományos álláspont szerint a katonaság működőképességének fenntartása érdekében szükség volt az oltás kötelezővé tételére, de most már úgy látja, hogy ezeknek az embereknek vissza kellene kapniuk a lehetőséget a honvédségnél.

A beszélgetés végén szóba került, hogy katonaként mennyire érzi magát politikusnak. Ruszin-Szendi szerint a honvédelmi miniszteri időszakában is szakmai munkát végzett, nem politikait. Arra a kritikára, hogy miért csatlakozott a Tisza Párthoz, azt mondta: a katonák a hivatásuk miatt nem tüntethetnek, ezért is vállalta, hogy kiáll az érdekükben. „A nevemmel sokat viccelnek, de amíg ez a legnagyobb problémájuk velem, addig nincs gond” – mondta Kósa Lajos megjegyzéseire reagálva. A fideszes politikus korábban azzal élcelődött, hogy Ruszin-Szendi házasságakor felvette felesége vezetéknevét is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Amnesty: A kormány mostani megoldása nincs rendben, Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz
A jogvédő szervezet szerint a köztársasági elnök soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében, de neki is joga van a tisztességes eljáráshoz.


Hétfőn megjelent a kormány 17. Alaptörvény módosításra vonatkozó javaslata, amelyből – többek között – az is kiderül, hogyan akarnak megszabadulni Sulyok Tamás köztársasági elnöktől. Sulyok megbízatása az 17. Alaptörvény módosítás hatályba lépését követő napon egyszerűen megszűnik. A kormány szerint erre azért van szükség, mert vele szemben “súlyos bizalomvesztés” van a társadalom részéről és a választók felhatalmazták őket az alkotmányos intézmények működésének helyreállítására.

- Ezekkel nem tudunk vitatkozni. Sulyok Tamás soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében,

és nem tett semmi azért, hogy mindenki úgy érezhesse: egyenlő, szabad és megbecsült tagja a közösségünknek - kezdte közleményét a kialakult helyzettel kapcsolatban az Amnesty International.

A jogvédő szervezet ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, a kormány mostani megoldása nincs rendben, az Alaptörvény-módosítás ugyanis figyelmen kívül hagyja, hogy Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz, és az elmozdítása csak megfelelő törvényi garanciák mellett lehetséges.

Erre a mostani szabályok alapján az ún. “megfosztási eljárás” szolgálna, aminek a megindítására – véleményünk szerint – Sulyok Tamás adott is okot.

A kormány öt napot adott arra, hogy bárki elmondhassa a véleményét, amit az Alaptörvény-módosítás további részeire vonatkozó álláspontjával együtt az Amnesty International is el fog küldeni, zárul a közlemény.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Amit az országunkkal tettek, arra nincs bocsánat” - Kapitány István szerint 8–10 százalékkal erősebb lehetne a GDP
A gazdasági és energetikai miniszter egy Facebook-posztban fejtette ki, hogy a korrupciónak mérhető ára van. Szerinte enélkül ma 8–10 százalékkal is erősebb lehetne a magyar GDP, ezért elszámoltatást ígért.


Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter egy friss Facebook-posztban fejtette ki, miért vállalt politikai szerepet. Bejegyzését azzal kezdi, hogy Bujdosó Andrea frakcióvezető szavai fogalmazták meg a küldetését.

„Én is ezért vagyok itt. Azért, hogy megtisztítsuk a magyar politikát és gazdaságot a korrupciótól”

– írta.

Úgy fogalmazott, azért érkezett a politikába, mert volt egy korszak, amikor túl sokan hitték azt, hogy a közpénz magánvagyon, és a felelősség nem létezik.

Gazdasági és energetikai miniszterként úgy látja, ha az elmúlt években nem a korrupció, hanem a magyar érdek, a tisztességes verseny és a valódi teljesítmény lett volna az első, ma Magyarország GDP-je akár 8–10 százalékkal is erősebb lehetne.

„Ennek a korszaknak vége. Amit az országunkkal tettek, arra nincs bocsánat” – jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy a magyar emberek április 12-én történelmi felhatalmazást adtak az elszámoltatásra, hogy aki meglopta a hazát, annak jogállami keretek között, a hatóságok előtt kelljen felelnie.

Kapitány sajnálatosnak nevezte, hogy a volt kormánypárti képviselők közül sokan még mindig egy alternatív valóságban élnek, ahol szerintük minden rendben volt, és Magyarország nem maradt le európai barátaihoz képest.

Ezért van szükség a „Tisztító Tűz műveletre”, hogy mindenkinek újra világos legyen: a közpénz a magyar embereké, a hatalom szolgálat, a felelősséget pedig senki nem kerülheti el.

„Ez a valódi rendszerváltás lényege. És mi erre kaptuk a felhatalmazást” – zárta bejegyzését.

A kormány június 9-én nyújtotta be azt a korrupcióellenes és átláthatósági törvénycsomagot, amely többek között a vagyonnyilatkozatok részletezését és az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását célozza, és amelyhez múlt csütörtökön módosításokat is benyújtottak. Szintén június 9-én vitatta a parlament a Szuverenitásvédelmi Hivatalt megszüntető javaslatot, amelyet a kormányoldal „politikai bunkósbotnak” nevezett, míg a Fidesz szuverenitási aggályokat fogalmazott meg. Kapitány eközben a saját területén is lépett: június 11-én leváltotta a Magyar Fejlesztési Bank vezetőjét, és Gerendás Jánost nevezte ki, akinek első feladata egy átfogó audit levezénylése lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak
A Fidesz frakcióvezetője a Tisza Párt 12 éves mandátumkorlátozási javaslatát bírálta. Szerinte a visszamenőleges alkalmazás a választói akaratot korlátozná.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 22.



„Antidemokratikus” és „demokráciakorlát” – így minősítette Gulyás Gergely a 12 éves képviselői mandátumplafon visszamenőleges alkalmazását, miközben azt állítja: a benyújtott törvény nem is menne vissza az időben. A vita hétfőn élesedett ki, és akár tucatnyi, régóta hivatalban lévő politikus jövőjét is eldöntheti.

Magyar Péter bejelentése után, amely 12 évben korlátozná a parlamenti képviselők mandátumát, Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy

a törvényjavaslat „a Tisza Párt szokásával szemben” nem visszamenőleges hatályú, hanem csak a jövőre vonatkozik

– írta a 444.hu.

Gulyás ugyanakkor elismerte, hogy a miniszterelnök beszédéből az ellenkezője következett, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy a Tisza Párt hamarosan módosító indítványt nyújt be a szöveg pontosítására. Amennyiben a jogszabály a már parlamentben eltöltött éveket is beleszámítaná a 12 évbe, a rendelkezést Gulyás „nagyon rossznak” tartaná.

A frakcióvezető szerint a választói akaratot korlátozná egy ilyen lépés.

„Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak.

Amikor a kétharmados többség úgy gondolja, hogy okosabb a népnél, és ezért nem akarja, hogy a nép esetleg harmadszor is megválassza ugyanazt a képviselőt, az egy demokráciakorlát.”

A korlátozás számos tapasztalt politikust érintene. A Fidesz–KDNP padsoraiból többek között Lázár János, Szijjártó Péter vagy Kocsis Máté sem folytathatná pályafutását 2030 után. A Mi Hazánk Mozgalom politikusai közül Apáti István, Dúró Dóra és Novák Előd is elérné a 12 éves limitet.

Gulyást személyesen is érintené a szabályozás, mivel 2010 óta országgyűlési képviselő. A felvetésre ironikusan úgy reagált, hogy ha a rendelkezés visszamenőleges hatállyal rá is vonatkozna, akkor ő már öt éve nem képviselő, és izgulna, hogy az elmúlt ötéves képviselői fizetését ne kelljen visszafizetnie.

Bár a korlátozással nem ért egyet, Gulyás szerint nem ez lesz az ország legnagyobb problémája.

A vita következő állomása a törvényjavaslathoz esetlegesen benyújtandó módosító indítványok megvitatása lehet a parlamentben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadásával a közmédia vezetése is távozni fog
A miniszterelnök a 444-nek azt mondta: a hétfői frakcióülések a kormány és a frakció közötti egyeztetés legfontosabb fórumai lesznek. A kormányfő szerint az Alaptörvényt a jövőben újra alkotmánynak fogják hívni.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 22.



A miniszterelnök kifejezett kérése, hogy a Tisza frakcióülésein a miniszterek is vegyenek részt, azok is, akik nem országgyűlési képviselők, hogy ezzel is gyorsítsák az információáramlást. A kormány egy kihelyezett ülést is szervez, ahol jelen lesznek a Tisza frakcióvezetői is, hogy kérdezhessenek és részt vehessenek a vitában – többek között erről beszélt a 444-nek adott interjújában Magyar Péter.

A kormányfő szerint a hétfői frakcióülések a kormány és a frakció közötti egyeztetés legfontosabb fórumai lesznek.

Magyar Péter hétfőn a parlamentben jelentette be, hogy egy átfogó politikai és jogi akciót indítanak Tisztítótűz művelet néven, amellyel „tégláról téglára, bűnözőről bűnözőre” haladva szabadítanák meg az államot a korrupciótól.

A kormányfő szerint ezzel az akcióval fogják megszabadítani az országot „a gazdasági és a politikai maffiától”.

Ennek egyik legfontosabb eleme a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítása lesz, amelynek vezetői rendőri védelmet kapnának. A kormány emellett kezdeményezi az Alaptörvény 17. módosítását is, amelynek része Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése, tizenkét éves korlát bevezetése az országgyűlési képviselői mandátumra, valamint 70 éves felső korhatár az alkotmánybíráknak.

A kormányfő szerint az Alaptörvényt a jövőben újra alkotmánynak fogják hívni.

A „Facebook-kormányzás” vádjára Magyar azt mondta, az, hogy közvetlenül és első kézből tájékoztatják az embereket, nem jelenti azt, hogy „mást nem csinálnak”.

A közmédiával kapcsolatban úgy fogalmazott, voltak arra utaló jelek, hogy a jelenlegi vezetés önként távozik, de ez végül nem történt meg.

Szerinte a parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadásával a közmédia vezetése is távozni fog.

A kormányfő beszélt a háttérben dolgozó kulcsemberekről is. Ruff Bálint miniszterről azt mondta, bár kevesebbet szerepel, „sok érdemi munkát végez” a frakció, a kormány és a minisztériumok közötti egyeztetésekben. A napi működésről elmondta, hogy Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó is rendszeresen ott ül a kormányüléseken.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk