„Mindent kifosztottak” - Óriási károkat okoztak a tüntetéseket kihasználó fosztogatók Kazahsztánban
Már legalább 164-en meghaltak és több mint 5000 embert vettek őrizetbe az erőszakos zavargások miatt Kazahsztánban.
A világ 9. legnagyobb államában azután kezdődtek kormányellenes tüntetések január elején, hogy az országban eltörölték a cseppfolyósított földgáz árplafonját, emiatt pedig jelentősen megemelkedett a benzin alternatívájaként használt autógáz ára. A tiltakozások Zsanaozenben indultak, majd átterjedtek az ország több városára, köztük Almatira, a fővárosra, Nur-Szultanra és vidéki településekre is. A kormány lemondott, az államfő átvette az ország nemzetbiztonsági tanácsának vezetését, és rendkívüli állapotot hirdetett.
Az országban kialakult helyzetet a fosztogatók is kihasználják: Almatiban számos üzletbe törtek be és fosztottak ki, miközben a biztonsági erők a tüntetők elleni harccal voltak elfoglalva.
- mondta a BBC-nek egy férfi, aki egy ruhaüzletet üzemeltet a fiával egy plázában.
Az Almati szélén lévő bevásárlóközpont most romokban van: a kirakatok betörve, a mozgólépcső megrongálva, üvegszilánkok és szemét mindenhol. Most ugyan katonák őrzik a helyet, hogy megakadályozzák a további fosztogatásokat, de már nem igazán van mit megvédeni, mert szinte mindent elloptak a boltokból.
Fotó: MTI/AP/NUR.KZ/Vlagyimir Tretyjakov
Egy helyi lakos, Jedil elmondása szerint a martalócok először a pénzautomatákat akarták feltörni, amikor betörtek az épületbe. A férfi azért ment a bevásárlóközpontba, hogy segítsen megvédeni barátjának üzletét, de nagyon félt, mert a fosztogatók lövöldözni kezdtek feléjük is. A pláza biztonsági őrei megpróbáltak harcba szállni velük, de hiába. A fosztogatók aztán több helyen is gyújtogatni kezdtek az épületben.
- idézte fel a történteket a szemtanú.
A BBC újságíróját is megdöbbentette, amit Almati városában tapasztalt. Amikor a főtér felé sétált, három holttestet is látott autókban, akiket valószínűleg lelőttek vagy balesetben haltak meg. Az egyik kocsi fának ütközött, a másik pedig az árokban feküdt az oldalán - ők feltehetően menekülés közben veszíthették el az irányítást az autó felett.
- írja a cikkben.
Doszim Szatpajev Almatiban élő politikai elemző szerint a biztonsági erőkkel harcba szálló és az épületeket elfoglaló és fosztogató támadók szegény családokból származó, munkanélküli fiatalok, akik eltérítették a tüntetéseket eredeti céljuktól. A nyugat-kazahsztáni tüntetők, akik a kormányellenes mozgalmat indították, ugyanis kitartanak amellett, hogy tiltakozásuk békés, és nem támogatják az agressziót. Ők a hatóságokat hibáztatják, szerintük ők provokálták ki az erőszakos támadásokat.
A gazdasági problémák minden bizonnyal szerepet játszottak a kazahsztáni tüntetések kirobbanásában. A közvélemény haragja a tekintélyelvű rendszerrel szemben ugyanis az elmúlt években egyre nőtt, mivel annak nem sikerült javítania az emberek életminőségén. Amikor 2019-ben a 30 évig hatalmon lévő első kazah elnök, Nurszultan Nazarbajev váratlanul lemondott, a nép azt várta, hogy végre változás jöhet az ország életében. Nazarbajev utóda, Kaszim-Zsomart Tokajev azonban hasonló szellemben akarta vezetni az országot, mint elődje, ami tovább növelte a lakosság elégedetlenségét, az üzemanyagár-emelés pedig az utolsó csepp lehetett a pohárban.
Nazarbajev ugyanis még mindig erős befolyással bír a politikában, míg Tokajev nem rendelkezik teljes hatalommal. Sokak szerint ezt a hatalmi harcot bizonyítja az is, hogy nemrég letartóztatták Karim Maszimovot, a titkosszolgálat egykori főnökét és Nazarbajev közeli szövetségesét. Szatpajev szerint az eliten belüli hatalmi versengés - amely nem is feltételnül a korábbi év a mostani vezető, hanem inkább a belső körükhöz tartozók között zajlik - komoly veszélyt jelent Kazahsztán stabilitására.
