HÍREK
A Rovatból

„Minden civilt meg kellett ölnünk” – orosz katonák hívásait hallgatták le és hozták nyilvánosságra

A felvételekből kiderül: azt mondták nekik, csak kiképzésen vannak, és fogalmuk sem volt arról, hogy Ukrajnába vezénylik őket harcolni.


A New York Times több mint négyezer lehallgatott telefonhívás felvételét szerezte meg, amiken a Kijev elfoglalására indított, kudarcba fulladt orosz támadásban részt vevő katonák beszélgetéseit lehet hallani a háború kezdetén.

Orosz katonák a háború első heteiben rendszeresen telefonáltak haza, hogy elmondják rokonaiknak és barátaiknak, hogy mi zajlik valójában Ukrajnában. A lehallgatott hívásokat most nyilvánosságra hozták – számolt be róla az RTL.hu

A mobiltelefonos hívásokat Bucsa környékéről indították a katonák, 22 mobiltelefonról, amit többen is használtak, az orosz hadsereg szabályainak megsértésével. A hívásokat az ukrán hatóságok le tudták hallgatni, és rögzítették is azokat.

A Times közlése szerint majdnem két hónapon át vizsgálták a felvételeket. Ezekben a katonák brutális őszintéséggel beszélnek arról, milyen rosszul áll a Kijev elfoglalására indított akció, milyen nagy veszteségeket szenvedtek el. A beszélgetések tartalma megerősíti az akkor megjelent híreket, amelyek szerint az orosz katonák csak az utolsó pillanatban tudták meg, hogy Ukrajnába vezénylik őket. Úgy küldték őket harcolni, hogy nem volt megfelelő felszerelésük és ellátmányuk sem.

A hívásokban gyakorlatilag beismerik, hogy háborús bűnöket hajtottak végre civilek lemészárlásával. Arról is beszélnek, hogyan fosztogattak és loptak el mindent az ukrán házakból, amit csak mozdítani lehetett.

A katonák beszélgetéseiben az is elhangzott, hogy azt mondták nekik, csak kiképzésen vannak. Vagyis fogalmuk sem volt arról, hogy Ukrajnába vezénylik őket harcolni.

Egy Szergej nevű katona az anyjának elmondta:

„Senki sem mondta, hogy háborúba fogunk menni. Egy nappal az indulás előtt szóltak.”

Egy Nyikita nevű katona közölte egyik barátjával, hogy „átvertek minket”, míg egy Alekszej nevű katona a barátnőjének elmondta:

„Fogalmam sem volt róla, hogy ez fog történni. Azt mondták, hogy kiképzésre megyünk. Ezek a rohadékok semmit sem mondanak nekünk”

Az is hamar kiderült a hívásokból, hogy az orosz csapatok nem tudják elfoglalni Kijevet, csak kisebb falvakat.

Egy Alekszandr nevű katona egyenesen kijelentette:

„Putyin bolond. El akarja foglalni Kijevet, de esélyünk sincs rá.”

A katonák hatalmas veszteségekről számoltak be az otthoniaknak, miközben az orosz propaganda azt állította, hogy alig veszítettek katonákat. Egy Nyikita nevű katona az anyjának elmondta, hogy „az ezred 60 százaléka meghalt”, míg egy Jevgenyij nevű katona a barátnőjével közölte, hogy „a kosztromai ezredemből senki sem maradt”.

Szergej az anyjának elmondta:

„Négyszáz ejtőernyős volt, de csak 38-an élték túl. Mert a parancsnokaink mészárszékre küldték a katonáinkat.”

Az oroszok visszavonulása után derült fény a mostanra már hírhedté vált bucsai mészárlásra. A terület visszafoglalása után több mint ezer holttestet találtak Bucsában és környékén, köztük sok olyan áldozatot, akiket megkötözött kézzel gyilkoltak meg. A hazatelefonáló katonák már akkor elmondták, hogy mi történt, amikor a terület az oroszok irányítása alatt állt.

Egy Szergej nevű katona a barátnőjének elmondta, azt a parancsot kapták, hogy öljenek meg minden civilt, aki csak látnak, majd a holttesteket vigyék az erdőbe. Ezt azzal indokolták, hogy a civilek leleplezhetik, az oroszok hol táboroztak le.

Szergej az egyik telefonbeszélgetés alkalmával elmesélte a barátnőjének, hogyan vettek őrizetbe három férfit, akiket a csapatuk táborhelyének kijelölt épület előtt fogtak el.

„Őrizetbe vettük őket, levetkeztettük őket, és átnéztük a ruháikat. Aztán el kellett dönteni, hogy elengedjük-e őket. Ha megtesszük, elárulhatják a pozíciónkat. Szóval úgy döntöttünk, hogy lelőjük őket az erdőben.”

Az is kiderült a mobilhívásokból, hogy az orosz katonák fosztogatni kezdtek az elfoglalt területeken. A telefonhívásokban több katona is azt ígérte, hogy „trófeákat” visznek haza. Vagyis az ukrán házakból és lakásokból ellopott holmikat: televíziókat, szerszámokat, ruhákat, horgászfelszereléseket, húsdarálókat, porszívókat és persze pénzt.

Egy katona azzal hívta fel barátnőjét, hogy kezdjen el eladó lakásokat nézegetni.

„Szóval, bementünk ebbe a házba. Misával kinyitottunk egy páncélszekrényt. 5,2 millió (rubel) volt benne.”

Amikor a barátnője közölte vele, hogy tegye vissza, az Alekszandr nevű katona közölte vele:

„Nem vagyok hülye. Egy egész lakás van a zsebemben.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Húsz év után lemond egy fideszes képviselő – ezt üzente Orbán Viktornak
Riz Gábor húsz év után adta át az ózdi választókerület vezetését. Utódjának már sok sikert kívánt, de képviselőként még folytatja a munkát a 2026-os választásokig.


Riz Gábor húsz év után jelentette be, hogy lemond az ózdi központú borsodi választókerület elnöki tisztségéről – szúrta ki az ATV. A hírt a Facebook-oldalán tette közzé, ahol azzal kezdte bejegyzését: „Ne kergesd az időt, ha kell, úgyis eljön.”

A politikus arról írt, hogy húsz évvel ezelőtt Orbán Viktortól, a Fidesz elnökétől vette át a választókerület vezetésére szóló megbízólevelet, amely azóta már 71 települést foglal magába Nyugat-Borsodban.

„Benyújtottam Elnök úrnak – akitől húsz éve azt átvettem – lemondásom a választókerületi elnökségi kinevezésemről”

– közölte, hozzátéve, hogy utódjának, Dr. Csuzda Gábornak sok sikert kíván a feladathoz.

Riz Gábor köszönetet mondott azoknak, akikkel együtt dolgozott az elmúlt években: a helyi szervezeti tagoknak, polgármestereknek és aktivistáknak. Mint írta, velük együtt építették a keresztény-konzervatív értékközösséget, és közös munkájuknak köszönhetően kiváló eredményeket értek el az országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti választásokon.

A bejegyzésben utódjának is üzent:

„Őrizze meg a közbizalmat értékeink iránt, tartsa egyben azt a sikeres csapatot, akikre mindenben számíthattam és akik segítsége nélkül nincs eredményes politikai munka.”

A képviselő arról is beszámolt, hogy parlamenti munkáját a 2026-os választásokig tovább folytatja. Kiemelte, hogy választói támogatása nélkül nem sikerült volna közel 60 százalékos eredményt elérnie a legutóbbi választáson.

Riz Gábor jelezte, hogy amikor kijelölik utódját az országgyűlési munkára is, minden segítséget megad majd neki. Bejegyzését azzal zárta:

„Elnök úr! Köszönöm a húszévi bizalmat!”

A Szabad Európa közben arról számolt be, hogy Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója egy korábbi fórumon jelezte: várhatóan a képviselőjelöltek harmadát lecserélik 2026-ra. A lap szerint több ismert politikus, köztük Németh Zsolt, Lázár János, Simicskó István és Fürjes Balázs sem indul újra egyéniben. Budapesten pedig Dunai Mónika kivételével minden választókerületi elnök személye megváltozott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: Amikor még beszéltem Magyar Péterrel, abban teljes volt az egyetértés közöttünk, hogy ő bolond
A Mandínernek adott interjúban az MNB-alapítványok ügyéről és a feljelentésről is szó volt. Gulyás szerint, ha a vádak igaznak bizonyulnak, felelősségre kell vonni az érintetteket.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 02.



Gulyás Gergely videós interjút adott a Mandiner Reakció című műsorában. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az interjúban több témát is érintett, köztük Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét is, vette észre a Telex.

A beszélgetés során Gulyás azt mondta, hogy szerinte Magyar Péter pszichés állapota miatt sem alkalmas arra, hogy közhatalmat gyakoroljon. Hozzátette:

„Amikor még beszéltem Magyar Péterrel, akkor sok mindenben volt vele vitám, de abban teljes volt az egyetértés közöttünk, hogy ő bolond.”

A miniszter kitért arra a hangfelvételre is, amelyen Varga Judit hallható. A felvételen az akkor még igazságügyi miniszterként dolgozó politikus 2023-ban beszélgetett volt férjével, Magyar Péterrel a Völner–Schadl-ügyről. A hanganyagot Magyar Péter hozta nyilvánosságra, majd az ügyészségnek is átadta. Gulyás ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: ilyet „a náci házmesterek és a kommunista besúgók csináltak.”

Az interjúban szóba került az Állami Számvevőszék feljelentése is, amely az MNB-alapítványokat érinti. Gulyás Gergely szerint a kormánynak nem volt, és nem is lehet köze a jegybank működéséhez. Úgy fogalmazott, hogy amikor ezek az állítólagos cselekmények történtek, a balliberális sajtó úgy mutatta be a jegybank vezetését, mint amely a kormánnyal szemben állva alternatív gazdaságpolitikát képvisel. Hozzátette: az ügyet ki kell vizsgálni, és ha a vádak egy büntetőper során beigazolódnak, a felelősöket felelősségre kell vonni.

A teljes interjút itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Trump bepöccent: az Egyesült Államok nem közvetít tovább Oroszország és Ukrajna között
Tammy Bruce szerint Trump csalódott, mert a háborús felek nem tesznek valódi lépéseket a béke irányába.


Az Egyesült Államok a jövőben nem vállal közvetítő szerepet az orosz–ukrán béketárgyalásokban – erről május 1-jén beszélt Tammy Bruce, az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Azt mondta:

„Nem fogjuk körbe repkedni a világot, hogy közvetítsünk a felek között”.

A szóvivő kijelentette, hogy Washington „nem lesz közvetítő”, és hozzátette, Donald Trump elnök csalódott amiatt, hogy sem Ukrajna, sem Oroszország nem tesz olyan lépéseket, amelyek a megoldás irányába mutatnának. Szerinte eljött az ideje annak, hogy a felek nyíltan elmondják, milyen elképzeléseik vannak a háború lezárásáról.

Tammy Bruce hangsúlyozta, hogy

az Egyesült Államok nem oldja fel a jelenleg is érvényben lévő szankciókat Oroszországgal szemben.

A szóvivő Marco Rubio külügyminiszter álláspontját is ismertette: a miniszter úgy döntött, hogy az Egyesült Államok változtat a hozzáállásán és szerepvállalásán. Bár a jövőben is támogatják majd a békefolyamatot, közvetíteni nem fognak Ukrajna és Oroszország között.

Korábban J.D. Vance amerikai alelnök egy interjúban úgy fogalmazott, hogy szerinte a konfliktus nem ér véget egyhamar.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Drámai döntés: alkotmányellenesnek nyilvánították Németország legnagyobb ellenzéki pártját
A német titkosszolgálat szerint az AfD veszélyt jelent a demokratikus rendre. Már lehallgatásokra és besúgók beépítésére is joguk van a hatóságoknak.


A német Alkotmányvédelmi Hivatal mostantól hivatalosan is alkotmányellenes pártnak minősítette az Alternatíva Németországért pártot, vagyis az AfD-t – számolt be róla a Spiegel.

Ez a döntés azt jelenti, hogy a titkosszolgálatok könnyebben kérhetnek engedélyt a párt és tagjai megfigyelésére, például telefonlehallgatásra, lehallgatók telepítésére vagy informátorok beépítésére.

Korábban csak három tartományi szervezetet – a türingiai, a szászországi és a szász-anhalti szervezetet – minősítették alkotmányellenesnek. Az országos pártot eddig csak „gyanúsan” szélsőségesként kezelték. A hivatal most „bizonyítottan szélsőséges” minősítést adott a pártnak.

A döntést egy több mint ezer oldalas jelentéssel támasztották alá, amelyet a hivatal a szövetségi belügyminisztériumnak nyújtott be.

A dokumentumban számos példával és bizonyítékkal mutatják be, hogy az AfD nézetei szembemennek a német alkotmányos renddel.

A Spiegel cikke szerint a jelentés kiemeli, hogy a párt „etnikai alapon” értelmezi a nép fogalmát, és nem tekinti németnek azokat az állampolgárokat, akik muszlim többségű országokból származnak. A jelentés szerint ez „nem összeegyeztethető a szabad demokratikus renddel”.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal eredetileg már tavaly év végén le akarta adni a jelentést, ám a kormánykoalíció felbomlása és az előrehozott választások miatt ezt elhalasztotta.

A 2025-ös szövetségi választáson az AfD 20 százalékos eredménnyel a CDU–CSU mögött a második helyen végzett, ami a párt történetének eddigi legjobb eredménye. A kampány során Elon Musk is kiállt a párt mellett, és interjút készített a párt kancellárjelöltjével, Alice Weidellel.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET: