Május 3-án, vasárnap, 82 évesen meghalt Szilágyi István színész. Halálát a rendőrség szerint "idegenkezűség okozta".
A gyilkossággal a színész fiát gyanúsítják.
Korábban is írtunk róla, hogy Szilágyi István és felesége méltatlan körülmények között élt, szinte nyomorban. Többen próbáltak segíteni nekik, néhány évvel ezelőtt az Aurora Zenekar karolta fel az idős művészpárt és gyűjtött össze számukra nagyobb adományt.
Mint kiderült, a koronavírus-járvány idején, a Baptista Szeretetszolgálat munkatársai pár héttel a tragédia előtt jártak Szilágyi Istvánnál, és videót is készítettek a látogatásukkor.
Megszólalt a leendő oktatási miniszter: A legsürgősebb teendők között van a pedagógusok és a diákok terheinek csökkentése
Lannert Judit, a Tisza-kormány leendő oktatási minisztere a pedagógusok teljesítményértékelését és a felesleges kompetenciaméréseket számolná fel. Szerinte ezek az intézkedések csak terhelik a rendszert, és nem visznek előre.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy videóinterjúban mutatta be kormányának leendő gyermek- és oktatásügyi miniszterét, Lannert Judit oktatáskutatót. A beszélgetésben a szakember részletesen beszélt a magyar oktatási rendszer problémáiról és a lehetséges megoldásokról.
Lannert Judit elmondta, hogy 1990, a rendszerváltás óta foglalkozik oktatáskutatással, karrierjét az Országos Közoktatási Intézetben kezdte. Később, 2007-ben otthagyta az akkor már Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetnek nevezett állami háttérintézményt, mert úgy érezte, ott már nem tudja hatékonyan szolgálni az oktatás ügyét. Ezt követően hozta létre saját kutatóközpontját, a T-Tudokot. A 2010-es kormányváltás után rövid időre visszatért az intézethez tudományos főigazgató-helyettesként, de alig fél év után ismét távozott. Állítása szerint már 2012-ben cenzúrázták az interjúit, példaként említette, hogy egy a finn oktatásról szóló részt egyszerűen kihúztak az egyik vele készült anyagból.
A szakember szerint a magyar oktatás legnagyobb és legfájóbb problémája, hogy a nemzetközi PISA-felmérések kezdete óta Magyarország folyamatosan az első három ország között van abban a tekintetben, hogy a családi háttér milyen mértékben határozza meg a diákok teljesítményét.
„És ez egyszerűen bebetonozza a gyerekeket, a családot, a társadalmat. Nincs mobilitás, tehát én ezt tartom a legnagyobb problémának” – fogalmazott. Szerinte a kiút nem elsősorban reformokban, hanem egy teljes szemléletváltásban rejlik. Úgy véli,
a hátrányos helyzetű gyerekeket nem elég szeretni, hinni is kell abban, hogy többre képesek.
Ezt a jelenséget a pszichológiából ismert Pygmalion-hatásnak nevezte, amely szerint a másikról alkotott elvárásaink idővel valósággá válnak.
Lannert szerint a pedagógusoknak ehhez támogatásra, időre és „levegőre” van szükségük. Álláspontja szerint az elmúlt években a szakmai szempontok háttérbe szorulásával párhuzamosan nőtt a bizalmatlanság a tanárok felé, amit a rendszer egyre több kontrollal és méréssel próbált ellensúlyozni.
A jelenlegi, egyéni teljesítményértékelésre fókuszáló rendszert teljesen elhibázottnak tartja. „Le is terheli a rendszert, és nem visz előre” – jelentette ki.
Hozzátette, hogy a korábban jól működő, nemzetközi szinten is elismert országos kompetenciamérést egy „mérési cunami” váltotta fel, ami rengeteg plusz terhet ró az iskolákra, miközben az így gyűjtött adatok használhatatlanná váltak, mert a diákok már nem veszik komolyan a kitöltésüket.
Magyar Péter ehhez kapcsolódva arról beszélt, hogy a jelenlegi poroszos, teljesítményorientált rendszer helyett egy 21. századi, a kritikai gondolkodást és a kreativitást fejlesztő oktatásra van szükség.
Szerinte „csak egy olyan tanár tud példát mutatni, kritikai gondolkodást tanítani, szabad életre nevelni diákokat, amely tanár maga is szabad”.
Lannert Judit szerint a legsürgősebb teendők között van a pedagógusok és a diákok terheinek csökkentése.
Első lépésként megszüntetné a jelenlegi pedagógus-teljesítményértékelési rendszert és a „mérési cunamit”, valamint felülvizsgálná a párhuzamos adminisztrációs kötelezettségeket. Úgy véli, a KRÉTA rendszer mára egy „mikromenedzsment eszközzé vált”. Már ezekkel a lépésekkel is levegőhöz juttatnák a pedagógusokat. Hosszabb távon egy új Nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozását tartja szükségesnek, ami nem leszabályoz, hanem elveket és mintákat ad.
Fontosnak tartja, hogy a rendszerben újra „lehessen hibázni”, mert a hibázástól való félelem gátolja a kreativitást és a problémamegoldást.
„Pedagógus is hibázhasson, meg a miniszter is fog hibázni, tehát ez azt gondolom, mindenkinek szíve joga” – mondta.
A leendő miniszter kitért arra is, miért tartotta fontosnak, hogy a tárca nevében szerepeljen a „gyermek” szó. Kifejtette, hogy a későbbi iskolai hátrányok jelentős része már az első tíz, de leginkább az első három életévben kialakul. Ezért elengedhetetlen a különböző ágazatok – egészségügy, szociális ellátórendszer, oktatás – szoros együttműködése és a korai gyermekkori fejlesztésre való fókuszálás. A Tisza-kormány tervei szerint ezt a kormányzati szintű összehangolást Bódis Kriszta fogja végezni a Miniszterelnökségen.
A tervek között szerepel a tankötelezettség korhatárának 18 évre történő visszaemelése felmenő rendszerben, azzal a kitétellel, hogy a fiataloknak valamilyen, a munkaerőpiacon is elismert végzettséggel kell elhagyniuk az iskolarendszert. A szakmai szervezetek által is régóta sürgetett szabad tankönyvválasztás visszaállítását is azonnali intézkedésnek nevezte.
Lannert beszélt a pedagógusokat segítő szakemberek, így az iskolapszichológusok, gyógypedagógiai asszisztensek hiányáról is.
Rámutatott, hogy a statisztikák sokszor félrevezetőek, mert a szakemberek többsége Budapesten koncentrálódik, miközben „Nógrád megyében nincs is gyerekpszichiáter”. A felsőoktatással kapcsolatban elmondta: az alapítványi modellt felül kell vizsgálni, és az államnak vissza kell szereznie az alapítói jogokat, mivel az egyetemek állami finanszírozás nélkül működésképtelenek.
Kiemelte az egyetemi autonómia fontosságát és a rendkívül magas lemorzsolódási arány csökkentésének szükségességét, amihez szerinte hallgatóközpontúbb szemléletre van szükség.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy videóinterjúban mutatta be kormányának leendő gyermek- és oktatásügyi miniszterét, Lannert Judit oktatáskutatót. A beszélgetésben a szakember részletesen beszélt a magyar oktatási rendszer problémáiról és a lehetséges megoldásokról.
Lannert Judit elmondta, hogy 1990, a rendszerváltás óta foglalkozik oktatáskutatással, karrierjét az Országos Közoktatási Intézetben kezdte. Később, 2007-ben otthagyta az akkor már Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetnek nevezett állami háttérintézményt, mert úgy érezte, ott már nem tudja hatékonyan szolgálni az oktatás ügyét. Ezt követően hozta létre saját kutatóközpontját, a T-Tudokot. A 2010-es kormányváltás után rövid időre visszatért az intézethez tudományos főigazgató-helyettesként, de alig fél év után ismét távozott. Állítása szerint már 2012-ben cenzúrázták az interjúit, példaként említette, hogy egy a finn oktatásról szóló részt egyszerűen kihúztak az egyik vele készült anyagból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Benyújtotta lemondását Semjén Zsolt, a KDNP elnöksége nem fogadta el
A politikus szerint a választási vereség miatt generációváltásra, személyi és politikai megújulásra van szükség. A párt országos elnöksége nem fogadta el a lemondását.
Benyújtotta lemondását Semjén Zsolt a Kereszténydemokrata Néppárt elnöki tisztségéről a választási vereségre hivatkozva, a párt országos elnöksége azonban titkos szavazáson egyhangúlag elutasította azt. A miniszterelnök-helyettes a Facebook-oldalán számolt be a történtekről.
A pártelnök a bejegyzésében a személyes felelősségvállalással indokolta lépését. „Ma összeült a KDNP Országos Elnöksége.
A választási vereségből következik a személyes felelősségvállalás. Ezért benyújtottam lemondásomat a párt elnöki tisztségéről, amit az Országos Elnökség titkos szavazással, egyhangúlag nem fogadott el”
– írta.
Ugyanakkor meggyőződésem, hogy generációváltásra, személyi és politikai megújulásra van szükség.
Semjén jelezte, hogy a lemondásának elutasítása ellenére a megújulást elkerülhetetlennek tartja. Azt is közölte, hogy a folyamatot a párt élén fogja levezényelni. „Ezért megfelelő időpontban megtartjuk a teljes tisztújítást. Jelen szolgálatomat addig vállaltam” – tette hozzá.
A történtek előzménye, hogy a pártot korábban bíráló Gaál Gergely tavaly májusban lemondott a KDNP országos elnökségéből, majd később a pártból is kilépett.
Gaál akkor azt vetette Semjén Zsolték szemére, hogy a sorozatos kétharmados győzelmek ellenére 15 év alatt sem tudtak felépíteni egy valódi, önállóan is életképes pártot.
Semjén Zsolt a bejegyzését a Rákóczi-szabadságharc jelszavával zárta: „Cum Deo pro Patria et Libertate!”, ami magyarul annyit tesz: Istennel a hazáért és a szabadságért.
Benyújtotta lemondását Semjén Zsolt a Kereszténydemokrata Néppárt elnöki tisztségéről a választási vereségre hivatkozva, a párt országos elnöksége azonban titkos szavazáson egyhangúlag elutasította azt. A miniszterelnök-helyettes a Facebook-oldalán számolt be a történtekről.
A pártelnök a bejegyzésében a személyes felelősségvállalással indokolta lépését. „Ma összeült a KDNP Országos Elnöksége.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szombathely után Kőszegen is azbesztgyanú, maszkokat osztanak a lakosoknak
A Vas Vármegyei Kormányhivatal erős gyanú miatt vizsgálódik Kőszegen azbesztszennyezett kőzúzalék ügyében. A porzás megelőzésére sebességkorlátozást és az utak nedvesen tartását rendelték el.
A szombathelyi azbesztbotrány után Kőszegen is felmerült a gyanú, hogy a lakott területeken áthaladó utakon azbesztszennyezett zúzalék található. A Vas Vármegyei Kormányhivatal szerint az anyag a határ menti burgenlandi bányákból, köztük Pilgersdorfból kerülhetett a városba az elmúlt évek során – írta a 24.hu. A gyanú miatt Orbán István főigazgató pénteken sebességkorlátozást és az érintett közterületek nedvesen tartását rendelte el, soron kívüli laborvizsgálatokat indítottak, és a lakosságnak maszkokat biztosítanak.
A szennyezés gyanúja azonban nem áll meg Kőszegnél: a kormányhivatalhoz folyamatosan érkeznek a bejelentések, csütörtökig már 17 további vasi településről jeleztek azbesztgyanús területeket, köztük Bozsokból, Csepregről, Lukácsházáról és Őriszentpéterről is.
A hatóságok az egész megyében fokozottan ellenőrzik a tüzelőanyag- és építőanyag-telepeket, a közúti ellenőrök pedig a határon áthaladó kőszállítókat vizsgálják át.
Az azbeszt egészségkárosító hatása nem az anyag puszta jelenlétével, hanem a felporzással, a por belélegzésekor jelentkezik, a betegség pedig jellemzően csak 20-30 év után alakul ki. A gyors hatósági intézkedések a porzás megelőzését célozzák.
A mostani lépéseket a múlt heti szombathelyi események előzték meg. Akkor derült ki, hogy az Oladi Plató nevű városrész több utcájának útburkolatát alkotó kőzúzalék azbeszttartalma többszörösen is meghaladja a határértéket, ami több mint ezer lakost érint. A helyzet súlyossága miatt a Magyar Posta kedden több utcában ideiglenesen fel is függesztette a házhoz kézbesítést.
A gyanú szerint a szennyezett kőzúzalék ausztriai, burgenlandi bányákból származik. Az ottani hatóságok már január elején bezárattak négy, azbeszttel terhelt kőbányát, köztük a pilgersdorfit is.
A Greenpeace Ausztria bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tett a pilgersdorfi kőbánya üzemeltetői ellen. A szervezet szerint gyanús, hogy alig pár hónappal a bánya bezárása előtt nagyszabású gyakorlatot tartottak a helyszínen.
„A múlt őszén, alig néhány hónappal a hatósági bezárás előtt, katasztrófa‑gyakorlatot tartottak a pilgersdorfi kőbányában” – mondta Stefan Stadler, a Greenpeace Ausztria oknyomozó csapatának szóvivője.
Burgenland tartomány visszautasította a vádakat, közleményükben azt írták, a gyakorlat idején a bánya minden engedéllyel rendelkezett. „A hatóságoknál semmiféle jelzés nem volt fennálló veszélyhelyzetről” – áll a közleményben.
A szombathelyi azbesztbotrány után Kőszegen is felmerült a gyanú, hogy a lakott területeken áthaladó utakon azbesztszennyezett zúzalék található. A Vas Vármegyei Kormányhivatal szerint az anyag a határ menti burgenlandi bányákból, köztük Pilgersdorfból kerülhetett a városba az elmúlt évek során – írta a 24.hu. A gyanú miatt Orbán István főigazgató pénteken sebességkorlátozást és az érintett közterületek nedvesen tartását rendelte el, soron kívüli laborvizsgálatokat indítottak, és a lakosságnak maszkokat biztosítanak.
A szennyezés gyanúja azonban nem áll meg Kőszegnél: a kormányhivatalhoz folyamatosan érkeznek a bejelentések, csütörtökig már 17 további vasi településről jeleztek azbesztgyanús területeket, köztük Bozsokból, Csepregről, Lukácsházáról és Őriszentpéterről is.
A hatóságok az egész megyében fokozottan ellenőrzik a tüzelőanyag- és építőanyag-telepeket, a közúti ellenőrök pedig a határon áthaladó kőszállítókat vizsgálják át.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dr. Hegedűs Zsolt: Tárcákon átívelő vizsgálatot indítunk a koronavírus-járvány alatti beszerzések ügyében
A leendő egészségügyi miniszter a COVID-járvány alatti közbeszerzések teljes körű átvilágítását sürgeti. Tervei szerint egy független szakértői testület is felállna, amely a döntéshozói iratokhoz is hozzáférne.
Dr. Hegedűs Zsolt szerint „A COVID–19 járvány időszaka mindannyiunk számára súlyos próbatétel volt.” A leendő egészségügyi miniszter Facebook-posztjában hozzátetette: ez egy olyan periódus volt, melyben rengetegen harcoltak a túlélésért, miközben az ellátórendszer óriási terhelésnek volt kitéve. Véleménye szerint éppen emiatt elengedhetetlen, hogy a pandémia alatt született határozatok és a kapcsolódó beszerzések hátterét transzparens módon felülvizsgálják, mert mint írja, „a közbizalom megerősítéséhez világos válaszokra van szükség.” Kifejti, hogy „a járvány alatti beszerzések átfogó felülvizsgálata több tárca – az egészségügyi, a külügyi és a belügyi terület – összehangolt együttműködésében valósulna meg.” Elmondása szerint a terveik között szerepel egy független szakértői testület létrehozása is, amely betekintést nyerhetne a fontos döntéshozatali iratokba, felderítené a tényállást, és ajánlásokat tenne a jövőbeli krízishelyzetek kezelésére.
Dr. Hegedűs Zsolt azt állítja: „Akinek tiszta a lelkiismerete, annak nincs oka tartani a vizsgálatoktól, nyugodtan aludhat.”
Ezt követően leszögezte: „Ugyanakkor egyértelművé szeretném tenni:
minden közpénz felhasználását a lehető legalaposabban meg fogjuk vizsgálni.”
Hangsúlyozta, hogy „Nem célunk politikai indíttatású vagy méltánytalan eljárások kezdeményezése; kizárólag jogszerű, átlátható és szakmailag megalapozott vizsgálatokban gondolkodunk.”
Álláspontja szerint „A cél nem a politikai haszonszerzés, hanem az igazság feltárása és a közbizalom helyreállítása.”
Úgy látja, minden egyes közpénz útját tisztázni kell. Zárásként megjegyezte: „A járvány tanulságait nem eltakarni kell, hanem levonni - ez a jövőbeni válságkezelés alapja.”
Dr. Hegedűs Zsolt szerint „A COVID–19 járvány időszaka mindannyiunk számára súlyos próbatétel volt.” A leendő egészségügyi miniszter Facebook-posztjában hozzátetette: ez egy olyan periódus volt, melyben rengetegen harcoltak a túlélésért, miközben az ellátórendszer óriási terhelésnek volt kitéve. Véleménye szerint éppen emiatt elengedhetetlen, hogy a pandémia alatt született határozatok és a kapcsolódó beszerzések hátterét transzparens módon felülvizsgálják, mert mint írja, „a közbizalom megerősítéséhez világos válaszokra van szükség.” Kifejti, hogy „a járvány alatti beszerzések átfogó felülvizsgálata több tárca – az egészségügyi, a külügyi és a belügyi terület – összehangolt együttműködésében valósulna meg.” Elmondása szerint a terveik között szerepel egy független szakértői testület létrehozása is, amely betekintést nyerhetne a fontos döntéshozatali iratokba, felderítené a tényállást, és ajánlásokat tenne a jövőbeli krízishelyzetek kezelésére.
Dr. Hegedűs Zsolt azt állítja: „Akinek tiszta a lelkiismerete, annak nincs oka tartani a vizsgálatoktól, nyugodtan aludhat.”
Ezt követően leszögezte: „Ugyanakkor egyértelművé szeretném tenni:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
