HÍREK
A Rovatból

Meghalt Ion Iliescu

A volt román államfő 95 éves volt, egy ideje tüdőrákban szenvedett. Összesen 10 éven át töltötte be az elnöki pozíciót a szomszédos országban.


Meghalt Ion Iliescu volt román államfő, az ország első szabadon választott elnöke – jelentette be kedden honlapján a bukaresti kormány.

A tüdőrákban szenvedő 95 éves politikust a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által működtetett Agrippa Ionescu Kórházban érte a halál, ahol az utóbbi két hónapban intenzív ellátásban részesült.

Ilie Bolojan, a négypárti bukaresti koalíciós kormány liberális miniszterelnöke a kormány sajtóirodája által közzétett nyilatkozatában az 1989 utáni Románia politikai vezetőjeként, volt elnökeként, a legfontosabb baloldali párt vezetőjeként jellemezte Iliescut, akinek az elnöki mandátuma idején olyan fontos döntések születtek az ország jövőjét illetően, mint az ország európai és euroatlanti integrációját célkitűzésként megfogalmazó 1995-ös Snagovi Nyilatkozat, illetve a Románia új szövetségesi rendszerét szentesítő 2003-as alkotmánymódosítás.

„Távozásával véget ért az ország jelenkori történetének egy jelentős, a 'decemberi fordulat utáni' korszaka, amelyben alapvetően átalakult a közélet. Ion Iliescu mától a történelem részévé és igazságos elemzésének tárgyává válik. Részvétem a gyászoló családnak, Ion Iliescu barátainak és minden hozzátartozójának”

– zárta üzenetét a román miniszterelnök.

A kommunista párt vezetésében korábban részt vevő, de Nicolae Ceausescu pártfőtitkár által félreállított Iliescu a Temesvárról indult népfelkelést és a diktátor menekülési kísérletét kihasználva 1989. december 22-én, a hadsereg több tábornokával együtt megalakított Nemzeti Megmentési Front (FSN) nevében ragadta magához a hatalmat, az FSN ugyanis a román forradalmat „élőben” közvetítő televízió adásán keresztül gyakorlatilag átvette az ország operatív irányítását.

1990-ben, az első szabad választásokon az érvényes voksok 85 százalékával választották az ország elnökévé, 1992-ben 61-39 százalékos szavazataránnyal nyert Emil Constantinescu, a Román Demokratikus Konvenció (CDR) jelöltjével szemben. 1996-ban már 54-46 százalékos arányban elvesztette a választást Constantinescuval szemben, de 2000-ben újabb négy évre visszatért az elnöki hivatalba, miután a választás második fordulójában Corneliu Vadim Tudorral, a szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Párt (PRM) elnökével került szembe, akit 67-33 százalékos arányban győzött le.

Ion Iliescu 1996-tól 2000-ig, illetve 2004-2008-között az általa alapított, a Román Kommunista Párt (PCR) örökébe lépett párt szenátoraként vett részt a román törvényhozás munkájában. Pártja, amely több névváltoztatás után 2001 óta a Szociáldemokrata Párt (PSD) nevet viseli, 35 éven keresztül a román parlament egyik meghatározó politikai ereje maradt.

A román legfőbb ügyészség több ízben is megpróbálta bíróság elé állítani Ion Iliescut az 1989-es forradalom, illetve az 1990. júniusi úgynevezett „bányászjárás” – a politikai ellenfelek megfélemlítését célzó erőszakhullám – ügyében, de ezek a perek sosem jutottak el az érdemi tárgyalás szakaszába. A katonai ügyészség azt állította: Nicolae Ceausescu kommunista diktátor félreállítása után, az ország vezetését 1989 decemberében magához ragadó Nemzeti Megmentési Front rémhírkeltéssel provokált ki fegyveres összetűzéseket, hogy egy nem létező ellenség elleni győztes harccal legitimálja hatalmát.

Ion Iliescu 1990 és 1996, illetve 2000 és 2004 között volt Románia elnöke. Románia Iliescu utolsó elnöki mandátuma idején, 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz, és zárta le a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval.

A bukaresti kormány kedd este rendkívüli ülést tart, hogy meghozza a volt államfő temetésével kapcsolatos döntéseket.

(MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán bejelentette: több rendőr és katona lesz az utcán, a hadsereg már 75 helyen felvonult
A kormányfő szerint a rendőrök és katonák közterületi jelenlétének növelésére azért van szükség, mert a közel-keleti háborús helyzet miatt megnőtt a terrorfenyegetettség. Arra utasította a rendvédelmi szerveket, hogy az iszlamista csoportokkal összefüggésbe hozható emberekkel szemben a legszigorúbban lépjenek fel.


Újabb intézkedéseket jelentett be Orbán Viktor a közel-keleti háborús helyzet és a Barátság kőolajvezeték ügyében és a védelmi tanács szerda reggeli ülése után.

„A közel-keleti konfliktus miatt megállapítottuk, hogy Európában a terrorfenyegetettség megnőtt, ezért Magyarországon megerősítettük az emberek védelmét: a rendőrök és katonák közterületi jelenlétét növeljük”

– mondta a miniszterelnök a Facebookon közzétett videójában.

Hozzátette, hogy arra utasította a rendvédelmi szerveket, hogy az iszlamista csoportokkal összefüggésbe hozható emberekkel szemben a legszigorúbban lépjenek fel.

Elmondta azt is, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a kritikus energetikai létesítményekre, mivel szerinte minden olyan létesítmény, amely orosz energiát használ, ukrán szabotázsakciók célpontja lehet.

Orbán arról kapott jelentést, szerint 75 helyen már fel is vonult a hadsereg az energetikai létesítmények védelme érdekében.

A videóban azt állította, hogy az Északi Áramlat vezetéket is az ukránok robbantották fel. Bejelentette, hogy

tényfeltáró bizottságot állítanak fel, amelynek feladata, hogy a Barátság kőolajvezeték valóságos állapotát a helyszínen felmérjék.

„Követeljük Zelenszkij elnöktől, hogy az ellenőreinket engedje be Ukrajnába, és tegye lehetővé a vezeték vizsgálatát! Magyarország nem hagyja magát, az ukrán zsarolásnak ellenállunk, az olajblokádot letörjük, és a helyzet rendezéséig minden, az ukránok számára fontos uniós döntést blokkolunk” – jelentette ki a kormányfő.

A videóban azt is elmondta, hogy „egy ilyen helyzetben Magyarország békéje és biztonsága a legfontosabb, ezért a védelmi tanács folyamatosan ülésezik.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Igazat mondott-e a Szőlő utcai igazgató, amikor arról beszélt, hogy együtt nevetgéltek Orbán Viktorral? – az RTL új filmje után ismét vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi Jámbor András
A képviselő úgy véli, az egész film sokkoló, de a politikailag legfontosabb kérdésre szerinte nem fogunk választ kapni. Azt is közölte, hogy újra benyújtja a vizsgálóbizottságról szóló javaslatát, de hozzátette, hogy lehetséges, hogy azt már a következő parlament állítja majd fel „a Tisza győzelme után”.


Jámbor András, a Szikra Mozgalom országgyűlési képviselője egy Facebook-posztban reagált az RTL Házon Kívül című műsorának a Szőlő utcai javítóintézetről készült, Babák című dokumentumfilmjére.

A politikus szerint a film „brutális”, és úgy látja, ami a gyermekvédelemben történt, az „gyomorforgató”.

Azt tanácsolja, mindenki csak saját felelősségre nézze meg a riportot.

Jámbor szerint a film erősen felveti a kérdést, hogy miért nem adta át a Nemzeti Nyomozó Iroda az ügyészségnek azokat a felvételeket, amelyeken a bántalmazások láthatók. A képviselő úgy véli,

„ez a tény pedig megkérdőjelezi Pintér Sándor amúgy is neccesen megálló, alig egyhetes mondatait és a lezárult rendőrségi vizsgálat megállapítását, miszerint a rendőrség nem követett el hibát az ügy kapcsán.”majd

A képviselő úgy gondolja, az egész film sokkoló, de a politikailag legfontosabb kérdésre szerinte nem fogunk választ kapni,

vajon igazat mondott-e a Szőlő utca volt igazgatója, „amikor arról beszélt, hogy ismeri Orbán Viktort, és együtt nevetgéltek? Igazat mondott-e, amikor legfelsőbb szinteken lévő fideszes kapcsolatairól beszélt?”

Jámbor András szerint erre egy politikai vizsgálóbizottság tudna választ adni, amit a Fidesz legutóbb is lesöpört az asztalról. „Erről is beszéltem tegnap: ameddig a Fidesz eltussolni próbál, ameddig nem játszik nyílt lapokkal, addig azt a látszatot kelti, hogy van takargatnivalója, és az emberek – egy ilyen ügyben jogos – legrosszabb képzeletére bízza saját megítélését” – fogalmazott a képviselő.

A politikus közölte, újra benyújtja a vizsgálóbizottságról szóló javaslatát, és felvetette, lehetséges, hogy azt már a következő parlament állítja majd fel „a Tisza győzelme után”.

Az RTL Házon Kívül „Babák” című dokumentumfilmje 2026. március 3-án került adásba. A riportban nyilatkozó „Lili” elmondta, hogy 2025 júliusában egy merevlemezt adott át a Nemzeti Nyomozó Irodának, de később az ügyészségen azzal szembesült, hogy ott nem tudtak a bizonyítékról.

A filmben elhangzott az is, hogy az intézmény volt igazgatója gyakran hivatkozott fideszes kapcsolataira, és egy Orbán Viktortól kapott üdvözlőlapja is volt. A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye szerint a miniszterelnök és a vádlott között nem volt személyes kapcsolat, az üdvözlőlap egy tömegesen kiküldött küldemény része volt.

A Szőlő utcai javítóintézet ügye 2025 májusában robbant ki, amikor az intézmény volt igazgatóját és élettársát emberkereskedelem és kényszermunka gyanújával őrizetbe vették. Az eljárást szeptemberben az ügyészség vonta a hatáskörébe. Decemberben újabb őrizetbevételek történtek, köztük az őt váltó, megbízott igazgató is, miután nyilvánosságra került több felvétel is, amelyen fiatalokat bántalmaz. A Belügyminisztérium idén január 20-án jelentette be az intézmény bezárását, amely jogilag március 14-én szűnik meg.

Az ellenzéki pártok többször is kezdeményezték parlamenti vizsgálóbizottság felállítását az ügyben, de a kormánypárti többség ezeket rendre elutasította. Pintér Sándor belügyminiszter egy 2025. novemberi parlamenti meghallgatásán arról beszélt, hogy a rendőrség részéről „jelen pillanatban” nem látnak bizonyított szabálytalanságot az ügy kezelésével kapcsolatban. Ezzel párhuzamosan a Legfőbb Ügyészség büntetőeljárás keretében vizsgálja az intézetben történteket.

A dokumentumfilm tartalmát alábbi cikkünkben olvashatjátok, a filmet pedig az RTL streamingplatformján tudjátok megnézni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Mintha kettészakadt volna a lelkem” – megszólalt Lili, aki a Szőlő utcai belső kamerás felvételeket kiszivárogtatta
Lili a volt igazgató saját gépéről adta át a nyomozóknak a videókat, amik a brutális bántalmazásokat bizonyítják. A lány részletesebben is beszámolt a férfi természetéről, úgy fogalmazott, hogy „szeretett volna” Isten lenni, és mindent megszerzett, akár erőszakkal is.
Fotó: RTL Híradó - szmo.hu
2026. március 04.



„Mintha kettészakadt volna a lelkem” – mondta Lili, a lány, aki lementette és kiszivárogtatta a Szőlő utcai javítóintézetben készült belső kamerás felvételeket. A videók, amelyeken nevelők és rendészek bántalmazzák a rájuk bízott fiatalokat, az intézmény egykori igazgatójának számítógépéről származnak – derült ki az RTLriportjából.

Lili, aki sosem volt az intézet lakója, 13 évesen, egy iskolai drogprevenciós előadáson ismerkedett meg a férfival.

A férfi kedvesnek és jófejnek tűnt, azt mondta, a beceneve Ihi, és nyugodtan tegezzék. „Tényleg olyan tökéletesnek tűnt” – emlékezett vissza Lili, aki nehéz körülmények között élt, és örült, hogy valaki foglalkozik vele. Hetente találkoztak, később már a Szőlő utcai intézetben is. Az „Ihi” becenév jelentésére is fény derült. „Én úgy tudom, hogy azt jelenti, hogy »Isten helyett Isten«” – magyarázta a lány, hozzátéve, hogy a férfi korábbi Facebook-profiljának is ez volt a neve. Lili szerint az igazgató „szeretett volna az lenni”, és mindent megszerzett, akár erőszakkal is.

Az RTL riportja szerint a rendszernek már régóta tudomása lehetett a viselt dolgairól. Már 16 évvel ezelőtt, 2010-ben kirúgták egy szociális munkás állásából, mert jelzések érkeztek arról, hogy gyerekeket molesztálhat. Ennek ellenére a karrierje felfelé ívelt, és végül egy állami javítóintézet igazgatói székébe került.

Molnár László gyermekvédelmi szakember szerint a hatóságok az elmúlt évtizedekben több feljelentést sem vettek komolyan. „Komolyan nem vették sem ezt a feljelentésünket, sem a későbbiekben az összes többit” – fogalmazott.

A falakon belül a félelem és a bántalmazás uralkodott. Ádám 14 évesen került az intézetbe, az igazgató azonnal a pártfogásába vette. A fiú szerint a férfi mindent tudott a múltjáról. „Már tudta, hogy engem szexuálisan bántalmaztak” – mondta Ádám, aki azt állítja, az igazgató ezután folytatta a szexuális bántalmazást.

A fiú annyira hozzászokott mindehez, hogy mára elbizonytalanodott. „Hát én így nőttem fel már. Nem tudom eldönteni, hogy az ilyen dolgok jók-e vagy rosszak” – mondta. Az erőszak mindennapos volt, Ádámot a pólójánál fogva emelték fel és vágták a falhoz.

Egy másik áldozat arról számolt be, az igazgató egy gyilkosság részleteit mutogatta el a testén. „Rajtam mutogatta el, hol szúrta meg a barátnőjét a fiú. [a volt igazgató] hozzám is ért, és minden egyes ponton elmutogatta. Féltem tőle. Ilyenkor már igen.”

A Szőlő utcai javítóintézet ügyre tavaly májusban derült fény, amikor a rendőrség őrizetbe vette a Szőlő utca egykori igazgatóját és élettársát. A botrány decemberben tovább mélyült, amikor a belső kamerás felvételek nyilvánosságra kerültek, és a TEK is akciózott az intézménynél. Az akkori megbízott igazgató a videók megjelenése után lemondott. A kormány végül a Budapesti Javítóintézet bezárásáról döntött, az intézmény március 14-ével jogutód nélkül megszűnik.

Az RTL Babák című riportját szerda este adja le a csatorna, a streamingen már elérhető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A NATO légvédelme lelőtt egy Törökország felé tartó iráni rakétát
Ez az első ilyen eset a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta. A török kormány azonnal felvette a kapcsolatot az iráni vezetéssel, a NATO szóvivője pedig jelezte: elrettentési és védelmi készültségük továbbra is magas szintű.


A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy Iránból indított rakétát, amely szerdán Törökország légtere felé tartott – írta a CNN.

A török elnöki hivatal közlése szerint a rakéta Irak és Szíria légterén haladt át, és a Hatay térsége felől közelített, amikor a szövetséges erők megsemmisítették. Egy elhárító rakéta darabja Dél-Törökországban, egy lakatlan területen csapódott be, senki sem sérült meg.

„Egy Iránból indított rakétát, amely Irak és Szíria légterén áthaladva a Hatay térsége felől a mi légterünk irányába tartott, a NATO légvédelmi rendszerei megsemmisítettek” – áll a török elnöki hivatal közleményében.

Az incidens után Hakan Fidan török külügyminiszter telefonon beszélt iráni kollégájával. Egy török diplomáciai forrás szerint Fidan közölte Törökország reakcióját a rakétával kapcsolatban, és leszögezte, hogy kerülni kell minden olyan lépést, amely a konfliktus elterjedéséhez vezethet.

Allison Hart, a NATO szóvivője közölte, hogy a szövetség elítéli Irán lépését. „A NATO szilárdan kiáll valamennyi szövetségese, így Törökország mellett is, miközben Irán válogatás nélküli támadásokat hajt végre a térségben” – mondta a szóvivő, aki hozzátette:

„Elrettentési és védelmi készültségünk minden területen magas szintű, beleértve a lég- és rakétavédelmet is.”

Úgy tudni, ez az első alkalom, hogy a NATO erői elfogtak egy iráni rakétát, amely egy tagország légtere felé tartott, mióta a megelőző hétvégén kirobbant a közel-keleti konfliktus.


Link másolása
KÖVESS MINKET: