„Mintha kettészakadt volna a lelkem” – megszólalt Lili, aki a Szőlő utcai belső kamerás felvételeket kiszivárogtatta

Jámbor András, a Szikra Mozgalom országgyűlési képviselője egy Facebook-posztban reagált az RTL Házon Kívül című műsorának a Szőlő utcai javítóintézetről készült, Babák című dokumentumfilmjére.

Azt tanácsolja, mindenki csak saját felelősségre nézze meg a riportot.

Jámbor szerint a film erősen felveti a kérdést, hogy miért nem adta át a Nemzeti Nyomozó Iroda az ügyészségnek azokat a felvételeket, amelyeken a bántalmazások láthatók. A képviselő úgy véli,

A képviselő úgy gondolja, az egész film sokkoló, de a politikailag legfontosabb kérdésre szerinte nem fogunk választ kapni,

Jámbor András szerint erre egy politikai vizsgálóbizottság tudna választ adni, amit a Fidesz legutóbb is lesöpört az asztalról. „Erről is beszéltem tegnap: ameddig a Fidesz eltussolni próbál, ameddig nem játszik nyílt lapokkal, addig azt a látszatot kelti, hogy van takargatnivalója, és az emberek – egy ilyen ügyben jogos – legrosszabb képzeletére bízza saját megítélését” – fogalmazott a képviselő.

A politikus közölte, újra benyújtja a vizsgálóbizottságról szóló javaslatát, és felvetette, lehetséges, hogy azt már a következő parlament állítja majd fel „a Tisza győzelme után”.

A filmben elhangzott az is, hogy az intézmény volt igazgatója gyakran hivatkozott fideszes kapcsolataira, és egy Orbán Viktortól kapott üdvözlőlapja is volt. A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye szerint a miniszterelnök és a vádlott között nem volt személyes kapcsolat, az üdvözlőlap egy tömegesen kiküldött küldemény része volt.

A Szőlő utcai javítóintézet ügye 2025 májusában robbant ki, amikor az intézmény volt igazgatóját és élettársát emberkereskedelem és kényszermunka gyanújával őrizetbe vették. Az eljárást szeptemberben az ügyészség vonta a hatáskörébe. Decemberben újabb őrizetbevételek történtek, köztük az őt váltó, megbízott igazgató is, miután nyilvánosságra került több felvétel is, amelyen fiatalokat bántalmaz. A Belügyminisztérium idén január 20-án jelentette be az intézmény bezárását, amely jogilag március 14-én szűnik meg.

Az ellenzéki pártok többször is kezdeményezték parlamenti vizsgálóbizottság felállítását az ügyben, de a kormánypárti többség ezeket rendre elutasította. Pintér Sándor belügyminiszter egy 2025. novemberi parlamenti meghallgatásán arról beszélt, hogy a rendőrség részéről „jelen pillanatban” nem látnak bizonyított szabálytalanságot az ügy kezelésével kapcsolatban. Ezzel párhuzamosan a Legfőbb Ügyészség büntetőeljárás keretében vizsgálja az intézetben történteket.

A dokumentumfilm tartalmát alábbi cikkünkben olvashatjátok, a filmet pedig az RTL streamingplatformján tudjátok megnézni.

A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy Iránból indított rakétát, amely szerdán Törökország légtere felé tartott – írta a CNN.

„Egy Iránból indított rakétát, amely Irak és Szíria légterén áthaladva a Hatay térsége felől a mi légterünk irányába tartott, a NATO légvédelmi rendszerei megsemmisítettek” – áll a török elnöki hivatal közleményében.

Az incidens után Hakan Fidan török külügyminiszter telefonon beszélt iráni kollégájával. Egy török diplomáciai forrás szerint Fidan közölte Törökország reakcióját a rakétával kapcsolatban, és leszögezte, hogy kerülni kell minden olyan lépést, amely a konfliktus elterjedéséhez vezethet.

Allison Hart, a NATO szóvivője közölte, hogy a szövetség elítéli Irán lépését. „A NATO szilárdan kiáll valamennyi szövetségese, így Törökország mellett is, miközben Irán válogatás nélküli támadásokat hajt végre a térségben” – mondta a szóvivő, aki hozzátette:

Úgy tudni, ez az első alkalom, hogy a NATO erői elfogtak egy iráni rakétát, amely egy tagország légtere felé tartott, mióta a megelőző hétvégén kirobbant a közel-keleti konfliktus.

A szombaton meggyilkolt Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei lehet Irán következő legfőbb vezetője, miután a kiválasztásáért felelős klerikusi tanács kedden tanácskozott róla – írja a New York Times.

A 88 tagú Szakértők Gyűlése március 3-án két virtuális ülést tartott. Három, a tanácskozást ismerő iráni tisztviselő szerint az 56 éves Modzstaba Hámenei egyértelmű favoritként emelkedett ki. Ugyanakkor egyes klerikusok attól tartanak, hogy a gyors bejelentés célponttá teheti őt az Egyesült Államok és Izrael számára.

Vali Nasr, a Johns Hopkins Egyetem Irán-szakértője szerint a döntés a keményvonalasok győzelmét jelezheti. „Sokáig őt szánták utódnak, de az elmúlt két évben mintha lekerült volna a napirendről.

Mellette két másik jelölt is esélyesnek számt: a mérsékeltnek tartott Alireza Arafi klerikus, aki tagja az átmeneti vezetői tanácsnak, valamint Szejjed Haszan Khomeini, az iszlám forradalom alapítójának unokája.

Mehdi Rahmati teheráni elemző szerint Modzstaba azért lehet jó választás, mert „behatóan ismeri a biztonsági és katonai apparátusok működtetését és összehangolását. Ezt eddig is ő irányította.” Rahmati ugyanakkor arra számít, hogy a döntésnek komoly visszhangja lesz.

– jósolta. A kormány támogatói a mártírnak tekintett vezető örökségének folytatását látnák benne, míg az ellenzék a rezsimét, amely jogvédő csoportok szerint az elmúlt hónapokban legalább 7000 embert ölt meg.

Donald Trump amerikai elnök egy keddi washingtoni sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy sok, általuk potenciális vezetőnek tartott iráni személy meghalt szombat óta. „Hamarosan már senkit sem fogunk ismerni” – mondta. Arra a kérdésre, mi lenne a legrosszabb forgatókönyv, így felelt:

Irán alkotmánya szerint a legfőbb vezető kinevezéséről, felügyeletéről és leváltásáról a Szakértők Gyűlése dönt. Az iszlám köztársaság 47 éves történetében ez a második alkalom, hogy a testület új vezetőt választ. Először 1989-ben döntöttek, akkor Ali Hámenei ajatollahot nevezték ki, aki több mint négy évtizeden át abszolút hatalommal kormányzott.

Csütörtökön tovább drágulnak az üzemanyagok a hazai kutakon. A benzin nagykereskedelmi ára bruttó 5 forinttal, a gázolajé bruttó 8 forinttal kúszik feljebb – írja a Holtankoljak.hu.

A gázolaj nagykereskedelmi ára így nem egészen másfél hét alatt összesen 37 forinttal lett drágább, amiből 22 forint csak erre a hétre esik.

Az áremelkedések hátterében az iráni konfliktus miatt elszabaduló nemzetközi olajár, a Brent 80 dollár fölé emelkedése, valamint a forint gyengülése áll. A piaci mozgásokat gyorsítja, hogy a MOL tavaly óta rugalmasabb, akár napi árazási gyakorlatot folytat, ami miatt a változások hamarabb begyűrűzhetnek. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által közölt, elszámolási célú üzemanyagárak az év elején jó viszonyítási alapot adnak a piaci folyamatokhoz, bár ezek eltérhetnek a kutakon tapasztalható átlagáraktól.

Az ellenzék a benzint terhelő magas adóterheket miatt a kormányt is hibáztatja.

via 444.hu