Meghalt egy kisgyerek, akit a felforrósodott kocsiban hagytak egy amerikai szupermarketnél

Két dörrenés, majd sorozatban érkező rakéták hangja törte meg a medence melletti nyugalmat – egy budapesti család dubaji nyaralása így vált percek alatt rémálommá. A háborús helyzetbe csöppent családapa, Muravölgyi Dániel, állapotos feleségével és két gyermekével végül kalandos és stresszes út után, március 2-án, hétfőn este érkezett haza Budapestre.

A családfő, Muravölgyi Dániel a Blikknek mesélte el, hogy a medencénél értesültek a támadásról.

Rövidesen egy közeli hotel találatot kapott, a város felett füstfelhő gomolygott, a szálloda aulájában pedig kitört a pánik.

„Halálfélelme volt sok embernek, rengetegen sírtak is, a mi gyerekeinket közben a feleségem nyugtatgatta” – közölte a férfi.

A káosz közepette gyors döntésre volt szükség. Muravölgyi felvette a kapcsolatot a magyar külügyminisztériummal, ahol megkapta a dubaji és az ománi konzulátus telefonszámát. A konzuli munkatársakkal egyeztetve úgy döntöttek, a biztonságosabbnak ítélt Ománba menekülnek át. „Átbeszéltem velük, hogy mi legyen, és abban maradtunk, hogy Omán biztonságosabb: ez az ország a térség Svájca, amellyel szemben Iránnak nem érdemes támadást indítania.” Az első támadás után hat-hét órával már autóban ültek Omán felé.

Útközben telefonon egyeztetett Fodor Barnabással, Magyarország ománi nagykövetével, aki jelezte érkezésüket a hatóságoknak. A határátkelő azonban újabb akadályt jelentett. „Amikor odaértünk, közölték velünk, hogy a kocsikat nem engedik át. Mindenkinek ki kellett szállnia, és a csomagjainkkal gyalog mentünk át a határon.” Innen egy busszal jutottak el az ománi fővárosba, Maszkatba.

Maszkatban sikerült jegyet szerezniük egy március 5-i milánói járatra, de a bizonytalanság nem múlt el. „Mindenki azon stresszelt, hogy az ománi repülőteret is bezárják” – jegyezte meg Muravölgyi Dániel. A szállodában töltött éjszaka után újabb riadalom következett: egy hatalmas durranás után sűrű gázolajszag terjengett a levegőben, ami később egy találatot kapott tankerhajó miatt borította be a várost.

A hatórás, Szaúd-Arábia felett vezető repülőút után Isztambulból egy budapesti járattal érkeztek haza. Történetük egy epizódja annak a válságnak, amely február 28-a óta tartja fogságban a térséget. Az iráni rakéta- és dróntámadások miatt légiközlekedési káosz alakult ki, több ezer utazó rekedt a repülőtereken. Az Öböl-menti államok szuverenitásuk megsértésének és a nemzetközi jog megsértésének minősítették a támadásokat, míg Irán azzal védekezett, hogy a csapások a térségben lévő amerikai katonai létesítmények ellen irányultak.

Aranykoporsóban, drogkartelleket éltető zenére és hatalmas katonai készültség mellett temették el március 2-án, hétfőn Mexikó egyik legkeresettebb és legerőszakosabb drogbáróját, az El Mencho néven ismert Nemesio Oseguera Cervantest – írta a BBC. A Guadalajara melletti Zapopan temetőjébe öt teherautóra volt szükség, hogy elszállítsák a több száz virágcsokrot, köztük egy hatalmas, kakast ábrázoló kompozíciót, ami a drogbáró kakasviadalok iránti szenvedélyére utalt. A gyászolók közül sokan maszkokkal takarták el az arcukat, miközben a menetet kísérték.

„Ez jelentős csapás Mexikó egyik legerőszakosabb bűnszervezetére” – nyilatkozta Luis Cresencio Sandoval védelmi miniszter a sikeres akciót követően.

El Mencho halálhírére a kartell azonnal lángba borította Közép-Mexikót. Közel húsz államban indult erőszakhullám, a fegyveresek utakat zártak le, járműveket gyújtottak fel és fegyveres támadásokat indítottak. A megtorlásokban több mint hetvenen vesztették életüket, köztük a Nemzeti Gárda legalább huszonöt tagja. A kialakult káosz miatt az Egyesült Államok arra kérte az érintett területeken tartózkodó állampolgárait, hogy maradjanak biztonságos helyen.

A hatóságok a holttestet Mexikóvárosban DNS-vizsgálattal azonosították, majd ezt követően adták át a családnak, akik megszervezték a temetést. A vezér halálával hatalmi vákuum keletkezett a kartell élén, ami elemzők szerint belső harcokhoz és az erőszak további eldurvulásához vezethet. „Az amerikaiaknak nagyon óvatosnak kell lenniük, ha most Mexikóba utaznak. A kartell bosszút fog állni, és nem érdekli őket, ki kerül a kereszttűzbe” – figyelmeztetett Derek Maltz, az amerikai kábítószer-ellenes hivatal korábbi különleges műveleti vezetője.

A szervezet kegyetlen módszereiről és komoly fegyverzetéről volt ismert; 2015-ben például egy rakétavetővel lőttek le egy katonai helikoptert. Az Egyesült Államok 15 millió dolláros nyomravezetői díjat tűzött ki El Mencho fejére.

„Szóval most elvágunk minden kereskedelmet Spanyolországgal. Nem akarunk semmit Spanyolországtól többé” – ezzel a kijelentéssel jelentette be Donald Trump amerikai elnök, hogy az Egyesült Államok teljesen megszakítja a kereskedelmet Spanyolországgal.

A Portfolio cikke szerint a döntés oka, hogy Madrid nem engedte az amerikai légierőnek, hogy a spanyolországi bázisokról indítsanak támadásokat Irán ellen.

– mondta az elnök, Scott Bessent pénzügyminiszterre utalva.

Trump szerint az egyik sérelem az volt, hogy Spanyolország nem akarta a GDP 5 százalékára emelni a védelmi költségvetését, holott állítása szerint minden más európai ország ebbe boldogan belement. A bejelentés közvetlen előzménye azonban az volt, hogy az Irán elleni műveletekre készülve Spanyolország megtiltotta Amerikának, hogy a bázisaikat a perzsa állam megtámadására használják.

– taglalta az amerikai elnök.

A bejelentés súlyát adja, hogy Spanyolország az Európai Unió és a NATO tagja, és nominális GDP alapján a világ 12. legnagyobb gazdasága.

Három nappal a jelöltállítási határidő előtt a Demokratikus Koalíció szerint a párt már teljesítette a listaállításhoz szükséges feltételeket, miközben több kisebb párt még messze van a küszöbtől – így akár az április 12-i országgyűlési választáson mindössze négy pártlistáról dönthetünk. Az egyéni képviselőjelölteknek március 6-án, péntek délután 4 óráig kell leadniuk az induláshoz szükséges 500 aláírást, országos listát pedig az a párt állíthat, amely legalább 71 választókerületben rendelkezik jelölttel, minimum 14 különböző megyében és a fővárosban.

– írta a 24.hu. A párt hozzátette, ettől függetlenül mindenhol folytatják a gyűjtést, és a következő két napban mind a 106 választókörzetben leadják az induláshoz szükséges ajánlásokat. A DK sajtóirodája szerint az ajánlásgyűjtés „nemcsak 500 aláírás összegyűjtéséről szól”, utalva a kampánytevékenységre.

Ezzel szemben a Fidesz-KDNP és a Tisza Párt egyetlen nap alatt, a Mi Hazánk pedig egy héten belül, már a múlt hétvégére összegyűjtötte a jelöltenkénti 500 ajánlást mind a 106 választókörzetben. Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője szerint helyenként „alig fél óra alatt” összejött az 500 aláírás. A Mi Hazánk egyik józsefvárosi jelöltjének ügyében feljelentést tettek, miután felmerült, hogy halottak nevében is adtak le ajánlásokat.

Három nappal a határidő lejárta előtt, kedd délután a kisebb pártok rosszul álltak. A Kétfarkú Kutya Pártnak 24 jelöltje adott le eddig aláírást, vagyis a listaállításhoz szükséges 71-hez további 47 jelöltjüknek kell sikeresen ajánlásokat gyűjtenie. A parlamentben jelenleg is ülő Jobbik 12 jelöltet jelentett be, érdekesség, hogy közülük ötöt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. A Szolidaritás-Munkáspárt pártszövetség szintén 12, míg Gődény György Normális Élet Pártja mindössze négy jelöltig jutott el.

A jelenlegi állás alapján elképzelhető, hogy az áprilisi választáson csupán négy pártlista szerepel majd a szavazólapon. Összehasonlításképp: 2022-ben hasonló szabályok mellett hat, 2018-ban viszont 23 párt állt rajthoz – akkor ehhez elegendő volt 27 egyéni jelöltet indítani.